Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w08 7/1 bf. 18-20
  • Ye Obua Obii ni Amɛnyɛ Amɛdamɔ Awerɛhoyeli Naa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ye Obua Obii ni Amɛnyɛ Amɛdamɔ Awerɛhoyeli Naa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Bɔ ni Ooofee Owie Gbele He
  • He ni Abaaná Gbɛtsɔɔmɔ Kpakpa Yɛ
  • Osanebimɔi lɛ Ahetoo
  • Fɔlɔi, Nyɛ Nine Ashɛa Nyɛ Bi Lɛ Tsui Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Tsɔsemɔ Obi Koni Etu Ehe Eha Nyɔŋmɔ Jamɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Fɔlɔi, Nyɛyea Nyɛbuaa Nyɛbii Lɛ Ni Amɛhemɔkɛyeli Lɛ Mli Awa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
  • Tsɔsemɔ Obi Kɛjɛ Egbekɛbiiashi
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
w08 7/1 bf. 18-20

Ye Obua Obii ni Amɛnyɛ Amɛdamɔ Awerɛhoyeli Naa

YƐ WOJI ahɔɔmɔ shwapo ko ni aheɔ nii waa yɛ mli lɛ mli lɛ, yoofɔyoo ko ni ehao lɛ kɛ dɔlɛ kɛɛ nihɔɔlɔi lɛ ateŋ mɔ kome akɛ: “Nyɛshwapo lɛ mli eyi obɔ kɛ woji, shi nyɛbɛ wolo ko ni baaye abua mibi lɛ!” Yoofɔyoo lɛ miitao gbɛtsɔɔmɔ ko ni ekɛbaatsu nii kɛye ebua ebi nuu fioo lɛ ni enyɛ edamɔ amɛweku lɛ mli nyo ko ni esumɔɔ esane waa ni gbo trukaa lɛ gbele lɛ naa.

Yoofɔyoo nɛɛ ŋkɔmɔyeli lɛ ja. Kɛ́ gbekɛbii na akɛ amɛsuɔlɔ ko egbo lɛ ehaa amɛhaoɔ waa! Gbekɛbii bɔɔ mɔdɛŋ waa kɛ́ amɛyɛ weku ni akwɛɔ amɛ jogbaŋŋ lɛ mli, shi gbele baanyɛ aŋɔ mɔ ko ni gbekɛ ko sumɔɔ esane waa lɛ kɛya. Ákɛ fɔlɔ lɛ, te ooofee tɛŋŋ oye obua obi kɛji esuɔlɔ ko miihe agbo loo egbo momo po?

Eji anɔkwale akɛ kɛ́ osuɔlɔ ko miihe agbo loo egbo lɛ, ekolɛ bo diɛŋtsɛ lɛ obaahao waa; ekolɛ obaanu tsuiŋdɔlɛ he ni obaajwɛŋ he. Shi esaaa akɛ ohiɛ kpaa nɔ akɛ oyelikɛbuamɔ he miihia obii lɛ. Aŋma yɛ wolo ko ni helatsamɔhe ko ni akwɛɔ mɛi ni miiye gbele hela yɛ ni yɔɔ Minnesota yɛ U.S.A. lɛ jara lɛ mli akɛ: “Kɛ́ aagba sane ko ni gbekɛbii nu emli saji komɛi lɛ, bei pii lɛ amɛyanuuu shishi loo ehaa amɛnáa susumɔ ni ejaaa.” Wolo lɛ kɛfata he akɛ: “Kɛ́ sane ko ba lɛ, esa akɛ aha gbekɛbii ale anɔkwale fɛɛ ni yɔɔ mli.” No hewɔ lɛ ebaafee nɔ ni hi akɛ aaagbala anɔkwalei nɛɛ mli aha gbekɛbii yɛ gbɛ ni amɛbaanyɛ amɛnu shishi nɔ. Enɛ feemɔ baawa ejaakɛ esoro bɔ ni gbekɛ fɛɛ gbekɛ nuɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ shishi ehaa.—1 Korintobii 13:11.

Bɔ ni Ooofee Owie Gbele He

Niiamlitaolɔi komɛi kɛɔ akɛ, esa akɛ fɔlɔi akwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni amɛkɛ wiemɔi tamɔ “ewɔ,” “eje mli,” loo “etee baatsemɔ lɛ ebaaa” lɛ tsuɔ nii amɛhaa kɛ́ amɛkɛ gbekɛbii miigba gbele he sane. Wiemɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ni akɛaatsu nii ni agbalaaa mli lɛ baanyɛ aha gbekɛbii lɛ ayiŋ afutu amɛ. Eji anɔkwale akɛ Yesu kɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ni ji wɔ̀ tsu nii kɛkɔ gbele he, ni eja gbɛ akɛ efee nakai. Shi kaimɔ akɛ, no mli lɛ jeee gbekɛbii ekɛwieɔ lɛ. Egbala mfonirifeemɔŋ wiemɔ ni ekɛtsu nii lɛ mli. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Wɔshieŋtsɛ Lazaro ewɔ.” Eyɛ mli akɛ ekaselɔi lɛ edara moŋ, ‘shi amɛsusu akɛ wɔ̀ kpakpa he Yesu wieɔ lɛ.’ No hewɔ lɛ, Yesu gbala mli faŋŋ etsɔɔ amɛ akɛ: “Lazaro égbo.” (Yohane 11:11-14) Kɛ́ ebi ni agbala nibii amli tamɔ nɛkɛ atsɔɔ mɛi ni edara po lɛ, belɛ ehe miihia waa ni aha nibii amli afee faŋŋ aha gbekɛbii!

Woloŋmalɔi Mary Ann Emswiler kɛ James P. Emswiler kɛɛ akɛ: “Ekolɛ fɔlɔi baabɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ wiemɔi ni haŋ amɛbii lɛ atsui afã atsu nii kɛ́ amɛmiiwie gbele he kɛmiitsɔɔ amɛbii lɛ.” Amɛkɛfata he akɛ: “Kɛ́ fɔlɔi fee nakai lɛ, ekolɛ amɛbaaha amɛbii lɛ aná susumɔ ni kulɛ ebɛ amɛjwɛŋmɔ mli, ni enɛ baanyɛ aha amɛtsui afã loo eye amɛ awui.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ okɛɛ gbekɛ ko kɛkɛ akɛ esuɔlɔ ko ni egbo lɛ ewɔ lɛ, ebaanyɛ eha gbekɛ lɛ ashe gbeyei akɛ kɛ́ je na ni eyawɔ lɛ, ekolɛ lɛ hu eteŋ shi dɔŋŋ. Kɛ́ akɛɛ gbekɛ fioo ko akɛ esuɔlɔ ko ni egbo lɛ “tee baatsemɔ lɛ ebaaa” lɛ, ebaanyɛ eha enu he akɛ akpoo lɛ.

Fɔlɔi babaoo ena akɛ kɛ́ amɛkɛ wiemɔi ni shishinumɔ waaa ni mli kã shi tsu nii beni amɛwieɔ gbele he amɛtsɔɔ gbekɛbii lɛ, gbekɛbii lɛ nuɔ shishi fe nɔ ni amɛkɛ fɔŋwiemɔi loo abɛbuaŋ wiemɔi aaatsu nii. (1 Korintobii 14:9) Niiamlitaolɔi woɔ ŋaa akɛ ehi akɛ ooowo obii lɛ hewalɛ ni amɛbi saji koni amɛwie nɔ ni haoɔ amɛ lɛ he. Sane ni okɛ obii lɛ aaafɔ gbaa lɛ baanyɛ aye abua kɛjie yiŋsusumɔi ni ejaaa ni amɛhiɛ lɛ kɛjɛ amɛyiŋ, ni ebaaha ona gbɛ̀i krokomɛi ni obaanyɛ otsɔ onɔ kɛye obua obii lɛ.

He ni Abaaná Gbɛtsɔɔmɔ Kpakpa Yɛ

Yɛ be mli ni mɔ ko egbo ni ayeɔ awerɛho lɛ, obii lɛ kɛ amɛhe baafɔ̃ onɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ, yelikɛbuamɔ, kɛ amɛsanebimɔi ahetoo. Belɛ, nɛgbɛ obaanyɛ oná saji kpakpai ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ, ni kɔɔ gbele he yɛ? Mɛi babaoo ena akɛ saji ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ, ni shɛjeɔ mɔ mii ni haa anáa hiɛnɔkamɔ yɛ Biblia lɛ mli. Anɔkwa saji ni kɔɔ bɔ ni fee ni gbele ba, shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ, kɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ kɛha gbohii lɛ he lɛ hu yɛ Biblia lɛ mli. Esa akɛ anɔkwa sane ni mli kã shi faŋŋ ni ji akɛ, “gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko” lɛ aye abua obii lɛ ni amɛna akɛ amɛsuɔlɔ ni egbo lɛ enaaa nɔ̃. (Jajelɔ 9:5) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔɔ Biblia lɛ nɔ ehaa wɔnáa hiɛnɔkamɔ akɛ, wɔbaana wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ekoŋŋ yɛ paradeiso shikpɔŋ lɛ nɔ.—Yohane 5:28, 29.

Kɛ́ okɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ tsu nii lɛ, obaanyɛ oye obua obii lɛ ni amɛna akɛ yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni haoɔ mɔ ni amɛkɛbaakpe lɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛná ehe gbɛtsɔɔmɔ kɛ miishɛjemɔ ni anyɛɔ amuɔ afɔ̃ɔ nɔ yɛ Biblia lɛ mli. Agbɛnɛ hu, obii lɛ baana akɛ, akɛ fɔlɔ lɛ, okɛ ohe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ shihilɛ mli saji ni he hiaa lɛ amli.—Abɛi 22:6; 2 Timoteo 3:15.

Osanebimɔi lɛ Ahetoo

Beni oyeɔ obuaa obii ni amɛdamɔ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa lɛ, ekolɛ okɛ shihilɛi komɛi ni oleee bɔ ni ooofee otsu he nii lɛ baakpe. Mɛni obaanyɛ ofee kɛ́ ebalɛ nakai?a Ha wɔsusu saji komɛi ni afɔɔ bimɔ lɛ ahe wɔkwɛ.

• Ani esa akɛ mikɛ miwerɛhoyeli lɛ atee mibii lɛ? Nilee yɛ mli akɛ oosumɔ ni obu obii lɛ ahe. Shi ani eji tɔmɔ akɛ obii lɛ aaana akɛ ooye awerɛho? Fɔlɔi babaoo ena akɛ ehi jogbaŋŋ akɛ amɛaaha amɛbii lɛ ana awerɛho ni amɛyeɔ lɛ, ni amɛkɛ nakai feemɔ tsɔɔ amɛbii lɛ akɛ tɔmɔ ko bɛ he akɛ aaaye awerɛho. Amɛteaŋ mɛi komɛi kɛ amɛbii lɛ susuɔ Biblia mli amaniɛbɔi ni kɔɔ aŋkroaŋkroi ni ye awerɛho ni amɛkɛteee lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu fó be ni eshieŋtsɛ Lazaro gbo lɛ. Yesu kɛ ehenumɔi eteee.—Yohane 11:35.

• Ani esa akɛ mikɛ gbekɛbii lɛ aya he ni abaafee yara lɛ yɛ, loo gbonyobu lɛ he loo he ni abaaha yarafeemɔ he wiemɔ lɛ yɛ lɛ? Kɛ́ okɛ amɛbaaya lɛ, ehe baahia ni oha gbekɛbii lɛ ale nibii ni baaya nɔ lɛ kɛ yiŋtoo hewɔ ni abaafee nakai lɛ kɛtsɔ hiɛ. Eji anɔkwale akɛ yɛ shihilɛ komɛi amli lɛ, fɔlɔi baanyɛ akpɛ amɛyiŋ akɛ amɛhaŋ amɛbii lɛ kɛ amɛhe awo nifeemɔi nɛɛ fɛɛ amli loo ekomɛi amli yɛ yiŋtoi kpakpai komɛi ahewɔ. Gbekɛbii ni yaa yara ni Yehowa Odasefoi toɔ he gbɛjianɔ lɛ baanyɛ aná wiemɔ ni ajɛɔ Biblia lɛ mli ahaa lɛ he sɛɛ. Kɛfata he lɛ, ‘suɔmɔ’ ni mɛi ni eba yara lɛ shishi lɛ jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ baanyɛ aná gbekɛbii po anɔ hewalɛ kpakpa ni ebaashɛje amɛmii.—Romabii 12:10, 15; Yohane 13:34, 35.

• Ani esa akɛ mikɛ mibii lɛ agba suɔlɔ ni egbo lɛ he sane? Niiamlitaolɔi komɛi kɛɔ akɛ, kɛ́ okɛ obii lɛ egbaaa suɔlɔ ni egbo lɛ he sane lɛ, ekolɛ amɛbaamu sane naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ okɛ nɔ ko miitee amɛ yɛ mɔ ni egbo lɛ he, loo oobɔ mɔdɛŋ ni ojie mɔ ni egbo lɛ kɛjɛ ojwɛŋmɔ mli kwraa. Woloŋmalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Julia Rathkey lɛ kɛɛ akɛ: “Ehe miihia ni aye abua gbekɛbii ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛsuɔlɔ lɛ egbo, ni amɛkashe gbeyei.” Kɛ́ wɔwie mɔ ni egbo lɛ he ni wɔshiuuu sane ko nɔ, ni wɔtsĩ esui kɛ nibii kpakpai ni efee lɛ atã kɛfata he lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ awerɛhoyeli lɛ naa. Fɔlɔi ni ji Odasefoi lɛ kɛ Biblia mli hiɛnɔkamɔ akɛ abaatee gbohii ashi kɛya paradeiso shikpɔŋ, ni hela kɛ gbele ehiŋ nɔ dɔŋŋ lɛ nɔ lɛ shɛjeɔ amɛbii lɛ amii.—Kpojiemɔ 21:4.

• Te mafee tɛŋŋ maye mabua mibi lɛ kɛdamɔ awerɛhoyeli naa? Be ni obi lɛ yeɔ awerɛho lɛ, ekolɛ ekɛ shihilɛi komɛi baakpe, ehe baanyɛ aye po. Gbekɛ lɛ mli baanyɛ afu loo ebaahao akɛni eenu he akɛ ebɛ yelikɛbuamɔ ko ni enine enyɛ shi lɛ hewɔ. Kɛ́ obi lɛ miinu fɔyeli he, ekpɛtɛɔ bo waa fe tsutsu, loo etsui fãa kɛ́ obashɛɛɛ shĩa mra loo obɛ hewalɛ lɛ, kaaha efee bo naakpɛɛ. Te ooofee tɛŋŋ otsu shihilɛ ni obi lɛ tsɔɔ mli lɛ he nii lɛ? Esaaa akɛ ohaa obi lɛ nuɔ he akɛ oyɔseko akɛ ehao. No hewɔ lɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ shi ni okɛ ojwɛŋmɔ aya shihilɛ lɛ nɔ. Kaaba bɔ ni gbele lɛ ená gbekɛ lɛ nɔ hewalɛ lɛ shi. Ha gbekɛ lɛ tsui daa, ni ofee onii yɛ gbɛ ni baaha enyɛ ebi bo saji ni ekɛ bo agba sane ni eshiuuu nɔ ko nɔ lɛ nɔ. Obaanyɛ otsɔ “ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ” nɔ owaje hiɛnɔkamɔ ni okɛ obi lɛ fɛɛ yɔɔ lɛ.—Romabii 15:4.

• Mɛɛ be esa akɛ wɔbɔi wɔweku lɛ mli nifeemɔi kɛ nibii krokomɛi afeemɔ ekoŋŋ? Awerɛhoyeli he nilelɔi kɛɔ akɛ, esa akɛ nyɛya nɔ nyɛfee nyɛdaa gbi nifeemɔi lɛ ateŋ babaoo bɔ ni nyɛaanyɛ. Nifeemɔi kpakpai ni nyɛbaaya nɔ nyɛfee lɛ ji gbɛ ko ni hi jogbaŋŋ ni nyɛbaanyɛ nyɛtsɔ nɔ kɛdamɔ awerɛhoyeli lɛ naa. Fɔlɔi babaoo ni ji Yehowa Odasefoi lɛ ena akɛ, Nyɔŋmɔjamɔ mli nifeemɔi kpakpai, ni weku Biblia nikasemɔ kɛ Kristofoi akpeeiyaa fata he lɛ ní akɛ he aaawo mli daa lɛ baanyɛ atswa weku lɛ ama shi, ni ewo emli bii lɛ hewalɛ.—5 Mose 6:4-9; Hebribii 10:24, 25.

Gbekɛbii baaya nɔ amɛkɛ gbele he saji ni haoɔ mɔ akpe yɛ be kɛ beaŋ kɛyashi beni Yehowa Nyɔŋmɔ aaajie hela kɛ gbele kɛya kwraa. (Yesaia 25:8) Shi kɛ́ aha gbekɛbii atsui yɛ gbɛ kpakpa nɔ ni aye abua amɛ lɛ, amɛbaanyɛ amɛdamɔ awerɛhoyeli naa jogbaŋŋ kɛji amɛsuɔlɔ ko ŋmɛɛ amɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Akɛ saji ni yɔɔ sane nɛɛ mli lɛ haaa akɛ nɔ ko ni akɛmiiwo mlai yɛ saji ni kɔɔ bɔ ni aaafee adamɔ awerɛhoyeli naa lɛ ahe. Esa akɛ okadi akɛ esoro shihilɛi ni yɔɔ maŋ fɛɛ maŋ mli, ni esoro jakumaŋ fɛɛ jakumaŋ kusumii.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 19]

Wó obii lɛ hewalɛ ni amɛbi saji koni amɛwie nɔ ni haoɔ amɛ lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Nyɛyaa nɔ nyɛfea nyɛdaa gbi nifeemɔi, ni nyɛweku Biblia nikasemɔ fata he lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje