Namɔ Baaje ‘Yehowa Gbi’ lɛ Mli Shweshweeshwe?
“Mɛɛ gbɔmɛi sa akɛ nyɛtsɔmɔ yɛ jeŋbai krɔŋkrɔŋi kɛ Nyɔŋmɔjamɔi amli? mɛi ni kwɛɔ gbɛ ni amɛshweɔ [Yehowa, NW] gbi lɛ baa lɛ!”—2 PETRO 3:11, 12.
1. Namɛi kɛ Elia mumɔ kɛ hewalɛ etsu nii lɛ?
YEHOWA NYƆŊMƆ ehala gbɔmɛi aŋkroaŋkroi ni kɛ e-Bi, Yesu Kristo baafee nanemɛi niyelɔi yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ kɛjɛ adesai ateŋ. (Romabii 8:16, 17) Beni amɛyɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ Elia mumɔ kɛ hewalɛ lɛ etsu nii. (Luka 1:17) Wɔkadi nibii komɛi ni je amɛhe yɛ amɛnitsumɔi lɛ kɛ gbalɔ Elia nɔ̃ lɛ teŋ yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli. Shi Elia sɛɛyelɔ, gbalɔ Elisha nitsumɔ lɛ hu?—1 Maŋtsɛmɛi 19:15, 16.
2. (a) Mɛni ji Elia naagbee naakpɛɛ nifeemɔ, kɛ Elisha klɛŋklɛŋ nɔ̃? (b) Mɛɛ odaseyelii yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Elia eyaaa ŋwɛi?
2 Naagbee naakpɛɛ nii ni Elia fee ji Yordan Faa lɛ mli nui lɛ ni ekɛ etade lɛ ja mli enyɔ lɛ. Enɛ ha Elia kɛ Elisha fo mli yɛ shikpɔŋ gbiŋ nɔ. Beni amɛnyiɛ faa lɛ afã gbɛ yɛ bokagbɛ lɛ, lasuogbele ko ŋɔ Elia kɛtee he kroko yɛ shikpɔŋ nɔ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 15 ni eyitso ji “Mɛɛ Ŋwɛi Elia Kwɔ Kɛtee Lɛ?”) Nɔ ni ashi yɛ sɛɛ ji Elia atade lɛ. Beni Elisha kɛtsu nii ni ekɛtswa Yordan faa lɛ mli lɛ, emli nui lɛ mli ja enyɔ ekoŋŋ, ni enyɛ eku esɛɛ kɛtsɔ shikpɔŋ gbiŋ nɔ. Naakpɛɛ nii nɛɛ fee lɛ faŋŋ akɛ Elisha ebatsɔ Elia sɛɛyelɔ yɛ anɔkwa jamɔ ni eeeha eya nɔ yɛ Israel lɛ gbɛfaŋ.—2 Maŋtsɛmɛi 2:6-15.
Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Sui Ahe Miihia
3. Mɛni Paulo kɛ Petro wie yɛ ba ni Yesu eba lɛ kɛ ‘Yehowa gbi’ lɛ he?
3 Elia kɛ Elisha gbii lɛ asɛɛ afii ohai babaoo lɛ, bɔfo Paulo kɛ Petro kɛ ‘Yehowa gbi’ ko ni baa to ba ni Yesu Kristo eba lɛ kɛ wɔsɛɛ be mli “ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee” ko he. (2 Tesalonikabii 2:1, 2; 2 Petro 3:10-13) Bɔni afee ni wɔje Yehowa gbi kpeteŋkpele lɛ mli shweshweeshwe—yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ kpatãa ehenyɛlɔi lɛ ahiɛ ni ehereɔ ewebii lɛ ayiwala lɛ—esa akɛ wɔtao Yehowa sɛɛgbɛ ni wɔjie heshibaa kɛ jalɛnifeemɔ kpo. (Zefania 2:1-3) Shi, sui krokomɛi ni fata he lɛ jeɔ kpo yɛ be mli ni wɔsusuɔ saji ni ba ni kɔɔ gbalɔ Elisha he lɛ mli.
