Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 3/1 bf. 4-7
  • Mɛni Hewɔ Amɛbiɔ Koni Akɛ Amɛtɔmɔi Ake Amɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Hewɔ Amɛbiɔ Koni Akɛ Amɛtɔmɔi Ake Amɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Sɔlemɔi lɛ Anifeemɔi kɛ Jeŋba Shihilɛ
  • Jeee Amɛ Fɛɛ Amɛkɛ Amɛhe Kpãa Gbee
  • Ŋwɛi Kojomɔ
  • Sɔlemɔi lɛ Kpá Fai
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Ani ‘Anɔkwa Jamɔ’ Kome Pɛ Yɔɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 3/1 bf. 4-7

Mɛni Hewɔ Amɛbiɔ Koni Akɛ Amɛtɔmɔi Ake Amɛ?

JWƐŊMƆ ni ahiɛ akɛ esa akɛ sɔlemɔi lɛ atsake amɛtsui kɛjɛ amɛtɔmɔi amli ni amɛtsake amɛsubaŋ lɛ jeee nɔ̃ hee. Religioni e miti (Jamɔi kɛ Adesãi), ni ji jamɔŋ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko lɛ kɛɛ akɛ, gbɔmɛi ná nɔ ni akɛɛ eji mra be mli sɔlemɔ lɛ anɔkwayeli lɛ he miishɛɛ yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli, ni eha mɛi babaoo bi koni atsake.

Yɛ afi 1523, beni Martin Luther tsi ehe kɛjɛ Roma he lɛ, Paapa Adrian VI bɔ mɔdɛŋ akɛ ebaafee amɛ ekome ekoŋŋ kɛtsɔ shɛɛ sane ni ekɛmaje Saneyeli Kuu ni yɔɔ Nuremberg lɛ nɔ akɛ: “Wɔle jogbaŋŋ akɛ afii babaoo nɛ ni nibii ni sa akɛ anyaŋe lɛ ebua amɛhe naa yɛ Sɛi Krɔŋkrɔŋ lɛ he . . . Wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ fɛɛ baatsu nii koni wɔkɛtsake Roma Asafo lɛ titri, he ni ekolɛ nɛkɛ nɔ fɔŋ feemɔi nɛɛ fɛɛ je shishi kɛjɛ lɛ.” Shi kɛlɛ, nakai nɔsha nɔkpɛlɛmɔ lɛ yeee omanye yɛ mligbalamɔ lɛ tsamɔ mli loo yɛ shi ni ateɔ ashiɔ juu-kɛ-fɔ yɛ paapai lɛ Asafo lɛ mli.

Nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ lɛ, awie ashi sɔlemɔi lɛ yɛ dioo ni amɛfee yɛ Mɛi Ahiɛkpatamɔ he lɛ hewɔ. Afolɔ amɛnaa hu akɛ amɛ́jeee amɛ mli bii lɛ anijiaŋ wui kɛjɛɛɛ tai ni amɛwuɔ lɛ amli. Yɛ afi 1941 mli beni Jeŋ Ta II yaa nɔ lɛ, osɔfo ko ni atsɛɔ lɛ Primo Mazzolari bi akɛ: “Mɛni hewɔ ni Roma kɛ ekãa eteee shi ewooo Katolik tsɔɔmɔi lɛ taakɛ efeɔ be ko lɛ, ní eyaa nɔ efeɔ lolo yɛ tsɔɔmɔi ni oshara bɛ he tsɔ lɛ ahe lɛ?” Tsɔɔmɔi ni emli oshara lɛ faaa tamɔ mɛni? Osɔfo lɛ miiwie maŋhedɔɔ ni teeɔ ta ni awuɔ shi, ní yɛ nakai be lɛ mli lɛ efiteɔ hiŋmɛigbelemɔ lɛ he.

Shi anɔkwa sane ji akɛ, tɔmɔ ni jamɔi lɛ kpɛlɛɔ nɔ lɛ ji nɔ ni efɔɔɔ kaa, ja nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ. Yɛ mɛi komɛi ni woɔ Katolik Sɔlemɔ lɛ hewalɛ yɛ afi 1832 mli, koni ‘etsɔ tamɔ bɔ ni eji tsutsu ko lɛ’ hewɔ lɛ, Gregory XVI kɛɛ: “Eka shi faŋŋ akɛ jwɛŋmɔ bɛ mli, ni eji awuiyeli akɛ aaato ‘tswaa kɛ shimaa ekoŋŋ kɛ saamɔ’ he gbɛjianɔ ko kɛha [sɔlemɔ lɛ] shweshweeshwefeemɔ kɛ edalɛ oookɛɛ nɔ ni abaanyɛ asusu akɛ tɔmɔ baanyɛ aba mli.” Ni tɔmɔi ni mli wa waa aahu akɛ anyɛŋ akɛɛ akɛ ebɛ mli anɔkwale hu? Akɛ ŋaa gbɛi babaoo tsu nii koni akɛtsɔɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔi komɛi ejaje akɛ sɔlemɔ lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ ni esha hu yɛ he. Akɛɔ akɛ sɔlemɔ lɛ diɛŋtsɛ yɛ krɔŋkrɔŋ—Nyɔŋmɔ etsuu he kɛjɛ tɔmɔ he. Ni kɛlɛ, esha yɛ emli bii lɛ ahe. No hewɔ lɛ, kɛ afee yiwalɛ nii yɛ sɔlemɔ lɛ gbɛi amli lɛ, esaaa akɛ ashwaa sɔlemɔ lɛ diɛŋtsɛ, shi moŋ esa akɛ ashwa aŋkroaŋkroi ni yɔɔ sɔlemɔ lɛ mli lɛ. Ani nilee yɛ enɛ mli? Jeee nakai eji kɛha Roma Katolik Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ Hans Küng ni ŋma akɛ: “Sɔlemɔ ko kwraa bɛ ni yeɔ emuu ni yeɔ ehe kɛjɛɔ adesai aje lɛ he.” Etsɔɔ mli akɛ: “Sɔlemɔ ko kwraa bɛ ni bɛ esha ni ebaakpá he fai.”

Sɔlemɔi lɛ Anifeemɔi kɛ Jeŋba Shihilɛ

Ekolɛ obaasusu nifeemɔi ni amrɔ nɛɛ eha sɔlemɔi lɛ ebi ni akɛ amɛtɔmɔi ake amɛ lɛ he. Be ko lɛ, Protestantbii kɛ Ortodɔksbii kpɛlɛ sɔ̃ ni ejɛ “tsutsu mligbalamɔi” ni ba yɛ sɔlemɔi sɔrɔtoi lɛ amli lɛ. Amɛfee enɛ yɛ “Hemɔkɛyeli kɛ Gbɛjianɔtoo” sɔlemɔi akpee ni afee yɛ Lausanne, Switzerland yɛ afi 1927 lɛ mli. Yɛ naagbee lɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ hu fee nakai nɔŋŋ. Titri lɛ, kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Vatican IIa lɛ, osɔfonukpai wuji, ni paapai lɛ fata he lɛ etee nɔ amɛbi aahu koni akɛ amɛtɔmɔi ake amɛ yɛ mligbalamɔi ni yɔɔ Kristendom mli lɛ hewɔ. Yɛ mɛɛ yiŋtoo hewɔ? Eka shi faŋŋ akɛ amɛmiitao ekomefeemɔ ni mli wa yɛ Kristendom. Katolik yinɔsaneŋmalɔ Nicolino Sarale kɛɛ akɛ, yɛ John Paul II “ ‘tɔmɔi anɔkpɛlɛmɔ’ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ŋaa gbɛ ko yɛ, ni no ji sɔlemɔi anifeemɔi.”

Shi kɛlɛ, babaoo fata he fe sɔlemɔi anifeemɔi lɛ. Ŋmɛnɛ, ale Kristendom yinɔsane ni efeee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kwraa lɛ waa diɛŋtsɛ. Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ Hans Urs von Balthasar kɛɛ akɛ: “Katolik Sɔlemɔ lɛ nyɛŋ aku ehiɛ eshwie yinɔsane nɛɛ fɛɛ nɔ kɛkɛ. Sɔlemɔ diɛŋtsɛ mli ni eyɔɔ lɛ efee loo eŋmɛ nibii ni wɔnyɛŋ wɔkpɛlɛ nɔ kwraa yɛ nɛkɛ gbii nɛɛ amli lɛ gbɛ.” No hewɔ lɛ, paapa lɛ ehala ajinafoi akuu koni “egbála sɔlemɔ lɛ bei ni sa kadimɔ ni ehiii lɛ amli etsɔɔ bɔni afee ni . . . anyɛ abi ni akɛ tɔmɔi ake.” Belɛ yiŋtoo kroko ni yɔɔ kɛha suɔmɔ ni sɔlemɔ lɛ yɔɔ akɛ eeewie eshi ehe lɛ bafeɔ tamɔ suɔmɔ ko ni eyɔɔ akɛ enine aaashɛ ejeŋba shihilɛ lɛ nɔ ekoŋŋ.

Nakai nɔŋŋ hu beni yinɔsaneŋmalɔ Alberto Melloni wieɔ sɔlemɔ lɛ ni biɔ koni akɛ etɔmɔi ake lɛ lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Yɛ faŋŋ mli lɛ, nɔ ni bei komɛi lɛ abiɔ ni afee ji ni amɛ kɛyashi be ko dani akɛ sɔ̃ ni kã mɔ nɔ lɛ he naafolɔmɔi aba.” Hɛɛ, etamɔ nɔ ni Katolik Sɔlemɔ lɛ miibɔ mɔdɛŋ ni eba blema eshafeemɔi ahe jatsu ni kã enɔ lɛ shi bɔni afee ni ená hekɛnɔfɔɔ ni maŋbii yɔɔ yɛ emli lɛ ekoŋŋ. Shi yɛ anɔkwayeli fɛɛ mli lɛ, esa akɛ awie akɛ etamɔ nɔ ni esusuɔ toiŋjɔlɛ ni ekɛ je lɛ aaaná lɛ he babaoo fe ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ toiŋjɔlɛ.

Jeŋba ni tamɔ nɛkɛ haa wɔkaiɔ Saul, Israel klɛŋklɛŋ maŋtsɛ lɛ. (1 Samuel 15:1-12) Etɔ̃ tɔmɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, ni beni akpa enɛ he mama lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ ebɔ mɔdɛŋ akɛ eeebu ehe bem—ejie enaa yɛ etɔmɔ lɛ hewɔ—etsɔɔ Samuel ni ji Nyɔŋmɔ anɔkwa gbalɔ lɛ. (1 Samuel 15:13-21) Yɛ naagbee lɛ, ehe bahia ni maŋtsɛ lɛ akpɛlɛ nɔ eha Samuel akɛ: ‘Mifee esha, ejaakɛ mitɔ̃ Yehowa kita lɛ nɔ.’ (1 Samuel 15:24, 25) Hɛɛ, ekpɛlɛ etɔmɔ lɛ nɔ. Shi wiemɔ ni nyiɛ sɛɛ ni ewie etsɔɔ Samuel lɛ jie nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ yɛ ejwɛŋmɔ mli lɛ kpo, akɛ: “Mifee esha; shi kɛlɛ wo mihiɛ nyam yɛ mimaŋ onukpai lɛ kɛ Israel hiɛ.” (1 Samuel 15:30) Eyɛ faŋŋ akɛ, Saul susu gbɛhe ni eyɔɔ yɛ Israel lɛ he babaoo fe ni eeesaa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Nɛkɛ su nɛɛ kɛ Saul esha ni Nyɔŋmɔ kɛaake lɛ lɛ baaa. Ani osusuɔ akɛ subaŋ ni tamɔ nakai hu baaha Nyɔŋmɔ kɛ sɔlemɔi lɛ atɔmɔ ake amɛ?

Jeee Amɛ Fɛɛ Amɛkɛ Amɛhe Kpãa Gbee

Jeee mɔ fɛɛ mɔ kpãa gbee akɛ esa akɛ sɔlemɔi lɛ abi yɛ faŋŋ koni akɛ amɛtɔmɔi ake amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Roma Katolikbii pii ahe ejɔɔɔ amɛ kɛ́ amɛ paapa lɛ bi koni akɛ amɛtɔmɔ ake amɛ yɛ nyɔŋyeli hewɔ loo ni amɛtsake “jamɔŋ atuatselɔi” tamɔ Hus kɛ Calvin. Taakɛ saji ni Vatican kɛba lɛ tsɔɔ lɛ, sɔlemɔ mli onukpai ni yaa kpee ko ni afee yɛ June 1994 lɛ wie amɛshi wolo ni akɛmaje sɔlemɔ mli onukpai ni toɔ “henilee mlipɛimɔ” ni kɔɔ Katolikjamɔ afii akpe yinɔsane he lɛ he gbɛjianɔ lɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, beni paapa lɛ miisumɔ ni ekɛ nɔ tuuntu ni yɔɔ ŋaawoo ni akɛha emli bii lɛ fɛɛ lɛ mli lɛ afata he lɛ, Italy sɔlemɔ mli onukpa Giacomo Biffi jie osɔfoyeli wolo ko kpo ni ema sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ nɔ mi yɛ mli akɛ: “Esha bɛ Sɔlemɔ lɛ he.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Tɔmɔ ni akɛfaa ni abiɔ yɛ tɔmɔi ni sɔlemɔi lɛ tɔ̃ yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ mli lɛ hewɔ koni akɛke amɛ lɛ . . . baanyɛ aha wɔkɛ wɔhe akpã gbee babaoo.”

Vatican saji ahe amaniɛbɔlɔ Luigi Accattoli kɛɛ akɛ: “Esha he fai ni akpáa lɛ ji naataamɔ saji ni fe fɛɛ ni yɔɔ Katolik Sɔlemɔ lɛ mli lɛ ateŋ ekome. Kɛ paapa lɛ kpɛlɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ atɔmɔi anɔ lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ ni edɔɔ amɛ waa diɛŋtsɛ.” Kɛfata he lɛ, Roma Katolik niŋmalɔ ko ŋma akɛ: “Kɛ paapa lɛ hiɛ jwɛŋmɔ ni yɔɔ gbeyei lɛɛlɛŋ yɛ Sɔlemɔ lɛ yinɔsane he lɛ, ewa akɛ aaanu bɔ ni ebaafee ni amrɔ nɛɛ enyɛ ekɛ Sɔlemɔ ni awieɔ ehe nɛɛ nɔŋŋ aha akɛ ‘adesai ahegbɛ’ sɛɛfilɔ ni fe fɛɛ, ni ji ‘nyɛ kɛ tsɛ’ ni no pɛ baanyɛ atsɔɔ adesai agbɛ kɛya afii akpe ni ji etɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli lɛɛlɛŋ lɛ shishi.”

Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ nɔ ko ni tamɔ tsuitsakemɔ ni hiɛgbele ni jɛ esha ni ana akɛ mɔ lɛ miifee lɛ kɛbaaba lɛ. Efɔɔɔ kaa akɛ tsuitsakemɔ ni tamɔ nakai lɛ kɛ tsakemɔ aaaba mɔ ni tsakeɔ etsui lɛ mli. (Okɛto 2 Korintobii 7:8-11 he.) “Yibii ni sa tsuitsakemɔ” fata tsuitsakemɔ ni jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ he—ni ji akɛ, odaseyeli ni tsɔɔ anɔkwa tsuitsakemɔ.—Luka 3:8.

Biblia lɛ kɛɔ akɛ esa akɛ mɔ ni tsakeɔ etsui ni ejajeɔ etɔmɔ etsɔɔ lɛ ashi enifeemɔi fɔji lɛ ni ekpa feemɔ. (Abɛi 28:13) Ani enɛ eba? Ojogbaŋŋ, yɛ tɔmɔi ni Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ kɛ sɔlemɔi krokomɛi lɛ jaje amɛtsɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni ba yɛ nyɛsɛɛ nɛɛ maŋ béi ni ba yɛ Afrika teŋgbɛ kɛ Europa Bokagbɛ, he ni “Kristofoi” babaoo kɛ amɛhe wo mli yɛ lɛ? Ani sɔlemɔi lɛ tsu nii akɛ mɛi ni kɛ toiŋjɔlɛ baa waa? Ani amɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ fɛɛ kɛ ekomefeemɔ wieɔ yiwalɛ nifeemɔi ni amɛ mli bii lɛ feɔ lɛ he? Dabi. Shi jamɔ mli sɔɔlɔi komɛi po kɛ amɛhe wo mɛi ahiɛkpatamɔ lɛ mli!

Ŋwɛi Kojomɔ

Beni Sɔlemɔ Mli Onukpa Biffi wieɔ paapa lɛ tɔmɔi anɔkpɛlɛmɔ shii abɔ lɛ he lɛ, ekɛ fɛoyeli bi akɛ: “Yɛ blema tɔmɔi ni afee lɛ gbɛfaŋ lɛ, ani efeŋ nɔ ni hi akɛ wɔ fɛɛ wɔɔmɛ jeŋ fɛɛ kojomɔ lɛ?” Ojogbaŋŋ, adesai fɛɛ akojomɔ lɛ ebɛŋkɛ. Yehowa Nyɔŋmɔ le jamɔ yinɔsane bei ni ehiii lɛ fɛɛ jogbaŋŋ. Etsɛŋ kwraa ni ebaaha mɛi ni yeɔ fɔ lɛ abu akɔntaa. (Kpojiemɔ 18:4-8) Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, ani eyɛ mlɛo akɛ aaaná jamɔ ko ni láyisɔyeli, gbɔmɔgbee ni anyɛɛɛ adamɔ naa, kɛ awuiyelii krokomɛi ni Kristendom sɔlemɔi lɛ kpaa he fai lɛ woko he muji? Hɛɛ.

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai? Kɛtsɔ Yesu Kristo mla ni etsĩ tã lɛ kɛ nitsumɔ nɔ akɛ: “Amɛyibii lɛ nyɛkɛaale amɛ.” Yinɔsane ni aŋma afɔ̃ shi ni jamɔi komɛi baasumɔ ni amɛhiɛ akpa nɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ jeee koni wɔyɔse mɛi ni Yesu tsɛ́ amɛ akɛ “osato gbalɔi” lɛ kɛkɛ shi mɛi ni ewo “yibii kpakpai” lɛ hu. (Mateo 7:15-20) Namɛi nɛ? Wɔmiifɔ̃ bo nine koni bo diɛŋtsɛ otao mli kɛtsɔ Biblia lɛ ni okɛ Yehowa Odasefoi baapɛi mli lɛ nɔ. Kwɛmɔ ni ona mɔ ni ŋmɛnɛ lɛ ebɔɔ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ akɛ eeenyiɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ sɛɛ moŋ fe nɔ ni eeesumɔ ni ebaa gbɛhe wulu ni eyɔɔ yɛ je lɛŋ lɛ yi lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:11.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Sɔlemɔi agwabɔɔ ni ji 21 ni kpe shii ejwɛ yɛ Roma kɛjɛ afi 1962-1965.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Sɔlemɔi lɛ miikpá fai yɛ yiwalɛ nifeemɔi ni naa wa tamɔ nɛkɛ hewɔ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 5 lɛ Jɛ]

The Complete Encyclopedia of Illustration/J. G. Heck

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje