Yesu Naagbee Gbii yɛ Shikpɔŋ Nɔ lɛ He Mfoniri ni Aaafee yɛ Jwɛŋmɔŋ
NƐKƐ be nɛɛ ji Yudafoi anyɔŋ Nisan gbi ni ji kpawo yɛ afi 33 Ŋ.B. Feemɔ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ akɛ ookwɛ nibii ni yaa nɔ yɛ Roma maŋ Yudea lɛ mli. Yesu Kristo kɛ ekaselɔi lɛ miitsomlo kɛmiikwɔ gbɛ ni bɛ trɔmɔɔ, ní mulu fá yɛ nɔ lɛ nɔ beni amɛshiɔ Yeriko kɛ emli tsei kɛ amɛnɔ baai kusuu lɛ amɛyaa lɛ. Gbɛfalɔi krokomɛi babaoo hu miikwɔ kɛmiiya Yerusalem kɛha daa afi Hehoo lɛ yeli. Shi kɛlɛ, nɔ kroko hu yɛ Kristo kaselɔi lɛ ajwɛŋmɔ mli fe gbɛ ni akwɔɔ kɛ tɔlɛ nɛɛ.
Yudafoi lɛ eshwe aahu akɛ amɛaaná Mesia ni baanyɛ ajie amɛ kɛjɛ Roma nyɔŋyeli shishi. Mɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ Yesu ni ji Nazarenyo lɛ ji nakai Yiwalaherelɔ ni ámɛ lɛ aahu lɛ. Étee nɔ ekɛ afii etɛ kɛ fã ewie Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane. Étsa helatsɛmɛi ni elɛ mɛi ni hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ. Hɛɛ, ebashɛje gbɔmɛi lɛ amii. Shi jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahe ejɔɔɔ amɛ yɛ naafolɔmɔ ni naa wa waa ni Yesu kɛba amɛnɔ lɛ hewɔ, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaaha agbe lɛ. Ni kɛlɛ, naa lɛ ni ekɛ faishitswaa ni mli wa waa miinyiɛ ekaselɔi lɛ ahiɛ kɛmiikwɔ gbɛ ni nɔ egbi lɛ.—Marko 10:32.
Yɛ be mli ni hulu lɛ nyɔɔ shi yɛ Mu Gɔŋ ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ sɛɛgbɛ lɛ, Yesu kɛ enanemɛi lɛ shɛ Betania akrowa lɛ, he ni amɛbaaye jenamɔi ekpaa ni nyiɛ sɛɛ lɛ yɛ lɛ. Mɛi ni yɔɔ jɛmɛ ni baahere amɛ hiɛmɛɛ ji amɛnanemɛi ni amɛsumɔɔ ni ji Lazaro, Maria, kɛ Marta lɛ. Nakai gbɛkɛ lɛ ha jeŋ jɔ kɛha amɛ ni eha amɛye amɛhe kɛjɛ hulutsoo ni ha jeŋ dɔ yɛ gbɛfãa lɛ mli lɛ mli, ni no kadiɔ Nisan 8 Hejɔɔmɔ Gbi lɛ shishijee.—Yohane 12:1, 2.
Nisan 9
Yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ sɛɛ lɛ, Yerusalem bafee hoo kɛ nifeemɔ. Gbɔi akpei abɔ ebabua amɛhe naa momo yɛ maŋtiase lɛ mli kɛha Hehoo lɛ. Shi basabasafeemɔ ni yɔɔ hoo ni wɔnuɔ lɛ naa wa fe bɔ ni eji daa nɛɛ kɛha be ni tamɔ nɛkɛ yɛ afi lɛ mli. Gbɔmɛi asafoi ni taoɔ nɔ ko ale lɛ miike yuu kɛmiikpeleke shi kɛmiinyiɛ gbɛjegbɛi ni efee fintɔŋŋ lɛ anɔ kɛmiiya maŋtiase lɛ agbói lɛ anaagbɛ. Yɛ be mli ni amɛpeleɔ koni amɛná gbɛ kɛtsɔ agbói ni mɛi eyi jɛmɛ obɔ lɛ amli lɛ, kwɛmɔ nɔ ni amɛna! Gbɔmɛi babaoo ni nyáa kɛ miishɛɛ lɛ miikpeleke shi kɛmiijɛ Mu Gɔŋ lɛ nɔ yɛ gbɛjegbɛ ni jɛɔ Betfage kɛbaa lɛ nɔ. (Luka 19:37) Mɛni enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ?
Naa! Yesu Nazarenyo lɛ ta teji bi nɔ kɛmiiba. Gbɔmɛi lɛɛ amɛmamai amli amɛshwie gbɛ lɛ nɔ yɛ ehiɛ. Mɛi krokomɛi hu miifɔ tɛŋ bɛlɛoi eŋmɔji ni afolɔ ni amɛkɛ mlifilimɔ miibolɔ akɛ: “Ajɔɔ mɔ ni baa yɛ [Yehowa, NW] gbɛi anɔ lɛ, Israel maŋtsɛ lɛ!”—Yohane 12:12-15.
Be mli ni gbɔmɛi asafo lɛ bɛŋkɛɔ Yerusalem lɛ, Yesu kwɛ maŋtiase lɛ ni ewerɛ ho ehe waa. Ebɔi yaafo, ni wɔmiinu ni eegba akɛ abaakpata maŋtiase nɛɛ hiɛ. Beni Yesu bashɛ sɔlemɔwe lɛ, etsɛɛɛ kwraa ni etsɔɔ gbɔmɛi asafoi lɛ nii ni etsa shwilafoi kɛ obubuafoi ni ba eŋɔɔ lɛ.—Mateo 21:14; Luka 19:41-44, 47.
Osɔfonukpai kɛ woloŋmalɔi lɛ na enɛ. Kwɛ bɔ ni amɛmli wo la akɛ amɛaana naakpɛɛ nii ni Yesu feɔ kɛ bɔ ni gbɔmɛi asafoi lɛ nyáa babaoo lɛ! Akɛni Farisifoi lɛ nyɛɛɛ aye amɛmlifu lɛ nɔ hewɔ lɛ, amɛkɛ ekãa kɛɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, kã okaselɔi lɛ.” Yesu here nɔ akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛji mɛnɛɛmɛi aaabu amɛnaa lɛ, no lɛ tɛi aaabolɔ.” Dani Yesu aaaya lɛ, ena jarayeli nitsumɔi ni yaa nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ.—Luka 19:39, 40; Mateo 21:15, 16; Marko 11:11.
Nisan 10
Yesu bashɛ sɔlemɔwe lɛ mra. Yɛ gbi ni ho lɛ mli lɛ, nɔ ko bɛ ni ebaafee akɛ ja emli wo la yɛ e-Tsɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ jamɔ ni akɛyeɔ jara waa fe nine lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, ekɛ ekãa ni naa wa bɔi mɛi ni heɔ nii ni amɛhɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ ashwiemɔ. Kɛkɛ ni etsɔmɔ shikatsakelɔi hiɛjoolɔi kɛ mɛi ni hɔɔ okpoi lɛ akpɔlɔi lɛ ebumɔ shi. Yesu jaje akɛ: “Aŋma akɛ: ‘Aaatsɛ miwe lɛ sɔlemɔwe,’ shi nyɛ lɛ, nyɛkɛfee ‘ojotswalɔi abu.’ ”—Mateo 21:12, 13.
Osɔfonukpai lɛ, woloŋmalɔi lɛ, kɛ gbɔmɛi wuji lɛ nyɛɛɛ adamɔ Yesu nifeemɔi kɛ maŋ nitsɔɔmɔ lɛ naa. Kwɛ bɔ ni amɛshwe waa akɛ amɛaagbe lɛ! Shi gbɔmɛi asafo lɛ tsĩ amɛnaa ejaakɛ gbɔmɛi lɛ anaa kpɛ amɛhe waa yɛ Yesu nitsɔɔmɔ lɛ hewɔ, ni “maŋ muu lɛ fɛɛ kpɛtɛ lɛ ni amɛboɔ lɛ toi.” (Luka 19:47, 48) Beni je naa lɛ, Yesu kɛ enanemɛi lɛ ná nyiɛmɔ kɛmiiku sɛɛ kɛya Betania kɛha gbɛkɛ hejɔɔmɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ.
