Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 10/15 bf. 13-19
  • Yerusalem—Ani ‘Efe Omiishɛɛnɔ̃ Titri’?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yerusalem—Ani ‘Efe Omiishɛɛnɔ̃ Titri’?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Jɔɔmɔi kɛ Gbɛnaa Nii
  • Shitee kɛ Woo ni Jɛ Mɛi ni He Tsɛ̃ɔ Amɛ lɛ Ŋɔɔ
  • Naagbai ni Jɛ Mligbɛ
  • Agbe Yerusalem Gbogbo lɛ Naa
  • Nehemia Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • “Okɛ Ekpakpafeemɔ Aye Efɔŋ Nɔ Kunim”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Yerusalem ni Yeɔ Egbɛi lɛ Anɔkwa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Yerusalem Gbogboi Lɛ
    Mi-Wolo Ni Gbaa Biblia Mli Saji
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 10/15 bf. 13-19

Yerusalem—Ani ‘Efe Omiishɛɛnɔ̃ Titri’?

“Kɛ . . . mibuuu Yerusalem fe mimiishɛɛnɔ̃ titri lɛ, ha mililɛi akpɛtɛ midaaŋ.”—LALA 137:6.

1. Mɛɛ su Yudafoi nomii lɛ ateŋ mɛi pii hiɛ yɛ maŋtiase ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ he?

NƆ NI miihe ashɛ afii nyɔŋmai kpawo eho kɛjɛ be mli ni klɛŋklɛŋ Yuda nomii lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem yɛ afi 537 D.Ŋ.B. Aku sɛɛ ama Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ, shi maŋ lɛ jwere shi amaŋfɔ lolo. Shi yinɔ hee ko edara yɛ nomŋɔɔ lɛ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amɛteŋ mɛi pii nu he tamɔ lalatsɛ lɛ ni lá akɛ: “Yerusalem, kɛ́ mihiɛ kpa onɔ lɛ, ha mininejurɔ hiɛ aje ehe nɔ!” lɛ nu he lɛ. (Lala 137:5) Mɛi komɛi fee babaoo fe Yerusalem ni amɛkai lɛ kɛkɛ; amɛkɛ amɛnifeemɔi tsɔɔ akɛ ‘ekwɔ kɛteke amɛmiishɛɛnɔ̃ titri lɛ.’—Lala 137:6.

2. Namɔ ji Ezra, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ajɔɔ lɛ?

2 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ osɔfo Ezra he okwɛ. Dani eeeku esɛɛ kɛaaba emaŋ po lɛ, ekɛ ekãa etsu nii kɛha jamɔ krɔŋŋ shweremɔ yɛ Yerusalem. (Ezra 7:6, 10) Ajɔɔ Ezra babaoo yɛ enɛ hewɔ. Yehowa Nyɔŋmɔ tsirɛ Persia maŋtsɛ lɛ tsui koni eŋmɛ Ezra gbɛ ni enyiɛ nomii akuu kroko ni kuɔ amɛsɛɛ lɛ ahiɛ kɛya Yerusalem. Kɛfata he lɛ, maŋtsɛ lɛ ha amɛ shika kɛ jwiɛtɛi babaoo ‘koni amɛkɛwula Yehowa we lɛ.’—Ezra 7:21-27.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Nehemia tsɔɔ yɛ akɛ Yerusalem ji nɔ ni esusuɔ he titri?

3 Aaafee afii 12 sɛɛ lɛ, Yudanyo kroko—Nehemia, kɛ shiŋŋfeemɔ kpɛ eyiŋ. Esɔmɔ yɛ Persia maŋtsɛwe ni yɔɔ Shushan lɛ. Eyɛ gbɛhe ko ni woo kɛ hegbɛ yɔɔ mli ákɛ Maŋtsɛ Artashasta dãawolɔ, shi enɛ jeee Nehemia ‘miishɛɛnɔ̃ titri.’ Yɛ no najiaŋ lɛ, eeshwe ni eya ni eyasaa etswa Yerusalem ema shi ekoŋŋ. Nehemia kɛ nyɔji abɔ sɔle yɛ enɛ he, ni Yehowa Nyɔŋmɔ jɔɔ lɛ yɛ nakai feemɔ mli. Beni Persia maŋtsɛ lɛ ná ele nɔ ni haoɔ Nehemia lɛ, eha lɛ asraafoi kɛ woji ni kɛ hegbɛ miiha lɛ koni eku esɛɛ etswa Yerusalem ekoŋŋ.—Nehemia 1:1–2:9.

4. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ Yehowa jamɔ nɔ kwɔ fe wɔmiishɛnɔ̃ titri fɛɛ ni ekolɛ wɔyɔɔ?

4 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Ezra, Nehemia, kɛ Yudafoi babaoo ní kɛ amɛ feɔ ekome lɛ tsɔ̃ɔ akɛ Yehowa jamɔ ni yɔɔ Yerusalem lɛ he hiaa amɛ waa fe nɔ fɛɛ nɔ—akɛ ‘efe amɛmiishɛɛnɔ̃ titri,’ ni ji akɛ, efe nɔ fɛɛ nɔ ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ he. Mɛɛ hewalɛwoo nɛkɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ ji kɛha mɛi fɛɛ ni ŋmɛnɛ amɛbuɔ Yehowa, ejamɔ, kɛ egbɛjianɔtoo ni mumɔ kudɔɔ lɛ lɛ nakai nɔŋŋ lɛ nɛkɛ! Ani eji anɔkwale yɛ bo hu ohe? Ani otsɔɔ otsuishiŋmɛɛ yɛ nitsumɔi ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ anɔ otsɔɔ akɛ omiishɛɛnɔ̃ ni fe fɛɛ ji hegbɛ ni oná akɛ okɛ ewebii ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ aaajá Yehowa? (2 Petro 3:11) Ákɛ hewalɛwoo nɔ̃ kroko kɛha enɛ feemɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nibii kpakpai ni jɛ gbɛ ni Ezra fã kɛtee Yerusalem lɛ mli ba lɛ he wɔkwɛa.

Jɔɔmɔi kɛ Gbɛnaa Nii

5. Mɛɛ jɔɔmɔi babaoo Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ anine shɛ nɔ yɛ Ezra gbii lɛ amli?

5 Nomii akuu ni shɛɔ aaafee mɛi 6,000 ni kɛ Ezra kuɔ amɛsɛɛ lɛ bua shika kɛ jwiɛtɛi naa amɛha Yehowa sɔlemɔwe lɛ. Enɛ feɔ dɔlai akpekpei 35 yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jara lɛ naa. Enɛ fe shika kɛ jwiɛtɛi ni klɛŋklɛŋ nomii lɛ nyɛ amɛkɛku amɛsɛɛ lɛ toi kpawo. Kwɛ shidaa ni Yerusalem kɛ Yuda bii lɛ kɛbaaha Yehowa yɛ gbɔmɛi kɛ heloonaa nibii ni akɛye abua amɛ nɛɛ hewɔ! Shi Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔi babaoo hu kɛ gbɛnaa nii baa.—Luka 12:48.

6. Mɛni Ezra kpa shi ena yɛ emaŋ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni mɛni efee yɛ he?

6 Etsɛɛɛ ni Ezra kpá shi ena akɛ Yudafoi pii, ní osɔfoi kɛ onukpai komɛi fata he eku Nyɔŋmɔ Mla mli kɛtsɔ wɔŋjalɔi ni amɛkɛ amɛ ebote gbãlashihilɛ mli lɛ nɔ. (5 Mose 7:3, 4) Eja gbɛ akɛ ehao waa yɛ Nyɔŋmɔ Mla kpaŋmɔ lɛ mli ni amɛku lɛ hewɔ. “Beni minu nɛkɛ sane nɛɛ, migbala mihe atade kɛ mihebo lɛ, . . . ni mihe jɔ̃ mihe kɛta shi.” (Ezra 9:3) Kɛkɛ ni Ezra fɔse etsui mli saji etsɔɔ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli, yɛ Israelbii ni ehao lɛ ahiɛ. Ezra tĩ toigbele ní Israel fee tsutsu lɛ kɛ kɔkɔbɔɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha yɛ nɔ ni baaba kɛ́ amɛkɛ shikpɔŋ lɛ nɔ wɔŋjalɔi lɛ bote gbãlashihilɛ mli lɛ mli etsɔɔ amɛ yɛ amɛ fɛɛ amɛtoiiaŋ. Emu sane lɛ naa akɛ: “Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ, jalɔ jio; ejaakɛ ashi wɔ akɛ shwɛɛnɔ̃, ni wɔje mli tamɔ bɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛ nɛɛ: naa, wɔyɛ ohiɛ kɛ wɔfɔyeli lɛ, ejaakɛ enɛ hewɔ lɛ wɔnyɛɛɛ ohiɛ wɔdamɔ!”—Ezra 9:14, 15.

7. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Ezra fee yɛ efɔŋfeemɔ he nitsumɔ he? (b) Te mɛi ni yeɔ fɔ lɛ fee amɛnii yɛ Ezra gbii lɛ amli amɛha tɛŋŋ?

7 Ezra kɛ wiemɔ, “wɔ” tsu nii. Hɛɛ, ekɛ ehe fata he, eyɛ mli akɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ eyeee fɔ́. Ezra haomɔ ni mli wa kɛ eheshibaa sɔlemɔ lɛ sa gbɔmɛi lɛ atsuii ahe ni ekanya amɛ kɛtee nitsumɔi ni sa tsuitsakemɔ mli. Amɛkɛ amɛhe wo ehe tsabaa ni dɔɔ mɔ waa mli—mɛi fɛɛ ní eku Nyɔŋmɔ Mla lɛ mli lɛ baashwie amɛ maŋsɛɛ yei lɛ ní amɛku amɛsɛɛ amɛya amɛmaji amli, kɛ gbekɛbii ní amɛkɛ amɛ efɔ amɛ lɛ fɛɛ. Ezra kpɛlɛ mla nifeemɔ nɛɛ nɔ ni ewo mɛi ni yeɔ fɔ lɛ hewalɛ ni amɛye nɔ. Yɛ hegbɛ ni Persia maŋtsɛ lɛ kɛwo edɛŋ lɛ hewɔ lɛ, Ezra yɛ hegbɛ akɛ egbeɔ mlakwalɔi lɛ fɛɛ loo etswaa amɛnaneshi tũ kɛjɛɔ Yerusalem kɛ Yuda. (Ezra 7:12, 26) Shi etamɔ nɔ ni ehe ebahiaaa ni efee nii ni tamɔ nɛkɛ. “Asafo muu lɛ fɛɛ” kɛɛ akɛ: “Bɔ ni okɛɛ lɛ, nakai sa akɛ wɔɔfee.” Agbɛnɛ hu, amɛjaje akɛ: “Wɔfee efɔŋ babaoo yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli.” (Ezra 10:11-13) Ezra yitso 10 lɛ eto hii 111 ni bo yiŋkpɛɛ akɛ amɛshwie amɛ maŋsɛɛ ŋamɛi kɛ bii ni amɛkɛ amɛ fɔ amɛ lɛ toi lɛ agbɛi naa.

8. Mɛni hewɔ nifeemɔ ni wa ni ji maŋsɛɛ yei ní ashwie amɛ lɛ ji nii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha adesai fɛɛ lɛ?

8 Jeee akɛ nifeemɔ nɛɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛha Israel pɛ, shi kɛha adesai fɛɛ hu. Eji afeee nɔ ko ni akɛaajaje sane lɛ kulɛ, Israelbii lɛ baatsɔmɔ tamɔ jeŋmaji ni ebɔle amɛ lɛ. Kɛ eba lɛ nɛkɛ lɛ, wekukpãa ni kɛ mɔ yaa Shiwoo Seshi ni baajɔɔ adesai fɛɛ lɛ nɔ lɛ baafite. (1 Mose 3:15; 22:18) Kulɛ ebaawa akɛ aaayoo mɔ ni Shiwoo Seshi lɛ ji ákɛ Maŋtsɛ David ni jɛ Yuda akutso lɛ mli lɛ seshinyo. Aaafee afii 12 sɛɛ lɛ, agbala jwɛŋmɔ kɛtee sane ni he hiaa nɛɛ nɔ ekoŋŋ, yɛ be mli ni “Israel seshibii lɛ tse amɛhe kɛjɛ mɛikpɔji abii lɛ fɛɛ he” lɛ.—Nehemia 9:1, 2; 10:29, 30.

9. Mɛɛ ŋaawoo kpakpa Biblia lɛ kɛhaa Kristofoi ní amɛkɛ mɛi ni heee yeee ebote gbãlashihilɛ mli lɛ?

9 Mɛni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa tsuji baanyɛ akase kɛjɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli? Ojogbaŋŋ, Kristofoi bɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi. (2 Korintobii 3:14) Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛboɔ “Kristo mla” lɛ toi. (Galatabii 6:2) No hewɔ lɛ, Kristofonyo ni kɛ mɔ ni heee yeee ebote gbãlashihilɛ mli lɛ boɔ Paulo ŋaawoo nɛɛ toi: “Kɛji nyɛmi ko yɛ ŋa ko ni heee yeee, ni kɛlɛ ekpɛlɛ akɛ ekɛ lɛ aaahi shi lɛ, ekaŋmɛɛ ehe.” (1 Korintobii 7:12) Agbɛnɛ hu, Ŋmalɛ naa gbɛnaa nii kã Kristofoi ni amɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ ebote gbãlashihilɛ mli lɛ anɔ akɛ amɛtsu nii ni amɛkɛha amɛgbãlashihilɛ lɛ aye omanye. (1 Petro 3:1, 2) Bei pii lɛ jɔɔmɔ jɛɔ toiboo ni afeɔ ahãa nɛkɛ ŋaawoo kpakpa nɛɛ mli baa, ni etsake gbãlashihilɛ mli hefatalɔi ni heee yeee lɛ atsui kɛba anɔkwa jamɔ he. Amɛteŋ mɛi komɛi po ebatsɔmɔ Kristofoi anɔkwafoi ni abaptisi amɛ.—1 Korintobii 7:16.

10. Mɛni Kristofoi baanyɛ akase kɛjɛ Israel hii 111 ni shwie amɛŋamɛi lɛ mli?

10 Kɛlɛ, Israelbii ni shwie amɛ maŋsɛɛ ŋamɛi lɛ asane lɛ kɛ nikasemɔ ni nɔ bɛ haa Kristofoi ni boteko gbãlashihilɛ mli lɛ. Esaaa akɛ mɛnɛɛmɛi jeɔ shishi amɛkɛ yei loo hii ni jeee heyelilɔi nyiɛɔ kɛhaa gbãlashihilɛ mlibotemɔ. Tsakpaa ni tamɔ nɛkɛ kwamɔ baanyɛ afee nɔ ni wa, loo nɔ ni dɔlɛ yɔɔ mli po, shi no ji gbɛ ni hi fe fɛɛ, bɔni afee ni mɔ aya nɔ aná Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔ. Áfã Kristofoi akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome ni yeee egbɔ!” (2 Korintobii 6:14) Esa akɛ Kristofonyo oshijafo fɛɛ oshijafo ni sumɔɔ akɛ ebote gbãlashihilɛ mli lɛ ato gbɛjianɔ ni ekɛ heyelilɔ diɛŋtsɛ abote gbãlashihilɛ mli.—1 Korintobii 7:39.

11. Taakɛ Israel hii lɛ ji lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ aka wɔ yɛ nɔ ni ji wɔmiishɛɛnɔ̃ he?

11 Kristofoi efee tsakemɔi yɛ gbɛ̀i krokomɛi pii hu nɔ, kɛ́ agbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee gbɛ ni amɛkɛ amɛhiɛ etsɔ̃ɔ ni kɛ ŋmalɛ kpãaa gbee lɛ nɔ lɛ. (Galatabii 6:1) Yɛ be kɛ bei amli lɛ, wolo tɛtrɛɛ nɛɛ tsɔɔ subaŋ ni kɛ ŋmalɛ lɛ kpãaa gbee ni haŋ mɔ ko afee mɔ ni sa akɛ eyaa nɔ efeɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ fã lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa webii banu shishi jogbaŋŋ yɛ afi 1973 mli akɛ, tsofai fɔji kɛ tawa kɛ nitsumɔ ji eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Bɔni afee ni wɔdi gbɛ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli sɛɛ lɛ, esa akɛ ‘wɔtsuu wɔhe kɛjɛ heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli.’ (2 Korintobii 7:1) Mɛi pii tsu Biblia mli ŋaawoo nɛɛ he nii; amɛmiisumɔ ni amɛtsɔ piŋmɔ ni baajɛ ekpamɔ mli aba lɛ mli bɔni afee ni amɛhi shi akɛ Nyɔŋmɔ webii ni amɛhe tse lɛ fã. Akɛ Ŋmalɛ naa gbɛtsɔɔmɔ ni mli kã shi faŋŋ hu eha yɛ bɔlɛnamɔ mli saji, atadewoo, hesaamɔ, kɛ nitsumɔ halamɔ yɛ nilee mli, hiɛtserɛjiemɔ, kɛ lalai ahe. Bɔ fɛɛ bɔ ni Ŋmalɛ naa shishitoo mlai fɛɛ ni akɛaafɔ̃ wɔhiɛ lɛ ji ha lɛ, eba akɛ wɔɔfee klalo akɛ ‘ajaje wɔ,’ tamɔ Israel hii 111 lɛ. (2 Korintobii 13:11) Enɛ baatsɔɔ akɛ hegbɛ ni wɔkɛjáa Yehowa kɛ emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ anaanyobɔɔ lɛ ‘fe wɔmiishɛɛnɔ̃ titri fɛɛ.’

12. Mɛni ba yɛ afi 455 D.Ŋ.B.?

12 Beni Biblia lɛ bɔ amaniɛ ni kɔɔ maŋsɛɛ ŋamɛi lɛ ahe lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛɛ wɔ nɔ ni ba yɛ Yerusalem yɛ afii 12 ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ mli dɔŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, maji ni ebɔle Israel he lɛ ahe baatsɛ̃ amɛ waa yɛ gbãlashihilɛ tsakpãai babaoo ni afolɔ mli lɛ hewɔ. Nehemia bashɛ Yerusalem yɛ afi 455 D.Ŋ.B., kɛ asraafoi ni buɔ ehe. Ahala lɛ akɛ amralo yɛ Yuda, ni ekɛ woji ni jɛ Persia maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ ni kɛ hegbɛ hãa lɛ akɛ eku sɛɛ etswa maŋtiase lɛ ekoŋŋ lɛ ba.—Nehemia 2:9, 10; 5:14.

Shitee kɛ Woo ni Jɛ Mɛi ni He Tsɛ̃ɔ Amɛ lɛ Ŋɔɔ

13. Mɛɛ su apasa jálɔi ni ebɔle Yudafoi lɛ jie lɛ kpo, ni te Nehemia fee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

13 Apasa jálɔi ni ebɔle amɛ lɛ te shi wo yiŋtoo ni yɔɔ Nehemia baa lɛ sɛɛ lɛ. Amɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ wo amɛhe gbeyei amɛkɛɛ: “Aso nyɛaatse maŋtsɛ lɛ hiɛ atua?” Beni ejieɔ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ kpo lɛ, Nehemia hã hetoo akɛ: “Ŋwɛi Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ eeeha wɔnyɛ wɔfee; no hewɔ lɛ wɔ ni ji etsuji lɛ wɔɔte shi ni wɔma; shi nyɛ lɛ nyɛbɛ gbɛnaa ko, loo hegbɛ ko, loo kaimɔ nɔ̃ ko yɛ Yerusalem.” (Nehemia 2:19, 20) Beni aje gbogbo lɛ saamɔ shishi lɛ, henyɛlɔi nɛɛ nɔŋŋ ye amɛhe fɛo akɛ: “Mɛni nɛkɛ Yudafoi wudɔwudɔi nɛɛ feɔ nɛɛ? . . . Kolɛ amɛbaatsiɛ tɛi lɛ ahiɛ kɛjɛ tsũkoi ni eshã lɛ akui lɛ amli lo? . . . Kɛ osɔ tũ yi nɔ lɛ, eeekumɔ amɛtɛ gbogbo lɛ tete.” Yɛ nɔ najiaŋ ni eeeha nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ahetoo lɛ, Nehemia sɔle akɛ: “Bo toi, wɔ-Nyɔŋmɔ, bɔ ni agbeɔ wɔhe guɔ! ni oha amɛhorabɔɔ lɛ aku sɛɛ abua amɛ diɛŋtsɛ amɛyiteŋ.” (Nehemia 3:34-36) Nehemia tee nɔ be fɛɛ be efee nɔkwɛmɔnɔ ni ji ehiɛ ni ekɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ!—Nehemia 6:14; 13:14.

14, 15. (a) Te Nehemia tsu henyɛlɔi lɛ ahegbeyeiwoo kɛ basabasafeemɔ lɛ he nii eha tɛŋŋ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa Odasefoi enyɛ amɛtee nɔ yɛ amɛmumɔŋ tsũtswaa nitsumɔ lɛ mli yɛ shitee kɛ woo ni naa wa lɛ fɛɛ sɛɛ?

14 Bɔni afee ni amɛtsu amɛshiɛmɔ nitsumɔ ni he hiaa lɛ he nii lɛ, Yehowa Odasefoi hu kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ ŋmɛnɛ. Shitee kɛ wolɔi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsi nitsumɔ nɛɛ naa kɛtsɔ hefɛoyeli nɔ. Bei komɛi amli lɛ, aŋkroaŋkroi ni yɔɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ he miishɛɛ lɛ ŋmɛɛɔ he ejaakɛ amɛnyɛɛɛ amɛdamɔ hefɛoyeli lɛ naa. Kɛji akɛ hefɛoyeli lɛ yeee omanye lɛ, shitee kɛ wolɔi lɛ mli baanyɛ afu ni amɛkɛ amɛhe baawo basabasafeemɔ he gbeyeiwoo mli. Enɛ ji nɔ ni mɛi ni maa Yerusalem gbogboi lɛ kɛkpe. Shi Nehemia eŋmɛɛɛ gbɛ ni awo ehe gbeyei. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ tawuu nii wo tsũtswalɔi lɛ adɛŋ koni amɛkɛte shi amɛwo henyɛlɔi atutuamɔ, ni ewaje amɛhemɔkɛyeli akɛ: “Nyɛkashea amɛ gbeyei; shi moŋ nyɛkaia [Yehowa, NW] kpeteŋkpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ, ni nyɛwua nyɛhaa nyɛnyɛmimɛi kɛ nyɛbihii kɛ nyɛbiyei kɛ nyɛŋamɛi kɛ nyɛshĩai.”—Nehemia 4:7, 8.

15 Taakɛ eji yɛ Nehemia gbii lɛ amli lɛ, áwula Yehowa Odasefoi jogbaŋŋ koni amɛya amɛhiɛ yɛ amɛmumɔŋ tsũtswaa nitsumɔ lɛ mli yɛ shitee kɛ woo ni naa wa fɛɛ sɛɛ. “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ mumɔŋ niyenii ni wajeɔ mɔ hemɔkɛyeli eha, ni enɛ hãa Nyɔŋmɔ webii woɔ yibii yɛ he ni atsĩ nitsumɔ lɛ naa yɛ lɛ po. (Mateo 24:45) Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ, Yehowa etee nɔ ekɛ yifalɛ ejɔɔ ewebii lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ.—Yesaia 60:22.