4. Mɛni ekãa tsũɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli?
4 Ekãa kɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ he miihia kɛ wɔɔje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe. Elia kɛ Elisha yɛ ekãa yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Ekãa ni tamɔ nakai nɔŋŋ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛtsuɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ he nii amɛhaa Yehowa ŋmɛnɛ, ni amɛkɛnyiɛɔ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ hiɛ.a Kɛjɛ 1930 afii lɛ teŋgbɛ kɛbaa nɛɛ, amɛwo mɛi fɛɛ ni kpɛlɛɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ nɔ ni amɛhiɛ kã nɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ hewalɛ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa, koni amɛha abaptisi amɛ. (Marko 8:34; 1 Petro 3:21) Akpekpei abɔ kɛ miishɛɛ ekpɛlɛ hewalɛwoo nɛɛ nɔ. Be ko lɛ mumɔŋ duŋ mli amɛyɔɔ ni amɛgboi yɛ amɛhe eshai amli, shi amrɔ nɛɛ amɛkase Nyɔŋmɔ anɔkwale lɛ, ámɛmɔ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ mli, ni amɛyɛ ekãa yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. (Lala 37:29; Kpojiemɔ 21:3-5) Amɛtsɔɔ ekãa, ekomefeemɔ, gbɔfeemɔ, kɛ nitsumɔi kpakpai krokomɛi anɔ amɛkɛ hejɔɔmɔ babaoo bahaa Kristo mumɔŋ nyɛmimɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ.—Mateo 25:31-46.
5. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ aaafee Yesu “nyɛmimɛi” lɛ ejurɔ lɛ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ wɔyɔɔ ni jɛ Elisha gbii lɛ amli?
5 Mɛi ni feɔ Yesu “nyɛmimɛi” lɛ ejurɔ akɛni mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ ji esɛɛnyiɛlɔi hewɔ lɛ, yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe. Ajɔ́ɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ Shunem akrowa lɛ babaoo yɛ mlihilɛ kɛ gbɔfeemɔ ni amɛjie lɛ kpo amɛtsɔɔ Elisha kɛ etsulɔ lɛ hewɔ. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ bɛ bi, ni wu lɛ egbɔ. Shi Elisha wo Shunamyoo nɛɛ shi akɛ ebaafɔ binuu, ni eba mli nakai. Beni bi koome nɛɛ gbo afii komɛi asɛɛ lɛ, Elisha tee Shunem ni eyatee lɛ shi. (2 Maŋtsɛmɛi 4:8-17, 32-37) Mɛɛ nyɔmɔwoo babaoo nɛ yɛ Elisha ni efee lɛ gbɔ lɛ hewɔ!
6, 7. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Naeman fee, ni te ekɔɔ ‘Yehowa gbi’ lɛ ni aaaje mli shweshweeshwe lɛ he ehaa tɛŋŋ?
6 Heshibaa he miihia, bɔni afee ni akpɛlɛ gbɛtsɔɔmɔ ni damɔ Biblia lɛ, ni jɛ Kristo “nyɛmimɛi” lɛ aŋɔɔ kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ aaaje Yehowa gbi lɛ mli shweshweeshwe lɛ nɔ. Ehe bahia ni Siria asafoiatsɛnukpa kpitiyelɔ Naeman aba ehe shi koni ekɛnyiɛ ŋaa ni Israel gbekɛ yoo ni aŋɔ lɛ nom lɛ wo lɛ lɛ sɛɛ, koni ekɛtao tsamɔ kɛtsɔ Israel ni eeeya koni eyatao Elisha lɛ nɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeejɛ eshia kɛba koni ekɛ Naeman abakpe lɛ, Elisha tsu ni akɛ shɛɛ sane nɛɛ yaha lɛ akɛ: “Yaa ni oyaju ohe shii kpawo yɛ Yordan mli, ni ohewolo aaahi ekoŋŋ, ni ohe aaatse!” (2 Maŋtsɛmɛi 5:10) Aye Naeman henɔwomɔ lɛ awui, ni emli fu, shi beni ekɛ heshibaa tee ni eyaju ehe shii kpawo yɛ Yordan mli lɛ, “ehewolo hi ekoŋŋ tamɔ gbekɛ fioo hewolo, ni ehe tse.” (2 Maŋtsɛmɛi 5:14) Dani eeeku esɛɛ kɛaaya shia lɛ, Naeman fa gbɛ aahu kɛtee Samaria koni eyada Yehowa gbalɔ lɛ shi. Akɛni etswa efai shi akɛ esumɔŋ ni ená hewalɛi ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ he sɛɛ yɛ heloo naa nibii amli hewɔ lɛ, Elisha je kpo ni ekɛ Naeman bakpe, shi ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ eeehe nikeenii ko. Naeman kɛ heshibaa kɛɛ Elisha akɛ: “Otsulɔ eshãŋ shãa afɔle loo afɔle kroko ehaŋ nyɔŋmɔ ko nyɔŋmɔ ko dɔŋŋ, akɛ ja Yehowa kɛkɛ!”—2 Maŋtsɛmɛi 5:17.
7 Ájɔɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ babaoo ŋmɛnɛ yɛ heshibaa ni amɛkɛnyiɛɔ Ŋmalɛ naa ŋaawoo ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛhaa lɛ sɛɛ lɛ hewɔ. Agbɛnɛ hu, yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshãa lɛ mli hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ hewɔ lɛ, atsuu mɛi ni yɔɔ tsuijurɔ nɛɛ ahe yɛ mumɔŋ. Amɛnaa hegbɛ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo nanemɛi lɛ mli ŋɔɔmɔ bianɛ. (Lala 15:1, 2; Luka 16:9) Ni abaawo amɛhe ni amɛtu amɛha Nyɔŋmɔ kɛ esɔɔmɔ lɛ he nyɔmɔ kɛtsɔ jiemɔ ni abaajie amɛ kɛjɛ naanɔ hiɛkpatamɔ ni miihe aba eshafeelɔi henɔwolɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ anɔ yɛ ‘Yehowa gbi’ lɛ ni baa kɛ foi lɛ mli lɛ nɔ.—Luka 13:24; 1 Yohane 1:7.
“Namɔ Yɔɔ Migbɛfaŋ, Namɔ?”
8. (a) Mɛɛ su mɛi ni baaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe lɛ yɔɔ yɛ ŋwɛi suɔmɔnaa nifeemɔ he? (b) Mɛɛ nitsumɔ akɛwo Yehu dɛŋ? (d) Mɛni baaba Izebel nɔ?
8 Esa akɛ mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli lɛ hu atsu ŋwɛi suɔmɔnaa nifeemɔ he nii oya. Elia kɛ ekãa gba Maŋtsɛ Ahab gbɔmɔgbelɔ lɛ Baal jamɔ weku lɛ hiɛkpatamɔ efɔ shi. (1 Maŋtsɛmɛi 21:17-26) Shi dani aaatsu nɛkɛ hiɛkpatamɔ nɛɛ he nii lɛ, esa akɛ Elia sɛɛyelɔ Elisha agbe nitsumɔ ko ni agbeko naa lɛ naa dã. (1 Maŋtsɛmɛi 19:15-17) Beni be ni Yehowa eto lɛ shɛ lɛ, Elisha fã etsulɔ ko ni eya ni eyafɔ Yehu, ni ji asafoiatsɛ lɛ mu akɛ Israel maŋtsɛ hee. Beni efɔse mu eshwie Yehu yiteŋ lɛ sɛɛ lɛ, tsulɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Bɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ kɛɛ nɛ: Mifɔo mu miwoò Yehowa maŋ ni ji Israel lɛ nɔ maŋtsɛ. Ni oootswia onuntsɔ Ahab we lɛ nii, koni mikɛtɔ mitsuji gbalɔi lɛ alá kɛ Yehowa tsuji lɛ fɛɛ alá he owele yɛ Izebel nɔ; ni Ahab we lɛ fɛɛ hiɛ aaakpata.” Abaashɛ Maŋnyɛ Izebel yiwalɔ lɛ afɔ̃ aha gbeei, ni enáŋ fũu kpakpa.—2 Maŋtsɛmɛi 9:1-10.
9, 10. Elia wiemɔi lɛ ba mli yɛ Izebel nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Yehu hii lɛ yɔse bɔ ni emufɔɔ lɛ ja ha, ni amɛjaje yɛ faŋŋ akɛ lɛ ji Israel maŋtsɛ hee lɛ. Akɛni efee nii oya hewɔ lɛ, Yehu sha foi ni eeya Yezreel koni eyaje enitsumɔ ni ji hiɛkpatamɔ ni ekɛaaba Baal jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ anɔ lɛ shishi. Klɛŋklɛŋ mɔ ni nu Yehu hiɛkpatamɔ gãi lɛ he ji Ahab binuu, Maŋtsɛ Yoram. Eta shwiili mli kɛje kpo kɛjɛ maŋ lɛ mli koni eyabi kɛ Yehu miiba kɛ toiŋjɔlɛ. Yehu ha hetoo akɛ: “Mɛɛ hejɔlɛ ni, gbiiabɔ ni onyɛ Izebel ajwamaŋbɔi kɛ eŋkunyaayelii lɛ fa babaoo lolo nɛɛ?” Kɛkɛ ni Yehu tsɛ̃ gãi kɛtsu Yoram tsui mli.—2 Maŋtsɛmɛi 9:22-24.
10 Yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei kpooɔ akɛ amɛaafee amɛnii tamɔ Izebel loo mɔ kroko ni tamɔ lɛ. (Kpojiemɔ 2:18-23) Beni Yehu shɛɔ Yezreel lɛ, yoo nɛɛ ebɔ mɔdɛŋ esaa ehe fɛfɛo. Ejɛ samfɛlɛ mli ekwɛ shikpɔŋ, ni ekɛ ŋamɔ ni tamɔ hegbeyeiwoo kpee lɛ. Kɛkɛ ni ebi yoo lɛ tsuji lɛ akɛ: “Namɔ yɔɔ migbɛfaŋ, namɔ?” Amrɔ nɔŋŋ ni piafoi enyɔ loo etɛ mã amɛyi shi amɛkwɛ lɛ. Ani amɛyɛ Yehu gbɛfaŋ? Ewo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛtsia lɛ nyɛgbeea shi!” Kɛkɛ ni amɛfee nii oya, amɛshɛ Izebel yoo musumɔ lɛ kɛjɛ samfɛlɛ lɛ mli amɛgbee shi. Ekolɛ okpɔŋɔi lɛ kɛ amɛnaji naanaa enɔ. Beni gbɔmɛi baa koni amɛbafu lɛ lɛ, ‘amɛnaaa ehe nɔ ko nɔ ko akɛ ja eyitsoŋoŋo kɛ enaji kɛ enine kɔkɔi kɛkɛ.’ Mɛɛ Elia wiemɔ: “Ni gbeei baaye Izebel loo” lɛ mlibaa ni yɔɔ naakpɛɛ po nɛ!—2 Maŋtsɛmɛi 9:30-37.
Anɔkwa Jamɔ Sɛɛfimɔ ni Jɛ Tsuiŋ
11. Namɔ ji Yehonadab, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ejie anɔkwa jamɔ sɛɛ ni efiɔ lɛ kpo yɛ?
11 Esa akɛ mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe ni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ajɛ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛfi anɔkwa jamɔ sɛɛ. Esa akɛ amɛtamɔ Yehonadab loo Yonadab, Yehowa jálɔ ni jeee Israelnyo lɛ. Beni Yehu yaa nɔ ekɛ ekãa tsuɔ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii lɛ, Yehonadab miisumɔ ni ejie ehiɛsɔɔ kɛ sɛɛfimɔ kpo. No hewɔ lɛ, eje kpo koni ekɛ Israel maŋtsɛ hee, ni miiya Samaria koni eyagbe Ahab shiabii ni eshwɛ lɛ ayakpe. Beni Yehu na Yehonadab lɛ, ebi lɛ akɛ: “Ani otsui ja, taakɛ bɔ ni mitsui kɛ otsui yɔɔ lɛ?” Hetoo ni ja ni Yehonadab ha lɛ ha Yehu kpã enine mli ni efɔ Yehonadab nine akɛ ebata eta shwiili lɛ mli, ni ekɛɛ akɛ: “Ha ni wɔtee, ni oyakwɛ miwuŋa ni miyeɔ mihaa Yehowa.” Yehonadab shashaooo shi kwraa ni ekpɛlɛ hegbɛ ni ekɛaajie esɛɛfimɔ kɛha oblafo ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ kpo lɛ nɔ.—2 Maŋtsɛmɛi 10:15-17.
12. Mɛni hewɔ Yehowa biɔ he ni atuɔ ahaa ekome too lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ?
12 Tsui mli ni ajɛɔ afiɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ sa, ejaakɛ Yehowa ji Bɔlɔ kɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ, ebiɔ, ni esa he ni atuɔ ahaa ekome too. Efã Israelbii lɛ akɛ: “Kaafee amaga ko loo nɔ ko ni tamɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi, loo nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, loo nii ni yɔɔ nu mli yɛ shikpɔŋ lɛ shishi oha ohe. Kaaja amɛ ni kaasɔmɔ amɛ hu; ejaakɛ mi, Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ, mi ji Nyɔŋmɔ ni biɔ he ni atuɔ ahaa ekome too.” (2 Mose 20:4, 5, NW) Esa akɛ mɛi ni hiɛ kã nɔ akɛ amɛbaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe lɛ aja ekome too “yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:23, 24) Esa akɛ amɛfee shiŋŋ kɛha anɔkwa jamɔ tamɔ Elia, Elisha, kɛ Yehonadab.
13. Taakɛ Yehonadab kɛ Yehu tsui kpãa gbee lɛ, namɛi kpɛlɛɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ nɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ amɛjieɔ enɛ kpo yɛ?
13 Beni egbe Ahab we lɛ mli bii lɛ sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Yehu to gbɛjianɔi krokomɛi koni ele Baal jalɔi lɛ ni ejie apasa jamɔ nɛɛ kɛjɛ Israel kwraa. (2 Maŋtsɛmɛi 10:18-28) Ŋmɛnɛ, ahala ŋwɛi Maŋtsɛ Yesu Kristo koni ekpata Yehowa henyɛlɔi lɛ ahiɛ ni ebu jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni E-ji lɛ bem. Taakɛ bɔ ni Yehonadab tsui yɔɔ Yehu he lɛ, nakai ŋmɛnɛ “asafo babaoo” lɛ ni ji Yesu “tooi krokomɛi” lɛ jɛɔ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛkpɛlɛɔ Kristo nɔ akɛ Mesia Maŋtsɛ, ni amɛkɛ emumɔŋ nyɛmimɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ feɔ ekome. (Kpojiemɔ 7:9, 10; Yohane 10:16) Amɛyeɔ enɛ he odase kɛtsɔɔ anɔkwa jamɔ ni akɛ he woɔ mli kɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni akɛ he woɔ mli ekãa naa, ni akɛmiibɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ kɔkɔ yɛ ‘Yehowa gbi’ lɛ ni baa kɛ foi lɛ he lɛ nɔ.—Mateo 10:32, 33; Romabii 10:9, 10.
Nibii ni Baa Jwere Wɔhiɛ Nɔŋŋ!
14. Mɛni kã apasa jamɔ hiɛ ni baaba?
14 Yehu fee nii koni ekɛha Baal jamɔ aba naagbee yɛ Israel. Yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ baatsɔ Yehu Kpeteŋkpele, Yesu Kristo nɔ ni ekɛ Babilon Kpeteŋkpele, jeŋ muu fɛɛ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ hiɛkpatamɔ aba. Etsɛŋ ni wɔbaana ŋwɛibɔfo lɛ wiemɔi ni ekɛha bɔfo Yohane lɛ mlibaa: “Akolontoi nyɔŋma ni ona lɛ, kɛ kooloo lɛ, amɛaanyɛ ajwamaŋ [Babilon Kpeteŋkpele] lɛ, ni amɛaafee lɛ amaŋfɔ, ni amɛaaŋmɛ lɛ yayai, ni amɛaaye eheloo, ni amɛkɛ la aaashã lɛ. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛwo amɛtsuiiaŋ koni amɛfee eyiŋtoo nii lɛ, ni amɛhiɛ jwɛŋmɔ kome, ní amɛkɛ amɛ maŋtsɛyeli lɛ aha kooloo lɛ kɛyashi beyinɔ ni aaagbe nii ni Nyɔŋmɔ ekɛɛ lɛ naa.” (Kpojiemɔ 17:16, 17; 18:2-5) “Akolontoi nyɔŋma” lɛ damɔ shi kɛha maŋkwramɔŋ asraafoi ahewalɛ ni yeɔ nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ amɛkɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ naa mumɔŋ ajwamaŋbɔɔ mli tsakpaa bianɛ moŋ, shi ebe lɛ faaa. Je nɛŋ maŋkwramɔŋ hemɛi lɛ baakpata apasa jamɔ hiɛ, ni “kooloo” lɛ—Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ—kɛ “akolontoi nyɔŋma” lɛ baatsu nɔ̃ titri ko yɛ ehiɛkpatamɔ lɛ mli.b Mɛɛ be ni akɛaajie Yehowa yi po nɛ!—Kpojiemɔ 19:1-6.
15. Mɛni baaba kɛ abɔ mɔdɛŋ akɛ aaakpata Nyɔŋmɔ shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ hiɛ lɛ?
15 Beni Maŋtsɛ Yehu ekpata Baal jamɔ hiɛ lɛ sɛɛ lɛ, edehei awe lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee Israel maŋkwramɔŋ henyɛlɔi lɛ anɔ. Maŋtsɛ Yesu Kristo baafee nii ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Yɛ be mli ni ákpata apasa jamɔ ni tamɔ Baal jamɔ lɛ hiɛ sɛɛ lɛ, ebaashwɛ maŋkwramɔŋ hewalɛi lɛ. Nɛkɛ Yehowa maŋtsɛyeli lɛ henyɛlɔi ni yɔɔ Satan Abonsam hewalɛ shishi lɛ baabɔ naagbee tutuamɔ fɛɛ ni amɛaanyɛ he mɔdɛŋ akɛ amɛaakpata Nyɔŋmɔ shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ hiɛ. (Ezekiel 38:14-16) Shi Yehowa baaha Maŋtsɛ Yesu Kristo atswia amɛ nii kɛtsɔ amɛhiɛkpatamɔ yɛ Harmagedon, “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ” mli lɛ nɔ, koni ekɛgbe maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bembuu lɛ naa kwraa.—Kpojiemɔ 16:14, 16; 19:11-21; Ezekiel 38:18-23.
Ni Aaasɔmɔ kɛ Ekãa ni Tamɔ Elisha Nɔ̃ Lɛ
16, 17. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Elisha fee ekãa kɛyashi ewala naagbee? (b) Mɛni esa akɛ wɔkɛ anɔkwale gaimlibii lɛ afee?
16 Nyɔŋmɔ webii baafee mɛi ni sheee gbeyei ni yɔɔ ekãa tamɔ Elisha kɛyashi be mli ni ‘Yehowa gbi’ lɛ kɛ Satan yiwalɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ aaaba naagbee. Yɛ enitsumɔ akɛ Elia tsulɔ lɛ sɛɛ lɛ, Elisha kome too sɔmɔ akɛ Yehowa gbalɔ fe afii 50! Ni Elisha yɛ ekãa aahu kɛyashi eshihilɛ be kakadaŋŋ lɛ naagbee. Dani eeegbo lɛ, Yehu nabi, Maŋtsɛ Yoash yasara lɛ. Elisha kɛɛ lɛ akɛ etsɛ̃ gãi kɛtsɔ samfɛlɛ lɛ mli. Gãi lɛ yashɛ he ni esa akɛ eya lɛ, ni Elisha bo akɛ: “Yehowa kunimyeli gaimlibi kɛ Aram nɔ kunimyeli gaimlibi nɛ; ejaakɛ obaatswia Arambii lɛ anii yɛ Afek kɛyashi beyinɔ ni ooopelenee amɛ.” Yɛ Elisha nibimɔ naa lɛ, Yoash tsɛ̃ egaimlibi lɛ kɛmɔ shikpɔŋ. Shi ekɛ ekãa ni bɛ fee enɛ, etsɛ̃ shii etɛ pɛ. Kɛkɛ ni Elisha kɛɛ lɛ akɛ, yɛ enɛ hewɔ lɛ, abaaha Yoash aye Aram nɔ kunim shii etɛ pɛ, ni nakai eba lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 13:14-19, 25) Maŋtsɛ Yoash etswiaaa Arambii lɛ anii ‘kɛyashi beyinɔ ni eeepelenee amɛ.’
17 Shi, shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ miiya nɔ amɛkɛ ekãa ni tamɔ Elisha nɔ lɛ miiwuu kɛmiishi apasa jamɔ. Amɛnanemɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ miifee nakai nɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, mɛi fɛɛ ni hiɛ ka nɔ akɛ amɛbaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe lɛ baafee jogbaŋŋ akɛ amɛaaha Elisha ekãafeelɔ lɛ wiemɔi ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ ni aaatsɛ̃ lɛ gãi kɛmɔ lɛ ahi amɛjwɛŋmɔ mli. Nyɛhaa wɔkɔlɔa anɔkwale gaimlibii lɛ ni wɔkɛ ekãa atswia amɛ nii—shii abɔ—hɛɛ, kɛyashi be mli ni Yehowa aaakɛɛ akɛ wɔgbe amɛhe nii ni wɔtsuɔ lɛ naa.
18. Te esa akɛ wɔhere wiemɔi ni yɔɔ 2 Petro 3:11, 12 lɛ nɔ wɔha tɛŋŋ?
18 Etsɛŋ kwraa ni ‘Yehowa gbi’ lɛ kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ yiwalɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ baaba naagbee. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔŋmɛa gbɛ koni bɔfo Petro wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ awoa wɔ hewalɛ. Petro jaje akɛ: “Akɛni nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ baafite hewɔ lɛ, mɛɛ gbɔmɛi sa akɛ nyɛtsɔmɔ yɛ jeŋbai krɔŋkrɔŋi kɛ Nyɔŋmɔjamɔi amli? mɛi ni kwɛɔ gbɛ ni amɛshweɔ ‘Yehowa gbi’ lɛ baa lɛ!” (2 Petro 3:11, 12) Beni Nyɔŋmɔ mlifu la ni ejieɔ lɛ kpo kɛtsɔɔ Yesu Kristo nɔ lɛ eshã gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ fɛɛ nɔ lɛ, mɛi pɛ ni yɔɔ jeŋba ni ja kɛ Nyɔŋmɔjamɔ hetuu-kɛhamɔ lɛ pɛ baaje mli shweshweeshwe. Jeŋba kɛ mumɔŋ krɔŋŋfeemɔ he hiaa. Ni nakai suɔmɔ kɛha nanemɛi gbɔmɛi, ni ajieɔ lɛ kpo kɛtsɔɔ amɛ hiamɔ nii ahe nitsumɔ nɔ lɛ ji, titri lɛ yɛ mumɔŋ gbɛ nɔ kɛtsɔ wɔ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ.
19. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe?
19 Ani owiemɔi kɛ onifeemɔi kadiɔ bo akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ anɔkwafo ni yɔɔ ekãa? Kɛji nakai ni lɛ, obaanyɛ okpa hiɛnɔkamɔ akɛ obaaje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe kɛyabote Nyɔŋmɔ shiwoo jeŋ hee lɛ mli lɛ gbɛ. Hɛɛ yibaamɔ baanyɛ afee oniiashikpamɔ kɛ ofee Kristo mumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ejurɔ akɛni amɛji esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewɔ, taakɛ Shunem gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ fee Elisha gbɔ lɛ. Kɛ́ oooje mli shweshweeshwe lɛ, belɛ esa akɛ ofee tamɔ Naeman hu, ni kɛ heshibaa kpɛlɛ ŋwɛi gbɛtsɔɔmɔ nɔ, ni ebatsɔ Yehowa jalɔ lɛ. Kɛji akɛ ooshwe ni ohi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso lɛ mli lɛ, esa akɛ ojie tsui muu fɛɛ mli ni ajɛɔ afiɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ kpo, taakɛ Yehonadab fee lɛ. Kɛkɛ lɛ ekolɛ obaafata Yehowa tsuji anɔkwafoi ni etsɛŋ ni Yesu wiemɔi nɛɛ baaba mli yɛ amɛhe lɛ ahe akɛ: “Nyɛbaa, nyɛ mɛi ni mitsɛ ejɔɔ nyɛ, nyɛbaŋɔa maŋtsɛyeli lɛ ni asaa ato nyɛ kɛjɛ jeŋ shishijee lɛ!”—Mateo 25:34.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kwɛmɔ “Let Your Name Be Sanctified” wolo lɛ ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ yitsei 18 kɛ 19 lɛ mli.
b Kwɛmɔ Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ! wolo lɛ, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ baafai 254-6 lɛ mli.
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Mɛni ji sui komɛi ni he hiaa koni aje ‘Yehowa gbi’ lɛ mli shweshweeshwe?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Shunem gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ fee yɛ Elisha gbii lɛ amli?
◻ Mɛni abaanyɛ akase kɛjɛ Naeman ŋɔɔ?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ Yehonadab nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ?
◻ Mɛɛ hewalɛ esa akɛ 2 Petro 3:11, 12 ana yɛ wɔnɔ?