Esa akɛ Yehowa Afee Mɔ ni Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ Enɔ
“Yehowa aaatsɔ ohiɛkɛnɔfɔ̃ɔ.”—ABƐI 3:26.
1. Eyɛ mli akɛ mɛi pii kɛɔ akɛ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ moŋ, shi mɛni tsɔɔ akɛ amɛfeee nakai yɛ bei fɛɛ mli?
WIEMƆ ni afo, ni ji “Nyɔŋmɔ ji Wɔ Hekɛnɔfɔ̃ɔ” lɛ jeɔ kpo yɛ United States, Amerika shika nɔ. Shi ani mɛi fɛɛ ni kɛ shika nɛɛ tsuɔ nii yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ loo he kroko lɛ kɛ amɛhe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛɛlɛŋ? Aloo amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ shika lɛ nɔ babaoo moŋ? Nakai shikpɔŋ loo maŋ kroko shika ni akɛ he fɔ̃ɔ nɔ nɛɛ nyɛŋ ni ekɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni ayɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ ofe ni yɔɔ suɔmɔ, ni ekɛ ehewalɛ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, ni ejeee hiɛjoolɔ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ lɛ akpã gbee kɔkɔɔkɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ewieɔ eshiɔ hiɛjoomɔ yɛ faŋŋ mli.—Efesobii 5:5.
2. Mɛɛ su anɔkwa Kristofoi hiɛ yɛ hewalɛ ni shika yɔɔ lɛ he?
2 Anɔkwa Kristofoi kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ, jeee ninámɔ kɛ “nii pii ahe lakamɔ” lɛ nɔ. (Mateo 13:22) Amɛyɔseɔ akɛ hewalɛ ni shika yɔɔ ni ekɛaaha aná miishɛɛ ni abaa wala yi lɛ eyaaa shɔŋŋ kwraa. Shi jeee nakai Nyɔŋmɔ Ofe lɛ hewalɛ yɔɔ. (Zefania 1:18) No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni nilee yɔɔ kɔkɔbɔɔ nɛɛ mli ha: “Shika suɔmɔ akaba nyɛjeŋba mli, ni nyɛmii ashɛa nii ni nyɛyɔɔ lɛ he; ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ: ‘Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.’ ”!—Hebribii 13:5.
3. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ 5 Mose 31:6 mli wiemɔi lɛ hãa wiemɔi asɛɛ ni Paulo tsɛ kɛjɛ kuku nɛɛ mli lɛ mli feɔ faŋŋ?
3 Beni eŋmaa nɔ ni yɔɔ yiteŋgbɛ nɛɛ eyaha Hebri Kristofoi lɛ, bɔfo Paulo tsɛ wiemɔi asɛɛ kɛjɛ famɔi ni Mose kɛha Israelbii lɛ be fioo ko dani egbo lɛ mli: “Nyɛhe awaa ni nyɛfea ekãa, nyɛkashea gbeyei ni nyɛtsui akafãa amɛnɔ; ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ji mɔ ni kɛo nyiɛ, eshiŋo ni esaa ekwaŋo.” (5 Mose 31:6) Emli sane lɛ tsɔɔ akɛ Mose miiwo hewalɛ yɛ Yehowa mli hekɛnɔfɔ̃ɔ ni tekeɔ hiɛ ni akɛfɔ̃ɔ enɔ koni eha amɛ heloonaa hiamɔ nii kɛkɛ lɛ he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ jie lɛ kpo etsɔɔ Israelbii lɛ akɛ abaanyɛ akɛ he afɔ̃ enɔ?
4 Nyɔŋmɔ ye anɔkwa yɛ shihilɛ mli hiamɔ nii ni ekɛha Israel yɛ afii 40 ni ehe bahia ni amɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ mli. (5 Mose 2:7; 29:5) Ekɛ hiɛnyiɛmɔ hu ha. Ekome ji atatu yɛ jetsɛremɔ mli kɛ la yɛ gbɛkɛ, ni nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtee “shikpɔŋ ni fufɔ kɛ wò hoɔ yɛ nɔ lɛ.” (2 Mose 3:8; 40:36-38) Beni be shɛ diɛŋtsɛ ni amɛbaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa hala Yoshua koni efee Mose sɛɛyelɔ. Abaakpa gbɛ akɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ baate shi awo enɛ feemɔ. Shi Yehowa kɛ ewebii lɛ enyiɛ afii nyɔŋmai abɔ, no hewɔ lɛ ehe ehiaaa ni ashe gbeyei. Israelbii lɛ yɛ yiŋtoo fɛɛ yiŋtoo ni amɛaadamɔ nɔ amɛle Yehowa akɛ Nyɔŋmɔ ni abaanyɛ akɛ he afɔ̃ enɔ!
5. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ shihilɛ mli ni Kristofoi yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ tamɔ Israelbii lɛ anɔ̃ dani amɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?
5 Ŋmɛnɛ, Kristofoi hu miinyiɛ kɛmiitsɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ yiwalɛ jeŋ nɛɛ ŋa lɛ mli kɛmiiya Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli. Amɛteŋ mɛi komɛi enyiɛ gbɛ nɛɛ nɔ fe afii 40. Agbɛnɛ amɛdamɔ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ husui anaa. Ni kɛlɛ henyɛlɔi damɔ gbɛ lɛ nɔ lolo, amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaatsĩ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ gbɛ koni ekabote nɔ ni baatamɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ, nɔ ni yɔɔ anunyam babaoo fe blema nɔ ni fufɔ kɛ wò ho yɛ nɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni Mose wiemɔi ni Paulo tĩ mli lɛ sa kɛha Kristofoi ŋmɛnɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko”! Mɛi fɛɛ ni hiɔ shi akɛ mɛi ni yɔɔ hewalɛ ni yɔɔ ekãa, ni yɔɔ hemɔkɛyeli babaoo, ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ yɛ nɔmimaa akɛ abaawo amɛ nyɔmɔ.
Hekɛnɔfɔ̃ɔ ni Damɔ Nilee kɛ Naanyobɔɔ Nɔ
6, 7. (a) Mɛni kɛ kaa ba hekɛnɔfɔ̃ɔ ni Abraham yɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ nɔ? (b) Ekolɛ te Abraham baanu he aha tɛŋŋ yɛ be mli ni efãa gbɛ kɛyaa he ni ekɛ Isak baashã afɔle lɛ yɛ lɛ?
6 Be ko lɛ afã Israelbii lɛ ablematsɛ Abraham ni ekɛ ebinuu Isak ayashã afɔle. (1 Mose 22:2) Mɛni ye ebua tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ nɛɛ koni ena hekɛnɔfɔ̃ɔ ni gbugbaaa nɛkɛ yɛ Yehowa mli akɛ eesumɔ ni efee toiboo amrɔ nɔŋŋ lɛ? Hebribii 11:17-19 haa hetoo: “Hemɔkɛyeli naa Abraham ŋɔ Isak eyashã afɔle, beni aka lɛ lɛ, ni ekɛ ebi koome lɛ ba ebaha, beni enine eshɛ shiwoi lɛ anɔ momo lɛ, lɛ mɔ ni akɛɛ lɛ akɛ: ‘Isak mli aaatsɛ oseshi yɛ’ lɛ; ejaakɛ ebu akɛ Nyɔŋmɔ yɛ hewalɛ ni ekɛaatee lɛ shi kɛaajɛ gbohii ateŋ tete, ni lɛɛlɛŋ enine shɛ enɔ nakai ekoŋŋ.”
7 Ha ahi ojwɛŋmɔ mli akɛ, ehé Abraham kɛ Isak gbii etɛ dani amɛyashɛ he ni abaashã afɔle lɛ yɛ lɛ. (2 Mose 22:4) Bei babaoo yɛ ni Abraham kɛaasusu nɔ ni akɛɛ eyafee lɛ he ekoŋŋ. Ani wɔbaanyɛ wɔsusu bɔ ni ehenumɔi, ekanyamɔi yɔɔ ha lɛ ahe? Isak fɔmɔ lɛ fee nɔ ni akpaaa gbɛ ni hãa anáa miishɛɛ. Nakai odaseyeli ni tsɔɔ bɔ ni ajɛ ŋwɛi akɛ he wo sane lɛ mli lɛ ha bɔ ni Abraham kɛ etsutsu ŋa kene, Sara, kɛ amɛhe kpɛtɛɔ Nyɔŋmɔ he lɛ mli bawa waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ amɛhi shi yɛ no sɛɛ ní amɛmiikpa nɔ ni yɔɔ wɔsɛɛ be kɛha Isak kɛ eseshibii lɛ gbɛ. Ani amɛgbɛkpamɔ lɛ miiba naagbee trukaa, taakɛ efeɔ akɛ ebaa lɛ yɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ biɔ agbɛnɛ nɛɛ hewɔ?
