Yehowa Etsɔ Mitɛsaa
TAAKƐ EMMANUEL LIONOUDAKIS GBA
Mimami mli fũ ni ekɛɛ mi akɛ: “Kɛ okɛɛ bɔ ni okpɛ oyiŋ lɛ, nakai obaafee lɛ, no lɛ obaashi shia nɛɛ.” No mli lɛ mikpɛ miyiŋ akɛ mikɛ mibe fɛɛ baashiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ. Ni kɛlɛ, miwekumɛi lɛ nyɛɛɛ amɛdamɔ hiɛshishwiemɔ ni baa amɛnɔ lɛ naa yɛ mɔmɔ ni amɔɔ mi sɔŋŋ lɛ hewɔ.
MIFƆLƆI baa amɛhe shi, ni amɛsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. Douliana akrowa ni yɔɔ Crete ŋshɔkpɔ ni yɔɔ Greece anaigbɛ lɛ amɛyɔɔ, he ni afɔ́ mi yɛ yɛ afi 1908 mli lɛ. Migbekɛbiiashi amɛjɛ amɛtsɔɔ mi nii koni mashe Nyɔŋmɔ gbeyei ni mikɛ woo aha lɛ. Eyɛ mli akɛ minako ni skul tsɔɔlɔ loo Greek Ɔrtodɔks osɔfoi lɛ ateŋ mɔ ko hiɛ Biblia lɛ pɛŋ moŋ, shi misumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ.
Beni naanyo ko ekane Studies in the Scriptures wolo lɛ kpoi ekpaa ni C. T. Russell ŋma lɛ, kɛ The Harp of God wolo lɛ egbe naa lɛ, ekɛ ekãa gba mi Ŋmalɛi ni yɔɔ mli ni haa mɔ leɔ nii waa lɛ he sane. Biblia Kaselɔi, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ ji mɛi ni fee nakai woji lɛ. Mikɛ miishɛɛ yahe Biblia kɛ woji srɔtoi lɛ eko yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔhe ni yɔɔ Athens lɛ. Mikaiɔ be mli ni nyɔɔŋteŋ fɛɛ ni mikɛ nakai minaanyo lɛ sɔleɔ kɛhaa Yehowa ni wɔsuɔ kɛnrɛ kɛkaseɔ Ŋmalɛi lɛ vii yɛ nakai woji lɛ ayelikɛbuamɔ naa lɛ lolo.
No mli lɛ miye afii 20 ni mitsɔɔ nii yɛ skul ko ni yɔɔ akrowa ni bɛŋkɛ lɛ mli, ni mibɔi mɛi krokomɛi Biblia mli nilee ni miná lɛ he sanegbaa. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni wɔteŋ mɛi ejwɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ daa yɛ Douliana. Agbɛnɛ hu wɔjara dɛhiɛmɔ woji, woji bibii, woji wuji, kɛ Biblia lɛ bɔni afee ni wɔkɛye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛkase adesai ahiɛnɔkamɔ pɛ ni yɔɔ, ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii.
Yɛ afi 1931 mli lɛ, no mli lɛ wɔfata gbɔmɛi akpei abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni kpɛlɛ Biblia gbɛi ni ji Yehowa Odasefoi lɛ nɔ lɛ ahe. (Yesaia 43:10) Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔkɛ wɔhe wo maŋ nifeemɔ ko mli, ni wɔkɛtsɔɔ nɔyelɔi lɛ shishinumɔ ni yɔɔ wɔgbɛi hee lɛ mli lɛ mli. Nɔ ni fata nifeemɔ nɛɛ he ji, wolo bibioo ko ni wieɔ sane lɛ he ni wɔjara wɔha osɔfoi, kojolɔi, polisifoi, kɛ nitsumɔtsɛmɛi ni yɔɔ he ni wɔyɔɔ lɛ.
Taakɛ abaakpa gbɛ lɛ, osɔfoi lɛ wo mɛi hewalɛ ni amɛkɛ yiwaa ba. Klɛŋklɛŋ be ni amɔ mi lɛ, awo mi tsũŋ gbii 20. Beni ajie mi lɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ ni amɔ mi ekoŋŋ ni awo mi tsũŋ nyɔŋ kome. Beni kojolɔ ko fã koni wɔkpa shiɛmɔ lɛ, wɔkɛ wiemɔi ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji 5:29 lɛ ha lɛ hetoo akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.” Sɛɛ mli yɛ afi 1932 mli lɛ, Buu Mɔɔ lɛ najiaŋdamɔlɔ ko basara wɔ kuu bibioo ni yɔɔ Douliana lɛ, ni abaptisi wɔyi ejwɛ lɛ fɛɛ.
Miná Mumɔŋ Wekumɛi
Akɛni miisumɔ ni mikɛ mihe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli babaoo hewɔ lɛ, mikpa nitsɔɔmɔ. Minyɛ nyɛɛɛ akpɛlɛ enɛ nɔ kwraa. Efã koni mashi shia lɛ. Buu Mɔɔ nitsumɔhe ni yɔɔ Athens lɛ kpɛlɛ koni Kristofonyo nyɛmi nuu ko ni feɔ mɔ ejurɔ, ní yɔɔ Iráklion, yɛ Crete lɛ koni ekɛ mi ahi shi, ni ekɛ miishɛɛ here mi kɛtee eshia lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ August 1933 mli lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ akrowa he ni miyɔɔ lɛ kɛ aŋkroaŋkroi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ba bɔs shidaamɔhe lɛ ni amɛkɛ mi ye shɛɛ. Eyɛ mɔbɔ waa, ni wɔ fɛɛ wɔfo, akɛni wɔleee akɛ wɔbaana wɔhe ekoŋŋ lɛ hewɔ.
Yɛ Iráklion lɛ, mibafata mumɔŋ wekumɛi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ahe. No mli lɛ Kristofoi nyɛmimɛi krokomɛi kɛ nyɛmi yoo kome ko yɛ jɛmɛ ni wɔkɛ amɛ kpeɔ daa gbi ni wɔkaseɔ nii, ni wɔjáa. Minyɛɔ minaa Yesu shiwoo lɛ kpetekpelee: “Mɔ ko bɛ ni eshi shia loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo tsɛ loo nyɛ loo ŋa loo bii loo abɔi yɛ mi kɛ sanekpakpa lɛ hewɔ, ní enaŋ shiai kɛ nyɛmimɛi hii kɛ nyɛmimɛiyei kɛ nyɛmɛi.” (Marko 10:29, 30) Minitsumɔ ji ni mashiɛ yɛ nakai maŋtiase lɛ kɛ akrowai ni yɔɔ emasɛi lɛ amli. Beni mitsu maŋtiase lɛ mli nii migbe naa lɛ, mishi kɛtee Iráklion kɛ Lasithion nitsumɔhe maŋ lɛ mli ni miyatsu nii yɛ jɛmɛ.
Gbɛgbalɔ Kome
Mikɛ ŋmɛlɛtswai abɔ nyiɛɔ kɛjɛɔ akrowa kome kɛyaa akrowa kroko. Kɛfata he lɛ, ebiɔ ni matere woji ni akala tsiimɔ babaoo, akɛni akɛ woji lɛ efɔɔɔ majemɔ lɛ hewɔ. Akɛni mibɛ wɔɔhe hewɔ lɛ, miyaa dãahɔɔmɔhe ni yɔɔ akrowa lɛ, ni mimɛɔ aahu kɛyashiɔ nɔkwɛlɔ lɛ shiɔ kɛyaa shia—bei pii lɛ maŋkɛ̃—miŋmɛɔ saa ni mikãa nɔ, ni miteɔ shi leebi mra dani nɔtsɛ lɛ jeɔ nihɔɔmɔ shishi. Malai babaoo kɛ mi kãa nakai saa lɛ nɔ.
