Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 2/15 bf. 9-12
  • Wekui Ni Dara Efee Ekome Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Wekui Ni Dara Efee Ekome Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Wekui ni Dara
  • Esa akɛ Fɔlɔi Afee Mumɔŋ Gbɔmɛi
  • Ní Aaatsu Nii akɛ Kuu
  • Sanegbaa Kpakpa, Otii Ahe Nitsumɔ Mli Gbɛfaŋnɔ ni Aaana
  • Okɛ Ohe Afɔ̃ Yehowa Nɔ
  • Onijiaŋ Akaje Wui Kɔkɔɔkɔ!
  • Weku ni He Wa yɛ Mumɔŋ ni Atswaa Amaa Shi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Obii Lɛ Atsɔsemɔ Ni Amɛsumɔ Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1983
  • Weku Kwɛmɔ He Sɔ̃ lɛ He Nitsumɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Koni Amɛsumɔ Yehowa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 2/15 bf. 9-12

Wekui Ni Dara Efee Ekome Yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli

Lalatsɛ Lɛ Ŋma Akɛ: “Yehowa Gboshinii Ni Ehaa Ji Bii, Ni Nikeenii Ji Musuŋbii. Bɔni Gãimlibii Yɔɔ Yɛ Ekãalɔ Deŋ Lɛ, Nakai Oblahiaŋ Bihii Yɔɔ. Ajɔɔ Nuu Ni Amɛyi Egãimlibii Akotoku Lɛ Tɔ Lɛ!”—Lala 127:3-5.

HƐƐ, gbekɛbii baanyɛ afee jɔɔmɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ. Ni taakɛ gãitsɛ̃lɔ tsui nyɔɔ emli akɛni etsɛ̃ɔ egãi ni yɔɔ gãimlibii akotoku lɛ mli lɛ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, nakai nɔŋŋ fɔlɔi hu naa miishɛɛ kɛji amɛkudɔ amɛbii lɛ yɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ nɔ.—Mateo 7:14.

Be ko ni eho lɛ, wekui ni kɛ gbekɛbii ewo ‘amɛgãi kotokui amli obɔ’ lɛ ayi fa yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ amɛ nyɔŋyeli yɛ Mizraim lɛ he okwɛ: “Israelbii lɛ fɔfɔi, ni amɛshwere babaoo, ni amɛyi fá, ni amɛná hewalɛ naakpa diɛŋtsɛ, ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ tɔ.” (2 Mose 1:7) Kɛ́ akɛ Israelbii ayifalɛ ni tee Mizraim lɛ to yibɔ ni ku amɛsɛɛ lɛ he lɛ, ehaa anaa akɛ, wekui ni gbekɛbii nyɔŋma yɔɔ mli fa saŋŋ kɛ aja mli!

Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yesu da yɛ weku ni ekolɛ ŋmɛnɛ, mɛi babaoo baakɛɛ akɛ eda lɛ mli. Yesu ji kromɔbi moŋ, shi sɛɛ mli lɛ, Yosef kɛ Maria fɔ bihii krokomɛi ejwɛ kɛ biyei. (Mateo 13:54-56) Akɛni amɛbii lɛ fa hewɔ lɛ, ekolɛ no tsɔɔ nɔ hewɔ ni Maria kɛ Yosef nyɛɛɛ ale akɛ Yesu fataaa kuu lɛ he beni amɛje gbɛfãa shishi kɛjɛ Yerusalem lɛ.—Luka 2:42-46.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Wekui ni Dara

Ŋmɛnɛ, yɛ yiŋtoi ni kɔɔ mumɔŋ shidaamɔ, shika helɛtemɔ, shihilɛ lɛ kɛ ekrokomɛi ahe hewɔ lɛ, Kristofoi pii ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha amɛwekui lɛ afee bibii. Shi kɛlɛ, yɛ hei pii lɛ wekui babaoo hiɛ shihilɛi ni yɔɔ lɛ nɔŋŋ mli lolo. Taakɛ The State of the World’s Children 1997 lɛ tsɔɔ lɛ, kpokpaa nɔ he ni afɔɔ yɛ waa fe fɛɛ ji Afrika Sahara lɛ nɔ. Yɛ jɛmɛ lɛ, yoo ni shihilɛ hi fioo bɔ ni sa lɛ fɔ́ɔ bii ekpaa.

Kɛha fɔlɔi Kristofoi ni yɔɔ wekui ni dara lɛ, ebɛ mlɛo ákɛ aaatsɔse gbekɛbii lɛ koni amɛsumɔ Yehowa, shi mɛi pii miiye omanye yɛ efeemɔ mli. Omanyeyeli damɔɔ ekome ni weku lɛ aaafee yɛ jamɔ krɔŋŋ mli lɛ nɔ. Nɔ ni bɔfo Paulo kɛɛ asafo ni yɔɔ Korinto lɛ he hiaa Kristofoi wekui ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu. Eŋma akɛ: “Shi, anyɛmimɛi, miikpa nyɛ fai . . . akɛ nyɛ naabu afee ekome ni mligbalamɔi akaba nyɛteŋ, shi moŋ nyɛ fɛɛ nyɛyitsoŋ kɛ nyɛjwɛŋmɔ afee ekome.” (1 Korintobii 1:10) Te aaafee tɛŋŋ ni nine ashɛ ekomefeemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ?

Esa akɛ Fɔlɔi Afee Mumɔŋ Gbɔmɛi

Nɔ titri ni he hiaa ji akɛ, esa akɛ fɔlɔi afee mɛi ni etuu amɛhe amɛha Nyɔŋmɔ kwraa kɛmɔ shi. Susumɔ nɔ ni Mose kɛɛ Israelbii lɛ he okwɛ: “Bo toi, Israel! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni. Ni suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ! Ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni oka shi kɛ beni ote shi.”—5 Mose 6:4-7.

Kadimɔ akɛ, Mose tsĩ tã akɛ ehe miihia ni Nyɔŋmɔ kitai lɛ ‘akã’ fɔlɔi lɛ ‘atsui anɔ.’ Ja no dani fɔlɔi lɛ baanyɛ adu mumɔŋ tsɔsemɔ amɛwo amɛbii lɛ amli daa gbi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ fɔlɔi ahe wa yɛ mumɔŋ lɛ, no lɛ, ebaakanya amɛ koni amɛkɛ mumɔŋ nibii atsɔse amɛbii lɛ.

Dani mɔ ko aaatsɔ mumɔŋ gbɔmɔ ni esumɔ Yehowa kɛ etsui fɛɛ lɛ, no lɛ, ehe miihia ni ekane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa, koni ejwɛŋ nɔ, ni ekɛtsu nii. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ, mɔ ni mii shɛɔ Yehowa mla lɛ he, ni ekaneɔ “shwane kɛ nyɔɔŋ” lɛ, baafee tamɔ “tso ni atɛo yɛ faai atoi, ni woɔ eyibii yɛ ebe lɛ mli, ni eyibaai kpɔŋ; ni nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ shwereɔ.”—Lala 1:2, 3.

Taakɛ bɔ ni tso ni naa nu be fɛɛ be lɛ woɔ yibii kpakpai lɛ, nakai nɔŋŋ wekui ni akɛ mumɔŋ niyenii lɛɛɔ amɛ lɛ woɔ yibii ni ji Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, kɛjieɔ Yehowa yi. Uwadiegwu weku lɛ ni yɔɔ Afrika Anaigbɛ lɛ ji amɛteŋ mɔ kome. Eyɛ mli akɛ Uwadiegwu kɛ eŋa yɛ bii kpaanyɔ moŋ, shi amɛ fɛɛ amɛsɔmɔɔ akɛ daa gbɛgbalɔi, aloo Yehowa Odasefoi be-fɛɛ sɔɔlɔi. Ekɛɔ akɛ: “Wɔ weku lɛ kɛ nɔ ni fe afii 20 etee nɔ efee weku Biblia mli nikasemɔ daa gbi. Wɔjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ wɔtsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, jeee yɛ weku nikasemɔ be lɛ mli pɛ kɛkɛ, shi moŋ, yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ bei krokomɛi amli. Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ jajelɔi ji wɔbii lɛ fɛɛ, ni gbekɛ kwraa ni yɔɔ mli ni eye afii ekpaa lɛ pɛ abaptisiko.”

Ní Aaatsu Nii akɛ Kuu

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nilee akɛmaa tsũ, ni sanesɛɛkɔmɔ akɛhaa edamɔɔ shi.” (Abɛi 24:3) Nilee ni tamɔ nɛkɛ ni akɛaatsu nii yɛ weku lɛ mli lɛ kɛ nitsumɔ mli ekomefeemɔ baa. Tsɛ lɛ ji weku lɛ “hiɛnyiɛlɔ;” mɔ ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ akɛ shia mli bii lɛ ayitso. (1 Korintobii 11:3) Bɔfo Paulo ni mumɔ lɛ eyi lɛ obɔ lɛ ma bɔ ni yitsoyeli he gbɛnaa nii lɛ ji nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ nɔ mi, beni eŋma akɛ: “Kɛ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi [yɛ heloonaa kɛ mumɔŋ nibii amli], titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.”—1 Timoteo 5:8.

Yɛ ŋaawoo nɛɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ kɛ gbeekpãmɔ naa lɛ, ehe miihia ni Kristofoi wumɛi atsu amɛŋamɛi amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Kɛ akɛ shia mli nitsumɔi babaoo shwie ŋamɛi anɔ lɛ, no lɛ ebaaye amɛmumɔŋ shidaamɔ awui. Yɛ Afrika shikpɔŋ ko nɔ lɛ, Kristofonyo ko ni abaptisi lɛ ehee lɛ yabɔ onukpai ni yɔɔ esafo lɛ mli lɛ amaniɛ akɛ, eŋa lɛ feɔ shikpilikpii yɛ mumɔŋ nibii ahe. Onukpai lɛ wo ŋaa akɛ yelikɛbuamɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii he miihia eŋa lɛ. No hewɔ lɛ, wu lɛ bɔi shia nifeemɔi koni ekɛye ebua lɛ. Agbɛnɛ hu efite be eye ebua lɛ koni eya ehiɛ yɛ nikanemɔ mli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ nilee ni eyɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ mli. Yoo lɛ kpɛlɛ nɔ jogbaŋŋ, ni amrɔ nɛɛ lɛ, weku muu lɛ fɛɛ efee ekome yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli.

Ehe miihia ni tsɛmɛi asusu amɛbii lɛ amumɔŋ shidaamɔ hu he. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛ tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii lɛ amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ Nuntsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Kɛ fɔlɔi kɛ ŋaawoo akɛ amɛkawo amɛbii lɛ amlifu, ni agbɛnɛ hu amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛha amɛ tsɔsemɔ lɛ hu tsu nii lɛ, no lɛ, gbekɛbii lɛ baanu he akɛ amɛfata weku mli bii lɛ ahe. Nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, gbekɛbii lɛ nyɛɔ amɛyeɔ amɛbuaa, ni amɛwowoɔ mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛnine ashɛ mumɔŋ otii anɔ.

Nii ni aaatsu lɛ kutuu lɛ biɔ ni akɛ mumɔŋ hegbɛi komɛi awo gbekɛbii lɛ adɛŋ kɛji akɛ amɛbaanyɛ amɛfee. Tsɛ ko, ni ji Kristofonyo onukpa ni yɔɔ bii 11 lɛ teɔ shi leebi mra ni ekɛ amɛteŋ mɛi pii kaseɔ nii dani eshiɔ kɛyaa nitsumɔ. Beni mɛi ni edara saŋŋ lɛ yabaptisi sɛɛ lɛ, amɛto naa ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛnyɛmimɛi hii kɛ yei bibii lɛ, ní Biblia nitsɔɔmɔ hu fata he. Tsɛ lɛ kwɛɔ nɔ, ni ejieɔ amɛyi. Gbekɛbii lɛ ateŋ mɛi ekpaa ebaptisi, ni mɛi krokomɛi lɛ miiya nɔ amɛmiitsu nii koni amɛshɛ nakai oti lɛ he.

Sanegbaa Kpakpa, Otii Ahe Nitsumɔ Mli Gbɛfaŋnɔ ni Aaana

Nɔ ni he hiaa kɛha wekui ekomefeemɔ ji sanegbaa ni suɔmɔ yɔɔ mli, kɛ mumɔŋ otii ni aaana mli gbɛfaŋnɔ. Gordon, ni ji Kristofonyo onukpa ko ni yɔɔ Nigeria lɛ, ji tsɛ ni yɔɔ bii kpawo ni amɛye kɛjɛ afii 11 kɛyashi 27. Amɛteŋ mɛi ekpaa ji gbɛgbalɔi, taakɛ fɔlɔi lɛ ji lɛ. Bibioo kwraa ni yɔɔ mli ni nyɛsɛɛ nɛɛ abaptisi lɛ lɛ, fataa weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ ahe daa yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli. Hii onukpai enyɔ ni yɔɔ mli lɛ ji asafoŋ sɔɔlɔi yɛ asafo lɛ mli.

Gordon diɛŋtsɛ kɛ ebii lɛ fɛɛ feɔ Biblia mli nikasemɔi. Yɛ no sɛɛ lɛ, weku lɛ yɛ gbɛjianɔtoo pii kɛha Biblia mli nikasemɔi. Daa leebi lɛ amɛkpeɔ, ni amɛsusuɔ Biblia ŋmalɛ ko he, ni amɛsaa amɛhe kɛha asafoŋ kpeei.

Otii lɛ ateŋ ekome ni akɛfɔ̃ weku lɛ mli bii ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ ji ni ekane saji fɛɛ ni yɔɔ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ amli lɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ, amɛkɛ daa gbi Biblia kanemɔ efata amɛnifeemɔi lɛ ahe. Kɛtsɔ nibii ni amɛkaneɔ lɛ ahe wiemɔ nɔ lɛ, weku lɛ mli bii lɛ woɔ amɛhe hewalɛ koni amɛya nɔ amɛtsu nakai su lɛ he nii.

Ato daa otsi weku Biblia mli nikasemɔ lɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ aahu akɛ, ehe ehiaaa ni akai mɔ ko—mɔ fɛɛ mɔ kpaa gbɛ. Yɛ afii lɛ amli lɛ, atsakeɔ nibii ni akaseɔ mli, gbɛjianɔtoo lɛ, kɛ be falɛ ni weku lɛ yeɔ kɛkaseɔ nii lɛ yɛ afii ni gbekɛbii lɛ eye, kɛ amɛhiamɔ nii lɛ ahewɔ. Weku lɛ etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi anɔkwafoi krokomɛi, ni enɛ eha gbekɛbii lɛ ená he sɛɛ babaoo.

Ákɛ weku lɛ, amɛfeɔ nii kutuu, ni amɛtoɔ be amɛfɔ̃ɔ shi kɛha hiɛtserɛjiemɔ. Yɛ otsi lɛ mli lɛ, amɛfeɔ ekome kɛnáa “weku gbɛkɛ” mli ŋɔɔmɔ shikome, nɔ̃ mli ni abiɔ saji ni ahaa hetoo, naaŋmɔlɔwoo wiemɔi ni sa, sankutswaa, adesã tãmɔ, kɛ hejɔɔmɔ. Bei komɛi lɛ, amɛyaa ŋshɔnaa, kɛ hei krokomɛi ni yɔɔ miishɛɛ.

Okɛ Ohe Afɔ̃ Yehowa Nɔ

Nibii ni asusu he yɛ yiteŋgbɛ lɛ haaa naagbai ni yɔɔ wekui ni dara lɛ akwɛmɔ mli lɛ aba shi. Kristofonyo ko kɛɛ akɛ: “Eji kaa diɛŋtsɛ akɛ aaafee tsɛ kpakpa kɛha gbekɛbii kpaanyɔ. Ebiɔ ni akɛ heloonaa nibii kɛ mumɔŋ niyenii babaoo awaje amɛ; ebiɔ ni matsu nii waa koni maná shika pii ni mikɛye mabua amɛ. Gbekɛbii ni edara lɛ eye afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa, ni amɛyi kpaanyɔ lɛ fɛɛ miiya skul. Mile akɛ mumɔŋ tsɔsemɔ he miihia, shi kɛlɛ, mibii lɛ ekomɛi akuɛŋ ti, ni amɛtoi egbo. Amɛhaa mimli fuɔ, shi mile akɛ bei komɛi lɛ mifeɔ nibii komɛi ni mihaa Yehowa tsui he woɔ la, ni ekɛfaa mi. No hewɔ lɛ, esa akɛ mikɛ tsuishitoo ajaje mibii lɛ aahu kɛyashi amɛhiɛ aaatserɛ amɛ.

“Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ manyiɛ Yehowa nɔkwɛmɔnɔ, ni ji etsui shi ni eŋmɛɛɔ ehaa wɔ ejaakɛ esumɔɔ akɛ wɔ fɛɛ wɔtsake wɔtsui lɛ sɛɛ. Mikɛ miweku lɛ kaseɔ nii, ni mibii lɛ ateŋ mɛi komɛi miibɔ mɔdɛŋ kɛmiishɛ baptisimɔ oti lɛ he. Mikɛ mihe efɔ̃ɔɔ mi diɛŋtɛ mihe nɔ kɛha nɔ ni baajɛ mli aba; nɔ ko bibioo ko pɛ mihewalɛ baanyɛ atsu. Mibɔɔ mɔdɛŋ ni mabɛŋkɛ Yehowa gbagbalii yɛ sɔlemɔ mli, koni mikɛ abɛ ni kɛɔ akɛ: ‘Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!’ atsu nii. Yehowa baaye abua mi koni magbe mibii lɛ atsɔsemɔ lɛ naa.”—Abɛi 3:5, 6.

Onijiaŋ Akaje Wui Kɔkɔɔkɔ!

Bei komɛi lɛ, gbekɛbii atsɔsemɔ baanyɛ afee nɔ ni ajieee hiɛsɔɔ kpo atsɔɔɔ, shi kaaha onijiaŋ miije wui kɔkɔɔkɔ! Tsu he nii daa! Kɛ́ obii lɛ ekpɛlɛɛɛ loo amɛjieee hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔɔ mɔdɛŋ ní obɔɔ amrɔ nɛɛ, amɛbaafee nakai yɛ sɛɛ mli. Eheɔ be dani gbekɛ daa ni ebatsɔɔ Kristofonyo ni miiwo mumɔ lɛ yibii lɛ.—Galatabii 5:22, 23.

Monica ni hi shi yɛ Kenya lɛ ji gbekɛbii nyɔŋma ateŋ mɔ kome. Ekɛɔ akɛ: “Wɔfɔlɔi tsɔɔ wɔ Biblia mli anɔkwale lɛ kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi. Ataa kɛ wɔ kaseɔ Kristofoi awoji lɛ daa otsi. Nii ni etsuɔ hewɔ lɛ, nikasemɔ lɛ damɔɔ gbi kome nɔ. Bei komɛi kɛ ejɛ nitsumɔ eeeba lɛ, enaa wɔ ni wɔmiishwɛ yɛ kpo lɛ nɔ, ni ekɛɔ wɔ akɛ, yɛ minitii enumɔ mli lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔba shia lɛ mli kɛha wɔ Biblia mli nikasemɔ lɛ. Kɛ agbe Biblia mli nikasemɔ lɛ naa lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ koni wɔbibii saji, aloo wɔsusu naagba fɛɛ naagba he.

“Ekwɛɔ koni wɔkɛ gbekɛbii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei abɔ naanyo. Ataa fɔɔ skul lɛ baa, ni ebabiɔ tsɔɔlɔi lɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ wɔhaa. Be ko beni eba lɛ, ebanu akɛ minyɛmimɛi hii onukpai etɛ lɛ kɛ gbekɛbii hii krokomɛi eyanɔ, ni bei komɛi lɛ amɛfeɔ basabasa. Ataa gbala amɛtoi yɛ jeŋba gbonyo ni amɛkɔ lɛ hewɔ, shi ehe be hu ni ejɛ Ŋmalɛi lɛ amli etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni amɛba amɛjeŋ jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ mli.

“Wɔfɔlɔi tsɔɔ wɔ sɛɛnamɔi ni yɔɔ kpeeiyaa mli kɛtsɔ hiɛ ni amɛtsɔɔ amɛkɛ wɔ kaseɔ nibii ni abaafee yɛ kpee lɛ shishi lɛ nɔ. Atsɔse wɔ koni wɔtsɔmɔ sɔɔlɔi kɛtsɔ kaa ni wɔfeɔ yɛ shia ni akwɛɔ lɛ nɔ. Wɔfataa wɔfɔlɔi ahe kɛyaa shiɛmɔ kɛjɛ wɔ gbekɛbiiashi.

“Ŋmɛnɛ, minyɛmimɛi hii onukpai enyɔ ji gbɛgbalɔi krɛdɛɛi, minyɛmiyoo kome ji daa gbɛgbalɔ, ni minyɛmiyoo kroko hu ni ebote gbalashihilɛ mli ni eyɔɔ weku lɛ ji Odasefonyo ni yɔɔ ekãa. Minyɛmimɛi yei bibii enyɔ lɛ, ni amɛye afii 18 kɛ 16 lɛ ji shiɛlɔi ni abaptisi amɛ. Aatsɔse hii enyɔ lɛ. Mikɛ afii etɛ esɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ni yɔɔ Kenya lɛ. Misumɔɔ mifɔlɔi, ni mihiɛ sɔɔ amɛ, ejaakɛ amɛji mumɔŋ gbɔmɛi; amɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛfɔ̃ shi amɛha wɔ.”

Yɛ bii ayifalɛ ni oyɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kaaha onijiaŋ miije wui kɔkɔɔkɔ yɛ yelikɛbuamɔ ni okɛhaa amɛ yɛ naanɔ wala shihilɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ he. Yɛ be mli ni Yehowa jɔɔ omɔdɛŋbɔi lɛ anɔ lɛ, obaawie wiemɔi ni bɔfo Yohane kɛtsu nii yɛ emumɔŋ bii lɛ ahe lɛ nɔŋŋ akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ni fa fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale mli lɛ.”—3 Yohane 4.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje