NIKASEMƆ 13
LALA 4 Yehowa Kwɛɔ Minɔ
Yehowa Nine Efoko Kuku
“Ani Yehowa nine yɛ kuku tsɔ?”—4 MO. 11:23.
NƆ NI WƆBAAKASE
Bɔ ni wɔbaafee wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa baahã wɔ wɔheloonaa hiamɔ nii be fɛɛ be.
1. Be ni Mose nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛmiijɛ Ejipt lɛ, mɛɛ nibii efee ni tsɔɔ akɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ?
HEBRIBII AWOLO lɛ wie mɛi pii ni he Yehowa amɛye lɛ ahe. Amɛteŋ mɔ kome ni hemɔkɛyeli sa kadimɔ waa ji, Mose. (Heb. 3:2-5; 11:23-25) Be ni Yehowa kɛɛ lɛ ni eyajie Israelbii lɛ yɛ Ejipt lɛ, kulɛ Farao kɛ esraafoi lɛ ahe ŋmiŋmi baanyɛ amɔ lɛ ni eyaŋ, shi etee ejaakɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. Be ni amɛfo Ŋshɔ Tsuru lɛ kɛ be ni amɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ fɛɛ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. (Heb. 11:27-29) Be ni shɛ he ko lɛ, Israelbii lɛ ateŋ mɛi pii ayiŋ fee amɛ enyɔnyɔɔnyɔ kɛji Yehowa baanyɛ aya nɔ akwɛ amɛ, shi Mose lɛ, etee nɔ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. Mose hemɔkɛyeli lɛ efeee efolo, ejaakɛ Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehã Israelbii lɛ nu kɛ niyenii yɛ ŋa kpataa lɛ nɔ.a—2 Mo. 15:22-25; Lala 78:23-25.
2. Mɛni hewɔ Yehowa bi Mose akɛ: “Ani Yehowa nine yɛ kuku tsɔ?” lɛ? (4 Mose 11:21-23)
2 Eyɛ mli akɛ Mose heɔ Yehowa eyeɔ waa moŋ, shi aaafee afi sɛɛ be ni Yehowa etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ekpɔ̃ Israelbii lɛ, eyiŋ fee lɛ enyɔnyɔɔnyɔ kɛji Yehowa baanyɛ ahã amɛ loo tamɔ bɔ ni ekɛɛ lɛ. No mli lɛ, Israelbii lɛ ayi fa waa, no hewɔ lɛ ewa kɛhã Mose akɛ ebaahe eye akɛ Yehowa baanyɛ ehã amɛ loo bɔ ni baashɛ amɛ fɛɛ yɛ ŋa kpataa lɛ nɔ. Shi Yehowa bi lɛ akɛ: “Ani Yehowa nine yɛ kuku tsɔ?” (Kanemɔ 4 Mose 11:21-23.) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, “Yehowa nine” ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ shishi ji, Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ loo ehewalɛ ni ekɛtsuɔ nii lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, etamɔ nɔ ni Yehowa miibi Mose akɛ, ‘Ani osusuɔ akɛ minyɛŋ mafee nɔ ni mikɛɛ mafee lɛ?’
3. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni wɔsusu Mose kɛ Israelbii lɛ asane lɛ he lɛ?
3 Bei komɛi lɛ, ani bo hu onuɔ he akɛ Yehowa nyɛŋ ehã bo loo oweku lɛ nyɛheloonaa hiamɔ nii? Kɛ́ onuɔ he nakai jio, onuuu he nakai jio, hã wɔkwɛ nɔ hewɔ ni eshɛ he ko lɛ, Mose kɛ Israelbii lɛ heee amɛyeee akɛ Yehowa baanyɛ ekwɛ amɛ lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ ŋmalɛi komɛi ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa baakwɛ wɔ be fɛɛ be.
NƆ NI WƆKASEƆ YƐ MOSE KƐ ISRAELBII LƐ ASANE LƐ MLI
4. Mɛni ba ni Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo yanu he akɛ Yehowa nyɛŋ ekwɛ amɛ lɛ?
4 Mɛni ba ni Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo yanu he akɛ Yehowa nyɛŋ ekwɛ amɛ lɛ? Be ni Israelbii lɛ shi Ejipt kɛmiiya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, “futufutu gbɔmɛi babaoo” fata amɛhe kɛshi. (2 Mo. 12:38; 5 Mo. 8:15) Be ni amɛnyiɛ ŋa kpeteŋkpele lɛ nɔ be saŋŋ lɛ, mana lɛ ni amɛyeɔ lɛ jie futufutu gbɔmɛi lɛ kɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo, ni no hewɔ lɛ amɛbɔi huhuuhu wiemɔ. (4 Mo. 11:4-6) Niyenii komɛi ni amɛyeɔ yɛ Ejipt lɛ bɔi amɛtsine baa. Bɔ ni mɛi lɛ yeɔ Mose tsui sɔŋŋ hewɔ lɛ, enu he akɛ lɛ ji mɔ ni esa akɛ ehã amɛ nibii nɛɛ.—4 Mo. 11:13, 14.
