Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 2/1 bf. 8-13
  • Yehowa Ji Kpaŋmɔi a-Nyɔŋmɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Ji Kpaŋmɔi a-Nyɔŋmɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Kpaŋmɔ ni Akɛ Abraham Fee
  • “Kpaŋmɔ Momo Lɛ”
  • Jɔɔmɔi Kɛtsɔ Mla Kpaŋmɔ lɛ Nɔ
  • Mɛi ni Etsake Kɛba Yudafoi Ajamɔ Mli yɛ Israel
  • Yehowa Jɔɔ Abraham Seshi Lɛ
  • Kpaŋmɔ Hee ko He Miihia
  • Jɔɔmɔi Wuji Kɛtsɔ Kpaŋmɔ Hee lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Kpaŋmɔi Ni Kɔɔ Nyɔŋmɔ Naanɔ Yiŋtoo He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Nyɛaatsɔ “Osɔfoi a-Maŋtsɛyeli”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Ani Nyɔŋmɔ Kpaŋmɔi Lɛ Ahe Baaba Sɛɛnamɔ Aha Bo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 2/1 bf. 8-13

Yehowa Ji Kpaŋmɔi a-Nyɔŋmɔ

“Mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee.”—YEREMIA 31:31.

1, 2. (a) Mɛɛ gbijurɔyeli Yesu je shishi yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛnaashi? (b) Mɛɛ kpaŋmɔ Yesu tsĩ tã ni kɔɔ egbele lɛ he?

YƐ NISAN 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛnaashi lɛ, Yesu kɛ ebɔfoi 12 lɛ ye Hehoo lɛ. Akɛni ele akɛ enɛ baafee naagbee niyenii ni ekɛ amɛ baaye, ni ákɛ etsɛŋ ni ebaagbo yɛ ehenyɛlɔi lɛ adɛŋ hewɔ lɛ, Yesu ŋɔ hegbɛ lɛ ni ekɛ be nɛɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ saji ni he hiaa lɛ babaoo mli eha ekaselɔi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa fe fɛɛ lɛ.—Yohane 13:1–17:26.

2 Nɛkɛ be nɛɛ mli, yɛ Yuda Iskariot shwiemɔ sɛɛ lɛ, Yesu to jamɔ mli gbi jurɔ pɛ ni afã Kristofoi akɛ amɛye daa afi—ni ji egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Shi beni amɛyeɔ nii lɛ, Yesu kɔ aboloo, ni ejɔɔ nɔ ni ekumɔ mli, ni eŋɔha ekaselɔi lɛ, ni ekɛɛ: Nyɛhea nyɛyea! enɛ ji migbɔmɔtso lɛ. Ni ewo kpulu lɛ, ni eda shi, ni eŋɔha amɛ ni ekɛɛ: Nyɛ fɛɛ nyɛnua eko! ejaakɛ enɛ ji milá ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ lɛ, ni afɔse ashwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ ha eshaifaa lɛ.” (Mateo 26:26-28) Esa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ akai egbele lɛ yɛ gbɛ ni mli kã shi faŋŋ, ni woo yɔɔ mli nɔ. Ni Yesu tsĩ kpaŋmɔ ko ni egbele lɛ kɔɔ he lɛ tã. Yɛ Luka sane lɛ mli lɛ, atsɛɔ lɛ akɛ “kpaŋmɔ hee lɛ.”—Luka 22:20.

3. Mɛɛ saji abiɔ yɛ kpaŋmɔ hee lɛ he?

3 Mɛni ji kpaŋmɔ hee lɛ? Kɛ́ eji kpaŋmɔ hee lɛ, ani no tsɔɔ akɛ kpaŋmɔ momo ko yɛ? Ani kpaŋmɔi krokomɛi yɛ ni kɔɔ enɛ he? Enɛɛmɛi ji sanebimɔi ni he hiaa ejaakɛ Yesu wie akɛ abaafɔse kpaŋmɔ lɛ lá lɛ ashwie shi “[kɛha] eshaifaa.” Eshaifaa ni tamɔ nɛkɛ he miihia wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ waa diɛŋtsɛ.—Romabii 3:23.