Naagbai ni Jɛ Mligbɛ

16. Mɛɛ naagbai ni tee nɔ yɛ amɛteŋ tao akɛ eeefite ekãa ni mɛi ni tswaa Yerusalem gbogbo lɛ yɔɔ lɛ?

16 Beni Yerusalem gbogboi lɛ tswaa ekoŋŋ lɛ yaa nɔ ni gbogboi lɛ anɔ kwɔlɔ lɛ, nitsumɔ lɛ bafee nɔ ni wa babaoo. No ji be mli ni naagba ko baje kpo faŋŋ ni tao akɛ efite kanyamɔ ni tsũtswalɔi lɛ kɛmiaa amɛhiɛ lɛ. Yɛ niyenii ni bɛ hewɔ lɛ, eefee nɔ ni wa kɛmiiha Yudafoi komɛi akɛ amɛaaná niyenii amɛha amɛwekui, ni amɛwo amɛtoo amɛha Persia nɔyeli lɛ. Yudafoi ni yɔɔ shika lɛ fa amɛ niyenii kɛ shika. Shi, nɔ ni kɛ Nyɔŋmɔ Mla kpãaa gbee lɛ, Israelbii ohiafoi lɛ kɛ amɛshikpɔji kɛ amɛbii miito awabai kɛmiidamɔ amɛsɛɛ akɛ amɛbaawo nyɔmɔ lɛ kɛ hekpa. (2 Mose 22:25; 3 Mose 25:35-37; Nehemia 3:38; 4:4; 5:1-5) Agbɛnɛ, mɛi ni amɛhiɛ amɛ nyɔmɔ lɛ miiwo amɛhe gbeyei akɛ amɛbaahe amɛshikpɔji lɛ ni amɛnyɛ amɛnɔ ni amɛhɔ̃ɔ amɛbii lɛ akɛ nyɔ̃ji. Nehemia mli fu waa yɛ su ni suɔmɔ bɛ mli ni tsɔ̃ɔ heloonaa nibii asɛɛdii lɛ hewɔ. Etsu he nii oya koni Yehowa jɔɔmɔ aya nɔ aba Yerusalem gbogboi lɛ ni akuɔ sɛɛ atswaa ekoŋŋ lɛ nɔ.

17. Mɛni Nehemia fee koni no aha Yehowa jɔɔmɔ aya nɔ ahi tsũmaa nitsumɔ lɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli ba?

17 Ato ‘gwabɔɔ kpeteŋkpele’ ko he gbɛjianɔ, ni Nehemia kɛɛ Israelbii ni ji niiatsɛmɛi lɛ faŋŋ akɛ nɔ ni amɛ́fee lɛ esaaa Yehowa hiɛ. Kɛkɛ ni ekpa mɛi ni yeɔ fɔ lɛ, ni osɔfoi lɛ ateŋ mɛi komɛi fata he lɛ fai akɛ amɛkɛ hekpa ni amɛ́he lɛ fɛɛ aku sɛɛ aha ní amɛkɛ shikpɔji ni amɛhe kɛjɛ mɛi ni nyɛɛɛ awo hekpa lɛ adɛŋ lɛ aha amɛ. Nɔ ni sa yijiemɔ ji akɛ, mɛi ni yeɔ fɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔɔdãi wɔha, ni wɔheŋ nɔ ko yɛ amɛdɛ̃; ni wɔɔfee nakai, tamɔ bɔ ni okɛɛ lɛ.” Enɛ jeee wiemɔi foji, ejaakɛ Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ, “ni maŋ lɛ ye [Nehemia] wiemɔ lɛ nɔ.” Ni asafo lɛ fɛɛ jie Yehowa yi.—Nehemia 5:7-13, NW.

18. Mɛɛ su akɛle Yehowa Odasefoi?

18 Ni wɔgbii nɛɛ amli hu? Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaafee mɛi ni yeɔ mɛi ahe nii lɛ, ale Yehowa Odasefoi yɛ he fɛɛ he yɛ ejurɔfeemɔ su ni amɛjieɔ lɛ kpo yɛ amɛnanemɛi heyelilɔi kɛ mɛi krokomɛi ni amanehulu enina amɛ lɛ ahe lɛ hewɔ. Taakɛ eji yɛ Nehemia gbii lɛ amli lɛ, nɔ ni ejɛ enɛ mli eba ji shidaa wiemɔi babaoo ni akɛjieɔ Yehowa yi. Shi, yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ena akɛ ehe miihia ni ekɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni kɔɔ nitsumɔ mli saji kɛ bɔ ni ehe hiaa ni akwa hiɛjoomɔ ni akɛyeɔ mɛi ahe nii lɛ ahe lɛ aha. Nɔ ni afɔɔ feemɔ yɛ maji komɛi anɔ ji gbãla nii ni fa ni aheɔ, shi Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ yɛ faŋŋ akɛ hiɛjoolɔi kɛ shishiulɔi anine shɛŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. (1 Korintobii 6:9, 10) Bɔ ni Kristofoi lɛ ateŋ mɛi pii kpɛlɛɔ ŋaawoo nɛɛ nɔ amɛhaa lɛ kaiɔ wɔ bɔ ni nakai Yudafoi lɛ na bɔ ni amɛnyɛmimɛi ohiafoi lɛ ni amɛyeɔ amɛhe nii lɛ ji esha ha lɛ.

Agbe Yerusalem Gbogbo lɛ Naa

19, 20. (a) Mɛɛ hewalɛ Yerusalem gbogbo lɛ naa ní agbe lɛ ná yɛ jamɔ mli shitee kɛ wolɔi lɛ anɔ? (b) Mɛɛ kunim Yehowa Odasefoi eye yɛ maji pii anɔ?

19 Yɛ shitee kɛ woo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, agbe Yerusalem gbogbo lɛ naa yɛ gbii 52 mli. Te enɛ ná shitee kɛ wolɔi lɛ anɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Nehemia kɛɛ: “Beni wɔhenyɛlɔi lɛ fɛɛ nu lɛ, jeŋmaji ni bɔle wɔ lɛ fɛɛ she gbeyei, ni amɛhiɛ gboi wo amɛyitseiaŋ; ejaakɛ amɛyoo akɛ nɛkɛ nitsumɔ ni atsu nɛɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ dɛŋ jɛ.”—Nehemia 6:16.

20 Ŋmɛnɛ, henyɛlɔi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ miiya nɔ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ yɛ hei srɔtoi. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ ena sɛɛnamɔ ni bɛ Yehowa Odasefoi ni ateɔ shi awoɔ amɛ lɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ mɔdɛŋ ni abɔ be ko ni eho koni akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ aba naagbee yɛ Nazi Germany, Europa Bokagbɛ, kɛ Afrika maji pii anɔ lɛ he okwɛ. Mɔdɛŋ ni abɔ nɛɛ fɛɛ efee efolo, ni gbɔmɛi pii kpɛlɛɔ nɔ agbɛnɛ akɛ ‘nitsumɔ ni wɔtsuɔ lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.’ Mɛɛ nyɔmɔwoo enɛ efee kɛha nyɛmimɛi anɔkwafoi ni amɛ́tsɛ ni amɛha Yehowa jamɔ fee ‘nɔ ni kwɔ fe amɛmiishɛɛnɔ titri’ lɛ nɛkɛ, yɛ shikpɔji ni tamɔ nɛkɛ nɔ!

21. Mɛɛ saji ni sa kadimɔ abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Wɔbaatĩ saji titrii ni ba ni yagbe naa kɛ Yerusalem gbogbo ni aku sɛɛ atswa lɛ naagbelemɔ lɛ mli yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Wɔbaasusu bɔ ni maŋtiase ko ni yɔɔ fɛo waa fe fɛɛ kɛha adesai fɛɛ asɛɛnamɔ lɛ naagbee ebɛŋkɛ lɛ hu he.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni Ezra kɛ mɛi krokomɛi fee ní tsɔɔ akɛ amɛmii eshɛ amɛhe yɛ Yerusalem he?

◻ Mɛɛ tɔmɔi Ezra kɛ Nehemia ye bua Yudafoi lɛ koni amɛjaje?

◻ Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ saji ni kɔɔ Ezra kɛ Nehemia he lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yerusalem ji nɔ ni he hiaa Nehemia fe fɛɛ, shi jeee enitsumɔ ni nɔ kwɔ yɛ Shushan lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Taakɛ Nehemia ji lɛ, ehe miihia ni wɔsɔle wɔbi Yehowa gbɛtsɔɔmɔ kɛ hewalɛwoo koni wɔya nɔ yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje