Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 6/15 bf. 22-25
  • Yesu Bɔyelɔ “Ni Ekpojeei Jɛ Blema Beebe” Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yesu Bɔyelɔ “Ni Ekpojeei Jɛ Blema Beebe” Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Jɛ Blema Beebe”
  • Yehowa Naawielɔ
  • Anɔkwa Heshibaa
  • Dani Ebatsɔ Gbɔmɔ kɛ Adesai Anunyam
  • Mesia lɛ Pue
  • Anɔkwafo Kɛjɛ “Blema Beebe”
  • Mɛni Ŋmalɛi lɛ Kɛɔ yɛ “Nyɔŋmɔ ni Kristo Ji” lɛ He?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Nyɛwoa Bi Lɛ, Yehowa Najiaŋdamɔlɔ Nukpa Lɛ Hiɛ Nyam
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Yehowa—Nyɔŋmɔ ni Tsɔɔ Mɔ Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Namɔ Ji Yesu Kristo?
    Mɛni Biblia Lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ?
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 6/15 bf. 22-25

Yesu Bɔyelɔ “Ni Ekpojeei Jɛ Blema Beebe” Lɛ

MIISHƐƐ ni oyɔɔ lɛ daa beni omɛɔ wekunyo ko ni ona lɛ etsɛ waa lɛ. Naagbee lɛ, ona lɛ ni oŋa lɛ kɛ miishɛɛ. Obo lɛ toi jogbaŋŋ beni egbaa bo nɔ hewɔ ni etsɛ tsu lɛ oŋɔɔ lɛ. Kɛkɛ ni be ni ekɛaaku esɛɛ kɛya shia lɛ shɛ. Onii efee mɔbɔ beni ofɔ̃ lɛ nine koni eyaba lɛ. Okpa awerɛhoo ni oyeɔ yɛ eshimɔ lɛ hewɔ lɛ, beni onu akɛ eyashɛ shia shweshweeshwe lɛ.

Sɛɛ mli beni okwɛɔ blema woji komɛi amli lɛ, obana woji komɛi ni tsĩ nibii ni owekunyo lɛ efee jeeŋmɔ dani eje egbɛfãa lɛ shishi ni ebana bo lɛ atã kuku. Nɔ ni nakai woji lɛ kɛɔ bo lɛ haa onaa shishinumɔ ni yɔɔ miishɛɛ yɛ mɔ ni eji lɛ he, ni ehaa hiɛsɔɔ ni oyɔɔ kɛha esaramɔ lɛ kɛ nɔ ni etsuɔ amrɔ nɛɛ lɛ yaa hiɛ.

“Jɛ Blema Beebe”

Nɔ ni fata blema woji ni yɔɔ kɛha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yudafoi lɛ he ji Nyɔŋmɔ gbalɔ Mika niŋmai, ní aŋma aaafee afii ohai kpawo kɛtsɔ hiɛ lɛ. Enɛɛmɛi tsɔɔ he ni abaafɔ Mesia lɛ yɛ. “Bo, Betlehem Efrata, ni odaaa bɔ ni aaabuo ashi Yuda wekui lɛ anɔ, bo kɛ̃ omli mɔ ko aaajɛ aba aha mi, ni ebatsɔ Israel nɔyelɔ, mɔ ni ekpojeei jɛ blema beebe kɛjɛ naanɔ gbii lɛ amli lɛ.” (Mika 5:1) Yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ amlibaa mli lɛ, afɔ Yesu yɛ Yuda akrowa ko mli yɛ Betlehem, yɛ nɔ ni atsɛɔ lɛ amrɔ nɛɛ akɛ afi 2 D.Ŋ.B. lɛ mli. Shi te fee tɛŋŋ ni ekpojee “jɛ blema beebe” lɛ?

Yesu ehi shi pɛŋ dani ebatsɔ gbɔmɔ. Yɛ ewolo ni eŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ mli lɛ, bɔfo Paulo wie Yesu he akɛ “Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ subaŋ, bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.)—Kolosebii 1:15.

Kɛ akɛ wiemɔ ni jɛ mumɔ mli ni Maŋtsɛ Salomo ŋma yɛ Abɛi awolo lɛ mli lɛ aaatsu nii lɛ, belɛ Yehowa, ni ji nilee Jɛɛhe lɛ bɔ ekromɔ-Bi lɛ akɛ ‘eklɛŋklɛŋ ninenaa nitsumɔ.’ Yɛ be mli ni Yesu eba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eku esɛɛ kɛtee ŋwɛi sɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ eji “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee” lɛɛlɛŋ. Akɛ nilee ni ejie ehe kpo yɛ gbɔmɔ su mli lɛ, Yesu ni ebatsɔko gbɔmɔ lɛ jaje akɛ: “Beni Yehowa saa ŋwɛi lɛ, miyɛ jɛi.”—Abɛi 8:22, 23, 27; Kpojiemɔ 3:14.

Nyɔŋmɔ Bi lɛ nine shɛ nitsumɔ krɛdɛɛ ko nɔ kɛjɛ shishijee, ni ji ‘nitsulɔ nukpa’ yɛ e-Tsɛ lɛ masɛi. Mɛɛ miishɛɛ nɛkɛ Yehowa ná! Abɛi 8:30 kɛɛ: ‘mibafee mɔ ni Yehowa náa ehe miishɛɛ waa daa,’ ni ekɛfata he akɛ, “mishwɛɔ yɛ ehiɛ be fɛɛ be.”

Sɛɛ mli lɛ, Yehowa tsɛ ekromɔ-Bi lɛ ni ebaná adesai aweku lɛ bɔɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Ejaje akɛ: “Nyɛhaa wɔfea gbɔmɔ yɛ wɔsubaŋ nɔ, tamɔ wɔhe nɔ.” (1 Mose 1:26) Yɛ no hewɔ lɛ, abaná nɔ kroko he miishɛɛ. Yesu ni ebatsɔko gbɔmɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Minaa gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ.” (Abɛi 8:31) Yɛ e-Sanekpakpa lɛ shishijee mli lɛ, bɔfo Yohane kpɛlɛ nii ni Yesu tsu yɛ nibɔɔ mli dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ nɔ: “Lɛ enɔ atsɔ afee nibii fɛɛ, ni ashiii lɛ afeee nɔ ko nɔ ko ni afee.”—Yohane 1:3.

Yehowa Naawielɔ

Yohane wiemɔi lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa hegbɛ kroko ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ náa mli ŋɔɔmɔ lɛ nɔ, ni ji naawielɔ. Kɛjɛ shishijee lɛ, esɔmɔ akɛ Wiemɔ lɛ. No hewɔ lɛ, beni Yehowa kɛ Adam wie, ni sɛɛ mli lɛ ewie etsɔɔ Adam kɛ Hawa fɛɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ efee enɛ kɛtsɔ Wiemɔ lɛ nɔ. Ni namɔ he esa akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ famɔi aaaha kɛha adesai aweku lɛ hilɛ-kɛ-hamɔ fe mɔ ni yɔɔ amɛhe miishɛɛ lɛ?—Yohane 1:1, 2.

Kwɛ bɔ ni ebaahao Wiemɔ lɛ eha akɛ eeena Hawa kɛ sɛɛ mli lɛ Adam akɛ amɛmiigbo amɛ Bɔlɔ lɛ nɔ toi! Ni kwɛ bɔ ni ebaasumɔ ni etsa pilamɔi ni amɛtoigbele lɛ kɛba amɛshwiei anɔ lɛ! (1 Mose 2:15-17; 3:6, 8; Romabii 5:12) Beni ekɛ Satan, mɔ ni wo Hawa hewalɛ ni etse atua lɛ wieɔ lɛ, Yehowa jaje akɛ: “Mikɛ nyɛ̃ɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ.” (1 Mose 3:15) Akɛni ena nɔ ni tee nɔ yɛ Eden lɛ hewɔ lɛ, Wiemɔ lɛ yɔse akɛ, ákɛ yoo lɛ shishijee “seshi” lɛ fã lɛ, ebaafee mɔ ko ni abaana hetsɛ̃ ni naa wa aha lɛ. Ele akɛ gbɔmɔ gbelɔ ji Satan.—Yohane 8:44.

Beni sɛɛ mli lɛ Satan je Hiob anɔkwa emuuyeli lɛ he ŋwane lɛ, Wiemɔ lɛ mli baafu yɛ heguɔgbee naafolɔmɔ wiemɔi ni akɛshi e-Tsɛ lɛ hewɔ. (Hiob 1:6-10; 2:1-4) Eji anɔkwale akɛ, yɛ enitsumɔ akɛ bɔfonukpa lɛ mli lɛ, abale Wiemɔ lɛ akɛ Mikael, mɔ ni gbɛi lɛ shishi ji “Namɔ Tamɔ Nyɔŋmɔ?” lɛ, ni etsɔɔ bɔ ni efãa Yehowa he eshiɔ mɔ fɛɛ mɔ ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ.—Daniel 12:1; Kpojiemɔ 12:7-10.

Beni Israel yinɔsane lɛ yaa hiɛ lɛ, Wiemɔ lɛ yɔse mɔdɛŋ ni Satan bɔɔ koni etsi adesai kɛjɛ jamɔ krɔŋŋ he lɛ. Yɛ Amɛgbɛfaa kɛmiijɛ Mizraim lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ Mose nɔ ekɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Naa, mi lɛ miitsu bɔfo kɛnyiɛ ohiɛ, ni ebaa oyi yɛ gbɛ lɛ nɔ, ni ekɛo ayashɛ he ni misaa mito lɛ. Kwɛmɔ ohe ni ahi yɛ ehiɛ, ni obo egbee toi; kaawo emli la; eŋɔŋ nyɛnɔtɔmɔi lɛ efaŋ nyɛ; ejaakɛ migbɛi yɛ emli.” (2 Mose 23:20, 21) Namɔ ji nɛkɛ bɔfo nɛɛ? Eka shi faŋŋ akɛ Yesu ni ebatsɔko gbɔmɔ lɛ.

Anɔkwa Heshibaa

Mose gbo yɛ afi 1473 D.Ŋ.B., ni afu egbonyo lɛ yɛ “jɔɔ lɛŋ yɛ Moab shikpɔŋ lɛ nɔ, yɛ Bet-Peor ŋɛlɛnɔ.” (5 Mose 34:5, 6) Eka shi faŋŋ akɛ, Satan miisumɔ koni ekɛ gbonyo lɛ atsu nii koni ekolɛ ekɛha wɔŋjamɔ aya hiɛ. Mikael kpoo enɛ, shi ekɛ heshibaa tsi sane lɛ eha e-Tsɛ Yehowa nɔyeli hegbɛ lɛ. ‘Akɛni esumɔɔɔ ni ekɛ loomɔ kojomɔ ko shwieɔ Satan nɔ hewɔ lɛ,’ Mikael bɔ Satan kɔkɔ akɛ: “Kã, [Yehowa, NW] lɛ aaakã ohiɛ!”—Yuda 9.

Sɛɛ mli lɛ, Israel je Shiwoo Shikpɔŋ ni yɔɔ Kanaan lɛ nɔ kunimyeli lɛ shishi. Yɛ Yeriko maŋtiase lɛ masɛi lɛ, Yoshua nine shɛ nɔmimaa nɔ ekoŋŋ ni tsɔɔ akɛ, Wiemɔ lɛ kahe eekwɛ maŋ lɛ nɔ lolo. Jɛmɛ ji he ni ekɛ nuu ko ni egbala eklante lɛ kpe yɛ. Yoshua tsi ebɛŋkɛ gbɔ lɛ ni ebi akɛ: “Wɔgbɛfaŋ oyɔɔ aloo wɔhenyɛlɔi lɛ agbɛfaŋ?” Kwɛ bɔ ni ebaafee Yoshua naakpɛɛ eha beni gbɔ lɛ jie ehe shi etsɔɔ lɛ ni ekɛɛ: “Dabi; shi miba akɛ Yehowa ta lɛ nɔ tatsɛ!” Belɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ Yoshua kɛ ehiɛ bu shi yɛ nɛkɛ Yehowa najiaŋdamɔlɔ ni awo ehiɛ nyam, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ eji Yesu ni ebatsɔko gbɔmɔ, mɔ ni sɛɛ mli eeebatsɔ ‘Mesia, ni ji Hiɛnyiɛlɔ lɛ.’—Yoshua 5:13-15; Daniel 9:25.

Ekɛ Satan teŋ naataamɔ kroko ba yɛ Nyɔŋmɔ gbalɔ Daniel gbii lɛ amli. Yɛ nɛkɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, Mikael fi enaanyo bɔfo lɛ sɛɛ beni Persia daimonioi alumɔ lɛ kɛ otsii etɛ ‘tsi lɛ gbɛ’ lɛ. Bɔfo lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Naa, Mikael ni ji lumɛi onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ ba ebaye ebua mi, ni miye Persia maŋtsɛmɛi lɛ anɔ kunim yɛ jɛi.”—Daniel 10:13, 21.

Dani Ebatsɔ Gbɔmɔ kɛ Adesai Anunyam

Yɛ afi 778 D.Ŋ.B., beni Yuda Maŋtsɛ Uzia gbo lɛ, Nyɔŋmɔ gbalɔ Yesaia na maŋtsɛyeli he grɔŋŋ lɛ he ninaa. Yehowa bi akɛ: “Namɔ matsu? ni namɔ aaatee aha wɔ?” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Yesaia kɛ ehe ha, shi Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ akɛ enanemɛi Israelbii lɛ boŋ esane jajemɔi lɛ toi. Bɔfo Yohane kɛ Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli ni heee yeee lɛ to mɛi ni yɔɔ Yesaia gbii lɛ amli lɛ he, ni ekɛɛ akɛ: “Nii nɛɛ Yesaia kɛɛ, ejaakɛ ena enunyam lɛ.” Namɔ anunyam? No ji Yehowa kɛ Yesu, dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ ni damɔ emasɛi yɛ ŋwɛi nɔyelihe lɛ anunyam.—Yesaia 6:1, 8-10; Yohane 12:37-41.

Aaafee afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, Yesu nine shɛ nitsumɔ ni fe fɛɛ ni anako eko dã kɛbashi nakai beaŋ lɛ nɔ. Yehowa jie esuɔmɔ Bi lɛ wala hewalɛ lɛ kɛjɛ ŋwɛi kɛbawo Maria fɔmɔ kotoku mli. Nyɔji nɛɛhu sɛɛ lɛ, efɔ binuu ni ji Yesu. (Luka 2:1-7, 21) Taakɛ bɔfo Paulo wie lɛ: “Beni be falɛ lɛ shɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsu lɛ diɛŋtsɛ ebi lɛ kɛba, yoo ko bafɔ lɛ.” (Galatabii 4:4) Nakai nɔŋŋ bɔfo Yohane hu kɛɛ akɛ: “Wiemɔ lɛ tsɔ heloo, ni ebashi buu yɛ wɔteŋ, ni wɔna enunyam lɛ, akɛ tsɛ lɛ bi koome lɛ anunyam, ni duromɔ kɛ anɔkwale eyilɛ obɔ.”—Yohane 1:14.

Mesia lɛ Pue

Kɛ hoo lɛ, beni eye afii 12 lɛ, gbekɛ nuu fioo ni ji Yesu lɛ na akɛ esa akɛ ehiɛ adɔ yɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ nitsumɔ he. (Luka 2:48, 49) Afii 18 komɛi asɛɛ lɛ, Yesu ba Yohane Baptisilɔ lɛ ŋɔɔ yɛ Yordan Faa lɛ naa, ni ebaptisi lɛ. Beni Yesu sɔleɔ lɛ, ŋwɛi naa gbele, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpeleke shi kɛba enɔ. Susumɔ nibii babaoo ni baaba ejwɛŋmɔ mli yɛ be mli ni ekaiɔ afii akpekpei abɔ ni anyɛɛɛ akane ni ekɛsɔmɔ yɛ e-Tsɛ masɛi akɛ nitsulɔ nukpa, naawielɔ, Nyɔŋmɔ ta lɛ nɔ tatsɛ, kɛ agbɛnɛ hu, akɛ bɔfo nukpa Mikael lɛ he okwɛ. Kɛkɛ ni anu e-Tsɛ gbee ni miikɛɛ Yohane Baptisilɔ lɛ akɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔbi ni mina ehe tsui lɛ.”—Mateo 3:16, 17; Luka 3:21, 22.

Eji anɔkwale akɛ Yohane Baptisilɔ lɛ ejeee tsutsu shihilɛ mli ni Yesu hi dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ he ŋwane. Beni Yesu bɛŋkɛɔ lɛ lɛ, Yohane jaje akɛ: “Naa, Nyɔŋmɔ toobi lɛ ni woɔ je lɛ he esha lɛ kɛyaa lɛ!” Ni ekɛ fata he akɛ: “Mɔnɛ ji mɔ ni mikɛɛ yɛ ehe akɛ: Nuu ko miiba yɛ misɛɛ ni etsɔ mihiɛ, ejaakɛ eyɛ dani miyɔɔ lɛ.” (Yohane 1:15, 29, 30; wɔma efã ko nɔ mi.) Bɔfo Yohane hu le shihilɛ ni Yesu ehi mli dã lɛ he nii. Eŋma akɛ: “Mɔ ni jɛ ŋwɛi ba lɛ, efe mɛi fɛɛ” kɛ “Mɔ ni jɛ ŋwɛi ba lɛ, efe mɛi fɛɛ, ni nɔ ni ena ni enu lɛ, no he odase eyeɔ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.)—Yohane 3:31, 32.

Aaafee afi 61 Ŋ.B. lɛ, bɔfo Paulo wo Hebri Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛhiɛ asɔ hiamɔ ni yɔɔ Mesia shikpɔŋ lɛ nɔ baa kɛ enitsumɔ akɛ Osɔfo Nukpa lɛ kɛmɔ shi. Beni egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yesu nitsumɔ akɛ Naawielɔ lɛ nɔ lɛ, Paulo ŋma akɛ: “Shi nɛkɛ gbii nɛɛ anaagbee mli lɛ, ebi lɛ naa [Nyɔŋmɔ kɛ wɔ] wieɔ yɛ . . . mɔ nɔ hu ni etsɔ efee jeŋ bei lɛ.” Kɛji enɛ kɔɔ Yesu nitsumɔ akɛ ‘nitsulɔ nukpa’ yɛ adebɔɔ mli lɛ he loo ehe ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoi kɛha adesai akpatamɔ fiofio lɛ mli jio, Paulo kɛ odaseyeli ni kɔɔ shihilɛ mli ni Yesu ehi dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ miiha yɛ biɛ.—Hebribii 1:1-6; 2:9.

Anɔkwafo Kɛjɛ “Blema Beebe”

Paulo kɛ hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ ha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ akɛ: “Nɔ ni Kristo Yesu hu jwɛŋ lɛ, no nɔŋŋ nyɛjwɛŋa yɛ nyɛ mli, mɔ ni Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaanii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ; eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” (Filipibii 2:5-8) Yehowa kɛ suɔmɔ kpɛlɛ Yesu anɔkwayeli gbɛ ni ekɔ lɛ nɔ kɛtsɔ shi ni etee lɛ lɛ nɔ, ni no sɛɛ lɛ, ekpee lɛ atuu kɛba ŋwɛi shia lɛ hewɔ. Mɛɛ emuuyeli he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po Yesu kɛ bei babaoo ni anyɛŋ akane efee efɔ̃ shi nɛkɛ!—1 Petro 2:21.

Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi yɛ saji ni kɔɔ shishilɛ mli ni Yesu hi dani ebatsɔ gbɔmɔ ni Biblia lɛ kɛhaa wɔ lɛ hewɔ! Amɛwajeɔ wɔfaishitswaa akɛ wɔɔkase enɔkwa sɔɔmɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, titri lɛ, amrɔ nɛɛ ni eyeɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ. Nyɛhaa wɔnyaa “Toiŋjɔlɛ Lumɔ,” ni ji Kristo Yesu, wɔ Amralo kɛ Nɔyelɔ “mɔ ni ekpojeei jɛ blema beebe” lɛ he!—Yesaia 9:6; Mika 5:1.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 25]

Odaseyeli ni Tsɔɔ Shihilɛ Mli ni Ehi Pɛŋ Dani Ebatsɔ Gbɔmɔ

Yesu diɛŋtsɛ wiemɔi ni yɔɔ shishigbɛ lɛ kɛ eshihilɛ dani ebatsɔ gbɔmɔ lɛ he odaseyelii babaoo haa:

◻ “Mɔ ko ekwɔko kɛyako ŋwɛi, akɛ ja mɔ ni jɛ ŋwɛi kpeleke shi lɛ, gbɔmɔbi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.”—Yohane 3:13.

◻ “Jeee Mose ji mɔ ni ha nyɛ aboloo lɛ kɛjɛ ŋwɛi lɛ, shi mitsɛ moŋ haa nyɛ anɔkwa aboloo ni jɛɔ ŋwɛi lɛ. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ aboloo lɛ ji mɔ ni jɛɔ ŋwɛi ekpelekeɔ shi ni eŋɔɔ wala ehaa je lɛ. . . . Jeee mi diɛŋtsɛ misuɔmɔnaa niifeemɔ hewɔ mijɛ ŋwɛi miba, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa niifeemɔ.”—Yohane 6:32, 33, 38.

◻ “Enɛ ji aboloo ni jɛɔ ŋwɛi baa lɛ, koni gbɔmɔ aye ni ekagbo. Miji aboloo ni hiɛ kã ni jɛ ŋwɛi ba lɛ; kɛji mɔ ko ye aboloo nɛɛ eko lɛ, ehiɛ aaakã kɛaatee naanɔ.”—Yohane 6:50, 51.

◻ “Shi kɛji nyɛna gbɔmɔbi lɛ miiya ŋwɛi he ni eyɔɔ sa lɛ, no hu?”—Yohane 6:62.

◻ “Midase lɛ yɛ mli, ejaakɛ mile he ni mijɛ kɛ he ni miyaa. . . . Nyɛ lɛ nyɛjɛ shishi nɛɛ, mi lɛ mijɛ ŋwɛi; nyɛ lɛ nyɛjɛ je nɛɛ mli, mi lɛ mijɛɛɛ je nɛɛ mli.”—Yohane 8:14, 23.

◻ “Nyɔŋmɔ ji nyɛtsɛ kulɛ, nyɛaasumɔ mi; ejaakɛ mi lɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ mijɛ miba; ni asaŋ mitooo mi diɛŋtsɛ miyi mibaaa, shi moŋ lɛ etsu mi.”—Yohane 8:42.

◻ “Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Miyɛ dani Abraham yɔɔ.”—Yohane 8:58.

◻ “Ataa, ŋɔɔ anunyam ni miyɔɔ yɛ oŋɔɔ dani je lɛ yɔɔ lɛ owo mihiɛ nyam. Ataa, mɛi ni oŋɔha mi lɛ, miisumɔ akɛ he ni miyɔɔ lɛ amɛhu amɛkɛ mi abahi jɛi, koni amɛna minunyam ni oŋɔha mi lɛ, ejaakɛ oosumɔ mi dani ato je lɛ shishi.”—Yohane 17:5, 24.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yoshua kɛ Yehowa ta lɛ nɔ tatsɛ lɛ kpe

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje