“Kristojamɔ” Hiɛ ní Atsakeɔ—Ani Nyɔŋmɔ Kpɛlɛɔ Nɔ?
ŊƆƆ lɛ akɛ ofã nitɛŋlɔ ko koni etɛŋ ohe mfoniri. Omli fili bo waa beni egbe naa lɛ; nɔ ni etɛŋ lɛ tamɔ bo pɛpɛɛpɛ. Osusu bɔ ni obii, onabii, kɛ onanakaŋsowai lɛ kɛ miishɛɛ kpele baakwɛ mfoniri lɛ amɛha lɛ he.
Kɛlɛ, yɛ yinɔi komɛi asɛɛ lɛ, oseshibii lɛ ateŋ mɔ kome nu he akɛ yitsɔi ni bɛ ohiɛnaa yɛ nitɛŋmɔ lɛ mli lɛ haaa efee fɛo, no hewɔ lɛ eha atɛŋ yitsɔi afata he. Mɔ kroko hu sumɔɔɔ bɔ ni gugɔ lɛ yɔɔ ha lɛ, no hewɔ lɛ eha atɛŋ lɛ ehee. Yinɔbii ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ hu fee “tsakemɔi” krokomɛi, no hewɔ lɛ, yɛ naagbee lɛ mfoniri lɛ ejeee bo kwraa dɔŋŋ. Eji ole akɛ nɛkɛ ji bɔ ni ebaaba lɛ eha kulɛ, te obaanu he oha tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ omli baafu.
Mɔbɔ sane ji akɛ, mfoniri nɛɛ he sane lɛ ji nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, efeɔ nɔ ni yaa nɔ diɛŋtsɛ yɛ sɔlemɔi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ amli lɛ he mfoniri. Yinɔsane tsɔɔ akɛ yɛ Kristo bɔfoi lɛ agbele sɛɛ nɔŋŋ lɛ, bɔ ni “Kristojamɔ” yɔɔ ha diɛŋtsɛ lɛ bɔi tsakemɔ, taakɛ Biblia lɛ gba fɔ̃ shi lɛ pɛpɛɛpɛ.—Mateo 13:24-30, 37-43; Bɔfoi lɛ Asaji 20:30.a
Yɛ anɔkwale mli lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ akɛ Biblia shishitoo mlai aaatsu nii yɛ hiŋmɛigbelemɔ nifeemɔi kɛ yinɔi srɔtoi amli. Eji sane kroko kwraa akɛ aaatsake Biblia lɛ mli tsɔɔmɔi lɛ koni aha ekɛ susumɔi ni ehe shi waa lɛ akpã gbee. Ni kɛlɛ, nakai pɛpɛɛpɛ ji bɔ ni ebalɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ tsakemɔi komɛi ni afee yɛ saji babaoo ni he hiaa lɛ he okwɛ.
Sɔlemɔ lɛ kɛ Nɔyeli lɛ Fee Ekome
Yesu tsɔɔ akɛ enɔyeli lɛ, loo Maŋtsɛyeli lɛ ji ŋwɛi nɔ̃, ni yɛ be ni sa mli lɛ ebaakpata adesa nɔyelii lɛ fɛɛ ahiɛ ni ebaaye shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Daniel 2:44; Mateo 6:9, 10) Eyeŋ nɔ kɛtsɔŋ adesa maŋkwramɔ gbɛjianɔtoi anɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ.” (Yohane 17:16; 18:36) No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni Yesu kaselɔi lɛ feɔ toiboo lɛ, amɛtsi amɛhe kɛjɛ maŋkwramɔ saji ahe.