8. Abraham hekɛnɔfɔ̃ɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ tekeɔ hé ni eheɔ eyeɔ akɛ E-baanyɛ etee Isak shi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Ni kɛlɛ, Abraham yɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni damɔ nilee ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ ni nanemɛi ni bɛŋkɛ amɛhe kpaakpa lɛ yɔɔ kɛha amɛhe lɛ nɔ. Ákɛ “Yehowa shieŋtsɛ” (NW) lɛ, Abraham “he Nyɔŋmɔ eye, ni abu enɛ jalɛ aha lɛ.” (Yakobo 2:23) Hekɛnɔfɔ̃ɔ ni Abraham yɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ tee shɔŋŋ fe hé ni ehé eye akɛ Nyɔŋmɔ baatee Isak shi kɛkɛ. Abraham hu hé eye akɛ nɔ ni Yehowa kɛɔ lɛ akɛ efee lɛ ja gbɛ, eyɛ mli akɛ Abraham leee anɔkwalei ni kɔɔ he lɛ fɛɛ. Ebɛ yiŋtoo ni eeedamɔ nɔ ebi sane yɛ ja ni nɔ ni Yehowa biɔ lɛ ja lɛ he. Kɛkɛ ni awaje Abraham hekɛnɔfɔ̃ɔ lɛ beni Yehowa bɔfo kɛ ehe wo mli koni etsĩ Isak ni aaagbe lɛ yɛ afɔleshãa mli diɛŋtsɛ lɛ gbɛ lɛ.—1 Mose 22:9-14.
9, 10. (a) Mɛɛ mra be mli ni Abraham jie hekɛnɔfɔ̃ɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ kpo? (b) Mɛni ni he hiaa wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Abraham ŋɔɔ?
9 Abraham ejie hekɛnɔfɔ̃ɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo yɛ Yehowa jalɛ lɛ mli yɛ afii 25 ni eho lɛ mli. Akɛni abɔ lɛ kɔkɔ akɛ abaakpata Sodom kɛ Gomora hiɛ hewɔ lɛ, yɛ adebɔɔ su naa lɛ ehao yɛ jalɔi ni yɔɔ jɛmɛ, ni ewɔfase Lot fata he lɛ he. Abraham kɛ wiemɔi nɛɛ kpa Nyɔŋmɔ fai: “Enɛ akagbaleo akɛ oooye nɛkɛ sane, ni ogbe jalɔ kɛ gbɔmɔ fɔŋ shikome, ni jalɔ atsɔ tamɔ gbɔmɔ fɔŋ! Enɛ akagbaleo! Ani shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ kojolɔ lɛ ekojoŋ jalɛ kojomɔ?”—1 Mose 18:25.
10 Blematsɛ Abraham hé eye akɛ Yehowa efeee nii ni ejaaa kɔkɔɔkɔ. Yɛ sɛɛ mli lɛ lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Yehowa ja yɛ egbɛi fiaa mli, ni durolɔ ji lɛ yɛ enitsumɔi fiaa mli.” (Lala 145:17) Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe akɛ: ‘Ani mikpɛlɛɔ nɔ ni Yehowa ŋmɛɔ mi gbɛ koni eba minɔ lɛ nɔ ni miyiŋ efeee mi kɔshikɔshi yɛ ejalɛ lɛ he? Ani miheɔ miyeɔ akɛ nɔ̃ kpakpa baajɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eŋmɛɔ gbɛ lɛ mli aba aha mi kɛ mɛi krokomɛi hu?’ Kɛji akɛ wɔbaanyɛ wɔha hetoo akɛ hɛɛ lɛ, belɛ wɔkase nɔ ko ni he hiaa kɛjɛ Abraham ŋɔɔ.
Hekɛnɔfɔ̃ɔ ni Wɔɔná yɛ Mɛi ni Yehowa Ehala lɛ Amli
11, 12. (a) Mɛɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ lɛ mli fã ko éfee nɔ ni he hiaa Nyɔŋmɔ tsuji? (b) Mɛni baanyɛ afee naagba ko kɛha wɔ yɛ bei komɛi amli?
11 Mɛi ni kwɛɔ Yehowa akɛ mɔ ni amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ enɔ lɛ hu jieɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ kpo yɛ gbɔmɛi ni Yehowa halaa akɛ ekɛ amɛ baatsu eyiŋtoi ahe nii lɛ amli. Kɛha Israelbii lɛ, enɛ tsɔɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni amɛaajie lɛ kpo yɛ Mose kɛ sɛɛ mli lɛ esɛɛyelɔ, Yoshua mli. Kɛha mra be mli Kristofoi lɛ, etsɔɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni amɛaajie lɛ kpo yɛ bɔfoi lɛ kɛ Yerusalem asafo lɛ mli onukpai lɛ amli. Kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ, etsɔɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni wɔɔná yɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ni ahala lɛ koni eha wɔ wɔmumɔŋ “ŋmãa yɛ be ni sa nɔ” lɛ, kɛ agbɛnɛ amɛteŋ mɛi ni feɔ Nɔyeli Kuu lɛ amli.—Mateo 24:45.
12 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔhiɛ ni wɔkɛaafɔ̃ mɛi ni nyiɛɔ Kristofoi asafo lɛ hiɛ lɛ anɔ lɛ yɛ kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔsɛɛnamɔ. Akɛɛ wɔ akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔ̃ɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhãa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe akɛ mɛi ni baabu he akɔntaa, koni amɛkɛ miishɛɛ afee nii nɛɛ, shi jeee ŋtsɔidɔ̃ɔmɔ; ejaakɛ no ehiii hãaa nyɛ.”—Hebribii 13:17.
Kwá Susumɔ Kroko yɛ Mɛi ni Yehowa Ehala lɛ Ahe
13. Mɛɛ yiŋtoo wɔyɔɔ kɛha hekɛnɔfɔ̃ɔ ni wɔɔná yɛ mɛi ni ahala amɛ koni amɛnyiɛ hiɛ lɛ amli?
13 Biblia lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni wɔjieɔ lɛ kpo yɛ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ Yehowa webii ateŋ lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe akɛ: ‘Ani Mose tɔ̃ɔ yɛ bei komɛi amli? Ani bɔfoi lɛ jieɔ Kristofoi asubaŋ ni Yesu sumɔɔ ni amɛná lɛ kpo be fɛɛ be?’ Hetooi lɛ yɛ faŋŋ. Yehowa ehala akɛ ekɛ ehii anɔkwafoi ni amɛtu amɛhe amɛha baatsu nii ni amɛkudɔ ewebii lɛ, eyɛ mli akɛ amɛjeee hii ni yeɔ emuu. Nakai nɔŋŋ hu yɛ be mli ni onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yeee emuu lɛ, esa akɛ wɔyoo amɛ akɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ [ehala amɛ] [ni amɛfee] nɔkwɛlɔi, ni amɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ.” Amɛsa wɔsɛɛfimɔ kɛ bulɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28, NW.
14. Mɛni sa kadimɔ waa yɛ bɔ ni Yehowa hala Mose moŋ fe Aaron loo Miriam akɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ he?
14 Aaron ye Mose onukpa afii etɛ, shi amɛyeee amɛ nyɛmi yoo Miriam onukpa. (2 Mose 2:3, 4; 7:7) Ni akɛni Aaron naa tse yɛ wiemɔ mli fe Mose hewɔ lɛ, ahala lɛ koni efee enyɛmi lɛ naawielɔ. (2 Mose 6:29–7:2) Ni kɛlɛ, yɛ Israelbii lɛ ahiɛnyiɛmɔ mli lɛ, Yehowa halaaa onukpa lɛ, ni ji Miriam, loo Aaron, mɔ ni naa tse yɛ amɛteŋ lɛ. Ehala Mose akɛni ele anɔkwalei fɛɛ ni kɔɔ ehe lɛ kɛ hiamɔ nii ni yɔɔ nakai be lɛ mli lɛ hewɔ. Akɛni be ko lɛ amɛyanuuu nii ni tamɔ nɛkɛ shishi hewɔ lɛ, Aaron kɛ Miriam wie huhuuhu akɛ: “Ani Mose kome kɛkɛ Yehowa kɛwieɔ? ani wɔ hu ekɛ wɔ ewieko pɛŋ?” Agbala Miriam, ni ekolɛ lɛ titri ji mɔ ni wo nifeemɔ nɛɛ he hewalɛ lɛ toi yɛ su ni tsɔɔ bulɛ ni abɛ kɛha mɔ ni Yehowa ehala lɛ lɛ ni kulɛ esa akɛ lɛ kɛ Aaron ayoo lɛ akɛ “ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ” lɛ hewɔ.—4 Mose 12:1-3, 9-15.
15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ Kaleb tsɔɔ yɛ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ Yehowa mli?
15 Beni atsu saralɔi 12 kɛtee koni amɛyasara Shiwoo Shikpɔŋ lɛ amɛkwɛ lɛ, amɛteŋ mɛi 10 kɛ amaniɛbɔɔ ni jeee anɔkwale ba. Amɛhã Israelbii lɛ she gbeyei kɛtsɔ wiemɔ ni amɛwie Kanaan hii lɛ ahe akɛ “hii oblaŋi sɔŋŋ ni” lɛ nɔ. Enɛ hu ha Israelbii lɛ “wie huhuuhu amɛwo Mose kɛ Aaron.” Shi jeee saralɔi lɛ fɛɛ jie hekɛnɔfɔ̃ɔ ni abɛ yɛ Mose kɛ Yehowa mli lɛ kpo. Wɔkaneɔ akɛ: “Ni Kaleb ninɛ̃ maŋ lɛ eha Mose ni ekɛɛ: Nyɛhaa wɔyaa kɛ̃ ni wɔyaŋɔ shikpɔŋ lɛ; ejaakɛ wɔɔnyɛ nɔ wɔye aahu.” (4 Mose 13:2, 25-33; 14:2) Kaleb naanyo saralɔ Yoshua kpɛlɛ eshidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ lɛ nɔ. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ amɛkɛ Yehowa efee mɔ ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ beni amɛkɛɛ: “Kɛji Yehowa yɛ wɔhe tsui lɛ, no lɛ eeewa wɔ kɛaatee shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eeeŋɔha wɔ, shikpɔŋ ni enɔ hoɔ fufɔ kɛ wò ni. . . . Nyɛkashea shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ agbeyei . . . shi wɔ lɛ Yehowa kɛ wɔ yɛ; nyɛkashea amɛ gbeyei.” (4 Mose 14:6-9) Awo hekɛnɔfɔ̃ɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa mli nɛɛ he nyɔmɔ. Yɛ yinɔ ni ji onukpai ni yɔɔ wala mli yɛ nakai be lɛ mli ateŋ lɛ, Kaleb, Yoshua, kɛ Levibii lɛ ateŋ mɛi komɛi pɛ ná hegbɛ amɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ.
16 Afii komɛi asɛɛ lɛ, Kaleb kɛɛ akɛ: “Shi mi lɛ mibo Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ lɛ, toi kɛwula shi. . . . Ni agbɛnɛ, naa, Yehowa eha miyi ená wala, taakɛ bɔ ni ekɛɛ lɛ, nɛkɛ afii nyɔŋmai ejwɛ kɛ enumɔ nɛɛ, kɛjɛ beyinɔ ni Yehowa kɛ Mose wie nɛkɛ wiemɔi nɛɛ, beni Israelbii lɛ nyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ. Ni agbɛnɛ, naa, ŋmɛnɛ gbi nɛɛ miye afii nyɔŋmai kpaanyɔ kɛ enumɔ. Kɛlɛ, miyɛ hewalɛ ŋmɛnɛ gbi nɛɛ lolo, tamɔ bɔ ni miyɔɔ gbi ni Mose tsu mi lɛ; bɔ ni mihewalɛ yɔɔ no be lɛ mli lɛ, nakai nɔŋŋ eyɔɔ ŋmɛnɛ nɛɛ.” (Yoshua 14:6-11) Kadimɔ Kaleb jwɛŋmɔ kpakpa lɛ, enɔkwayeli lɛ, kɛ egbɔmɔtsoŋ hewalɛ nyɛmɔi lɛ. Ni kɛlɛ, Yehowa halako Kaleb akɛ efee Mose sɛɛyelɔ. Akɛ nɛkɛ hegbɛ nɛɛ hã Yoshua. Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ Yehowa yɛ yiŋtoi kɛha nɔ ni ehala, ni eji halamɔ ni hi fe fɛɛ lɛ.
17. Mɛni ekolɛ etamɔ akɛ no haŋ Petro afee mɔ ni sa kɛha gbɛnaa nii?
17 Bɔfo Petro kwa e-Nuntsɔ lɛ shii etɛ. Ekɛ kpalakpalafeemɔ tsu saji ahe nii ni esusuuu he, ni efo osɔfonukpa lɛ tsulɔ lɛ toi. (Mateo 26:47-55, 69-75; Yohane 18:10, 11) Ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ Petro ji gbeyeilɔ, gbɔmɔ ni eŋmɛɛɛ pɛpɛɛpɛ, ni ejeee mɔ ni sa akɛ enáa hegbɛi krɛdɛɛi amli ŋɔɔmɔ. Ni kɛlɛ, namɔ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ naa samfei lɛ ha, ni aha lɛ hegbɛ koni egbele gbɛ ni kɛ mɔ yaa ŋwɛi tsɛmɔ mli eha kui etɛ̃ lɛ? Petro ni.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-41; 8:14-17; 10:1-48.
18. Mɛɛ tɔ̃mɔ ko, taakɛ Yuda tsĩ tã lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔkwa?
18 Nɛkɛ nɔkwɛmɔnii nɛɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ kponɔgbɛ nibii ni wɔnaa ni wɔdamɔɔ nɔ wɔkojoɔ lɛ he. Kɛji akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, wɔyiŋ efeŋ wɔ kɔshikɔshi yɛ ehalamɔi ahe. Eyɛ mli akɛ adesai ni yeee emuu feɔ eshikpɔŋ nɔ asafo lɛ, ni amɛkɛɛɛ akɛ tɔ̃mɔ bɛ amɛhe moŋ, shi ekɛ amɛ miitsu nii yɛ gbɛ ni da waa nɔ. Yuda, ni ji Yesu nyɛ bi lɛ bɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ kɔkɔ yɛ aŋkroaŋkroi ni “amɛgbeɔ nɔyeli he guɔ, ni amɛwieɔ gbɔmɛi agboi ahe wiemɔi fɔji” lɛ ahe. (Yuda 8-10) Wɔkatamɔ amɛ kɔkɔɔkɔ.
19. Mɛni hewɔ wɔbɛ yiŋtoo ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔná susumɔ kroko yɛ mɛi ni Yehowa ehala amɛ lɛ ahe lɛ?
19 Eyɛ faŋŋ akɛ Yehowa halaa aŋkroaŋkroi komɛi ni yɔɔ sui pɔtɛɛ komɛi ni he baahia ewebii lɛ akudɔmɔ yɛ gbɛ ni esumɔɔ ni amɛtsɔ nɔ yɛ nakai be pɔtɛɛ lɛ mli lɛ ewoɔ gbɛnaa nii komɛi amli. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔyoo anɔkwa sane nɛɛ, jeee susumɔ kroko yɛ mɛi ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ ahe, shi moŋ ni wɔtsui aaanyɔ wɔmli ni wɔba wɔhe shi ni wɔsɔmɔ yɛ he ni Yehowa kɛ wɔ aŋkroaŋkroi lɛ eto lɛ. Wɔkɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ wɔkɛ Yehowa efee wɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ.—Efesobii 4:11-16; Filipibii 2:3.
Wɔhiɛ ni Wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa Jalɛ lɛ Nɔ lɛ Kpojiemɔ
20, 21. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ ekɛ Mose yeɔ hãa lɛ mli?
20 Kɛji akɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ wɔhe nɔ tsɔ̃ yɛ bei komɛi amli ni wɔkɛ wɔhe efɔ̃ɔɔ Yehowa nɔ tsɔ̃ lɛ, belɛ nyɛhaa wɔkasea nii kɛjɛa Mose ŋɔɔ. Eje shishi beni eye afii 40 akɛ ekome eeya ni eyajie Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim nomŋɔɔ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ jwɛŋmɔ kpakpa yɛ emɔdɛŋbɔɔ lɛ sɛɛ, shi no kɛ Israel kpɔ̃mɔ amrɔ nɔŋŋ baaa, ni asaŋ ehãaa lɛ diɛŋtsɛ eshihilɛ lɛ ahi. Yɛ anɔkwale mli lɛ enɛ nyɛ enɔ ni ejo foi. Beni eyaná afii 40 tsɔsemɔ ni wa waa yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ ko nɔ lɛ sɛɛ dani ehe basa akɛ mɔ ni ahala lɛ koni etsu nɔ ni eje shishi mra mli akɛ esumɔɔ ni etsu lɛ. Ebaanyɛ ekɛ ehiɛ afɔ̃ Yehowa sɛɛfimɔ nɔ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli, ejaakɛ aafee nibii yɛ Yehowa gbɛ nɔ, yɛ be ni kɛ Lɛ diɛŋtsɛ ebe ni eto lɛ kpãa gbee lɛ mli.—2 Mose 2:11–3:10.
21 Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ abi lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ: ‘Ani mitsɔɔ Yehowa kɛ onukpai ni ahala amɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahiɛ mifeɔ nii yɛ bei komɛi amli, ní miibɔ mɔdɛŋ ni maha nibii aya oya loo ni mafee nii yɛ mi diɛŋtsɛ migbɛ nɔ? Yɛ nɔ najiaŋ ni manu he akɛ aku hiɛ ashwie minɔ yɛ hegbɛi komɛi amli lɛ, ani mikpɛlɛɔ mitsɔsemɔ be ni yaa nɔ lolo lɛ nɔ oya nɔŋŋ?’ Kɛ wɔɔwie he ekoŋŋ lɛ, ani wɔkase nɔ ko ni he hiaa kɛjɛ Mose ŋɔɔ?
22. Yɛ hegbɛ kpele ni elaaje lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, te Mose nuɔ he yɛ Yehowa he ehãa tɛŋŋ?
22 Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔkase nɔ kroko kɛjɛ Mose ŋɔɔ. Mose Wolo ni ji Ejwɛ, yitso 20:7-13 lɛ kɛɔ wɔ nɔ̃ kroko ni etɔ̃ yɛ mli, ni elaaje nii babaoo. Elaaje hegbɛ ni ekɛaanyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ani eha hetoo akɛ Yehowa yiŋkpɛɛ yɛ sane lɛ he lɛ ejaaa? Ani etse ehe, ni ekɛ mɔ ko ewieee akɛni bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ lɛ yeɔ hãa lɛ ehiii hewɔ? Ani Mose laaje hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ Yehowa jalɛ lɛ mli? Wɔbaanyɛ wɔna hetooi lɛ yɛ wiemɔi ni Mose diɛŋtsɛ wie etsɔɔ Israel be fioo dani egbo lɛ mli. Mose wie yɛ Yehowa he akɛ: “Tɛsaa ji lɛ, ni enitsumɔi hi pɛ; ejaakɛ egbɛi fɛɛ jalɛ ni. Anɔkwa Mawu ji lɛ, nɔ̃ sha bɛ lɛ; jalɔ ji lɛ ni esa pɛ.” (5 Mose 32:4) Eka shi faŋŋ akɛ Mose mɔ ehekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli kɛyashi naagbee kwraa. Ni wɔ hu? Ani ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ wɔmiito gbɛjianɔ koni wɔwaje hekɛnɔfɔ̃ɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ ejalɛ lɛ mli lɛ? Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔnyɛ wɔfee nakai? Nyɛhãa wɔkwɛa.
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ yiŋtoi ni Israelbii lɛ yɔɔ hewɔ ni amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ?
◻ Yɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ he lɛ, mɛni abaanyɛ akase kɛjɛ Abraham ŋɔɔ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwa susumɔ kroko ni wɔɔná yɛ mɛi ni Yehowa ehala amɛ lɛ ahe lɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]
Nɔ ni fata hekɛnɔfɔ̃ɔ ni ayɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ he ji bulɛ ni akɛaaha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