Nisan 11
No mli lɛ leebi maŋkpa, ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ eyi gbɛ momo kɛmiitsɔ Mu Gɔŋ lɛ nɔ kɛmiiya Yerusalem. Beni amɛshɛ sɔlemɔwe lɛ, osɔfonukpai lɛ kɛ onukpai lɛ ahe fee oya koni amɛte shi amɛwo Yesu. Nɔ ni amɛkaiɔ waa diɛŋtsɛ ji nɔ ni efee eshi shikatsakelɔi kɛ nihɔɔlɔi lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Ehenyɛlɔi lɛ kɛ hetsɛ̃ ni naa wa bi akɛ: “Mɛɛ hegbɛ oyɔɔ hewɔ ofeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ, ni namɔ hao nɛkɛ hegbɛ nɛɛ?” Yesu wie kɛku naa akɛ: “Mi hu mabi nyɛ sane kome, ni kɛji nyɛtsɔɔ mi lɛ, mi hu matsɔɔ nyɛ nɔ̃ hegbɛ ni miyɔɔ hewɔ ni mifeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ. Yohane baptisimɔ lɛ, nɛgbɛ ejɛ? ŋwɛi ejɛ, loo gbɔmɛi adɛŋ?” Beni shitee-kɛ-wolɔi lɛ bua amɛhe naa lɛ, amɛsusu sane he akɛ: “Kɛji wɔkɛɛ ‘ejɛ ŋwɛi’ lɛ, eeekɛɛ wɔ akɛ: Mɛɛ hewɔ nyɛheee lɛ nyɛyeee mɔ? Ni kɛji wɔkɛɛ ‘ejɛ gbɔmɛi adɛŋ’ lɛ, no hu wɔmiishe asafo lɛ gbeyei; ejaakɛ mɛi fɛɛ buɔ Yohane gbalɔ.” Akɛni aye amɛnɔ kunim hewɔ lɛ, amɛkɛ nijiaŋwujee ha hetoo akɛ: “Wɔleee.” Yesu here nɔ blɛoo akɛ: “Belɛ mi hu mitsɔɔɔ nyɛ nɔ̃ hegbɛ ni miyɔɔ hewɔ ni mifeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ mɔ.”—Mateo 21:23-27.
Agbɛnɛ Yesu henyɛlɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛka lɛ koni ekɛɛ nɔ ko ni baaha amɛha amɔ lɛ yɛ no hewɔ. Amɛbi akɛ: “Ani eja akɛ atsuɔ onia ahaa Kaisare, aloo ejaaa?” Yesu here nɔ akɛ: “Nyɛkɛ oniatsumɔ shika lɛ atsɔ̃ɔa mi!” Ebi akɛ: “Namɔ mfoniri nɛ kɛ nɔ ni aŋma yɛ nɔ nɛ?” Amɛkɛɛ: “Kaisare nɔŋ.” Beni Yesu eha amɛhiɛ efee amɛ yaa sɛɛ lɛ, ewie koni mɛi fɛɛ anu yɛ faŋŋ mli akɛ: “Belɛ nyɛŋɔa Kaisare nii nyɛhaa Kaisare, ni Nyɔŋmɔ nii lɛ nyɛŋɔhaa Nyɔŋmɔ!”—Mateo 22:15-22.
Akɛni Yesu kɛ sane naataamɔ ni anyɛŋ aje he ŋwane ha ehenyɛlɔi lɛ fee dioo hewɔ lɛ, agbɛnɛ etsɔɔ bɔ ni ekpɛlɛɛɛ amɛnɔ kwraa yɛ gbɔmɛi asafoi kɛ ekaselɔi lɛ ahiɛ. Bo toi be mli ni ekɛ ekãa wieɔ eshiɔ woloŋmalɔi kɛ Farisifoi lɛ ni esheee gbeyei lɛ. Ekɛɛ: “Amɛnifeemɔ nii lɛ nyɛkafea; ejaakɛ amɛkɛɔ moŋ, shi amɛfeee.” Ekɛ ekãa jaje kpoo sɔrɔtoi ni eko nyiɛ eko sɛɛ, ni ekɛɛ amɛji gbɛtsɔɔlɔi shwilafoi kɛ osatofoi. Yesu kɛɛ: “Onufui, shikpaai ashwiei! Te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛjo gehena fɔbuu lɛ naa foiŋ?”—Mateo 23:1-33.
Nɛkɛ naafolɔmɔi ni naa wa nɛɛ etsɔɔɔ akɛ Yesu leee mɛi krokomɛi asui kpakpai lɛ. Sɛɛ mli lɛ, ena akɛ mɛi kɛ shika miiwo sɔlemɔwe onia adekai lɛ amli. Kwɛ bɔ ni ehiɛ sɔ waa eha akɛ eeena ni yoo okulafo ohiafo ko kɛ nɔ ni ekɛkwɛɔ ehe lɛ fɛɛ—shika bibii enyɔ ni shɛɛɛ nɔ ko kwraa wo mli lɛ! Yesu kɛ hiɛsɔɔ ni mli wa tsɔɔ mli akɛ, yɛ nakai feemɔ mli lɛ, ekɛ nɔ ni fa kwraa fe nɔ ni mɛi fɛɛ ni kɛ “nɔ ni amɛná ni eteke nɔ lɛ eko” bawo mli lɛ ewo mli. Yɛ Yesu mlihilɛ ni naa wa lɛ naa lɛ, ehiɛ sɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni mɔ ko nyɛɔ efeɔ lɛ waa diɛŋtsɛ.—Luka 21:1-4.
Agbɛnɛ Yesu miishi sɔlemɔwe lɛ ni ebaŋ dɔŋŋ. Ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi wie bɔ ni eje agbo eha, ni “akɛ tɛi fɛfɛji kɛ keenii ewula lɛ lɛ he.” Amɛnaa kpɛ amɛhe, beni Yesu here nɔ akɛ: “Gbii aaaba ni ashiŋ emli tɛ kome yɛ ekroko nɔ ni atsiŋ atswaŋ shi.” (Luka 21:5, 6) Yɛ be mli ni bɔfoi lɛ nyiɛ Yesu sɛɛ kɛjeɔ maŋtiase ni mɛi eyi mli obɔ lɛ mli lɛ, amɛsusu nɔ ni ekolɛ etsɔɔ lɛ he.
Ojogbaŋŋ, etsɛɛɛ tsɔ̃ ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ tara shi koni amɛná toiŋjɔlɛ kɛ dioofeemɔ ni yɔɔ Mu Gɔŋ lɛ he lɛ mli ŋɔɔmɔ. Beni amɛsusuɔ bɔ ni Yerusalem kɛ sɔlemɔwe lɛ yɔɔ fɛo waa lɛ he lɛ, Petro, Yakobo, Yohane, kɛ Andrea miitao koni amɛnu Yesu gbalɛ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ shishi. Amɛkɛɛ: “Tsɔɔmɔ wɔ beyinɔ ni aaafee nii nɛɛ, ni mɛni ji [ba ni oba, NW] kɛ je nɛŋ naagbee lɛ he okadi?”—Mateo 24:3; Marko 13:3, 4.
Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Nuntsɔ ni ji Tsɔɔlɔ lɛ tsɔɔ gbalɛ ko ni sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ. Egba akɛ tai, shikpɔŋhosomɔi, hɔmɔ, kɛ tsɛŋemɔ helai ni naa wa baaba. Yesu gba efɔ̃ shi hu akɛ, abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ atsɔɔ yɛ shikpɔŋ nɔ fɛɛ. Ebɔ kɔkɔ akɛ: “No be lɛ mli lɛ amanehulu babaoo aaaba, ni anako nɔ dã kɛjɛ je lɛŋ shishijee mli kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ, ni asaŋ anaŋ enɔ gbi ko gbi ko dɔŋŋ.”—Mateo 24:7, 14, 21; Luka 21:10, 11.
Bɔfoi ejwɛ lɛ bo toi jogbaŋŋ beni Yesu gbaa ‘ba ni eba lɛ he okadi’ lɛ fãi krokomɛi ahe sane lɛ. Ema bɔ ni ehe hiaa ni ‘asara’ lɛ nɔ mi. Mɛni hewɔ? Ekɛɛ: “Ejaakɛ nyɛleee nɔ̃ ŋmɛlɛtswaa nɔ ni nyɛ-nuntsɔ lɛ baa.”—Mateo 24:42; Marko 13:33, 35, 37.
Enɛ efee gbi ko ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ ahiɛ kpaŋ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, no ji Yesu maŋshiɛmɔ lɛ naagbee gbi dani amɔ lɛ, aye esane, ni agbe lɛ lɛ. Akɛni je miina hewɔ lɛ, amɛbɔi nyiɛmɔ kɛku sɛɛ kɛtsɔ gbɛ kuku lɛ nɔ kɛkwɔ gɔŋ lɛ kɛtee Betania.
Nisan 12 kɛ 13
Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye Nisan 12 lɛ yɛ dioofeemɔ mli. Eyɔse akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ miishwe waa akɛ amɛaagbe lɛ, ni esumɔɔɔ ni amɛtsĩɔ e-Hehoo lɛ yeli naa enɔ gbɛkɛ lɛ. (Marko 14:1, 2) Enɔ jetsɛremɔ, Nisan 13 lɛ, mɛi bɛ dekã kɛ naagbee gbɛjianɔ ni atoɔ kɛha Hehoo lɛ. Yɛ shwane mra mli lɛ, Yesu tsu Petro kɛ Yohane koni amɛyato Hehoo lɛ he gbɛjianɔ amɛha amɛ yɛ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem. (Marko 14:12-16; Luka 22:8) Beni eshwɛ fioo ni hulu baanyɔ shi lɛ, Yesu kɛ bɔfoi krokomɛi nyɔŋma lɛ kɛ amɛ yakpe yɛ jɛmɛ kɛha naagbee Hehoo lɛ yeli.
Nisan 14, Hulushinyɔɔ Sɛɛ
Jenamɔ hulu kpɛmɔ ni nyɔɔ shi lɛ ehà Yerusalem he fɛɛ he yɛ be mli ni nyɔɔŋtsere ni eye emuu lɛ jeɔ kpo yɛ Mu Gɔŋ lɛ yiteŋgbɛ lɛ. Yesu kɛ mɛi 12 lɛ miijɔɔ amɛhe yɛ okpɔlɔ ni aŋmɛ lɛ he yɛ tsũ wulu ko ni asaa mli lɛ mli. Ekɛɛ: “Taomɔ mitaoɔ akɛ mikɛ nyɛ aye nɛkɛ Hehoo nɛɛ dani mana amanehulu lɛ.” (Luka 22:14, 15) Etsɛɛɛ ni bɔfoi lɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ amɛaana akɛ Yesu ete shi ni éjie etadei lɛ eshwie afagbɛ. Beni ekɔ papaŋ ni ewo kulo kɛ nu lɛ, ebɔi amɛnaji ahe fɔmɔ. Mɛɛ heshibaa sɔɔmɔ ni hiɛ kpaŋ nɔ nɛ!—Yohane 13:2-15.
Shi kɛlɛ, Yesu le akɛ nɛkɛ hii nɛɛ ateŋ mɔ kome—Yuda Iskariot—eto gbɛjianɔ momo akɛ ebaatsɔɔ esɛɛgbɛ eha jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ. Shishinumɔ yɛ he akɛ, ebahao waa diɛŋtsɛ. Eha ale akɛ: “Nyɛteŋ mɔ kome baatsɔɔ misɛɛgbɛ.” Enɛ dɔ bɔfoi lɛ tsɔ̃. (Mateo 26:21, 22) Yɛ Hehoo lɛ yeli sɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ Yuda akɛ: “Nɔ ni ofeɔ lɛ, feemɔ mramra!”—Yohane 13:27.
Beni Yuda tee nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni Yesu jie niyenii ko ni akɛbaakai egbele ni baa lɛ. Ekɔ aboloo akpiti, ni etsɔ sɔlemɔ nɔ eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ mɛi 11 lɛ akɛ amɛye. Ekɛɛ: “Enɛ ji migbɔmɔtso ni aŋɔha yɛ nyɛhewɔ lɛ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Kɛkɛ ni ewo kpulu kɛ wein tsuru. Beni ejɔɔ nɔ lɛ, ekɛ kpulu lɛ ha amɛ, ni ekɛɛ amɛ akɛ amɛnu eko. Yesu kɛfata he akɛ: “Enɛ ji milá ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ̃ lɛ, ni afɔse ashwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ ha eshaifaa lɛ.”—Luka 22:19, 20; Mateo 26:26-28.
Yɛ nakai gbɛkɛ ni he hiaa lɛ mli lɛ, Yesu tsɔɔ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ nikasemɔi babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ, ni bɔ ni nyɛmimɛi asuɔmɔ he hiaa ha lɛ fata enɛɛmɛi ahe. (Yohane 13:34, 35) Eha amɛná nɔmimaa akɛ amɛbaaná “hefatalɔ,” mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Ebaakai amɛ nibii fɛɛ ni ekɛɛ amɛ lɛ. (Yohane 14:26) Yɛ no sɛɛ gbɛkɛ lɛ, amɛná ekãawoo waa beni amɛnu ni Yesu kɛ ekãa miisɔle eeha amɛ lɛ. (Yohane, yitso 17) Beni amɛla yijiemɔ lalai lɛ, amɛshi ŋwɛitsu lɛ mli ni amɛnyiɛ Yesu sɛɛ kɛje kpo kɛbote nyɔɔŋ kɔɔyɔɔ ni mli ejɔ lɛ mli.
Beni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ foɔ Kedron Jɔɔ lɛ, amɛnyiɛ kɛtee hei ni amɛsumɔɔ waa lɛ ateŋ ekome, Getsemane abɔɔ lɛ. (Yohane 18:1, 2) Be mli ni Yesu bɔfoi lɛ mɛɔ lɛ lɛ, enyiɛ kɛtee hiɛ fioo koni eyasɔle. Anyɛŋ akɛ wiemɔi atsɔɔ bɔ ni ehenumɔŋ piŋmɔ lɛ ji ha, beni ekɛ ekãa biɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ yelikɛbuamɔ lɛ. (Luka 22:44) Ahorabɔɔ ni akɛbaaba eŋwɛi Tsɛ ni esumɔɔ lɛ lɛ nɔ lɛ he susumɔ diɛŋtsɛ, kɛ́ enyɛɛɛ edamɔ naa lɛ ji piŋmɔ ni naa wa kɛha lɛ.
Yesu miihe agbe esɔlemɔ lɛ naa beni Yuda Iskariot kɛ gbɔmɛi ni hiɛ klantei, tsei, kɛ jatɛŋi bashɛ shi lɛ. Yuda kɛɛ: “Oshwiee, Rabi!” ni eshɔ Yesu naa bɛlɛoo. Enɛ ji okaditoo nɔ̃ koni hii lɛ amɔ Yesu. Amrɔ nɔŋŋ ni Petro fɔ̃ eklante lɛ ni efo osɔfonukpa lɛ nyɔŋ lɛ toi kɛje jɛmɛ. Yesu kɛɛ: “Ŋɔɔ oklante lɛ oto etoohe; ejaakɛ mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ,” ni etsá nuu lɛ toi.—Mateo 26:47-52.
Nɔ fɛɛ nɔ tee nɔ oyayaayai! Amɔ Yesu ni afimɔ lɛ. Akɛni bɔfoi lɛ miishe gbeyei ni amɛyiŋ efutu hewɔ lɛ, amɛshi amɛ Nuntsɔ lɛ ni amɛjo foi amɛtee. Anyiɛ Yesu hiɛ kɛtee Hana, tsutsu osɔfonukpa lɛ ŋɔɔ. No sɛɛ lɛ akɛ lɛ tee Kaiafa, mɔ ni ji osɔfonukpa bianɛ lɛ ŋɔɔ koni ayaye esane. Yɛ leebi maŋkpa lɛ, Akuashɔŋ lɛ kɛ amale naafolɔmɔi bɔ Yesu musu. No sɛɛ lɛ, Kaiafa ha akɛ lɛ tee Roma nɔyelɔ Pontio Pilato ŋɔɔ. Ekɛ Yesu tee Herode Antipa ni ji Galilea nɔyelɔ lɛ ŋɔɔ. Herode kɛ ehebulɔi lɛ ye Yesu he fɛo. Kɛkɛ ni asaa akɛ lɛ tee Pilato ŋɔɔ ekoŋŋ. Pilato ma nɔ mi faŋŋ akɛ Yesu yeee fɔ́. Shi Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ nyɛ enɔ koni ebu Yesu gbele fɔ́. Beni ájɛ Yesu ni ayi lɛ saŋŋ lɛ, akɛ lɛ je kpo kɛtee Golgota, he ni akɛ yiwalɛ kala lɛ akpɛtɛ sɛŋmɔtso nɔ yɛ ni epiŋ kɛbote gbele mli yɛ lɛ.—Marko 14:50–15:39; Luka 23:4-25.
Eji Yesu gbele lɛ kɛ ewala ba naagbee kɛtee naanɔ kulɛ, ebaafee oshara ni fe fɛɛ yɛ yinɔsane mli. Miishɛɛ sane ji akɛ, jeee nakai ji sane lɛ. Yɛ Nisan 16 yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, ekaselɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ amɛaana akɛ átee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, mɛi ni fa fe 500 nyɛ amɛye he odase akɛ Yesu ete shi ekoŋŋ. Ni yɛ eshitee lɛ sɛɛ gbii 40 lɛ, sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi akuu ko na akɛ eeya ŋwɛi.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:9-11; 1 Korintobii 15:3-8.
Yesu Shihilɛ kɛ Bo
Te enɛ saa ohe—yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔ fɛɛ wɔhe ehaa tɛŋŋ? Ojogbaŋŋ, Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ, gbele, kɛ eshitee lɛ haa Yehowa Nyɔŋmɔ jeɔ agbo ni enɛɛmɛi ahe hiaa yɛ E-yiŋtoo ni yɔɔ nyam lɛ he nitsumɔ mli. (Kolosebii 1:18-20) Amɛhe hiaa wɔ waa yɛ gbɛ nɔ akɛ, abaanyɛ akɛ wɔhe eshai ake wɔ yɛ Yesu afɔleshaa lɛ hewɔ, ni no hewɔ lɛ ebaanyɛ eha wɔná wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa.—Yohane 14:6; 1 Yohane 2:1, 2.
Enɛ saa adesai ni egboi lɛ po ahe. Yesu shitee lɛ gbeleɔ gbɛ koni akɛ amɛ aba wala mli ekoŋŋ yɛ Paradeiso shikpɔŋ ni Nyɔŋmɔ ewo shi yɛ he lɛ mli. (Luka 23:39-43; 1 Korintobii 15:20-22) Kɛ oosumɔ ni ole nakai saji lɛ ahe nii babaoo lɛ, wɔmiifɔ̃ bo nine koni oya Kristo gbele lɛ Kaimɔ yɛ April 11, 1998 yɛ Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa ni yɔɔ nyɛ akutso lɛ mli lɛ nɔ.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6]
“Ojotswalɔi Abu”
YESU yɛ yiŋtoo babaoo ni eeedamɔ nɔ ekɛɛ akɛ jarayelɔi hiɛjoolɔi lɛ eha Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ etsɔ “ojotswalɔi abu.” (Mateo 21:12, 13) Bɔni afee ni awo sɔlemɔwe too lɛ, ehe bahia ni Yudafoi kɛ mɛi ni atsake amɛ kɛba Yuda jamɔ mli ni jɛ shikpɔji krokomɛi anɔ lɛ kɛ amɛ maŋsɛɛ shika lɛ atsake shika ni akpɛlɛɔ nɔ lɛ. Alfred Edersheim tsɔɔ mli yɛ ewolo ni ji The Life and Times of Jesus the Messiah lɛ mli akɛ, no mli lɛ shikatsakelɔi lɛ tsuɔ amɛ jarayeli nitsumɔ lɛ yɛ nɔyeli lɛ shikpɔji anɔ yɛ Adar 15, nyɔŋ ni tsɔɔ Hehoo lɛ hiɛ lɛ nɔ. Kɛjɛ Adar 25 lɛ, amɛshi kɛtee he ni sɔlemɔwe lɛ yɔɔ yɛ Yerusalem lɛ koni amɛkɛná Yudafoi kɛ mɛi ni atsakeɔ amɛ kɛbaa Yuda jamɔ mli ni baa babaoo lɛ ahe sɛɛ. Jarayelɔi lɛ tsuɔ nitsumɔ ni sɛɛnamɔ babaoo jɛɔ mli kɛbaa, ni amɛheɔ shika ko yɛ shika fɛɛ shika ni atsakeɔ lɛ hewɔ. Amɛhe ni Yesu wie akɛ ojotswalɔi lɛ tsɔɔ akɛ shika ni amɛheɔ lɛ fa aahu akɛ yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛmiitswa ohiafoi ojo kɛmiihe amɛ shika.
Mɛi komɛi nyɛɛɛ amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ kooloi ni amɛkɛbaashã afɔle aba. Ehe baahia ni mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ nakai lɛ aha nɔkwɛlɔ ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ akwɛ akɛ ehi lo—koni ahe shika yɛ he. Akɛni mɛi sumɔɔɔ ni ebaa lɛ akɛ aaakpoo kooloo ni amɛkɛfã gbɛ kakadaŋŋ kɛba lɛ hewɔ lɛ, mɛi babaoo heɔ nɔ ni Levibii lɛ “kpɛlɛɔ nɔ” lɛ eko kɛjɛɔ jarayelɔi ojotswalɔi lɛ adɛŋ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ: “Aheɔ shika babaoo diɛŋtsɛ kɛjɛɔ ohiafoi babaoo ni yeɔ okwaa lɛ adɛŋ yɛ jɛmɛ.”
Odaseyeli yɛ ni tsɔɔ akɛ Hana ni be ko lɛ eji osɔfonukpa lɛ kɛ eweku lɛ ená jarayelɔi ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ ahe miishɛɛ waa titri. Rabifoi aniŋmaai wieɔ “Hana bihii lɛ [sɔlemɔwe] Jarayelihei lɛ” he. Shika ni anáa kɛjɛɔ shikatsakelɔi lɛ adɛŋ kɛ shika ni anáa yɛ kooloi lɛ ahɔɔmɔ mli yɛ he ni sɔlemɔwe lɛ yɔɔ lɛ ji nɔ ni haa amɛnáa shika lɛ titri. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ Yesu nifeemɔ ni ji jarayelɔi lɛ ni eshwie amɛ lɛ “jeee nɔ ni akɛgbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa osɔfoi lɛ ahiɛnyam lɛ nɔ kɛkɛ shi moŋ amɛkotokui lɛ hu nɔ.” Yɛ bɔ ni eji nɛɛ hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ehenyɛlɔi lɛ miisumɔ ni amɛgbe lɛ!—Luka 19:45-48.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 4]
Yesu Naagbee Gbii Beni Eji Adesa
Nisan 33 Ŋ.B. Saji ni Ba Gbɔmɔ ni Fe Fɛɛ*
7 Sohaa Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fã 101, kuku 1
gbɛ kɛjɛ Yeriko kɛtee Yerusalem
(Nisan 7 kɛ Hɔgbaa, April 5, 1998
yeɔ egbɔ, eyɛ mli akɛ Hebri gbii lɛ
jeɔ shishi kɛjɛɔ gbɛkɛnaashi kɛyashiɔ
enɔ jetsɛremɔ gbɛkɛnaashi)
8 Sohaa gbɛkɛnaashi Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yashɛ 101,
Betania; Hejɔɔmɔ Gbi kukuji 2-4
eje shishi
Hɔɔ Hejɔɔmɔ Gbi (Ju, April 6, 1998) 101, kuku 4
9 Hɔɔ gbɛkɛnaashi Ekɛ Simon kpitiyelɔ lɛ miiye nii; 101,
Maria kɛ nardo mu fɔ Yesu mu; mɛi kukuji 5-9
babaoo jɛ Yerusalem amɛba koni
amɛbana Yesu ni amɛbo lɛ toi
Hɔgbaa Yerusalem botemɔ yɛ kunimyeli mli;
etsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ 102
10 Ju Gbɛ ni efã mra kɛtee Yerusalem;
etsuu sɔlemɔwe lɛ; Yehowa wie 103, 104
kɛjɛ ŋwɛi
11 Jufɔ Ekɛ abɛbuai tsu nii ni ekɛtsɔɔ 105 kɛyashi
112,
nii yɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ Yerusalem; kuku 1
ebu Farisifoi lɛ fɔ́; eyɔse okulafo
lɛ oniatsumɔ lɛ; ekɛ ba ni eba yɛ
wɔsɛɛ lɛ he okadi ha
12 Shɔ Ekɛ kaselɔi lɛ ná gbi ni naagba bɛ
mli yɛ Betania; Yuda to sɛɛgbɛtsɔɔmɔ
he gbɛjianɔ 112, kukuji 2-4
13 Soo Petro kɛ Yohane to gbɛjianɔ 112,
kɛha Hehoo lɛ yɛ Yerusalem; kuku 5 kɛyashi
Yesu kɛ bɔfoi krokomɛi nyɔŋma 113 kuku 1
nyiɛ sɛɛ kɛtee shwane kɛmiiba
gbɛkɛnaashi (Hɔɔ, April 11, 1998)
14 Soo gbɛkɛnaashiHehoo lɛ yeli; Yesu fɔ ebɔfoi 113,
lɛ anaji ahe; Yuda je kpo koni kuku 2
eyatsɔɔ Yesu sɛɛgbɛ; Kristo to kɛyashi 117
egbele lɛ Kaimɔ ema shi
(Hulushinyɔɔ sɛɛ, Hɔɔ,
April 11, 1998)
Nyɔɔŋteŋ sɛɛ Sɛɛgbɛtsɔɔmɔ kɛ mɔmɔ yɛ 118 kɛyashi 120
Getsemane abɔɔ lɛ mli; bɔfoi
lɛ jo foi amɛtee; saneyeli
yɛ osɔfonukpai kɛ Akuashɔŋ lɛ
hiɛ; Petro kwa Yesu
Sohaa hulushitee Yɛ Akuashɔŋ lɛ hiɛ ekoŋŋ; kɛtee 121 kɛyashi
Pilato ŋɔɔ, kɛkɛ lɛ Herode ŋɔɔ, kɛkɛ 127,
kɛyashini akɛ lɛ tee hulushinyɔɔ kuku 7
Pilato ŋɔɔ ekoŋŋ; abu lɛ gbele fɔ́;
asɛŋ lɛ; afũ lɛ
15 Hɔɔ Hejɔɔmɔ Gbi; Pilato ŋmɛ hebulɔi agbɛ 127,
yɛ Yesu gbonyobu lɛ hewɔ
kukuji 8-10
16 Hɔgbaa Atee Yesu shi 128
* Nɔ ni ato naa yɛ biɛ lɛ ji yibɔ okadii ni tsɔɔ yitsei ni yɔɔ wolo ni ji Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ lɛ mli. Bɔni afee ni oná tao ni tsɔɔ he ni abaaná Ŋmalɛ mli saji ni tsɔɔ Yesu naagbee sɔɔmɔ lɛ mli fitsofitso yɛ lɛ, kwɛmɔ “All Scripture Is Inspired of God and Beneficial” wolo lɛ baafa 290. Mɛi ni fee woji nɛɛ ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.