Shi kɛlɛ, beni shɛɔ Roma Nɔyelɔ Konstantino beaŋ yɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli lɛ, mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo ebatsɔmɔ mɛi ni bɛ tsuishitoo ni miimɛ Kristo sɛɛkuu lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ní abaato shishi. Fiofio lɛ, amɛ nifeemɔ yɛ maŋkwramɔ saji ahe lɛ tsake. Wolo ni ji Europe—A History lɛ tsɔɔ akɛ: “Yɛ be ni tsɔ Konstantino hiɛ lɛ mli lɛ, Kristofoi taooo ni amɛná [maŋkwramɔŋ] hewalɛ ko akɛ gbɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛkɛha amɛyiŋtoi kɛ hemɔkɛyelii lɛ aya hiɛ. Yɛ Konstantino sɛɛ lɛ, Kristojamɔ kɛ maŋkwramɔŋ hegbɛ ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ ye egbɔ pɛpɛɛpɛ.” Kristojamɔ ni asaa afee lɛ ehee lɛ batsɔ Roma Nɔyeli lɛ “maŋtsomuu fɛɛ” jamɔ, loo “katolik” jamɔ ni akpɛlɛɔ nɔ.
Ensaiklopedia ni ji Great Ages of Man lɛ wie akɛ yɛ nɛkɛ Sɔlemɔ kɛ Maŋ teŋ ekomefeemɔ nɛɛ hewɔ lɛ, “beni shɛɔ afi 385 Ŋ.B. lɛ, afii 80 pɛ sɛɛ yɛ naagbee yiwaa kpeteŋkpele ni akɛba Kristofoi anɔ lɛ sɛɛ lɛ, Sɔlemɔ lɛ diɛŋtsɛ miije shishi koni egbe jamɔŋ atuatselɔi, ni esɔfoi lɛ hiɛ hewalɛ ni miihe ashɛ nɔ ni nɔyelɔi lɛ yɔɔ lɛ.” Enɛ je yinɔ ko ni klante baye yiŋtsɔmɔ najiaŋ akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsakeɔ mɔ lɛ shishi, ni osɔfoi ni akɛ sablãi tsɛɔ amɛ ni sumɔɔ ni amɛye mɛi anɔ babaoo lɛ baye shiɛlɔi heshibalɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ anajiaŋ. (Mateo 23:9, 10; 28:19, 20) Yinɔsaneŋmalɔ H. G. Wells ŋma yɛ “srɔtofeemɔi wuji ni yɔɔ” Kristofoi ni hi shi yɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli lɛ “kɛ Yesu ni ji Nazarenyo lɛ tsɔɔmɔ lɛ teŋ” lɛ he. Nɛkɛ “srɔtofeemɔi wuji” nɛɛ po sa shishijee tsɔɔmɔi ni kɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo he lɛ he.
Nyɔŋmɔ ni Atsake Mɔ ni Eji
Kristo kɛ ekaselɔi lɛ tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ kome” pɛ ni ji ‘Tsɛ lɛ’ yɔɔ, ni lɛ diɛŋtsɛ egbɛi Yehowa lɛ haa ayɔseɔ lɛ, nɔ ni jeɔ kpo aaafee shii 7,000 yɛ mra be mli Biblia ni akɛ niji ŋmala lɛ mli lɛ. (1 Korintobii 8:6; Lala 83:19) Nyɔŋmɔ ji mɔ ni bɔ Yesu; Catholic Douay Version Biblia lɛ wie yɛ Kolosebii 1:15 lɛ akɛ eji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔ bi lɛ.” No hewɔ lɛ, ákɛ mɔ ni abɔ lɛ lɛ, Yesu wie yɛ anɔkwayeli mli akɛ: “Mitsɛ da fe mi.”—Yohane 14:28.
Shi beni shɛɔ afii ohai etɛ lɛ mli lɛ, osɔfoi komɛi ni ehe gbɛi waa ní baná Hela wɔŋjalɔ jeŋ nilelɔ Plato triniti tsɔɔmɔ lɛ he miishɛɛ waa lɛ, bɔi Nyɔŋmɔ mɔ kroko tsɔmɔ koni amɛha ekɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ afee ekome. Yɛ afii ohai ni nyiɛ sɛɛ lɛ hu amli lɛ, nɛkɛ tsɔɔmɔ ni damɔɔɔ Ŋmalɛ nɔ nɛɛ wó Yesu nɔ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ yeɔ egbɔ ni efee Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ loo enifeemɔ hewalɛ lɛ ákɛ eji gbɔmɔ.
New Catholic Encyclopedia lɛ wie yɛ nɔ ni kɔɔ wɔŋjamɔ susumɔ ni ji Triniti lɛ ní sɔlemɔi lɛ ekpɛlɛ nɔ lɛ he akɛ: “Wiemɔ ni akɛba, akɛ ‘Nyɔŋmɔ kome yɛ Mɛi etɛ mli’ lɛ jeee nɔ ni yɔɔ shishifã, ni eka shi faŋŋ akɛ akpɛlɛko nɔ yɛ Kristofoi ashihilɛ kɛ amɛhemɔkɛyeli jajemɔ lɛ mli, dani afii ohai 4 lɛ naagbee ba. Shi nɛkɛ sane jajemɔ nɛɛ pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni ná gbɛi ni ji Triniti tsɔɔmɔ lɛ klɛŋklɛŋ lɛ. Yɛ Bɔfoi ni ji Tsɛmɛi lɛ atɛŋ lɛ, aleee nɔ ko kwraa ni yaa shɔŋŋ po ni bɛŋkɛɔ jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ loo susumɔ ni tamɔ nɛkɛ he.”
Nakai nɔŋŋ The Encyclopedia Americana lɛ kɛɔ akɛ: “Afii ohai ejwɛ lɛ mli Triniti tsɔɔmɔ lɛ ejieee bɔ ni mra be mli Kristofoi atsɔɔmɔ ni kɔɔ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ he lɛ kpo yɛ anɔkwale mli; nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, eji nɔ ni kɛ tsɔɔmɔ nɛɛ kpãaa gbee.” The Oxford Companion to the Bible lɛ tsɛ Triniti lɛ akɛ “sɛɛ mli hemɔkɛyeli jajemɔi” lɛ ateŋ ekome. Ni kɛlɛ, jeee Triniti lɛ pɛ ji wɔŋjamɔ susumɔ ni akpɛlɛ nɔ yɛ sɔlemɔ lɛ mli.
Susuma lɛ ni Atsake Bɔ ni Eji
Mɛi babaoo heɔ yeɔ ŋmɛnɛ akɛ adesai yɛ susuma ko ni gbooo, ni hiɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ. Shi ani ole akɛ akɛ nɛkɛ sɔlemɔ tsɔɔmɔ nɛɛ hu fata he yɛ sɛɛ mli? Yesu ma Biblia mli anɔkwale lɛ nɔ mi akɛ gbohii lɛ ‘leee nɔ ko nɔ ko,’ ákɛ amɛwɔ̀, taakɛ eji lɛ. (Jajelɔ 9:5; Yohane 11:11-13) Abaatsɔ gbohiiashitee lɛ nɔ akɛ wala abaha ekoŋŋ—‘shi ni ateɔ adamɔɔ shi ekoŋŋ’ kɛmiijɛ gbele wɔ mli. (Yohane 5:28, 29) Akɛni susuma ni gbooo lɛ haa mɔ yeɔ ehe yɛ gbele he hewɔ lɛ, kɛji susuma ko yɛ shihilɛ mli ni gbooo lɛ, no lɛ gbohiiashitee he ehiaaa lɛ.
Yesu fee Biblia mli tsɔɔmɔ ni kɔɔ gbohiiashitee he lɛ po he nɔkwɛmɔnɔ kɛtsɔ gbɔmɛi ashi ni etée kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ nɔ. Ŋɔɔ Lazaro, mɔ ni gbo gbii ejwɛ lɛ ákɛ nɔkwɛmɔnɔ. Beni Yesu tée Lazaro shi lɛ, eje kpo kɛjɛ gbonyobu lɛ mli kɛba akɛ adesa ko ni yɔɔ wala mli ni muɔ. Beni Lazaro te shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ, susuma ni gbooo ko ekuuu sɛɛ kɛjɛɛɛ ŋwɛi shihilɛhe ni ŋɔɔ lɛ kɛbaboteee egbɔmɔtso lɛ mli trukaa. Kɛ nakai ji sane lɛ, kulɛ ebaawa kɛha Yesu akɛ eeejie mlihilɛ kpo etsɔɔ lɛ kɛtsɔ shi ni etee lɛ lɛ nɔ!—Yohane 11:39, 43, 44.
Belɛ, nɛgbɛ susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ jɛ mɔ? The Westminster Dictionary of Christian Theology lɛ kɛɛ akɛ, susumɔ lɛ “ná shishijee diɛŋtsɛ kɛjɛ Hela jeŋ nilee mli moŋ, fe ní ená yɛ saji ni biblia lɛ ejie lɛ kpo lɛ mli.” The Jewish Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Hemɔkɛyeli ni tsɔɔ akɛ susuma lɛ yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ lɛ ji susumɔi ni kɔɔ jeŋ nilee loo Nyɔŋmɔ jamɔ nikasemɔ he moŋ fe hemɔkɛyeli ni ayɔɔ kɛkɛ, ni yɛ no hewɔ lɛ, he ko he ko bɛ ni atsɔɔ enɛ yɛ faŋŋ mli yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli.”
Bei pii lɛ, akɛ amale kome tsaa ekroko nɔ, ni enɛ ji anɔkwale yɛ susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ he. Egbele gbɛ kɛha wɔŋjamɔ susumɔ ni ji naanɔ piŋmɔ yɛ hɛl la mli.b Ni kɛlɛ, Biblia lɛ jaje faŋŋ akɛ “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni”—jeee naanɔ piŋmɔ. (Romabii 6:23) Enɛ hewɔ lɛ, beni King James Version lɛ tsɔɔ bɔ ni gbohiiashitee lɛ ji ha lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ŋshɔ lɛ jie gbohii ni yɔɔ emli lɛ eha; ni gbele kɛ hɛl jie gbohii ni yɔɔ amɛmli lɛ amɛha.” Nakai nɔŋŋ hu Douay Biblia lɛ kɛɔ akɛ “ŋshɔ lɛ . . . kɛ gbele kɛ hɛl jie amɛgbohii lɛ amɛha.” Hɛɛ, yɛ ekukufoo mli lɛ, mɛi ni yɔɔ hɛl lɛ égboi, ‘amɛwɔ̀’ tamɔ bɔ ni Yesu kɛɛ lɛ.—Kpojiemɔ 20:13.
Ani oheɔ oyeɔ yɛ anɔkwale mli akɛ tsɔɔmɔ ni ji naanɔ kojomɔ yɛ hɛl lɛ haa mɛi sumɔɔ Nyɔŋmɔ sane? Dabi kwraa. Yɛ mɛi ni sumɔɔ jalɛsaneyeli, ní amɛyɔɔ suɔmɔ lɛ ajwɛŋmɔi amli lɛ, eji susumɔ ni akpooɔ mɔ! Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ” ni akɛ, kooloi ni ayeɔ amɛ awui po lɛ ji nihii nii kɛha lɛ.—1 Yohane 4:8; Abɛi 12:10; Yeremia 7:31; Yona 4:11.
Afite “Mfoniri” lɛ Kwraa yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ
Nyɔŋmɔ kɛ Kristojamɔ ni afiteɔ lɛ kwraa lɛ miiya nɔ ŋmɛnɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ, jamɔ he nilelɔ ko tsɔɔ naataamɔ ni yaa nɔ yɛ Protestant sɔlemɔ ni eyɔɔ mli lɛ mli akɛ, eji nɔ ni “kɔɔ kɛji hegbɛ ni Ŋmalɛ lɛ kɛ hemɔkɛyeli jajemɔ lɛ yɔɔ ji nɔ ni akɛbaatsu nii, aloo hegbɛ ni damɔ susumɔi ni yɔɔ srɔto nɔ kɛ nɔ ni damɔ adesai ahe susumɔ nɔ lɛ ji nɔ ni akɛbaatsu nii lɛ he, kɛji anɔkwa ni sɔlemɔ lɛ yeɔ ehaa Nuntsɔ ni Kristo ji lɛ ji nɔ ni akɛbaatsu nii, aloo Kristojamɔ mli gbeekpamɔ kɛ tsakemɔ ni aaatsake koni esa yinɔbii ni yɔɔ lɛ anifeemɔ he lɛ ji nɔ ni akɛbaatsu nii. Sane ni asusuɔ he lɛ ji akɛ: Namɔ tsɔɔ bɔ ni esa akɛ sɔlemɔ lɛ aba amɛjeŋ amɛha . . . Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ loo susumɔ ni ehe shi waa ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ?”
Dɔlɛ sane ji akɛ, “susumɔ ni ehe shi waa ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ” ji nɔ ni akã he akɛtsuɔ nii lolo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ejeee teemɔŋ sane akɛ sɔlemɔi pii etsake amɛshidaamɔ yɛ saji babaoo ahe bɔni afee ni mɛi ana akɛ amɛmiiya hiɛ ni amɛsumɔɔɔ ni amɛkɛ hiɛaŋkwɛmɔ tsuɔ saji ahe nii. Titri lɛ yɛ saji ni kɔɔ jeŋba he lɛ, sɔlemɔi lɛ ebafee mɛi ni ŋmɛɔ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ waa, taakɛ atsĩ tã yɛ sane ni aŋma kɛtsɔ hiɛ lɛ mli lɛ. Ni kɛlɛ, Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ ajwamaŋbɔɔ, gbalafitemɔ, kɛ nuu ni kɛ nuu náa bɔlɛ lɛ fɛɛ ji eshafeemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni ákɛ, mɛi ni kɛ amɛhe woɔ eshai ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ “anine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ.”—1 Korintobii 6:9, 10; Mateo 5:27-32; Romabii 1:26, 27.
Beni bɔfo Paulo ŋma wiemɔ ni atsɛ yisɛɛ kɛtsɔ enɛ hiɛ lɛ, no mli lɛ Helabii kɛ Romabii ni efee ekome ni yɔɔ yɛ ebeaŋ lɛ eyi obɔ kɛ efɔŋfeemɔi srɔtoi fɛɛ. Kulɛ Paulo baanyɛ asusu akɛ: ‘Hɛɛ, Nyɔŋmɔ kpata Sodom kɛ Gomora hiɛ ni eha etsɔ lamlu yɛ bɔlɛnamɔ mli eshafeemɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ hewɔ, shi enɛ ba mli afii 2,000 ni eho nɛ! Eka shi faŋŋ akɛ enɛ kɔɔɔ nɛkɛ yinɔ ni nilee etee hiɛ nɛɛ he.’ Shi kɛlɛ, esusuuu akɛ ehi; ekpoo akɛ eeefite Biblia mli anɔkwale lɛ.—Galatabii 5:19-23.
Kwɛmɔ “Mfoniri” lɛ Diɛŋtsɛ Gbɛ
Beni Yesu kɛ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ egbii amli lɛ wieɔ lɛ, ekɛɛ akɛ amɛjamɔ lɛ ji ‘yakatswaa nɔ ejaakɛ amɛtsɔɔ tsɔɔmɔi ni ji gbɔmɛi akitãi.’ (Mateo 15:9) Nakai osɔfoi lɛ fee Yehowa Mla ni ekɛha kɛtsɔ Mose nɔ lɛ pɛpɛɛpɛ taakɛ osɔfoi ni yɔɔ Kristendom lɛ fee lɛ, ni amɛkahe amɛmiifee amɛmiishi Kristo tsɔɔmɔ lɛ—amɛkɛ blema saji mli “amale” hà ŋwɛi anɔkwale lɛ nɔ. Shi Yesu kpa amalei lɛ fɛɛ he mama bɔ ni afee ni mɛi ni hiɛ tsuii krɔŋŋ lɛ aná he sɛɛ. (Marko 7:7-13) Yesu wie anɔkwale lɛ, kɛji asumɔ loo asumɔɔɔ. Ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be.—Yohane 17:17.
Kwɛ bɔ ni esoro Yesu kwraa yɛ mɛi babaoo ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ahe! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ gba fɔ̃ shi akɛ: “Gbɔmɛi kɛ ekãafeemɔ baasumɔ nibii heei ni baa lɛ, ni amɛaabua . . . tsɔɔlɔi anaa amɛha amɛhe yɛ nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ lɛ anaa; kɛkɛ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaabo anɔkwale lɛ toi lɛ, amɛbaatsɔ amɛhe kɛya blema adesãi moŋ ahe.” (2 Timoteo 4:3, 4, The Jerusalem Bible) Nɛkɛ “blema adesãi” nɛɛ ni wɔsusu amɛteŋ fioo komɛi ahe lɛ, kpataa nii ahiɛ yɛ mumɔŋ, yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he anɔkwale lɛ tswaa mɔ emaa shi, ni ekɛ mɔ yaa naanɔ wala mli. Enɛ ji anɔkwale lɛ ni Yehowa Odasefoi woɔ bo hewalɛ ni opɛi mli okwɛ lɛ.—Yohane 4:24; 8:32; 17:3.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Taakɛ Yesu tsɔɔ yɛ abɛbua ni kɔɔ ŋmãa lɛ kɛ jwɛi lɛ ahe, kɛ yɛ enɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ agbó ni lɛɛ kɛ gbɛ ni nɔ etsa lɛ he lɛ (Mateo 7:13, 14), anɔkwa jamɔ baakã he afee nɔ ni mɛi fioo ko pɛ kɛ amɛhe woɔ mli yɛ yinɔi ni eho lɛ fɛɛ mli. Kɛlɛ, mɛi ni tamɔ jwɛi babaoo lɛ ayi baafa fe amɛ, mɛi ni baawie amɛdiɛŋtsɛ kɛ amɛtsɔɔmɔi lɛ ahe akɛ no ji Kristojamɔ lɛ diɛŋtsɛ lɛ. Nɛkɛ tsakemɔ nɛɛ he ji nɔ ni wɔsane lɛ wieɔ he lɛ.
b “Hɛl” ji Hebri wiemɔ Sheol kɛ Hela wiemɔ Hades lɛ shishitsɔɔmɔ, nɔ ni enyɔ lɛ fɛɛ tsɔɔ kɛkɛ ji “gbonyobu lɛ.” No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni Ŋleshi shishitsɔɔlɔi ni tsɔɔ King James Version lɛ shishi lɛ tsɔɔ Sheol shishi shii 31 akɛ “hɛl” lɛ, amɛtsɔɔ shishi shii 31 hu akɛ “gbonyobu” kɛ shii 3 akɛ “bu,” ni tsɔɔ akɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ nɔ kome too lɛ nɔŋŋ.
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
He ni Aná Gbɛi Kristofonyo lɛ Kɛjɛ
Kɛ hoo kwraa lɛ afii nyɔŋma yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, abale esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛfata “Gbɛ Lɛ” he. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:2, NW; 19:9, 23, NW; 22:4, NW) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛshihilɛ gbɛ lɛ tsɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo mli, mɔ ni ji “gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ” he. (Yohane 14:6) Kɛkɛ ni yɛ be ko, yɛ afi 44 Ŋ.B. sɛɛ yɛ Siria Antiokia lɛ, “atsɛ” Yesu kaselɔi lɛ “yɛ ŋwɛi nɔkpɛlɛmɔ naa akɛ Kristofoi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 11:26, NW) Abakpɛlɛ nɛkɛ gbɛi nɛɛ nɔ oya nɔŋŋ, yɛ maŋ onukpai lɛ po ateŋ. (Bɔfoi lɛ Asaji 26:28) Gbɛi hee lɛ tsakeee bɔ ni Kristofoi hiɔ shi amɛhaa lɛ, nɔ ni étee nɔ efee Kristo nɔ̃ lɛ he okadi lɛ.—1 Petro 2:21.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]
Kɛtsɔ amɛmaŋ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ, Yehowa Odasefoi tsɔɔ gbɔmɛi lɛ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ atsu nii
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 4 lɛ Jɛ]
Nɔ ni ji etɛ kɛjɛ abɛkugbɛ: United Nations/Photo by Saw Lwin