Kpaŋmɔ ni Akɛ Abraham Fee

4. Mɛɛ blema shiwoo ko yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ kpaŋmɔ hee lɛ shishi?

4 Kɛ wɔɔnu kpaŋmɔ hee lɛ shishi lɛ, esa akɛ wɔku wɔsɛɛ kɛya aaafee afii 2,000 dani Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ shɛ, kɛya be mli ni Tera kɛ eweku lɛ—ni Abram (sɛɛ mli lɛ, Abraham) kɛ Abram ŋa Sarai (sɛɛ mli lɛ, Sara) fata he lɛ—fã gbɛ kɛjɛ Kaldeabii amaŋ Ur ni eshwere lɛ mli kɛtee Haran yɛ Mesopotamia kooyigbɛ lɛ. Amɛhi jɛmɛ aahu kɛyashi be ni Tera gbo. Kɛkɛ ni yɛ Yehowa famɔ naa lɛ, Abraham ni eye afii 75 lɛ fo Eufrate Faa lɛ ni efã gbɛ kɛba wuoyi-anaigbɛ kɛtee Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ ni eyahi shi yɛ buui amli akɛ mɔ ni lɛɔ kooloi. (1 Mose 11:31–12:1, 4, 5; Bɔfoi lɛ Asaji 7:2-5) Enɛ ba yɛ afi 1943 D.Ŋ.B. Beni Abraham yɔɔ Haran lolo lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Maha otsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele, ni majɔɔo, ni maha ogbɛi ada, ni oootsɔ jɔɔmɔ! Ni majɔɔ mɛi ni jɔɔo, ni mɔ ni lomɔɔo lɛ, malomɔ lɛ; ni omli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ wekui fɛɛ.” Yɛ sɛɛ mli, beni Abraham tsa nɔ kɛtee Kanaan lɛ, Yehowa kɛfata he akɛ: “Oseshi lɛ maŋɔ nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ maha.”—1 Mose 12:2, 3, 7.

5. Yehowa shiwoo ni ekɛha Abraham lɛ kɛ mɛɛ yinɔsane mli gbalɛ yɔɔ tsakpaa?

5 Shiwoo ni akɛha Abraham lɛ kɔɔ Yehowa shiwoi lɛ ateŋ ekroko hu he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eha Abraham bafee mɔ krɛdɛɛ ko yɛ adesai ayinɔsane mli, tsakpaa ni yɔɔ gbalɛ ni aŋma afɔ̃ shi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ mlibaa mli. Beni Adam kɛ Hawa fee esha yɛ Eden trom lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa jaje kojomɔ eshwie mɛi enyɔ lɛ fɛɛ nɔ, ni ekɛ Satan, mɔ ni laka Hawa lɛ wie yɛ nakai be lɛ mli nɔŋŋ, ni ekɛɛ: “Mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ.” (1 Mose 3:15) Yehowa kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ tsɔɔ akɛ Seshi ni abaatsɔ enɔ akpata Satan nitsumɔi lɛ ahiɛ kwraa lɛ baapue yɛ nakai blematsɛ lɛ seshi lɛ mli.

6. (a) Yehowa shiwoo ni ekɛha Abraham lɛ baaba mli kɛtsɔ namɔ nɔ? (b) Mɛni ji Abraham kpaŋmɔ lɛ?

6 Akɛni Yehowa shiwoo lɛ kɔɔ seshi ko he hewɔ lɛ, ehe bahia ni Abraham aná binuu ni Seshi lɛ baaba kɛtsɔ enɔ. Shi ekɛ Sara fɛɛ edara waa yɛ afii amli, ni amɛfɔko bi lolo. Shi, yɛ naagbee lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ, ni etsĩɛ amɛfɔmɔ nii ahiɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni Sara fɔ binuu, Isak, eha Abraham, ni no ha shiwoo ni kɔɔ seshi ko he lɛ tee nɔ ehi shi. (1 Mose 17:15-17; 21:1-7) Afii komɛi asɛɛ, beni eka Abraham hemɔkɛyeli ekwɛ—kɛyashɛ he ni eesumɔ ni ekɛ ebinuu, Isak, ni esumɔɔ lɛ lɛ ashã afɔle po—lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tĩ shiwoo ni ekɛha Abraham lɛ mli ekoŋŋ akɛ: “Jɔɔmɔ majɔɔo, ni fa maha oseshi afa tamɔ ŋwɛi ŋulamii kɛ ŋshɔnaa shia, ni oseshi lɛ aaaye ehenyɛlɔi agbói lɛ anɔ; ni oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ, ejaakɛ obo migbee toi.” (1 Mose 22:15-18) Afɔɔ nɛkɛ shiwoo ni akpã mli nɛɛ tsɛmɔ akɛ Abraham kpaŋmɔ lɛ, ni kpaŋmɔ hee ni baaba yɛ sɛɛ mli lɛ baafee nɔ ni ekɛ lɛ yɔɔ tsakpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa.

