Timoteo ‘Bi Krɔŋŋ ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli lɛ Mli’
TIMOTEO ji oblanyo fioo beni Kristofonyo bɔfo Paulo hala lɛ akɛ ehefatalɔ gbɛfalɔ nitsulɔ lɛ. Enɛ je ekomefeemɔ ko ní baakã he aya nɔ afii 15 sɔŋŋ lɛ shishi. Nakai ekomefeemɔ ni tee nɔ yɛ mɛi enyɔ lɛ ateŋ lɛ ha Paulo nyɛ etsɛ Timoteo akɛ “misuɔmɔ bi kɛ anɔkwafo yɛ Nuntsɔ lɛ mli” kɛ ‘bi Krɔŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.’—1 Korintobii 4:17; 1 Timoteo 1:2.
Mɛni yɔɔ ni kɔɔ Timoteo subaŋ he ni ha Paulo basumɔ esane waa nakai lɛ? Te fee tɛŋŋ ni Timoteo batsɔ hefatalɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ tamɔ nɛkɛ? Ni mɛɛ nikasemɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ saji ni jɛ mumɔŋ ni kɔɔ Timoteo nitsumɔi lɛ ahe?
Paulo Hala Lɛ
Paulo na kaselɔ oblanyo Timoteo beni bɔfo lɛ yasara Listra (yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Turkey) yɛ emaŋsɛɛ sanekpakpa gbɛfaa ni ji enyɔ lɛ mli aaafee afi 50 Ŋ.B. Eeenyɛ eba akɛ be mli ni eshwɛ afii fioo ni Timoteo baaye afii 20 loo afii 20 mra mli lɛ, Kristofoi ni yɔɔ Listra kɛ Ikoniom lɛ wieɔ ehe sane kpakpa. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:1-3) Ehi shi yɛ egbɛi ni shishinumɔ ji, “Mɔ ni Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam” lɛ naa. Kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔɔ lɛ, Timoteo naa Loise kɛ enyɛ Eunike etsɔɔ lɛ nii kɛjɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli. (2 Timoteo 1:5; 3:14, 15) Ekolɛ amɛkpɛlɛ Kristojamɔ nɔ afii komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ mli be ni Paulo yasara amɛ maŋ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ. Agbɛnɛ, kɛtsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nitsumɔ nɔ lɛ, gbalɛ ko tsɔɔ bɔ ni Timoteo wɔsɛɛ be baatamɔ aha. (1 Timoteo 1:18) Yɛ nakai gbɛtsɔɔmɔ lɛ kɛ gbeekpãmɔ naa lɛ, Paulo kɛ onukpai ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kɛ amɛniji shwie oblanyo lɛ nɔ, ni atsɔ nakai gbɛ nɔ ahala lɛ kɛha sɔɔmɔ krɛdɛɛ ko, ni bɔfo lɛ hala lɛ akɛ ehefatalɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ.—1 Timoteo 4:14; 2 Timoteo 1:6.
Akɛni Timoteo tsɛ ji Helanyo ni heee yeee hewɔ lɛ, afoko lɛ ketia. Eji anɔkwale akɛ, enɛ jeee Kristofoi ataomɔ nii. Shi kɛlɛ, bɔni afee ni ekafee tɛmɔtɛ kɛmiiha Yudafoi ni amɛbaaya amɛŋɔɔ lɛ hewɔ lɛ, Timoteo ba ehe shi eha nɛkɛ nifeemɔ ni waa mɔ he nɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 16:3.
Ani tsutsu lɛ akpɛlɛɔ Timoteo nɔ akɛ Yudanyo? Woloŋlelɔi komɛi kɛɔ akɛ, taakɛ rabifoi awolo ko tsɔɔ lɛ, “adamɔɔ nyɛ lɛ nɔ atsɔɔ weku mli ni bii ni jɛ maŋsɛɛbii agbalashihilɛ mli lɛ jɛ shi jeee tsɛ lɛ nɔ.” Ni ji akɛ, “Yudafonyo yoo fɔɔ Yudafonyo bii.” Ni kɛlɛ, niŋmalɔ Shaye Cohen bi kɛji nakai “rabifoi amla ni kɔɔ mɛi ahe lɛ ji nɔ ni yɔɔ momo yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lo,” ni kɛji Yudafoi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ hi shi yɛ naa lo. Yɛ be mli ni esusu yinɔsane mli odaseyeli lɛ he eta lɛ, emu sane naa akɛ kɛji Jeŋmajiaŋ hii kɛ Israelyei bote gbalashihilɛ mli lɛ, “abuɔ gbekɛbii ni yɔɔ gbalashihilɛi nɛɛ amli lɛ akɛ Israelbii kɛji akɛ weku lɛ hi shi yɛ Israebii lɛ ateŋ. Weku mli ni amɛjɛ lɛ damɔ nyɛ lɛ nɔ kɛji amɛyɛ nyɛ lɛ maŋ mli. Kɛji akɛ Israelyoo lɛ fã kɛtee maŋsɛɛ koni eyafata ewu ni ji Jeŋmajiaŋnyo lɛ he lɛ, abuɔ ebii lɛ akɛ Jeŋmajiaŋbii.” Yɛ fɛɛ mli lɛ, Timoteo fɔlɔi ni jɛ hei srɔtoi lɛ bafee sɛɛnamɔ ko yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Enaŋ naagbai yɛ ekɛ Yudafoi loo Jeŋmajiaŋbii lɛ abɔɔ he, ni ekolɛ enɛ ye ebua lɛ ni eye béi ni yɔɔ amɛteŋ lɛ nɔ.