5-6. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni futufutu gbɔmɛi lɛ anifeemɔi lɛ ná Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo anɔ hewalɛ lɛ mli?
5 Eeenyɛ efee akɛ bɔ ni futufutu gbɔmɛi lɛ ahiɛ esɔɔɔ nɔ ni Yehowa ehã amɛ lɛ ná Israelbii lɛ ekomɛi anɔ hewalɛ. Nakai nɔŋŋ wɔ hu kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, bɔ ni mɛi ahiɛ esɔɔɔ nii lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ ni wɔhiɛ esɔŋ nibii ni Yehowa hãa wɔ lɛ. Enɛ baanyɛ aba lɛ nakai kɛji daa nɛɛ wɔmiishwe ni wɔná nibii ni tsutsu ko lɛ wɔyɔɔ lɛ loo wɔmiiye mɛi ahe awuŋa yɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ ahewɔ. Shi kɛ́ wɔhiɛ sɔ nibii ni wɔyɔɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ, wɔbaaná miishɛɛ.
6 Kulɛ esa akɛ Israelbii lɛ akai akɛ, Yehowa ehã amɛle akɛ kɛ́ amɛyashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛbaaná heloonaa nibii babaoo. Yehowa ekɛɛɛ akɛ nakai shiwoo lɛ baaba mli be ni amɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ. Wɔ hu, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama nibii ni wɔbɛ bianɛ lɛ anɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nibii ni Yehowa ewo shi akɛ ebaahã wɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ anɔ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔjwɛŋ ŋmalɛi ni baaye abua wɔ ni wɔhe Yehowa wɔye waa lɛ anɔ.
7. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ be fɛɛ be lɛ?
7 Ekolɛ obaabi ohe akɛ: ‘Kɛ́ nakai lɛ, mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ bi Mose akɛ: “Ani Yehowa nine yɛ kuku tsɔ?” lɛ?’ Ekolɛ Yehowa bi Mose sane nɛɛ koni ekɛye ebua lɛ ni ena akɛ, jeee hewalɛ kɛkɛ enine yɔɔ, shi moŋ ebaanyɛ ekpã enine mli kɛshɛ he fɛɛ he hu. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ yɛ ŋa nɔ he ko shɔŋŋ moŋ, shi Yehowa baanyɛ ehã amɛ loi babaoo. Nyɔŋmɔ tsɔ “nineshiwalɛ kɛ nine ni akpã mli” nɔ ejie ehewalɛ lɛ kpo. (Lala 136:11, 12) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ni mli wa miikpe lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ.—Lala 138:6, 7.
8. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkatɔ̃ tɔmɔ ni Israelbii lɛ kɛ futufutu gbɔmɛi lɛ tɔ̃ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
8 Etsɛɛɛ ni Yehowa hã Israelbii lɛ loo; ehã amɛ trakɔkɔi babaoo. Shi Israelbii lɛ edaaa Yehowa shi yɛ naakpɛɛ nii ni efee nɛɛ he. Moŋ lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo ye amim. Amɛloo trakɔkɔi babaoo fe bɔ ni he hiaa amɛ. Yehowa mli fu “mɛi ni hã nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ lɛ ba amɛtsine fe nine lɛ,” ni egbala amɛ toi. (4 Mo. 11:31-34) Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko kɛjɛ nɔ ni amɛfee lɛ mli. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkatsɔmɔ amimyelɔi. Kɛ́ niiatsɛmɛi ji wɔ jio, ohiafoi ji wɔ jio, esa akɛ wɔhã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa kɛ Yesu teŋ lɛ mli awa, ni no baatsɔɔ akɛ ‘wɔmiibua jwetrii anaa yɛ ŋwɛi.’ (Mat. 6:19, 20; Luka 16:9) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa baakwɛ wɔ.
