Fɔlɔi, Mɛni Nyɛ Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Tsɔɔ?
“Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ, ní nyɛnyiɛa yɛ suɔmɔ mli.”—EFESOBII 5:1, 2.
1. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi Yehowa kɛha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ?
YEHOWA ji weku gbɛjianɔtoo lɛ Shishitolɔ. Weku fɛɛ weku ba shihilɛ mli kɛtsɔ enɔ ejaakɛ lɛ eto klɛŋklɛŋ weku lɛ shishi, ni eha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ fɔmɔ hewalɛi. (Efesobii 3:14, 15) Eha Adam kɛ Hawa shishijee gbɛtsɔɔmɔi ní kɔɔ amɛgbɛnaa nii ahe, ni eha amɛ hegbɛ hu ní fá bɔ ni sa koni amɛ diɛŋtsɛ amɛŋɔ hegbɛ lɛ ní amɛkɛtsu enɛɛmɛi ahe nii. (1 Mose 1:28-30; 2:6, 15-22) Yɛ Adam kɛ Hawa eshafeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, shihilɛi ní ehe bahia ní wekui adamɔ naa lɛ bafee haŋtsii diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ní baaye abua etsuji ní amɛnyɛ amɛtsu shihilɛi nɛɛ ahe nii lɛ ha.
2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni akɛha kɛtsɔ wiemɔ nɔ lɛ wo ŋaawoo ni aŋma afɔ̃ shi lɛ mli hewalɛ? (b) Mɛɛ sane ehe hiaa ní fɔlɔi abi amɛhe?
2 Ákɛ wɔ Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ, Yehowa efee babaoo fe gbɛtsɔɔmɔi ní aŋmala ashwie shi, ní tsɔɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee kɛ nɔ ni esa akɛ wɔkwa ní ekɛha wɔ kɛkɛ. Blema lɛ, efee gbɛtsɔɔmɔi ní aŋmala ashwie shi kɛ gbɛtsɔɔmɔi ní akɛha kɛtsɔ wiemɔ nɔ lɛ ekome, kɛtsɔ osɔfoi lɛ kɛ gbalɔi lɛ, kɛ agbɛnɛ, kɛtsɔ weku yitsei anɔ. Namɛi ekɛtsuɔ nii ni ekɛ nitsɔɔmɔ ni akɛhaa kɛtsɔ wiemɔ nɔ nɛɛ haa yɛ wɔgbii nɛɛ amli? Kristofoi onukpai kɛ fɔlɔi. Kɛ́ oji fɔlɔ lɛ, ani ootsu ogbɛfaŋnɔ ni okɛ gbɛtsɔɔmɔi miiha oweku lɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ?—Abɛi 6:20-23.
3. Mɛni weku yitsei baanyɛ akase kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ yɛ nitsɔɔmɔ ní mɔɔ shi gbɛfaŋ?
3 Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ atsɔ akɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ aha yɛ weku lɛ mli? Yehowa feɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Ejajeɔ nɔ ni ji ekpakpa kɛ nɔ ni ji efɔŋ faŋŋ diɛŋtsɛ, ni ekɛ sane mlitii tsuɔ nii shii abɔ. (2 Mose 20:4, 5; 5 Mose 4:23, 24; 5:8, 9; 6:14, 15; Yoshua 24:19, 20) Ekɛ sanebimɔi ní kanyaa nii ahesusumɔ tsuɔ nii. (Hiob 38:4, 8, 31) Etsɔɔ abɛbuai kɛ daa gbi shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii anɔ ekanyaa wɔhenumɔi ni ekudɔɔ wɔtsuii. (1 Mose 15:5; Daniel 3:1-29) Fɔlɔi, kɛ́ nyɛmiitsɔɔ nyɛbii lɛ anii lɛ, ani nyɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ nyɛaakase nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ?
4. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yehowa ŋɔɔ yɛ tsɔsemɔ kɛhamɔ gbɛfaŋ, ni mɛni hewɔ tsɔsemɔ he hiaa lɛ?
4 Yehowa yɛ shiŋŋ kɛha nɔ ni ja, shi enuɔ nibii ni emuu ní wɔyeee lɛ kɛbaa lɛ ashishi. No hewɔ lɛ, dani ebaagbala toi lɛ, etsɔɔ mɔ nii ni ekɛ kɔkɔbɔɔi kɛ kaimɔi haa adesai ní yeee emuu lɛ shii abɔ. (1 Mose 19:15, 16; Yeremia 7:23-26) Kɛ́ ekɛ tsɔsemɔ miiha lɛ, efeɔ nakai kɛyashiɔ he ni sa, efeee kɛtekeee nɔ. (Lala 103:10, 11; Yesaia 28:26-29) Kɛ́ nakai ji bɔ ni wɔkɛ wɔbii lɛ yeɔ haa lɛ, no lɛ eyeɔ odase akɛ wɔle Yehowa, ni ebaafee mlɛo kɛha amɛ hu akɛ amɛaale lɛ.—Yeremia 22:16; 1 Yohane 4:8.
5. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ yɛ sane toiboo gbɛfaŋ?
5 Eyɛ naakpɛɛ waa, ákɛ Yehowa boɔ wɔ toi ákɛ ŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ. Ekɛ famɔi kɛkɛ haaa. Shi moŋ ewoɔ wɔ hewalɛ ní wɔjie wɔtsui mli saji akpo wɔtsɔɔ lɛ. (Lala 62:9) Ni kɛ́ henumɔi ní wɔjieɔ lɛ kpo lɛ ejaaa kɛmɔɔɔ shi lɛ, ekɛ bolɔmɔ hereee wɔ nɔ kɛ hiɛkamɔ kɛjɛɛɛ ŋwɛi. Shi moŋ ekɛ tsuishitoo tsɔɔ wɔ nii. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni bɔfo Paulo ŋaawoo lɛ sa jogbaŋŋ ha, akɛ: “Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ”! (Efesobii 4:31–5:1) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo Yehowa feɔ ehaa fɔlɔi nɛkɛ, beni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ní amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii lɛ! Eji nɔkwɛmɔnɔ ni shɛɔ wɔtsuii amli, ni ehaa wɔsumɔɔ akɛ wɔɔnyiɛ ewala gbɛ lɛ nɔ.
Hewalɛ ní Nɔkwɛmɔnɔ Náa yɛ Mɔ Nɔ
6. Fɔlɔi asubaŋ kɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ náa amɛbii anɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Kɛfata gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ he lɛ, nɔkwɛmɔnɔ hu náa hewalɛ ni mli wa yɛ gbekɛbii anɔ. Kɛji fɔlɔi miisumɔ jio, amɛsumɔɔɔ jio, amɛbii baakase amɛ. Ekolɛ ebaaŋɔɔ fɔlɔi lɛ anaa—bei komɛi lɛ, ekolɛ amɛhiɛ baafee amɛ yaa—kɛ́ amɛnu ní amɛbii lɛ miiwie nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛwie lɛ. Kɛ́ fɔlɔi lɛ ajeŋba kɛ amɛsubaŋ fɛɛ jieɔ lɛ kpo akɛ amɛyɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ, enɛ náa hewalɛ kpakpa yɛ gbekɛbii lɛ anɔ.—Abɛi 20:7.
7. Mɛɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ Yefta fee efɔ̃ shi eha ebiyoo lɛ, ni mɛni jɛ mli ba?
7 Afee hewalɛ ní fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ náa lɛ he mfoniri jogbaŋŋ yɛ Biblia lɛ mli. Yefta, ní Yehowa kɛ lɛ tsu nii kɛnyiɛ Israel hiɛ ní amɛye Amonbii lɛ anɔ kunim lɛ, ji tsɛ hu. Sane ní aŋma afɔ̃ shi ní tsɔɔ hetoo ni eha Amon maŋtsɛ lɛ tsɔɔ akɛ, Yefta kaneɔ bɔ ni Yehowa kɛ Israel ye eha lɛ he yinɔsane ní aŋma afɔ̃ shi lɛ kpitiokpitio. Enyɛɔ etsɛɔ nakai yinɔsane lɛ mli wiemɔi asɛɛ ní ewaaa haaa lɛ, ni ejie Yehowa mli hemɔkɛyeli ni mli wa kpo. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɔkwɛmɔnɔ lɛ ye ebua ebiyoo lɛ ni ená hemɔkɛyeli kɛ he-kɛ-afɔleshaa mumɔ ní ejie lɛ kpo beni ekɛ ehe hã kɛha sɔɔmɔ ewala be fɛɛ ákɛ yoo oshijafonyo ní etu ehe eha Yehowa lɛ.—Kojolɔi 11:14-27, 34-40; okɛto Yoshua 1:8 he.
8. (a) Mɛɛ subaŋ kpakpa Samuel fɔlɔi jie lɛ kpo? (b) Samuel ná enɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Samuel fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa beni eji gbekɛ lɛ, ni eye Nyɔŋmɔ anɔkwa ákɛ gbalɔ yɛ ewala be fɛɛ mli. Ani obaasumɔ ní obii lɛ adara ní amɛtsɔmɔ tamɔ lɛ? No lɛ susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ní Samuel fɔlɔi, Elkana kɛ Hana fee lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ shihilɛ ni yɔɔ amɛwe lɛ yeee emuu moŋ, shi amɛyaa Shilo be fɛɛ be kɛha jamɔ, ni amɛyaa he ni kpee buu krɔŋkrɔŋ lɛ ma lɛ. (1 Samuel 1:3-8, 21) Kadimɔ bɔ ni henumɔ ní Hana kɛsɔle lɛ mli wa ha. (1 Samuel 1:9-13) Kadimɔ bɔ ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛnu he amɛha, yɛ bɔ ni esa akɛ amɛye shi ní amɛwo Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ he. (1 Samuel 1:22-28) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo lɛ ye ebua Samuel ni ená sui ní ha enyɛ ekɔ́ jalɛ gbɛ—beni gbɔmɛi ni ebɔle lɛ lɛ po, ní kɛɔ akɛ amɛjáa Yehowa lɛ ejieee bulɛ ko kwraa kpo amɛhaaa Nyɔŋmɔ gbɛ̀i lɛ. Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa kɛ gbɛnaa nii ahe nitsumɔ wo Samuel dɛŋ akɛ E-gbalɔ.—1 Samuel 2:11, 12; 3:1-21.
9. (a) Mɛɛ hewalɛi komɛi ni yɔɔ shia sa Timoteo he yɛ gbɛ kpakpa nɔ? (b) Mɛɛ gbɔmɔ nɛkɛ Timoteo da ni ebatsɔ?
9 Ani obaasumɔ ni obinuu lɛ abatsɔ tamɔ Timoteo, ní batsɔ bɔfo Paulo hefatalɔ nitsulɔ beni eji oblanyo lɛ? Timoteo tsɛ jeee heyelilɔ, shi enyɛ kɛ enaa fee hiɛsɔɔ ni ayɔɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo amɛha lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ ye ebua kɛtswa shishitoo kpakpa kɛha Timoteo shihilɛ akɛ Kristofonyo. Akɛɔ wɔ akɛ enyɛ, Eunike, kɛ enaa Loise ná ‘hemɔkɛyeli ní apasa bɛ mli.’ Amɛshihilɛ ákɛ Kristofoi lɛ jeee nɔ ni osatofeemɔ yɔɔ mli; amɛhi shi yɛ nɔ ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛɛlɛŋ, ni amɛtsɔɔ oblanyo Timoteo ni lɛ hu ehi shi nakai. Timoteo kɛ enifeemɔi tsɔɔ akɛ anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ, ni ákɛ ekɛ anɔkwayeli tsu mɛi krokomɛi ahilɛ-kɛhamɔ he nii.—2 Timoteo 1:5; Filipibii 2:20-22.
10. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnii komɛi ni eyaaa nɔ yɛ shia baanyɛ asa wɔbii ahe? (b) Kɛ́ hewalɛi nɛɛ je kpo yɛ wɔbii lɛ awiemɔ loo subaŋ mli lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ he wɔha tɛŋŋ?
10 Nɔkwɛmɔnii ni saa wɔbii lɛ ahe lɛ fɛɛ eyaaa nɔ yɛ shia lɛ mli. Gbekɛbii ní amɛkɛ amɛ yaa skul, tsɔɔlɔi ní amɛnitsumɔ ji amɛkudɔ gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔi, gbɔmɛi ní nuɔ he waa akɛ esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ahi shi yɛ weku loo akutsoŋ kusum nifeemɔi komɛi ní ehe shi waa lɛ anaa, mɛi ní ehé gbɛi waa yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli ní ajieɔ amɛ mɔdɛŋbɔi lɛ ayi yɛ he fɛɛ he, kɛ maŋ onukpai ní amɛjeŋba he saji jeɔ kpo yɛ adafitswaa mli lɛ hu yɛ. Gbekɛbii akpekpei abɔ hu kɛ yiwalɛ nifeemɔi ní ta kɛbaa lɛ ekpe. Ani esa akɛ wɔnaa akpɛ wɔhe kɛji hewalɛi nɛɛ je kpo yɛ wɔbii lɛ awiemɔ loo subaŋ mli? Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, te wɔfeɔ wɔnii yɛ he wɔhaa tɛŋŋ? Ani hiɛkamɔ ní mli wa loo wiemɔ keketee tsuɔ naagba lɛ he nii? Yɛ nɔ najiaŋ ní wɔɔha wɔbii lɛ ahetoo oya nɔŋŋ lɛ, ani ehiŋ moŋ akɛ wɔɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe akɛ, ‘Ani nɔ ko yɛ gbɛ ní Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ wɔ yeɔ lɛ mli ní baanyɛ aye abua ní mayoo gbɛ ni matsɔ nɔ matsu shihilɛ nɛɛ he nii?’—Okɛto Romabii 2:4 he.
11. Kɛ́ fɔlɔi tɔ̃ lɛ, te enɛ baanyɛ asa amɛbii lɛ asubaŋ he eha tɛŋŋ?
11 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be fɔlɔi ní yeee emuu lɛ baatsu shihilɛi ahe nii yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. Amɛbaanyɛ amɛtɔ̃. Kɛ́ gbekɛbii lɛ yoo enɛ lɛ, ani ebaaha bulɛ ní amɛyɔɔ kɛha amɛfɔlɔi lɛ alaaje kwraa? Ekolɛ ebaaba lɛ nakai, titri lɛ kɛ́ fɔlɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsimɔ amɛtɔmɔi anɔ kɛtsɔ yiwalɛ nifeemɔi ní amɛkɛaama hegbɛ ní amɛyɔɔ lɛ nɔ mi lɛ nɔ. Shi kɛ́ fɔlɔi lɛ ba amɛhe shi ní amɛkpɛlɛ amɛtɔmɔi anɔ yɛ faŋŋ mli lɛ, no lɛ ekolɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ baafee srɔto kwraa. Amɛbaanyɛ amɛfee nɔkwɛmɔnɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ enɛ mli amɛha amɛbii, ní ehe hiaa ní amɛ hu amɛkase ní amɛfee nakai nɔŋŋ lɛ.—Yakobo 4:6.
Nɔ ni Wɔ Nɔkwɛmɔnɔ lɛ Baanyɛ Atsɔɔ
12, 13. (a) Mɛni ehe hiaa ní gbekɛbii akase yɛ suɔmɔ he, ni abaanyɛ atsɔɔ enɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ ehe hiaa ní gbekɛbii akase suɔmɔ he nii lɛ?
12 Nikasemɔi babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ ní abaanyɛ atsɔɔ yɛ gbɛ ní mɔɔ shi fe fɛɛ nɔ kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ fata nɔkwɛmɔnɔ kpakpa he. Susumɔ fioo komɛi ahe okwɛ.
13 Suɔmɔ ní pɛsɛmkunya bɛ mli kpojiemɔ: Nikasemɔi ni he hiaa fe fɛɛ ní akɛ nɔkwɛmɔnɔ woɔ mli hewalɛ lɛ ateŋ ekome ji suɔmɔ shishinumɔ.[1] “Wɔsumɔɔ [Nyɔŋmɔ], ejaakɛ lɛ tsutsu esumɔ wɔ.” (1 Yohane 4:19) Lɛ ji suɔmɔ Jɛɛhe kɛ ehe nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ. Atsĩɔ nɛkɛ suɔmɔ ní damɔ mla nɔ, ni ji a·gaʹpe[1] nɛɛ tã nɔ ni fe shii 100 yɛ Biblia lɛ mli. Eji su ní akɛyooɔ anɔkwa Kristofoi. (Yohane 13:35) Esa akɛ adesai ajie suɔmɔ ní tamɔ nɛkɛ kpo amɛha Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo, kɛ agbɛnɛ kɛha adesai krokomɛi—kɛha adesai ní ekolɛ wɔnuuu hedɔɔ he yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ po. (Mateo 5:44, 45; 1 Yohane 5:3) Esa akɛ suɔmɔ nɛɛ ahi wɔtsuii amli, ní ana faŋŋ yɛ wɔshihilɛi amli dani wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ wɔbii lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Nifeemɔi tsɔɔ babaoo fe wiemɔi. Ehe miihia ní gbekɛbii lɛ ana, ní amɛnu suɔmɔ kɛ sui krokomɛi ní kɛ suɔmɔ yɔɔ tsakpaa, tamɔ hedɔɔ he, yɛ weku lɛ mli.[2] Kɛ́ ajieee sui nɛɛ akpo lɛ, etsĩɔ gbekɛ lɛ gbɔmɔtsoŋ, jwɛŋmɔŋ, kɛ henumɔ mli hiɛyaa kɛ dalɛ naa. Ehe miihia ní gbekɛbii lɛ ana bɔ ni ajieɔ suɔmɔ kɛ hedɔɔ kpo[3] atsɔɔ nanemɛi Kristofoi ni fataaa weku lɛ he lɛ hu yɛ gbɛ kpakpa nɔ.—Romabii 12:10; 1 Petro 3:8.
14. (a) Abaanyɛ atsɔɔ gbekɛbii ní amɛtsu nitsumɔ kpakpa ní haa mɔ náa miishɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Abaanyɛ afee enɛ yɛ nyɛweku shihilɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Bɔ ni atsuɔ nii ahaa lɛ kasemɔ: Nitsumɔ ji shihilɛ fã ko ni he hiaa titri. Kɛ́ mɔ ko baanu he akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ lɛ, no lɛ ehe miihia ní mɔ lɛ akase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ kpakpa. (Jajelɔ 2:24; 2 Tesalonikabii 3:10) Kɛ́ aha gbekɛ ko nitsumɔi ní nɔ ko bibioo pɛ átsɔɔ lɛ yɛ he, ní no sɛɛ lɛ ajɛ lɛ yɛ nyɛ ní enyɛɛɛ etsu jogbaŋŋ hewɔ lɛ, enyɛŋ eba akɛ ebaakase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ kpakpa ahaa. Shi kɛ́ gbekɛbii kase nii kɛtsɔ amɛfɔlɔi ní amɛfataa amɛhe kɛtsuɔ nii diɛŋtsɛ lɛ nɔ, ní akɛ yijiemɔ ni sa haa amɛ lɛ, no lɛ ebaanyɛ eba akɛ amɛbaakase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ ní haa mɔ náa miishɛɛ. Kɛ́ akɛ saji amlitsɔɔmɔ fata fɔlɔi lɛ anɔkwɛmɔnɔ he lɛ, no lɛ jeee bɔ ni atsuɔ nitsumɔ ahaa pɛ kɛkɛ gbekɛbii lɛ baanyɛ akase, shi moŋ amɛbaakase bɔ ni afeɔ ayeɔ naagbai hu anɔ, bɔ ni akãa he atsuɔ nitsumɔ ko aahu kɛyashiɔ agbeɔ naa, kɛ bɔ ni asusuɔ saji ahe ahaa ní afeɔ yiŋkpɛi. Abaanyɛ aye abua amɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ ní amɛnu shishi jogbaŋŋ akɛ Yehowa hu tsuɔ nii, ákɛ etsuɔ nitsumɔ kpakpa, ni Yesu hu kaseɔ e-Tsɛ lɛ. (1 Mose 1:31; Abɛi 8:27-31; Yohane 5:17) Kɛ́ weku lɛ tsuɔ okwaayeli nitsumɔ loo nitsumɔ kroko lɛ, no lɛ ekolɛ weku lɛ mli bii lɛ ekomɛi baafee ekome kɛtsu nii. Aloo ekolɛ nyɛ lɛ baanyɛ atsɔɔ ebinuu loo ebiyoo bɔ ni ahoɔ nii kɛ bɔ ni ashaa nibii amli yɛ niyenii sɛɛ ahãa. Tsɛ ni shĩɔ shia eyatsuɔ nii yɛ he ko lɛ baanyɛ ato gbɛjianɔ ní ekɛ ebii lɛ atsu nitsumɔi komɛi yɛ shia. Kwɛ bɔ ni ehe yɔɔ sɛɛnamɔ akɛ fɔlɔi lɛ aaakai akɛ jeee tsumɔ kɛkɛ esa akɛ atsu nitsumɔi ni he hiaa amrɔ nɔŋŋ lɛ, shi moŋ esa akɛ amɛwula gbekɛbii lɛ kɛha shihilɛ!
15. Abaanyɛ atsɔɔ hemɔkɛyeli he nikasemɔi yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.
15 Hemɔkɛyeli mlihiɛmɔ yɛ amanehulu shihilɛ mli: Hemɔkɛyeli hu ji wɔshihilɛi fã ko ní he hiaa waa. Kɛ́ aasusu hemɔkɛyeli he yɛ weku nikasemɔ mli lɛ, ekolɛ gbekɛbii lɛ baakase bɔ ni atsɔɔ shishi ahaa. Ekolɛ amɛbaanyɛ amɛna odaseyeli ni haa hemɔkɛyeli jeɔ shishi edaa yɛ amɛtsuii amli. Shi kɛ́ amɛna akɛ amɛfɔlɔi jieɔ hemɔkɛyeli ni hosooo kpo yɛ kaai ni mli wa waa ashishi lɛ, no baanyɛ aná amɛnɔ hewalɛ yɛ amɛwala be fɛɛ mli. Biblia kaselɔ ko ni jɛ Panama lɛ wu wo ehe gbeyei akɛ kɛ́ ekpaaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, no lɛ ebaashwie lɛ kɛjɛ amɛshia lɛ ní eya. Shi kɛlɛ, ekɛ ebii bibii ejwɛ lɛ nyiɛɔ kilomitai 16 be fɛɛ be, ni no sɛɛ lɛ amɛtáa bɔs mli kɛyaa kilomitai 30 kɛfataa he dani amɛshɛɔ Maŋtsɛyeli Asa ní bɛŋkɛ amɛ fe fɛɛ lɛ nɔ. Akɛni nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ wo amɛ hewalɛ hewɔ lɛ, eweku lɛ mli bii aaashɛ 20 ebana anɔkwale gbɛ lɛ.[4]
Nɔkwɛmɔnɔ ní Aaafee yɛ Daa Biblia Kanemɔ Mli
16. Mɛni hewɔ ajieɔ weku daa Biblia kanemɔ yi lɛ?
16 Daa gbi nifeemɔi ni he yɔɔ sɛɛnamɔ fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ní weku fɛɛ weku baanyɛ ato shishi—daa gbi nifeemɔ ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha fɔlɔi lɛ, ní eeefee nɔkwɛmɔnɔ kɛha gbekɛbii lɛ ní amɛkase—ji Biblia lɛ kanemɔ daa. Kɛ́ eeehi lɛ, esa akɛ akane Biblia lɛ fã ko daa gbi. Jeee efalɛ ní akaneɔ lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Nɔ ni he hiaa titri ji kanemɔ ní aaakane daa kɛ gbɛ ní atsɔɔ nɔ akaneɔ. Yɛ gbekɛbii agbɛfaŋ lɛ, ekolɛ abaanyɛ akɛ Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji ní amɔmɔ awo kasɛt kpãa nɔ lɛ toiboo afata Biblia kanemɔ lɛ he, kɛji nyɛyɛ kasɛt lɛ yɛ nyɛwiemɔ mli. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli saji akanemɔ daa gbi yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhaa Nyɔŋmɔ susumɔi yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe. Ni kɛ́ jeee aŋkroaŋkroi pɛ shi moŋ wekui kɛ amɛhe woɔ Biblia kanemɔ nɛɛ mli lɛ, enɛ baanyɛ aye abua weku muu lɛ fɛɛ ní amɛnyiɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ. Awo nifeemɔ nɛɛ he hewalɛ yɛ “Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ” Kpeei ní afee nyɛsɛɛ nɛɛ mli drama ni yitso ji Wekui—Nyɛkɛ Daa Biblia Kanemɔ Afea Nyɛshihilɛ Gbɛ! lɛ mli.—Lala 1:1-3.
17. Weku Biblia kanemɔ kɛ ŋmalɛi komɛi ni he hiaa ní aaakase awo yitsoŋ lɛ yeɔ ebuaa yɛ ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 6:4 lɛ kɛ nitsumɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Biblia kanemɔ ákɛ weku lɛ kɛ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma yɛ ewolo ni jɛ mumɔŋ, ní eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ kpãa gbee, akɛ: “Tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ [Yehowa, NW] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Mɛni no tsɔɔ? Wiemɔ “tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “ní akɛ jwɛŋmɔ awo mli”; no hewɔ lɛ, aawo tsɛmɛi Kristofoi lɛ hewalɛ ní amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ awo amɛbii lɛ amli—ní amɛye amɛbua gbekɛbii lɛ ni amɛle Nyɔŋmɔ susumɔi.[5] Hewalɛ ní aaawo gbekɛbii lɛ ní amɛkase ŋmalɛi komɛi ni he hiaa lɛ amɛwo amɛyitsoŋ lɛ baanyɛ aye abua ní anyɛ afee enɛ. Oti lɛ ji ní aha Yehowa susumɔi akudɔ gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔ bɔni afee ni amɛ akɔnɔi kɛ jeŋba aya nɔ ajie Nyɔŋmɔ shishitoo mlai akpo fiofio, kɛji akɛ fɔlɔi lɛ kɛ gbekɛbii lɛ yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ loo amɛkɛ amɛ bɛ jɛmɛ. Biblia lɛ ji shishitoo nɔ̃ kɛha susumɔ ni tamɔ nɛkɛ.—5 Mose 6:6, 7.
18. Kɛ́ aakane Biblia lɛ, mɛni ekolɛ ehe baahia koni (a) anu shishi jogbaŋŋ? (b) aná ŋaawoo ni yɔɔ mli lɛ he sɛɛ? (d) atsu nɔ ni ejieɔ lɛ kpo yɛ Yehowa yiŋtoo he lɛ he nii? (e) aná nɔ ni ekɛɔ yɛ gbɔmɛi asubaŋi kɛ nifeemɔi ahe lɛ he sɛɛ?
18 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ Biblia lɛ baasa wɔshihilɛi ahe lɛ, no lɛ ehe miihia ní wɔnu nɔ ni ekɛɔ lɛ shishi. Yɛ mɛi pii agbɛfaŋ lɛ, ekolɛ enɛ baabi ní amɛkane efãi komɛi fe shikome. Dani wɔɔnu wiemɔi komɛi ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, ekolɛ ehe baahia ní wɔtao wiemɔi komɛi ashishinumɔ kɛjɛ wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo loo Insight on the Scriptures lɛ mli. Kɛji ŋaawoo loo kita ko yɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ, ŋɔɔ be ní okɛwie shihilɛi ní yaa nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli ní haa efeɔ nɔ ni sa lɛ he. No sɛɛ lɛ, obaanyɛ obi akɛ, ‘Ŋaawoo nɛɛ kɛ nitsumɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?’ (Yesaia 48:17, 18) Kɛ́ ŋmalɛ lɛ miiwie Yehowa yiŋtoo lɛ fã ko he lɛ, bi akɛ, ‘Te enɛ saa wɔshihilɛ he ehaa tɛŋŋ?’ Ekolɛ nyɛmiikane sane ko ni kɔɔ gbɔmɛi asubaŋi kɛ amɛnifeemɔi ahe. Mɛɛ shihilɛ mli nɔnyɛɛi komɛi amɛkɛkpe? Te amɛtsu enɛɛmɛi ahe nii amɛha tɛŋŋ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ? Ŋmɛɛ gbɛ be fɛɛ be ní akɛsusu nɔ ni sane lɛ tsɔɔ yɛ wɔshihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ he.—Romabii 15:4; 1 Korintobii 10:11.
19. Kɛ́ wɔtsɔmɔ Nyɔŋmɔ kaselɔi lɛ, mɛni wɔkɛbaaha wɔbii lɛ?
19 Mɛɛ gbɛ fɛfɛo ni wɔɔtsɔ nɔ wɔha Nyɔŋmɔ susumɔi aka wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli po nɛ! Kɛ wɔfee nakai lɛ, ebaaye ebua wɔ lɛɛlɛŋ ní wɔtsɔmɔ “Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ.” (Efesobii 5:1) Ni wɔbaafee nɔkwɛmɔnɔ ni sa kasemɔ lɛɛlɛŋ wɔha wɔbii lɛ.
Ani Okaiɔ?
◻ Fɔlɔi baanyɛ aná Yehowa nɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ akɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa afata gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ he lɛ?
◻ Mɛni ji nikasemɔi komɛi ní akɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ jogbaŋŋ fe fɛɛ?
◻ Wɔbaanyɛ wɔná weku Biblia kanemɔ he sɛɛ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]
Mɛi pii náa daa Biblia kanemɔ mli ŋɔɔmɔ akɛ weku