Eyɛ mli akɛ bei pii lɛ, gbɔmɛi lɛ feɔ shikpilikpii kɛ sane lɛ toiboo moŋ, shi mináa miishɛɛ akɛ mikɛ miblahiaŋ hewalɛ lɛ miiha Yehowa. Kɛ miná mɔ ko ni yɔɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ ahe miishɛɛ lɛ, enɛ woɔ mifai shi ni mitswa lɛ mli hewalɛ, ni mitsaa yiwalaheremɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Naanyo ni mikɛ mimumɔŋ nyɛmimɛi lɛ bɔɔ lɛ woɔ mi hewalɛ. Miyayeɔ gbii 20 kɛmiishɛ 50 dani minaa amɛ, ni enɛ damɔ he ni mitee lɛ kɛ Iráklion maŋtiase lɛ jɛkɛmɔ.
Minyɛɔ mikaiɔ bɔ ni gbi ko lɛ mifee shoo waa shwane ko lɛ waa diɛŋtsɛ, titri lɛ kɛ miisusu minyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei ni yɔɔ Iráklion lɛ ahe akɛ benɛ amɛmiikpe taakɛ amɛfeɔ daa gbɛkɛ lɛ he lɛ. Shwelɛ ni mina akɛ esa akɛ mana amɛ lɛ naa wa aahu akɛ mikpɛ miyiŋ akɛ manyiɛ nɔ ni fe kilomitai 25 kɛya he ni amɛyɔɔ lɛ. Minyiɛko oyayaayai nakai dã. Kwɛ bɔ ni mimii shɛ mihe akɛ mikɛ minyɛmimɛi lɛ aaabɔ kɛ miishɛɛ nakai gbɛkɛ lɛ, ni kɛ makɛɛ lɛ masaa mawo mimumɔŋ nitoohe lɛ obɔ ekoŋŋ!
Etsɛɛɛ ni deŋme ni migbo kɛshiɛ lɛ bɔi yibiiwoo. Taakɛ eji yɛ bɔfoi lɛ abeaŋ lɛ, ‘Yehowa ŋɔɔ mɛi ni ahere amɛyiwala lɛ efataa wɔhe gbi fɛɛ gbi.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 2:47) Gbɔmɛi ni jáa Yehowa yɛ Crete lɛ ayi babɔi famɔ. Akɛni mɛi krokomɛi bɔi mihe fatamɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli hewɔ lɛ, minuuu he akɛ mihe efee shoo dɔŋŋ. Wɔmia wɔhiɛ yɛ nɔnaa kɛ shitee-kɛ-woo ni naa wa waa mli. Wɔyeɔ bodobodo daa gbi, ni wɔkɛ wɔlɔ fɛɛ wɔlɔ kɛ yelibaai ni wɔnine baanyɛ ashɛ nɔ kɛ́ wɔkɛ woji ha mɛi ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ amɛ lɛ tsake lɛ fataa he.
Mishiɛ mitsɔɔ Minos Kokkinakis ni hɔɔ mama yɛ Ierápetra maŋ ni yɔɔ Crete wuoyi-bokagbɛ lɛ. Yɛ mɔdɛŋ ni mibɔɔ be fɛɛ be koni mikɛ lɛ aje Biblia mli nikasemɔ shishi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, be fioo enáa akɛni ebɛ dekã yɛ eshihilɛ mli lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, efee tsakemɔi babaoo yɛ eshihilɛ mli, beni yɛ naagbee lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ekɛ hiɛdɔɔ baakase nii lɛ. Ebatsɔ sanekpakpa lɛ jajelɔ hu ni yɔɔ ekãa waa diɛŋtsɛ. Nakai tsakemɔi ni efee lɛ ná Emmanuel Paterakis ni eye afii 18 ni tsuɔ nii ehaa Kokkinakis lɛ nɔ hewalɛ ni etsɛɛɛ ni ebi koni aha lɛ Biblia kasemɔ wolo. Kwɛ miishɛɛ ni miná beni mina akɛ eeya hiɛ yɛ mumɔŋ, ni naagbee lɛ ebatsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ lɛ!a
Yɛ nakai beaŋ lɛ asafo ni yɔɔ mikrowa lɛ mli lɛ miiya nɔ amɛmiishwere lolo, ni amrɔ nɛɛ amɛná shiɛlɔi 14. Mihiɛ kpaŋ wolo ni mi diɛŋtsɛ minyɛmi yoo Despina ŋma mi ni miibɔ amaniɛ akɛ, lɛ kɛ mifɔlɔi emɔ anɔkwale lɛ mli, ni amrɔ nɛɛ amɛji Yehowa jálɔi ni abaptisi amɛ lɛ!
Tsuishiŋmɛɛ yɛ Yiwaa kɛ Naneshi Tu Tswaa Mli
Greek Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ bɔi wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ namɔ akɛ etamɔ baalabii awuiyelɔi, ni no hewɔ lɛ, amɛtswa amɛfai shi akɛ, amɛbaakpata hiɛ kwraa. Yɛ March 1938 mli lɛ, asama mi aha maŋ kojolɔ lɛ ni efã koni mashi akutso lɛ mli amrɔ nɔŋŋ. Miha lɛ hetoo akɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa, ni wɔnitsumɔ lɛ ji nɔ ni wɔ-Maŋtsɛ Yesu Kristo efã akɛ afee.—Mateo 28:19, 20; Bɔfoi lɛ Asaji 1:8.
Gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ, amɔ mi kɛtee polisifoi anitsumɔhe lɛ. Kɛkɛ ni akɛɛ mi yɛ jɛmɛ akɛ, akɛɛ miji maŋnyo ni he yɔɔ gbeyei, ni amɛtswa minane shi tu kɛtee Aegean ŋshɔkpɔ ni yɔɔ Amorgos lɛ nɔ, koni miyaye afi yɛ jɛmɛ. Gbii fioo komɛi asɛɛ lɛ, akɛ dadei wo miniji ni akɛ mi wo lɛlɛ mli kɛtee nakai ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. No mli lɛ Yehowa Odasefonyo ko kwraa bɛ Amorgos. Bo lɛ susumɔ bɔ ni efee mi naakpɛɛ eha beni minu akɛ atswa Odasefonyo kroko naneshi tu kɛba ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ he okwɛ! Namɔ ni? Minos Kokkinakis, ní mikɛ lɛ kase Biblia lɛ yɛ Crete lɛ ni. Kwɛ miishɛɛ ni miná akɛ miná mumɔŋ naanyo! Yɛ be ko sɛɛ lɛ, miná hegbɛ mibaptisi lɛ yɛ Amorgos faa lɛ mli.b
Miku misɛɛ kɛtee Crete etsɛɛɛ nɔŋŋ ni amɔ mi ekoŋŋ, ni yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ atswa minaneshi tu kɛtee Neapolis ni ji maŋ bibioo ni yɔɔ nakai ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ koni miyaye nyɔji ekpaa. Nyɔji ekpaa ni miyaye lɛ sɛɛ lɛ, amɔ mi, ni awo mi tsũŋ gbii nyɔŋma, ni no sɛɛ lɛ, atswa minaneshi tu kɛtee ŋshɔkpɔ ko, he ni akɛ Kɔmunistbii yaa jɛmɛ lɛ, ni miyaye nyɔji ejwɛ yɛ jɛmɛ. Mina bɔ ni bɔfo Paulo wiemɔi lɛ ji anɔkwale ha: “Mɛi fɛɛ hu ni taoɔ akɛ amɛaahi shi yɛ Nyɔŋmɔjamɔ naa yɛ Kristo Yesu mli lɛ, aaawa amɛ yi.”—2 Timoteo 3:12.
Aná Nɔyaa yɛ Shitee-kɛ-woo Fɛɛ Sɛɛ
Akɛni Germanybii lɛ baŋɔ Greece yɛ afi 1940 kɛyashi 1944 mli hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni enɛ ha wɔkpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kwraa. Shi kɛlɛ, aku sɛɛ akɛ oyaiyeli to Yehowa webii ni yɔɔ Greece lɛ ahe gbɛjianɔ ekoŋŋ ni wɔje wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi ehee kwraa. Akɛni wɔmiibɔ mɔdɛŋ koni wɔtsu be ni wɔfite lɛ lɛ fɛɛ he nii hewɔ lɛ, wɔkɛ ekãa tsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ waa.
Taakɛ abaakpa gbɛ lɛ, jamɔi lɛ te shi amɛwo wɔ ekoŋŋ. Bei pii lɛ, Greek Ɔrtodɔks osɔfoi lɛ diɛŋtsɛ teɔ shi ni amɛfeɔ nɔ ni amɛsumɔɔ. Yɛ akrowa ko mli lɛ, osɔfoi lɛ wo basabasafeelɔi komɛi hewalɛ ni amɛte shi amɛwo wɔ. Osɔfo lɛ diɛŋtsɛ bɔi mi yii, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ebi lɛ hu ejɛ misɛɛgbɛ eeyi mi. Miyaba abo yɛ shia ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli, yɛ be mli ni amɛgbalaa mɔ ni fata mihe kɛshiɛ lɛ kɛyaa akrowa lɛ blohu lɛ mli lɛ. Basabasafeelɔi lɛ tserɛ ewoji lɛ amli yɛ jɛmɛ, ni yoo ko miibolɔ kɛmiijɛ eblanaa lɛ nɔ akɛ, “Nyɛgbea lɛ!” Yɛ naagbee lɛ, datrɛfonyo ko kɛ polisifonyo ko ni miiho bahere wɔ.
Sɛɛ mli lɛ, yɛ afi 1952 mli lɛ, amɔ mi ekoŋŋ, ni atswa minaneshi tu nyɔji ejwɛ kɛtee Kastelli Kis-samos yɛ Crete, ni misɔmɔ yɛ jɛmɛ. No sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ ni atsɔse mi koni miyasara asafoi lɛ ni miwo amɛ hewalɛ yɛ mumɔŋ. Beni mikɛ afii enyɔ etsu gbɛfãa nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he nii sɛɛ lɛ, mikɛ nyɛmi yoo Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Despina taakɛ atsɛɔ minyɛmi yoo diɛŋtsɛ lɛ nɔŋŋ ni eji Yehowa jalɔ anɔkwafo be fɛɛ be lɛ bote gbalashihilɛ mli. Yɛ wɔ yookpeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, aha mi nitsumɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ Hania maŋ ni yɔɔ Crete lɛ mli, ni miisɔmɔ yɛ jɛmɛ lolo.
Yɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 70 ni mikɛsɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ mli lɛ minyɛ mitsu Crete—ni emli kɛlɛ ji kilomitai 8,300, ni emli lɛɛmɔ ji kilomitai 250 lɛ fɛɛ mli nii. Nɔ ni haa mináa miishɛɛ fe fɛɛ ji Odasefoi ni fa bɔ ni sa ni minaa yɛ nɛkɛ ŋshɔkpɔ nɛɛ nɔ yɛ afi 1930 afii lɛ mli ni eda ni amɛyi efa fe Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 1,100 ni yɔɔ ekãa ŋmɛnɛ lɛ. Midaa Yehowa shi akɛ eha mi hegbɛ koni maye mabua mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi pii koni amɛná Biblia lɛ mli anɔkwa nilee kɛ wɔsɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ he nilee.
Yehowa Ji ‘Herelɔ Lɛ’
Niiashikpamɔ eha mile akɛ, ebiɔ hiɛmiamɔ kɛ tsuishitoo koni anyɛ aye abua gbɔmɛi ni amɛle anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Yehowa jɛɔ mlihilɛ mli ekɛ sui kpakpai ni he hiaa waa nɛɛ haa. Yɛ afii 67 ni mikɛsɔmɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, mitĩ bɔfo Paulo wiemɔi nɛɛ amli shii abɔ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ wɔkɛ wɔhe tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi, yɛ tsuishiŋmɛɛ babaoo mli, yɛ amanehului amli, yɛ fimɔi amli, yɛ haomɔi amli, yɛ yii amli, yɛ gboklɛfoi atsũi amli, yɛ hoofeemɔi amli, yɛ deŋmegbomɔi amli, yɛ kpeshii amli, yɛ buadayelii amli.” (2 Korintobii 6:4, 5) Miye ohia waa yɛ misɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishijee mli titri. Shi kɛlɛ, Yehowa kwaaa mi kɛ miweku lɛ kɔkɔɔkɔ. Etee nɔ efee mi-Yelikɛbualɔ waa be fɛɛ be. (Hebribii 13:5, 6) Be fɛɛ be lɛ, wɔnaa bɔ ni eyeɔ ebuaa wɔ yɛ etooi lɛ anaabuamɔ mli kɛ agbɛnɛ hu yɛ wɔhiamɔ nii amli.
Kɛ mifo mihiɛ mikwɛ misɛɛ lɛ, minaa akɛ, yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ ŋa kplanaa lɛ ewo yibii, no hewɔ lɛ miyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ minitsumɔ efeŋ efolo. Mikɛ miblahiaŋ hewalɛ lɛ tsu nii ni ehe ba sɛɛnamɔ waa kɛmɔ shi. Mibe-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa fe nibii krokomɛi asɛɛtiumɔ. Amrɔ nɛɛ ni mida yɛ afii amli nɛɛ, manyɛ majɛ mitsui fɛɛ mli mawo oblahii kɛ oblayei lɛ hewalɛ koni ‘amɛkai amɛ-Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ yɛ amɛblahiaŋ kɛ amɛblayeiaŋ.’—Jajelɔ 12:1.
Yɛ afii 91 ni miye lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, minyɛɔ mikɛ nɔ ni fa fe ŋmɛlɛtswai 120 tsuɔ nii lolo daa nyɔŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Daa gbi lɛ, miteɔ shi leebi ŋmɛji 7 ni eho he minitii 30, ni mishiɛɔ mihaa gbɔmɛi lɛ yɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ, yɛ shwapoi amli, aloo yɛ shwɛmɔhei. Kɛ aja mli lɛ, mikɛ woji tɛtrɛbii 150 haa daa nyɔŋ. Amrɔ nɛɛ, ninumɔ kɛ sane kaimɔ ji naagba kɛha mi, ni eha shihilɛ ewa kɛha mi, shi mimumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ—mimumɔŋ weku agbo lɛ—kɛ agbɛnɛ hu mibiyei enyɔ lɛ awekui lɛ hu yeɔ amɛbuaa mi waa diɛŋtsɛ.
Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, mikase bɔ ni afeɔ akɛ he fɔɔ Yehowa nɔ. Yɛ miwala shihilɛ fɛɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ, lɛ ji “mitɛsaa kɛ mimɔɔ kɛ miherelɔ.”—Lala 18:3.Ga Bible
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛha Emmanuel Paterakis wala shihilɛ mli sane lɛ, kwɛmɔ November 1, 1996 Buu-Mɔɔ baafai 22-27 lɛ mli.
b Kɛha mla kunim ni Minos Kokkinakis ye lɛ, kwɛmɔ September 1, 1993 Buu-Mɔɔ baafai 27-31. Minos Kokkinakis gbo yɛ January 1999 mli.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26, 27]
Shishigbɛ: Mi kɛ miŋa; abɛkugbɛ: yɛ afi 1927 mli; baafa ni nyiɛ sɛɛ: mi kɛ Minos Kokkinakis (abɛkugbɛ) kɛ Odasefonyo kroko yɛ Acropolis, afi 1939, beni mijɛ nomŋɔɔ mli miba etsɛko lɛ