Saramɔ ni Paulo yasara Listra lɛ bafee tsakemɔ be ko ni sa kadimɔ waa yɛ Timoteo shihilɛ mli. Oblanyo lɛ shwelɛ akɛ eeenyiɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ koni ekɛ Kristofoi onukpai lɛ afee ekome yɛ heshibaa mli lɛ ha ená jɔɔmɔi kɛ sɔɔmɔ hegbɛi babaoo. Kɛji eyɔse yɛ nakai beaŋ jio aloo eyɔseee jio lɛ, yɛ Paulo gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ akɛ Timoteo baatsu nii yɛ sɛɛ mli yɛ teokrase nitsumɔi ni he hiaa amli, akɛ lɛ baashi shia kɛya heko shɔŋŋ tamɔ Roma ni ji maŋtsɛyelihe lɛ maŋtiase lɛ.
Timoteo Ha Maŋtsɛyeli He Nibii Tee Hiɛ
Wɔhiɛ Timoteo nitsumɔi ahe saji ni aŋmala lɛ he nɔ ko fioo, shi efã gbɛ kɛtee hei babaoo koni eha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ aya hiɛ. Timoteo klɛŋklɛŋ gbɛ ni ekɛ Paulo kɛ Sila fã yɛ afii 50 Ŋ.B. lɛ kɛlɛ yatsɔ Asia Bibioo lɛ mli kɛyabote Europa. Jɛmɛ ená shiɛmɔ he ta ni afã yɛ Filipi, Tesalonika, kɛ Berioa lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ. Yɛ sɛɛ mli be ni shitee-kɛ-woo ha Paulo shi kɛtee Ateene lɛ, ashi Timoteo kɛ Sila yɛ Beroia koni amɛkwɛ kaselɔi akuu ni atse yɛ jɛmɛ lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:6–17:14) Sɛɛ mli lɛ Paulo tsu Timoteo kɛtee Tesalonika koni eyawo asafo hee ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hewalɛ. Beni Timoteo kɛ Paulo kpe yɛ Korinto lɛ, ejaje sanekpakpa ni kɔɔ nɔyaa he lɛ etsɔɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 18:5; 1 Tesalonikabii 3:1-7.
Ŋmalɛi lɛ ewieee bei abɔ ni Timoteo kɛ Korintobii lɛ hi shi kɛyashi. (2 Korintobii 1:19) Shi kɛlɛ, ekolɛ yɛ aaafee afii 55 Ŋ.B. mli lɛ, Paulo susu akɛ eeetsu lɛ amɛŋɔɔ ekoŋŋ ejaakɛ enine eshɛ sane ko ni gbaa mɔ naa yɛ amɛshihilɛ lɛ he lɛ nɔ. (1 Korintobii 4:17; 16:10) No sɛɛ lɛ, atsu Timoteo kɛ Erasto kɛjɛ Efeso kɛtee Makedonia. Ni be ni Paulo ŋma wolo kɛjɛ Korinto kɛyaha Romabii lɛ, no mli lɛ Timoteo kɛ lɛ yɛ ekoŋŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 19:22; Romabii 16:21.
Timoteo kɛ mɛi krokomɛi kɛ Paulo shi Korinto be ni eyi mli kɛyaa Yerusalem lɛ, ni amɛfata bɔfo lɛ he kɛ hoo kwraa lɛ kɛyashɛ Troia tɔ̃ɔ. Aleee kɛji akɛ Timoteo tsa nɔ kɛtee Yerusalem. Shi atsĩ egbɛi atã yɛ hiɛkpamɔ wiemɔi ni yɔɔ Paulo woji etɛ ni eŋma kɛjɛ tsuŋwoohe ni yɔɔ Roma lɛ yɛ 60-61 Ŋ.B.a lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:4; Filipibii 1:1; Kolosebii 1:1; Filemon 1) Paulo miito gbɛjianɔ koni etsu Timoteo kɛjɛ Roma kɛya Filipi. (Filipibii 2:19) Ni yɛ sɛɛ mli be ni ajie Paulo kɛjɛ tsuŋwoo mli lɛ, Timoteo hi shi yɛ Efeso yɛ bɔfo lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa.—1 Timoteo 1:3.
Akɛni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli gbɛfaa jeee nɔ ko ni yɔɔ mlɛo aloo hejɔlɛ yɔɔ mli hewɔ lɛ, suɔmɔ mli ni Timoteo jɛ ni ekɛ ehe wo gbɛfaa babaoo mli yɛ asafoi lɛ ahewɔ lɛ sa yijiemɔ lɛɛlɛŋ. (Kwɛmɔ Buu-Mɔɔ, August 15, 1996, baafa 29, adeka lɛ mli.) Susumɔ gbɛ ni ebaa ebafã lɛ ateŋ ekome pɛ he okwɛ, kɛ nɔ ni enɛ kɛɔ wɔ yɛ Timoteo he.
Ní Wɔɔle Sui ni Timoteo Yɔɔ lɛ Jogbaŋŋ
Timoteo kɛ Paulo yɛ Roma beni bɔfo ni awo lɛ tsuŋ lɛ ŋma wolo kɛyaha Kristofoi ni awaa amɛyi yɛ Filipi lɛ ni ekɛɛ akɛ: “Mihiɛ kã nɔ yɛ Nuntsɔ Yesu mli, akɛ etsɛŋ ni matsu Timoteo nyɛŋɔɔ, koni kɛji minu bɔ ni nyɛyɔɔ lɛ, ni mi hu mitsui anyɔ mimli. Ejaakɛ mibɛ mɔ ko ni ejwɛŋmɔ kɛ mijwɛŋmɔ yeɔ egbɔ ni nyɛhe sane dɔɔ lɛ krɔŋŋ tamɔ lɛ; ejaakɛ mɛi lɛ fɛɛ lɛ, amɛ diɛŋtsɛ amɛ nii amɛpeleɔ, shi jeee Kristo Yesu nii. Shi nyɛle etɛ naa, akɛ ekɛ mi sɔmɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ tamɔ bi kɛ etsɛ.”—Filipibii 1:1, 13, 28-30; 2:19-22.
Nakai wiemɔi lɛ maa bɔ ni Timoteo susuɔ nanemɛi heyelilɔi ahe ehaa lɛ nɔ mi. Gbɛfaa ni tamɔ nɛkɛ heɔ gbii 40 nyiɛmɔ kɛjɛ Roma kɛmiiya Filipi, ni abaafo Adria Ŋshɔ lɛ fioo, no sɛɛ lɛ akɛ gbii 40 kroko baaku sɛɛ kɛya Roma. Timoteo efee klalo akɛ eeefee enɛɛmɛi fɛɛ koni ekɛsɔmɔ enyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ.
Eyɛ mli akɛ Timoteo fã gbɛ babaoo, shi bei komɛi lɛ ebɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Eka shi faŋŋ akɛ eyɛ musu mli naagba ko ni ‘hela yeɔ lɛ kpitiokpitio.’ (1 Timoteo 5:23) Ni kɛlɛ, emia ehiɛ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Paulo ná ekɛ lɛ teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa nɛkɛ!
Kɛtsɔ bɔfo lɛ hebuu kɛ amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ aniiashikpamɔi anɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ Timoteo bajie Paulo su kɛ baŋ kpo. Enɛ hewɔ lɛ, Paulo baanyɛ akɛɛ lɛ akɛ: “Bo lɛ, onyiɛ misɛɛ yɛ mitsɔɔmɔ, mijeŋba, miyiŋtoo, mihemɔkɛyeli, mitsuishitoo, misuɔmɔ, mitsuishiŋmɛɛ, miyiwalɛi, mimanehului ni mina yɛ Antiokia kɛ Ikonium kɛ Listra lɛ amli.” Timoteo kɛ Paulo fo, ekai lɛ yɛ esɔlemɔi amli, ni esɔmɔ yɛ emasɛi koni amɛha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ aya hiɛ.—2 Timoteo 1:3, 4; 3:10, 11.
Paulo wo Timoteo hewalɛ koni ‘ekaha mɔ ko miigbe ehe guɔ yɛ oblanyo ni eji lɛ hewɔ.’ Enɛ miitsɔɔ akɛ ekolɛ yɛ gbɛ ko nɔ lɛ Timoteo hiɛ gboɔ, ni eshashaoɔ shi akɛ eeejaje ehegbɛ lɛ. (1 Timoteo 4:12; 1 Korintobii 16:10, 11) Shi kɛlɛ, ebaanyɛ esɔmɔ ekome too, ni Paulo baanyɛ ekɛ hekɛnɔfɔɔ atsu lɛ koni eyatsu sɔ̃i ahe nii. (1 Tesalonikabii 3:1, 2) Beni Paulo yɔse akɛ teokrase nɔkwɛmɔnɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli he miihia yɛ asafo ni yɔɔ Efeso lɛ mli lɛ, ewo Timoteo hewalɛ ni ehi jɛmɛ koni ‘ebɔ mɛi komɛi akɔkɔ ni amɛkatsɔɔ tsɔɔmɔi komɛi.’ (1 Timoteo 1:3) Eyɛ mli ákɛ akɛ sɔ̃i babaoo ewo edɛŋ moŋ, shi kɛlɛ, Timoteo ba ehe shi. Ni yɛ ehiɛ ni gboɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ená ekãa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etee Roma koni eyaye ebua Paulo, mɔ ni ayeɔ esane yɛ ehemɔkɛyeli he hewɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, awo Timoteo diɛŋtsɛ tsuŋ be ko, ekolɛ yɛ nakai yiŋtoo lɛ nɔŋŋ hewɔ.—Hebribii 13:23.
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Timoteo kase nii babaoo kɛjɛ Paulo dɛŋ. Bulɛ ni bɔfo lɛ yɔɔ kɛha enaanyo nitsulɔ lɛ yeɔ he odase yɛ anɔkwale ni eji akɛ eŋma lɛ woji enyɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ mli ni anaa yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ. Yɛ aaafee afii 65 Ŋ.B. be ni Paulo yɔse akɛ lá odasefonyo ni eji lɛ ebɛŋkɛ lɛ, shikome ekoŋŋ lɛ etsɛ́ Timoteo. (2 Timoteo 4:6, 9) Kɛji akɛ Timoteo bɔ mɔdɛŋ koni ena Paulo dani agbe lɛ jio, Ŋmalɛ lɛ ejieee lɛ kpo.
Okɛ Ohe Aha!
Abaanyɛ akase babaoo kɛjɛ Timoteo nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ mli. Ená hesɛɛ babaoo diɛŋtsɛ kɛjɛ Paulo ni ekɛbɔ naanyo lɛ he, ni eda kɛjɛ oblanyo ni hiɛ gboɔ kɛbatsɔ nɔkwɛlɔ. Kristofoi oblahii kɛ oblayei baanyɛ aná hesɛɛ babaoo kɛjɛ naanyobɔɔ ni tamɔ nakai mli ŋmɛnɛ. Ni kɛ amɛkɛ Yehowa sɔɔmɔ fee amɛ nitsumɔ lɛ, amɛbaaná nitsumɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo amɛtsu. (1 Korintobii 15:58) Amɛbaanyɛ amɛbatsɔmɔ daa gbɛgbalɔi, loo be-fɛɛ shiɛlɔi, yɛ amɛ asafoi lɛ amli, aloo amɛbaanyɛ amɛyasɔmɔ yɛ hei ni hiamɔ kɛha Maŋtsɛyeli jajelɔi da yɛ. Nɔ ni fata hegbɛi babaoo nɛɛ he ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ kroko nɔ aloo ni ooosɔmɔ yɛ Buu-Mɔɔ Asafo lɛ jeŋ muu fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ loo yɛ eniji lɛ ateŋ ekome mli. Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi fɛɛ baanyɛ ajie mumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo taakɛ Timoteo fee lɛ, kɛtsɔ susuma muu fɛɛ sɔɔmɔ ni amɛkɛaaha Yehowa lɛ nɔ.
Ani oosumɔ ni oya nɔ oda yɛ mumɔ mli, koni ohe aba sɛɛnamɔ kɛha Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli ni eeesusu akɛ esa lɛ mli? No lɛ feemɔ taakɛ Timoteo fee lɛ. Okɛ ohe aha kɛyashi he ni obaanyɛ. Namɔ le sɔɔmɔ hegbɛi anaa ni baagbele aha bo wɔsɛɛ?
[Shishigbɛ niŋmai]
a Atsĩ Timoteo gbɛi atã hu yɛ Paulo woji ejwɛ krokomɛi ni eŋma lɛ amli.—Romabii 16:21; 2 Korintobii 1:1; 1 Tesalonikabii 1:1; 2 Tesalonikabii 1:1.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]
“Mi bɛ mɔ ko ni ejwɛŋmɔ kɛ mijwɛŋmɔ yeɔ egbɔ tamɔ lɛ”