7. Abraham seshi lɛ ayi bɔi famɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ shihilɛi hã amɛyaje Mizraim lɛ?

7 Yɛ be ni sa mli lɛ, Isak bafɔ haaji, hii enyɔ, Esau kɛ Yakob. Yehowa hala Yakob akɛ Shiwoo Seshi lɛ blematsɛ. (1 Mose 28:10-15; Romabii 9:10-13) Yakob fɔ bihii 12. Eyɛ faŋŋ akɛ, agbɛnɛ be eshɛ ni Abraham seshi lɛ yi baabɔi famɔ. Beni Yakob bihii lɛ dara ni amɛtsɔmɔ onukpai, ni amɛteŋ mɛi pii yɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛwekui lɛ, hɔmɔ ko nyɛ amɛ fɛɛ amɛnɔ ni amɛfã kɛyahi Mizraim, he ni yɛ ŋwɛi yibaamɔ naa lɛ, Yakob binuu Yosef esaa gbɛ eha amɛ yɛ lɛ. (1 Mose 45:5-13; 46:26, 27) Afii fioo komɛi asɛɛ lɛ, hɔmɔ ni ba Kanaan lɛ sɛɛ fo. Shi Yakob weku lɛ hi Mizraim—klɛŋklɛŋ lɛ, ákɛ gbɔi, shi sɛɛ mli lɛ ákɛ nyɔji. Enɛ tee nɔ aahu kɛyashi afi 1513 D.Ŋ.B., beni Abraham fo Eufrate faa lɛ sɛɛ afii 430, dani Mose nyiɛ Yakob seshibii lɛ ahiɛ kɛshi Mizraim kɛtee heyeli mli. (2 Mose 1:8-14; 12:40, 41; Galatabii 3:16, 17) Agbɛnɛ Yehowa baagbala ejwɛŋmɔ kɛya kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ nɔ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ.—2 Mose 2:24; 6:2-5.

“Kpaŋmɔ Momo Lɛ”

8. Mɛɛ kpaŋmɔ Yehowa kɛ Yakob seshibii lɛ fee yɛ Sinai, ni mɛɛ tsakpaa yɔɔ enɛ kɛ Abraham kpaŋmɔ lɛ teŋ?

8 Beni Yakob kɛ ebihii lɛ fã kɛyahi Mizraim lɛ, no mli lɛ amɛji weku ni da waa diɛŋtsɛ, shi amɛseshibii lɛ shi Mizraim akɛ akutsei akuu ni da ni amɛyi fa babaoo. (2 Mose 1:5-7; 12:37, 38) Dani Yehowa kɛ amɛ aaaya Kanaan lɛ, enyiɛ amɛhiɛ kɛtsɔ wuoyigbɛ, kɛtee gɔŋ ko ni atsɛɔ lɛ Horeb, (loo, Sinai) lɛ shishi, yɛ Arabia. Jɛmɛ ji he ni ekɛ amɛ fee kpaŋmɔ ko yɛ. Abatsɛ enɛ akɛ “kpaŋmɔ momo lɛ,” kɛji akɛmiito “kpaŋmɔ hee lɛ” he. (2 Korintobii 3:14) Yehowa tsɔ kpaŋmɔ momo lɛ nɔ etsu kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ mlibaa he nii yɛ mfonirifeemɔ mli.

9. (a) Mɛɛ nibii ejwɛ Yehowa wo shi yɛ he kɛtsɔ Abraham kpaŋmɔ lɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛkpamɔi krokomɛi Yehowa kpaŋmɔ ni ekɛ Israel fee lɛ kɛha, ni enɛ damɔ mɛɛ shihilɛ nɔ?

9 Yehowa tsɔɔ taomɔ nii ni yɔɔ kpaŋmɔ nɛɛ mli lɛ mli eha Israel akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi ni nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ yɛ maji fɛɛ ateŋ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ lɛ minɔŋ. Shi nyɛ lɛ, nyɛaatsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ nyɛha mi.” (2 Mose 19:5, 6) Yehowa ewo shi akɛ Abraham seshi lɛ (1) baatsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele, (2) abaaha amɛye amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ, (3) amɛnine baashɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ, ni (4) amɛbaafee gbɛ ni aaatsɔ nɔ ajɔɔ jeŋmaji lɛ. Agbɛnɛ ejie lɛ kpo akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛnine baanyɛ ashɛ jɔɔmɔi nɛɛ anɔ akɛ emaŋ krɛdɛɛ, Israel, ni amɛaatsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ,” kɛji amɛbaabo efamɔi lɛ atoi. Ani Israelbii lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaabote kpaŋmɔ nɛɛ mli? Amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛha hetoo akɛ: “Nibii fɛɛ ni Yehowa ewie lɛ wɔɔfee.”—2 Mose 19:8.

10. Yehowa to Israelbii lɛ ahe gbɛjianɔ akɛ maŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni ekpa gbɛ kɛjɛ amɛdɛŋ?

10 No hewɔ lɛ, Yehowa to Israelbii lɛ ahe gbɛjianɔ ni efee amɛ jeŋmaŋ. Eha amɛ mlai ni kudɔɔ jamɔ kɛ maŋ shihilɛ. Eha amɛ kpee buu hu, (sɛɛ mli lɛ, sɔlemɔtsu yɛ Yerusalem) kɛ osɔfoi agbɛjianɔtoo ni amɛkɛ jamɔ krɔŋkrɔŋ aha yɛ kpee buu lɛ mli. Kpaŋmɔ lɛ mli ni amɛaahi lɛ tsɔɔ Yehowa mlai anɔ yeli kɛ, titri lɛ, ekome pɛ ni amɛaaja. Kitai Nyɔŋma lɛ ni feɔ nakai mlai lɛ amli oti fe fɛɛ lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji akɛ: “Miji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ni jieo kɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ, kɛjɛ nyɔji awe lɛ. Kaaná nyɔŋmɔi krokomɛi yɛ misɛɛ.”—2 Mose 20:2, 3.

Jɔɔmɔi Kɛtsɔ Mla Kpaŋmɔ lɛ Nɔ

11, 12. Shiwoi ni yɔɔ kpaŋmɔ momo lɛ mli lɛ ba mli yɛ Israel gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

11 Ani shiwoi ni yɔɔ Mla kpaŋmɔ lɛ mli lɛ ba mli yɛ Israel gbɛfaŋ? Ani Israel batsɔ “maŋ krɔŋkrɔŋ”? Ákɛ Adam seshibii lɛ, eshafeelɔi ji Israelbii lɛ. (Romabii 5:12) Shi kɛlɛ, amɛshãa afɔlei yɛ Mla lɛ shishi, koni amɛkɛtsimɔ amɛhe eshai lɛ anɔ. Yehowa wie yɛ afɔlei ni ashãa daa afi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ ahe akɛ: “Nakai gbi lɛ nɔ abaakpata aha nyɛ, koni atsuu nyɛhe kɛjɛ nyɛhe eshai lɛ fɛɛ mli, ni nyɛhe atse yɛ Yehowa hiɛ.” (3 Mose 16:30) No hewɔ lɛ, beni amɛye anɔkwa lɛ, Israel bafee jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, ni atsuu amɛhe kɛha Yehowa sɔɔmɔ. Shi nɛkɛ hetsemɔ shihilɛ nɛɛ damɔ Mla lɛ toi ni amɛaabo kɛ afɔle ni amɛaaya nɔ amɛshã daa lɛ nɔ.

12 Ani Israel batsɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli”? Kɛjɛ shishijee beebe lɛ, eji maŋtsɛyeli momo, ni Yehowa ji Maŋtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi. (Yesaia 33:22) Kɛfata he lɛ, gbɛjianɔtoi yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ mli kɛha maŋtsɛmɛi ni ji adesai, no hewɔ lɛ, yɛ sɛɛ mli lɛ maŋtsɛmɛi ni ye nɔ yɛ Yerusalem lɛ ye nɔ yɛ Yehowa najiaŋ. (5 Mose 17:14-18) Shi ani Israel ji osɔfoi amaŋtsɛyeli? Ojogbaŋŋ, eyɛ osɔfoi agbɛjianɔtoo ni kɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ haa yɛ kpee buu lɛ mli. Kpee buu lɛ, (sɛɛ mli lɛ, sɔlemɔtsu lɛ) bafee jamɔ krɔŋŋ shikwɛ̃ɛhe kɛha Israelbii lɛ kɛ mɛi ni jeee Israelbii lɛ hu fɛɛ. Ni maŋ lɛ ji gbɛ koome pɛ ni atsɔɔ nɔ akɛ anɔkwale ni ajie lɛ kpo lɛ haa adesai. (2 Kronika 6:32, 33; Romabii 3:1, 2) Israelbii anɔkwafoi lɛ fɛɛ ji Yehowa ‘odasefoi,’ jeee osɔfoi ni jɛ Levi akutso lɛ mli lɛ pɛ. Israel bafee Yehowa ‘tsulɔ,’ ni ato koni ‘amɛgba eyijiemɔ lɛ.’ (Yesaia 43:10, 21) Gbɔi heshibalɔi babaoo na Yehowa hewalɛ ni ejie lɛ kpo yɛ ewebii agbɛfaŋ lɛ, ni no gbala amɛ kɛba jamɔ krɔŋkrɔŋ mli. Amɛbatsɔmɔ mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli. (Yoshua 2:9-13) Shi akutso kome pɛ ji mɛi ni sɔmɔ akɛ osɔfoi diɛŋtsɛ ni afɔ amɛ mu.

Mɛi ni Etsake Kɛba Yudafoi Ajamɔ Mli yɛ Israel

13, 14. (a) Mɛni hewɔ abaanyɛ awie akɛ mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ bɛ gbɛfaŋnɔ yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ bajeɔ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Mɛni ji gbɔmɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ mli nɛɛ ashidaamɔ? Beni Yehowa fee ekpaŋmɔ lɛ, ekɛ Israel pɛ fee; eyɛ mli akɛ “futufutu gbɔmɛi babaoo” lɛ yɛ jɛmɛ moŋ, shi atsĩii amɛ tã akɛ amɛná gbɛfaŋnɔ yɛ mli. (2 Mose 12:38; 19:3, 7, 8) Abuuu amɛ kromɔbii lɛ afataaa he beni abu kpɔmɔ nɔ lɛ jara kɛha Israel kromɔbii lɛ. (4 Mose 3:44-51) Afii nyɔŋmai abɔ sɛɛ, beni ajara Kanaan shikpɔŋ lɛ mli aha Israelbii akutsei lɛ, ajieee he ko ahaaa heyelilɔi ni jeee Israelbii lɛ. (1 Mose 12:7; Yoshua 13:1-14) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ jeee mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ akɛfee Mla kpaŋmɔ lɛ. Shi afolɔ hii ni tsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ ketia, yɛ Mla lɛ toiboo mli. Amɛye ekpɔi lɛ anɔ, ni amɛná nibii ni ato he gbɛjianɔ yɛ mli lɛ ahe sɛɛ. Mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ kɛ Israelbii lɛ fɛɛ baje Mla kpaŋmɔ lɛ shishi.—2 Mose 12:48, 49; 4 Mose 15:14-16; Romabii 3:19.

14 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji akɛ mɔ ko ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ gbe mɔ ko yɛ oshara naa lɛ, ebaanyɛ ejo foi kɛya abobaa maŋ lɛ mli, taakɛ Israelnyo baafee lɛ. (4 Mose 35:15, 22-25; Yoshua 20:9) Yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, ashãa afɔle “[yɛ] Israel asafo lɛ fɛɛ hewɔ.” Ákɛ asafo lɛ fã lɛ, mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ náa nifeemɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ, ni afɔleshaa lɛ saa amɛhe. (3 Mose 16:7-10, 15, 17, 29; 5 Mose 23:7, 8) Mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ kɛ Israel efee ekome yɛ Mla lɛ shishi aahu akɛ, yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B., beni akɛ ‘ŋwɛi samfee’ lɛ mli klɛŋklɛŋ nɔ lɛ tsu nii yɛ Yudafoi lɛ agbɛfaŋ lɛ, mɛi ni etsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ hu ná he sɛɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, “Yudafoi ahefatalɔ Nikolao ni jɛ Antiokia lɛ,” batsɔ Kristofonyo, ni efata “hii kpawo ni yɔɔ gbɛi kpakpa” ni ahala amɛ akɛ amɛtsu Yerusalem asafo lɛ hiamɔ nii ahe nii lɛ ahe.—Mateo 16:19; Bɔfoi lɛ Asaji 2:5-10; 6:3-6; 8:26-39.

Yehowa Jɔɔ Abraham Seshi Lɛ

15, 16. Yehowa kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ ba mli yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Akɛni ato Abraham seshibii lɛ ahe gbɛjianɔ akɛ maŋ yɛ Mla lɛ shishi hewɔ lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ yɛ shiwoo ni ekɛha blematsɛ lɛ naa. Yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. lɛ, Mose sɛɛyelɔ Yoshua nyiɛ Israel hiɛ kɛtee Kanaan. Shikpɔŋ lɛ mli ni ajara aha akutsei lɛ yɛ sɛɛ mli lɛ ha Yehowa shiwoo ni ekɛha akɛ ekɛ shikpɔŋ lɛ baaha Abraham seshibii lɛ ba mli. Beni Israel ye anɔkwa lɛ, Yehowa ha shiwoo ni ekɛha akɛ ebaaha amɛye amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ kunim lɛ ba mli. Enɛ ba mli anɔkwale yɛ Maŋtsɛ David nɔyeli be mli titri. Beni shɛɔ David binuu Salomo beaŋ lɛ, no mli lɛ Abraham kpaŋmɔ lɛ fã ni ji etɛ lɛ eba mli. “Yuda kɛ Israel yi fa babaoo, tamɔ ŋshɔ naa shia kɛ falɛ, amɛyeyeeɔ nii, amɛnunuuɔ dãa, ni amɛmli filiɔ amɛ.”—1 Maŋtsɛmɛi 4:20.

16 Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ jeŋmaji lɛ baatsɔ amɛná jɔɔmɔi amɛha amɛhe kɛtsɔ Israel, ni ji Abraham seshi lɛ nɔ? Taakɛ atsĩ tã momo lɛ, Israel ji Yehowa maŋ krɛdɛɛ ko, enajiaŋdamɔlɔ yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ. Beni eshwɛ fioo ni Israel baanyiɛ kɛbote Kanaan lɛ, Mose wie akɛ: “Nyɛ jeŋmaji, nyɛkɛ emaŋ lɛ anyaa!” (5 Mose 32:43) Gbɔi babaoo here enɛ nɔ. “Futufutu gbɔmɛi babaoo” enyiɛ Israel sɛɛ kɛshi Mizraim momo, ni amɛye Yehowa hewalɛ lɛ he odase yɛ ŋa lɛ nɔ, ni amɛnu ninefɔɔ ni Mose kɛha akɛ amɛnya lɛ. (2 Mose 12:37, 38) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Moab yoo Rut kɛ Israelnyo Boaz bote gbalashihilɛ mli ni ebatsɔ Mesia lɛ blemanyɛ. (Rut 4:13-22) Kennyo Yehonadab kɛ eseshibii lɛ kɛ Etiopianyo Ebed-Melek jie amɛhe kpo akɛ mɛi ni esoro amɛ kwraa kɛtsɔ amɛhe ni amɛkɛkpɛtɛ jalɛ shishitoo mlai ahe beni mɛi ni ji Israelbii yɛ fɔmɔ naa diɛŋtsɛ lɛ yeee anɔkwa lɛ nɔ. (2 Maŋtsɛmɛi 10:15-17; Yeremia 35:1-19; 38:7-13) Beni amɛyɔɔ Persia Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ, gbɔi babaoo tsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli, ni amɛfata Israel he ni amɛkɛ ehenyɛlɔi lɛ wuu.—Ester 8:17, NW, shishigbɛ niŋmaa.

Kpaŋmɔ Hee ko He Miihia

17. (a) Mɛni hewɔ Yehowa kpoo kooyigbɛ kɛ wuoyigbɛ Israel maŋtsɛyeli lɛ? (b) Mɛni hã akpoo Yudafoi lɛ yɛ naagbee kwraa lɛ?

17 Shi kɛlɛ, dani amɛnine baashɛ Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ mlibaa nɔ kɛmɔ shi lɛ, esa akɛ Nyɔŋmɔ maŋ krɛdɛɛ lɛ aye anɔkwa. Shi efeee nakai. Eji anɔkwale akɛ, Israelbii lɛ ekomɛi yɛ ni jie hemɔkɛyeli ni sa kadimɔ kpo. (Hebribii 11:32–12:1) Shi kɛlɛ, maŋ lɛ tsɔ ehe kɛtee wɔŋjalɔi anyɔŋmɔi aŋɔɔ yɛ bei babaoo mli, ni amɛhiɛ kã heloonaa sɛɛnamɔi anɔ. (Yeremia 34:8-16; 44:15-18) Aŋkroaŋkroi kɛ Mla lɛ tsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, loo amɛku amɛhiɛ amɛfɔ̃ nɔ kwraa. (Nehemia 5:1-5; Yesaia 59:2-8; Maleaki 1:12-14) Yɛ Salomo gbele sɛɛ lɛ, Israel mli ja enyɔ ni etsɔ kooyigbɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛyeli. Beni kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ bafee ehe atuatselɔ diɛŋtsɛ lɛ, Yehowa tswa adafi akɛ: “Akɛni okwa nilee hewɔ lɛ, makwao ni okaye osɔfo oha mi.” (Hoshea 4:6) Agbala wuoyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ hu toi waa, yɛ kpaŋmɔ lɛ ni eyeee mli anɔkwale lɛ hewɔ. (Yeremia 5:29-31) Beni Yudafoi lɛ kpoo Yesu akɛ Mesia lɛ, Yehowa hu kpoo amɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 3:13-15; Romabii 9:31–10:4) Yɛ naagbee lɛ, Yehowa to gbɛjianɔ hee koni ekɛtsu Abraham kpaŋmɔ lɛ mlibaa he nii kɛmɔ shi.—Romabii 3:20.

18, 19. Mɛɛ gbɛjianɔ hee Yehowa to bɔni afee ni Abraham kpaŋmɔ lɛ anyɛ aba mli kwraa kɛmɔ shi?

18 Nakai gbɛjianɔtoo hee lɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ. Yehowa egba enɛ efɔ̃ shi beni ekɛɛ akɛ: “Naa, gbii miiba, Yehowa kɛɛ, ni mikɛ Israel we lɛ kɛ Yuda we lɛ aaakpaŋ kpaŋmɔ hee: . . . Kpaŋmɔ ni mikɛ Israel we lɛ baakpaŋ yɛ nakai gbii lɛ asɛɛ lɛ nɛ, Yehowa kɛɛ: Maŋɔ mimla lɛ mawo amɛmli ni maŋma yɛ amɛtsui nɔ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ, ni amɛ hu amɛaatsɔ mimaŋ!”—Yeremia 31:31-33.

19 Enɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ ni Yesu tsĩ tã yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. lɛ. Ejie lɛ kpo yɛ nakai be lɛ mli akɛ eshwɛ fioo ni abaafee kpaŋmɔ ni awo shi yɛ he lɛ yɛ ekaselɔi lɛ kɛ Yehowa teŋ, ni Yesu baafee mlidamɔlɔ. (1 Korintobii 11:25; 1 Timoteo 2:5; Hebribii 12:24) Kpaŋmɔ hee nɛɛ nɔ abaatsɔ ni Yehowa shiwoo ni ekɛha Abraham lɛ baaná emlibaa ni yɔɔ nyam ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ, taakɛ wɔbaana yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

◻ Mɛni Yehowa wo shi yɛ he yɛ Abraham kpaŋmɔ lɛ mli?

◻ Yehowa tsu Abraham kpaŋmɔ lɛ mlibaa he nii yɛ heloonaa Israel gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni tsake kɛba Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ ná kpaŋmɔ momo lɛ he sɛɛ yɛ?

◻ Mɛni hewɔ kpaŋmɔ hee ko he hiaa lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa tsu Abraham kpaŋmɔ lɛ mlibaa he nii yɛ mfonirifeemɔ mli kɛtsɔ Mla kpaŋmɔ lɛ nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje