Lala Gbɛhe yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Jamɔ Mli
LALA ji nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Wɔgbeei anɔ ni wɔɔhole yɛ lala mli lɛ baanyɛ aha wɔ kɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ ana miishɛɛ. Wɔtsɔɔ nɔ wɔjieɔ wɔ henumɔi, ni ji awerɛho kɛ miishɛɛ fɛɛ kpo. Nɔ ni fe nakai po lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔgbee ajie wɔ suɔmɔ, woo, kɛ yijiemɔ kpo wɔha lala Shishitolɔ, Yehowa.
Nɔ ni miihe ashɛ shii ohai etɛ sɔŋŋ ni Biblia lɛ wieɔ lala he lɛ amli babaoo kɔɔ Yehowa jamɔ he. Akɛ lala toɔ miishɛɛ hu he—jeee mɛi ni laa lɛ pɛ amiishɛɛ, shi miishɛɛ yɛ Yehowa diɛŋtsɛ hu gbɛfaŋ. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Hã . . . amɛla amɛjie eyi . . . Ejaakɛ Yehowa ená emaŋ lɛ he tsui.”—Lala 149:3, 4.
Shi te lala he hiaa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jamɔ mli ehaa tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa webii baanyɛ atsɔ amɛsa ehiɛ ŋmɛnɛ kɛtsɔ amɛgbeei ni amɛaahole nɔ yɛ lala mli lɛ nɔ? Mɛɛ gbɛhe esa akɛ lala aná yɛ anɔkwa jamɔ mli? Bɔ ni akɛ lala tsu nii yɛ jamɔ mli lɛ he yinɔsane mlipɛimɔ baaye abua ni wɔha sanebimɔi nɛɛ ahetoo.
Lala Gbɛhe yɛ Jamɔ Mli ni Fee Yinɔsane
He ni Biblia lɛ tsĩ lala tã klɛŋklɛŋ kwraa yɛ lɛ jeee nɔ ni akadiɔ titri akɛ ekɔɔ Yehowa jamɔ he. Awieɔ Yubal he yɛ 1 Mose 4:21 lɛ akɛ lɛ ekɛ nɔ ni ekolɛ no ji klɛŋklɛŋ nibii ni akɛtswaa lala lɛ feemɔ ba, loo ekolɛ lɛ ji mɔ ni to nɔ ni tamɔ lalɔi akuu lɛ shishi. Shi kɛlɛ, lala fata Yehowa jamɔ he po dani abɔ gbɔmɛi adesai. Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo wieɔ ŋwɛibɔfoi ahe akɛ amɛlaa. Hiob 38:7 lɛ wieɔ ŋwɛibɔfoi ahe akɛ amɛkɛ miishɛɛ bolɔ ni ‘amɛbɔ oshe.’ Enɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ Ŋmalɛ naa yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔhe wɔye akɛ akɛ lala miitsu nii yɛ Yehowa jamɔ mli kwraa dani adesa ba shihilɛ mli.
Yinɔsane ŋmalɔi komɛi wieɔ akɛ lala gbee kome pɛ akɛlaa blema Hebri lalai lɛ, ni saŋku gbeei sɔrɔtoi fataaa he. Shi kɛlɛ, anyɛɔ atswaa lala gbeei fe ekome yɛ kpaa saŋku, ni ji nɔ ko ni akɛtswaa lala, ni atsĩɔ tã waa yɛ Biblia lɛ mli lɛ nɔ yɛ be kome mli. Ekolɛ kpaa saŋkutswalɔi lɛ ekadi lala gbee ni ŋɔɔ ni gbɛɛɔ kɛji atswa gbee gbɛɛmɔi sɔrɔtoi yɛ be kome mli yɛ kpaa saŋku nɔ lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeefee blema nɔ ko lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛlala etee hiɛ waa bɔ ni sa. Ni kɛ wɔkɛ bɔ ni amɛ lalafoo wiemɔi kɛ wiemɔ folo ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ji lɛ miisusu he lɛ, wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ Israelbii lɛ alala etee hiɛ waa diɛŋtsɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, kanyamɔ ni amɛnáa ni amɛkɛfoɔ lala lɛ nɔ kwɔ kwraa fe jeŋmaji ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ anɔ̃.
Blema sɔlemɔwe lɛ mli gbɛjianɔtoo hãa anyɛɔ akɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ hwanyaŋŋ, ni ji nibii sɔrɔtoi ni akɛtswaa lala kɛ adesa gbeei tsuɔ nii yɛ sɔlemɔwe jamɔ mli. (2 Kronika 29:27, 28) Mɛi yɛ ni ji ‘lala nɔwolɔi,’ ‘lala tsɔɔlɔi,’ ‘lala kaselɔi,’ kɛ “lalatsɛmɛi anɔ onukpai.” (1 Kronika 15:21; 25:7, 8; Nehemia 12:46) Beni ewieɔ amɛ lala mli hesaai ni etee hiɛ lɛ he lɛ, yinɔsane ŋmalɔ Curt Sachs ŋma akɛ: “Asafo muu fɛɛ lalai kɛ lalɔi kɛ saŋkutswalɔi akui ni kɔɔ Sɔlemɔtsu ni hi Yerusalem lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ lala he tsɔsemɔ, kɛ ŋaa, kɛ nilee ni nɔ kwɔ waa. . . . Eyɛ mli akɛ wɔleee bɔ ni nakai blema lala lɛ gbɛɛɔ ehaa moŋ, shi wɔyɛ ehewalɛ, agbojee, kɛ bɔ ni lalatsɛmɛi ni fo lɛ ahe esa waa lɛ he odaseyeli ni fa bɔ ni sa.” (The Rise of Music in the Ancient World: East and West, 1943, baafai 48, 101-2) Salomo Lalai lɛ feɔ ŋaa ni akɛfolɔ Hebri lalai lɛ kɛ bɔ ni amɛŋɔɔ waa hã lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Eji sane ni awieɔ yɛ lala mli, tamɔ bɔ ni nikwɛmɔ nii ni afeɔ atsɔɔ lɛ mli wiemɔi ji lɛ pɛpɛɛpɛ. Atsɛɔ lala lɛ yɛ Hebri niŋmaa mli akɛ “Lalai lɛ Amli Lala,” ni tsɔɔ akɛ, eji lala ni ŋɔɔ fe fɛɛ. Kɛha blema Hebribii lɛ, lala ji jamɔ fã ni gbeɔ yi ni ehaa eyeɔ emuu. Ni ehaa amɛnyɛɔ amɛjieɔ henumɔi kpakpai akpo yɛ Yehowa yi ni amɛjieɔ lɛ mli.
Klɛŋklɛŋ Afii Oha lɛ Mli Kristofoi lɛ Alala
Lala tee nɔ efee jamɔ fã ni akɛtsuɔ nii daa yɛ mra be mli Kristofoi lɛ ateŋ. Kɛfata Lalai ni jɛ mumɔŋ ni amɛyɔɔ lɛ he lɛ, etamɔ nɔ ni amɛfolɔ shishijee lalai lɛ kɛ amɛmli wiemɔi kɛha jamɔ, ni amɛkɛfee nɔkwɛmɔ nɔ amɛfɔ̃ shi kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi alalafoo. (Efesobii 5:19) The History of Music wolo, ni Waldo Selden Pratt fee lɛ, tsɔɔ mli akɛ: “Lala ni alaa yɛ maŋ kɛ mɔ aŋkro jamɔ mli lɛ ji nɔ ko ni mra be mli Kristofoi lɛ fɔɔ feemɔ. Enɛ bafee nibii ni afeɔ daa yɛ kpeehei lɛ anɔtsamɔ kɛha Yudafoi ni atsake amɛ lɛ . . . Kɛfata Hebri Lalai lɛ ahe lɛ . . . , hemɔkɛyeli hee lɛ sumɔ akɛ ebaafee sɔlemɔ lalai heei be fɛɛ be, ni klɛŋklɛŋ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛfee lɛ akɛ lalai ni jieɔ henumɔi ni mli wa kpo.”a
Beni emaa sɛɛnamɔ ni yɔɔ lala he lɛ nɔ mi lɛ, beni Yesu to Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi lɛ, ekolɛ ekɛ bɔfoi lɛ la Hallel lalai lɛ. (Mateo 26:26-30) Enɛɛmɛi ji Yehowa yijiemɔ lalai ni aŋmala yɛ Lala lɛ mli, ni alaa yɛ Hehoo gbijurɔyeli lɛ mli.—Lala 113-118.
Hewalɛ ni Apasa Jamɔ Ná
Beni shɛɔ be ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Duŋ Yinɔ lɛ, no mli lɛ aba jamɔ mli lala shi ni ahã etsɔ yarafeemɔ sɔlemɔ lalai. Aaafee afi 200 Ŋ.B. lɛ, Clement ni jɛ Alexandria lɛ wie akɛ: “Dɛŋdade kome he miihia wɔ: toiŋjɔlɛ wiemɔ ni woo yɔɔ mli, shi jeee kpaa saŋkui loo obonui loo bɛji loo tɛtrɛmantɛrɛi.” Akɛ naatsii komɛi ba, ni aŋmɛ gbɛ akɛ akɛ gbee folo ala sɔlemɔ lalai. Abale bɔ ni alaa nɛɛ akɛ lala loo sɔlemɔ lala. “Beni atswa Konstantinopol amã shi lɛ sɛɛ nɔ ni shɛɛɛ afii nyɔŋmai ejwɛ mli lɛ, Laodikea Gwabɔɔ (A.D. 367) lɛ gu nibii ni akɛtswaa lala kɛ asafoi lɛ ni aaafee ekome kɛla lɛ kwraa yɛ sɔlemɔ lɛ mlai amli. Ortodɔks lalai efee nɔ ni akɛ gbee pɛ laa,” taakɛ Our Musical Heritage wolo lɛ wie lɛ. (Wɔmã efã ko nɔ mi.) Nɛkɛ naatsii nɛɛ bɛ nɔdaamɔ nɔ ko yɛ mra be mli Kristojamɔ mli.
Yɛ Duŋ Yinɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ gbɔmɛi foji lɛ leee Biblia lɛ mli saji ni amɛnine shɛɛɛ eko nɔ hu. Awa Kristofoi ni ka akɛ amɛaaná amɛ diɛŋtsɛ amɛ Biblia loo amɛkane lɛ ayi ni agbe amɛ po. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ nifeemɔ ni ji lalai ni alaa akɛjieɔ Nyɔŋmɔ yi lɛ laaje kwraa yɛ nakai duŋ be lɛ mli. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛji gbɔmɛi foji lɛ anine shɛɛɛ Ŋmalɛi lɛ anɔ lɛ, te amɛbaafee tɛŋŋ amɛle akɛ Biblia muu lɛ fɛɛ mlijaa nyɔŋma mli ekome ji lala hu? Namɔ baatswa amɛ adafi akɛ Nyɔŋmɔ kɛ famɔ ha ejalɔi lɛ akɛ ‘amɛla lala hee amɛha Yehowa, ni amɛjie eyi yɛ mɛi krɔŋkrɔŋi agwabɔɔ lɛ mli’?—Lala 149:1.
Lala ni Asaa Akɛba Egbɛhe ni Sa Mli Ekoŋŋ yɛ Jamɔ Mli
Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ ebɔ mɔdɛŋ waa akɛ ebaasaa ekɛ lala kɛ lámɔ aba amɛgbɛhe ni sa mli ekoŋŋ yɛ jamɔ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, lalai sɔŋŋ pɛ yɔɔ Zion’s Watch Tower ni je kpo yɛ February 1, 1896 lɛ mli. Eyitso ji “Zion Leebi Lalai ni Yɔɔ Miishɛɛ.”
Yɛ 1938 mli lɛ, abaŋmɛɛ lala ni alaa yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ he kwraa. Shi kɛlɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ ni nilee ni yɔɔ bɔfoi lɛ anɔkwɛmɔ nɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ baye kunim ekoŋŋ. F. W. Franz ha maŋshiɛmɔ ko ni yitso ji “Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ He Lala,” yɛ 1944 kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ shishi. Etsɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi bɔɔ nii lɛ laa yijiemɔ lalai amɛhaa Yehowa be babaoo kwraa dani abɔ gbɔmɔ adesa, ni ekɛɛ: “Eja gbɛ ni esaa Nyɔŋmɔ hiɛ hu akɛ E-tsuji ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ aaahole amɛgbeei anɔ yɛ lala diɛŋtsɛ mli amɛha lɛ.” Yɛ ewiemɔ ni ekɛfiɔ lala ni alaa yɛ jamɔ mli lɛ sɛɛ lɛ naagbee lɛ, etswa Kingdom Service Song Book ni akɛbaatsu nii yɛ daa otsi sɔɔmɔ kpeei amli lɛ kpojiemɔ he adafi.b Kɛkɛ ni December 1944 Informant (amrɔ nɛɛ Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ) lɛ tswa adafi akɛ shishijee kɛ naagbee lalai baafata kpeei krokomɛi lɛ hu ahe. Lala batsɔ Yehowa jamɔ fã shikome ekoŋŋ.
‘Ní Wɔɔla yɛ Wɔtsuii Amli Wɔha Yehowa’
Wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Europa Bokagbɛ kɛ Afrika, ni etee nɔ amɛkɛ amanehulu kɛ yiwaa ekpe aahu afii babaoo lɛ, feɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ lala ni ajɛɔ tsuiŋ alaa lɛ he lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Lothar Wagner ye afii kpawo yɛ tsuŋwoo he ni ekome pɛ eyɔɔ mli. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ekpee naa? “Mikɛ mijwɛŋmɔ fɛɛ mã Maŋtsɛyeli lalai ni mitaoɔ magbe ekaimɔ naa lɛ nɔ otsii babaoo. Kɛji mikaiii eko mli wiemɔi lɛ fɛɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, mikɛ mi diɛŋtsɛ miwiemɔi feɔ kuku kome loo kukuji enyɔ mifataa he. . . . Kwɛ hewalɛwoo kɛ susumɔi babaoo ni tswaa mɔ emaa shi, ni yɔɔ wɔ Maŋtsɛyeli lalai lɛ amli!”—1974 Yearbook of Jehovah’s Witnesses, baafai 226-8.
Afii enumɔ ni eye yɛ tsuŋwoo he ni ekome pɛ eyɔɔ mli, yɛ eshidaamɔ ni tsɔɔ anɔkwayeli hewɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, Harold King ná miishɛjemɔ kɛjɛ Yehowa yijiemɔ lalai ni lɛ diɛŋtsɛ efolɔ ni ela lɛ amli. Yehowa Odasefoi kɛ lalai ni efolɔ nɛɛ amli babaoo miitsu nii yɛ amɛjamɔ lɛ mli bianɛ. Miishɛɛ ni anáa kɛjɛɔ lala mli lɛ wajeɔ mɔ. Shi ehe ehiaaa ni wɔkɛ yiwaa akpe dani wɔna nɔmimaa yɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ yijiemɔ lalai ni wɔlaa wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ he.
Yehowa webii fɛɛ baanyɛ ana lala mli miishɛɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ wɔyɛ gbɛtsii nii komɛi yɛ wɔ wiemɔ gbɛfaŋ moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔjie wɔ henumɔi akpo faŋŋ yɛ Yehowa he kɛji wɔmiiwie he yɛ lala mli. Bɔfo Paulo tsɔɔ bɔ ni wɔɔfee wɔna miishɛɛ kɛjɛ yijiemɔ lalai ni wɔlaa lɛ amli beni ewo Kristofoi aŋaa akɛ nyɛyaa nɔ “nyɛkɛ nyɛhe awiewiea yɛ saŋkutswaai kɛ yijiemɔ lalai kɛ mumɔŋ lalai amli, nyɛlaa ni nyɛtswaa saŋku yɛ nyɛtsuii amli nyɛhaa Nuntsɔ [Yehowa, NW].” (Efesobii 5:19) Kɛ́ mumɔŋ nibii yimɔ wɔtsuii obɔbɔ lɛ, wɔjieɔ amɛ kpo kɛ hewalɛ ni mli wa yɛ lala mli. No hewɔ lɛ, nɔ titri ni hãa ayaa hiɛ yɛ lala mli ji tsui mli nifeemɔ ni sa.
Wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa ni wɔyɔɔ lɛ hu yeɔ ebuaa ni wɔnaa miishɛɛ mumɔ, ni etsirɛɔ wɔ ní wɔwie, ni wɔla, ni wɔkɛ gbee ni wa ajie Yehowa yi. (Lala 146:2, 5) Wɔjɛɔ wɔtsui mli wɔkɛ mlifilimɔ laa yɛ nibii ni wɔnaa he miishɛɛ lɛ ahe. Ni kɛji wɔsumɔɔ lala lɛ loo henumɔi ni yɔɔ lala lɛ mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ wɔbaala kɛ henumɔ diɛŋtsɛ.
Ehe ehiaaa ni ala kɛ gbee ni wa dani ana akɛ aala kɛ henumɔ. Gbee ni wa ni akɛlaa lɛ etsɔɔɔ doo akɛ aala yɛ gbɛ kpakpa nɔ; nakai nɔŋŋ hu ji lala ni anyɛɛɛ anu. Ekolɛ abaanu gbeei komɛi ni jijeɔ yɛ adebɔɔ su naa lɛ waa, eyɛ mli akɛ ekolɛ lala lɛ yɛ blɛoo. Bɔ ni afataa kuu he ni alaa jogbaŋŋ lɛ he kaa lɛ fã ko ji bɔ ni ahãa gbee yaa pɛpɛɛpɛ lɛ kasemɔ. Kɛji nyɛkɛ lala gbeei sɔrɔtoi miila jio, nyɛkɛ lala gbee kome pɛ miila jio, ogbee gbɛɛmɔ ni ooohã ekɛ mɛi ni bɛŋkɛ bo lɛ anɔ̃ akpa gbee lɛ hãa lala lɛ ŋɔɔ ni efeɔ ekome hu. Kristofoi ahiɛshikamɔ kɛ bɔ ni akáa toi ni akɛnuɔ gbɛɛmɔ lɛ yeɔ ebuaa mɔ ni enyɛɔ ehaa egbee gbɛɛmɔ kɛ lala lɛ yaa pɛpɛɛpɛ kɛ ekaa, shi kɛlɛ ehaaa egbee awa kɛye gbeei krokomɛi lɛ anɔ. Shi kɛlɛ, esaaa ni ajeɔ mɛi ni he esa kɛ lamɔ aloo amɛyɔɔ gbeei ni ŋɔɔ waa diɛŋtsɛ lɛ anijiaŋ wui yɛ lala ni amɛaala waa ni anu lɛ gbɛfaŋ. Gbee ni ŋɔɔ baanyɛ ekɛ sɛɛfimɔ kpele ahã asafo ko yɛ Yehowa yijiemɔ lalai alamɔ mli.
Lala ni wɔlaa yɛ wɔ kpeei ashishi lɛ hu hãa wɔnaa hegbɛ kpakpa ni wɔkɛ lala gbee sɔrɔtoi laa lalai lɛ. Aawo mɛi ni nyɛɔ amɛnuɔ kɛji lalai gbee sɔrɔtoi lɛ fɛɛ eja pɛpɛɛpɛ, loo amɛnyɛɔ amɛtsɛɔ lala gbeei sɔrɔtoi ahe okadii ni yɔɔ lala wolo lɛ mli lɛ, ni amɛlaa lɛ jogbaŋŋ lɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛgbee afata he kɛla ni amɛye amɛbua ni lala lɛ aŋɔɔ.c
Ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ, ‘Minyɛɛɛ mikɛ gbee ni ja ala’ aloo ‘Migbee eŋɔɔɔ kwraa; kɛ ashɛ he ni gbee lɛ wa yɛ lɛ, kɛkɛ lɛ minyɛɛɛ mala dɔŋŋ.’ Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ amɛfata he ni aala yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ po lɛ, amɛsheɔ gbeyei. Anɔkwale lɛ ji akɛ, gbee ko bɛ ni “eŋɔɔɔ kwraa” yɛ Yehowa hiɛ, kɛ́ akɛmiila kɛmiijie eyi. Taakɛ bɔ ni mɔ ko baanyɛ aha egbee kɛ wiemɔ aya hiɛ kɛtsɔ fɔ ni eeefɔ wiemɔ, kɛ agbɛnɛ, kɛtsɔ ŋaawoo ni akɛhaa yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ mli lɛ kɛ nitsumɔ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu mɔ ko baanyɛ aha egbee kɛ lala aya hiɛ. Mɛi komɛi etsɔ lala ni amɛlaa yɛ amɛsɛŋ beni amɛfeɔ amɛshia nii lɛ nɔ amɛha amɛgbee eŋɔɔ waa. Lala ni alaa yɛ sɛŋ lɛ yeɔ ebuaa ni ehaa gbee ŋɔɔ. Ni Maŋtsɛyeli lalai ni wɔɔla yɛ bei ni sa mli, beni wɔ kome pɛ wɔyɔɔ loo wɔtsuɔ nii yɛ he ni wɔgbaaa mɔ ko naa yɛ lɛ, ji gbɛ ni nɔ bɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkaa wɔgbee, kɛ gbɛ hu ni mɔ tsɔɔ nɔ enaa miishɛɛ, ni ejwɛŋmɔ he jɔɔ lɛ.
Wɔbaanyɛ wɔwo hewalɛ hu ni ala Maŋtsɛyeli lalai lɛ fioo komɛi yɛ henaabuamɔi ashishi. Lala ni tamɔ nɛkɛ, ni atswaa nibii tamɔ kpaa saŋku loo saŋku diɛŋtsɛ loo Asafo lɛ saŋku lalai ni akɛwo kpaa nɔ lɛ afataa he lɛ, hãa mumɔŋ shihilɛ hiɔ wɔ henaabuamɔi lɛ amli. Eyeɔ ebuaa hu ni akaseɔ lalai lɛ ni alaa jogbaŋŋ yɛ asafoŋ kpeei ashishi.
Asafo lɛ efee saŋku lalai ni atswaa ewo kpaa nɔ, bɔni afee ni eye ebua asafoi lɛ ni amɛna lala ni alaa yɛ kpeei ashishi lɛ he miishɛɛ. Kɛ́ aatswa lalai lɛ, esa akɛ mɔ ni kwɛɔ tsɔne ni akɛtswaa lala lɛ nɔ lɛ ale gbɛɛmɔ lɛ jogbaŋŋ. Kɛ́ lala lɛ egbɛɛɛ bɔ ni sa lɛ, ekolɛ ebaaha asafo lɛ ashe gbeyei akɛ amɛbaala ni anu. Be mli ni nyɛmi nuu ni kwɛɔ tsɔne ni akɛtswaa lala lɛ nɔ lɛ fataa asafo lɛ he kɛlaa lɛ, ebaanyɛ ena kɛji lala lɛ miinyiɛ nyɛmimɛi lɛ ahiɛ ni eeye eebua amɛ loo efeee nakai.
Lá Kɛjie Yehowa Yi
Lala haa wɔnaa hegbɛ wɔjieɔ wɔ henumɔi akpo wɔtsɔɔ wɔ Bɔlɔ lɛ. (Lala 149:1, 3) Ejeee henumɔ kpojiemɔ yɛ faŋŋ mli kɛkɛ, shi moŋ wɔ yijiemɔ lɛ kpojiemɔ ni wɔkudɔɔ lɛ, ní nilee, kɛ miishɛɛ hu yɔɔ mli. Wɔtsui ni wɔkɛaawo asafo lɛ lala mli lɛ baanyɛ eha wɔna jwɛŋmɔ kɛ tsui mli shihilɛ kpakpa kɛha gbɛjianɔtoo ni baanyiɛ sɛɛ lɛ, ni ebaanyɛ ekanya wɔ ni wɔna Yehowa jamɔ mli gbɛfaŋnɔ babaoo. Eyɛ mli akɛ lala náa mɔ nɔ hewalɛ yɛ henumɔŋ moŋ, shi wiemɔi lɛ hu baanyɛ atsɔɔ wɔ nii. Kɛ wɔtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ wɔwie yɛ lala gbee kome, kɛ lala gbee sɔrɔtoi ni ŋɔɔ mli lɛ, no lɛ wɔkɛ heshibaa kɛ humifeemɔ miisaa wɔtsuii koni wɔkɛfee ekome ni wɔkɛkase nii akɛ gbɔmɛi ni abua amɛnaa.—Okɛto Lala 10:17 he.
Lala baaya nɔ afee Yehowa jamɔ fã be fɛɛ be. Enɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ gbɛkpamɔ akɛ wɔɔna lalatsɛ lɛ henumɔi nɛɛ amli gbɛfaŋnɔ kɛya naanɔ, akɛ: “Gbii abɔ ni mihiɛ kã nɛɛ majie Yehowa yi, gbii abɔ ni miyɔɔ jeŋ nɛɛ mala majie mi-Nyɔŋmɔ lɛ yi.”—Lala 146:2.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Lala ni jieɔ henumɔ ni mli wa kpo lɛ ji lala kuku ni esoro lɛ yɛ efãi sɔrɔtoi amli kɛtsɔ heyeli mumɔ ko nɔ. Bei pii lɛ, lalai ni jieɔ henumɔi ni mli wa kpo lɛ jieɔ nifeemɔi loo gbɔmɛi ni tsɔɔ ekaafeemɔ lɛ ayi.
b Etamɔ nɔ ni 1 Korintobii 14:15 tsɔɔ akɛ lala ji klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ajamɔ lɛ fã ni amɛkɛtsuɔ nii daa.
c Lalai ni yɔɔ wɔ lala wolo ni wɔyɔɔ bianɛ, ni ji, Sing Praises to Jehovah lɛ mli lɛ, kɛ lala gbee gbɛɛmɔi sɔrɔtoi ejwɛ lɛ tsuɔ nii lolo, kɛha mɛi ni sumɔɔ ni amɛkɛ lala gbee gbɛɛmɔi ejwɛ lɛ ala lɛ asɛɛnamɔ. Shi kɛlɛ, afee lalai lɛ amli babaoo bɔ ni abaanyɛ atswa saŋku afata he ni akɛla, ni akɛ lala he gbɛjianɔtoo efee, koni ebaa bɔ ni afo lalai lɛ yɛ majimaji sɔrɔtoi anɔ lɛ yi. Ekolɛ lala gbee gbɛɛmɔi sɔrɔtoi ni aaaka akɛ akɛaala lalai ni afeee ni akɛ gbee gbɛɛmɔi sɔrɔto ejwɛ lɛ ala doo lɛ, baanyɛ aha lalai ni wɔlaa yɛ kpeei ashishi lɛ aŋɔɔ.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 27]
Ŋaawoi Komɛi Kɛha Lala ni Ŋɔɔ
1. Wó lala wolo lɛ nɔ fioo kɛji oola. Enɛ yeɔ ebuaa ni onyɛɔ omuɔ jogbaŋŋ bɔ ni sa.
2. Muu waa kɛya omli yɛ wiemɔ kuku fɛɛ wiemɔ kuku shishijee.
3. Odaa mli ni ooogbɛ waa fioo fe bɔ ni klɛŋklɛŋ onyɛɔ ogbɛɔ ni onaa hejɔlɛ lɛ baaha ogbee gbɛɛmɔ kɛ bɔ ni ekɛ gbeei krokomɛi lɛ kpaa gbee lɛ, aya hiɛ.
4. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, hã lala ni alaa lɛ mli henumɔ lɛ ahi ojwɛŋmɔ mli jogbaŋŋ.