Te mɛi babaoo fee amɛnii yɛ ŋa lɛ nɔ amɛhã tɛŋŋ? Ni mɛni wɔkaseɔ yɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 8)
9. Mɛni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa baafee?
9 Ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa kpãa enine mli eyeɔ ebuaa wɔ. Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ wɔhe fiŋ wɔ yɛ shika gbɛfaŋ loo hɔmɔ yeŋ wɔ.b Shi Yehowa shiŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Ebaaye ebua wɔ yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. Nyɛhãa wɔkwɛa shihilɛi enyɔ komɛi ni kɛ́ wɔyaje mli lɛ wɔbaanyɛ wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa baakpã enine mli ni ehã wɔ wɔhiamɔ nii: (1) kɛ́ wɔbɛ shika ni wɔkɛbaakwɛ wɔhe kɛ wɔweku lɛ kɛ (2) kɛ́ wɔmiinu he akɛ wɔnáŋ shika kɛkwɛ wɔhe wɔsɛɛ be ni wɔgbɔlɔ.
KƐ́ WƆBƐ SHIKA NI WƆKƐBAAKWƐ WƆHE KƐ WƆWEKU LƐ
10. Mɛɛ nibii baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaná shika kɛkwɛ wɔhe kɛ wɔweku lɛ?
10 Be ni jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, nibii amli baawa. Basabasafeemɔ ni baa yɛ maŋkwramɔŋ saji ahewɔ, tai, oshãrai, loo tsɛŋemɔ helai ni baa yɛ maji amli lɛ baanyɛ ahã wɔnitsumɔ loo wɔnibii aŋmɛɛ wɔ, loo ehã wɔfã kɛshi he ni wɔyɔɔ lɛ. Ekolɛ ehe baahia ni wɔtao nitsumɔ kroko loo wɔkɛ wɔweku lɛ afã kɛya he ni wɔbaanyɛ wɔná nitsumɔ yɛ kɛkwɛ amɛ. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni baatsɔɔ akɛ wɔheɔ wɔyeɔ waa akɛ Yehowa nine efoko kuku?
11. Mɛni baanyɛ aye abua bo kɛ́ obɛ shika ni okɛbaakwɛ ohe kɛ oweku lɛ? (Luka 12:29-31)
11 Nɔ titri ni baaye abua bo waa ji ni obaakɛɛ Yehowa nibii ni yeɔ otsui lɛ. (Abɛi 16:3) Sɔlemɔ obi Yehowa koni ehã bo hiɛshikamɔ ni onyɛ okpɛ yiŋ kpakpai, ni agbɛnɛ hu, eye ebua bo ni ‘okaye otsui babaoo’ yɛ shihilɛ ni oyaje mli lɛ he. (Kanemɔ Luka 12:29-31.) Yaa nɔ osɔle ni obi Yehowa ni eye ebua bo ni ohiɛ asɔ nibii ni he hiaa yɛ shihilɛ mli, tamɔ niyenii kɛ atade ni onáa bianɛ lɛ. (1 Tim. 6:7, 8) Taomɔ nii amli yɛ asafo lɛ woji ni kɛ ŋaawoi komɛi hãa yɛ nibii ni obaanyɛ ofee kɛ́ okɛ shika he naagbai miikpe lɛ amli. Saji ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ ni tsɔɔ nibii ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ́ wɔkɛ shika he naagbai miikpe lɛ eye ebua mɛi babaoo.
12. Mɛɛ saji kɛ́ Kristofonyo ko bi ehe lɛ, no baaye ebua lɛ ni ekpɛ yiŋ ni eweku lɛ baaná he sɛɛ?
12 Bei pii lɛ, nɔ ni mɛi komɛi feɔ ji, amɛshiɔ amɛweku lɛ ni amɛfãa kɛyaa he kroko amɛyatsuɔ nii. Shi sɛɛ mli lɛ, amɛteŋ mɛi pii yɔseɔ akɛ nilee bɛ yiŋ ni amɛkpɛ nɛɛ mli. Dani obaamɔ nitsumɔ ko mli lɛ, kaajwɛŋ shika ni obaaná lɛ pɛ he, shi kwɛmɔ akɛ ani ebaaye ebua bo kɛ oweku lɛ koni nyɛbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa. (Luka 14:28) Bi ohe akɛ: ‘Kɛ́ miyɛ he kroko ni mihefatalɔ hu yɛ he kroko lɛ, te enɛ baasa wɔgbalashihilɛ lɛ he ehã tɛŋŋ? Kɛ́ mifã kɛtee he kroko lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaasa misafoŋ kpee kɛ mishiɛmɔyaa he?’ Kɛ́ oyɛ bii lɛ, bi ohe sane ni he hiaa nɛɛ hu: ‘Kɛ́ mibɛ mibii lɛ amasɛi lɛ, te mafee tɛŋŋ makwɛ amɛ “yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ eŋaawoo lɛ mli” lɛ?’ (Efe. 6:4) Kɛ́ ookpɛ yiŋ nɛɛ, taomɔ Yehowa susumɔ yɛ sane lɛ he ni okɛ no atsu nii, moŋ fe ni obaanyiɛ owekumɛi kɛ onanemɛi ni ebuuu nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ sɛɛ.c Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Tony ni yɔɔ Asia anaigbɛ lɛ, ná nitsumɔi babaoo yɛ maŋsɛɛ ni abaawo lɛ nyɔmɔ babaoo. Enɛ baabi ni eshi eweku lɛ ni eyahi jɛmɛ. Shi be ni esɔle ni ekɛ eŋa susu sane lɛ he lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ emɔŋ nitsumɔ lɛ mli, shi moŋ amɛbaajie nibii komɛi yɛ amɛshihilɛ mli koni amɛkafite shika babaoo. Afii komɛi asɛɛ lɛ, Tony wie akɛ: “Yiŋ ni mikpɛ nɛɛ ehã miná hegbɛ miye mibua mɛi saŋŋ ni amɛbale Yehowa, ni wɔbii lɛ hu kɛ ekãa miisɔmɔ Yehowa. Wɔweku lɛ ena akɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔhi shi yɛ wiemɔi ni yɔɔ Mateo 6:33 lɛ naa lɛ, Yehowa baaya nɔ ekwɛ wɔ.”
KƐ́ WƆMIINU HE AKƐ WƆNÁŊ SHIKA KƐKWƐ WƆHE WƆSƐƐ BE NI WƆGBƆLƆ
13. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee bianɛ koni wɔnyɛ wɔkwɛ wɔhe wɔsɛɛ be ni wɔgbɔlɔ?
13 Nɔ kroko ni baanyɛ ehã wɔnu he akɛ Yehowa nine yɛ kuku ji, kɛ́ wɔmiisusu bɔ ni wɔshihilɛ baaji ehã wɔsɛɛ be ni wɔgbɔlɔ lɛ he. Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔtsu nii waa koni wɔsɛɛ lɛ wɔná nɔ ko kɛkwɛ wɔhe. (Abɛi 6:6-11) Kɛ́ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ shika ko ato kɛhã wɔsɛɛ lɛ, naagba ko bɛ he. Eji anɔkwale akɛ, kɛ́ wɔhe fi wɔ lɛ, shika baanyɛ aye abua wɔ. (Jaj. 7:12) Shi esaaa akɛ shika sane heɔ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ.
14. Kɛ́ wɔmiisusu nɔ ni wɔbaafee kɛkwɛ wɔhe wɔsɛɛ lɛ he lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔhã Hebribii 13:5 lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ?
14 Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko bua shika naa ehã ehe shi “ejeee niiatsɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ,” eeefee buulu. (Luka 12:16-21) Mɔ ko mɔ ko leee wɔ́ sane. (Abɛi 23:4, 5; Yak. 4:13-15) Agbɛnɛ hu, Yesu wie akɛ kɛ́ mɔ ko miitao ebatsɔ ekaselɔ lɛ, esa akɛ esaa ejwɛŋmɔ akɛ, ‘ebaashi nibii ni eyɔɔ lɛ fɛɛ.’ (Luka 14:33) Nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ ba blema Kristofoi ni hi shi yɛ Yudea lɛ anɔ; amɛnibii fɛɛ ŋmɛɛ amɛ, shi no fiteee amɛmiishɛɛ. (Heb. 10:34) Yɛ wɔbei nɛɛ amli hu lɛ, nyɛmimɛi babaoo kɛ amɛnitsumɔ, shika, kɛ amɛnibii eshã afɔle akɛni amɛkɛ amɛhe wooo pɔlitis mli lɛ hewɔ. (Kpo. 13:16, 17) Mɛni ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛfee nakai? Amɛhe amɛye waa akɛ Yehowa baaye shi ni ewo akɛ: “Mishiŋ bo, ni mikwaŋ bo kɔkɔɔkɔ” lɛ nɔ. (Kanemɔ Hebribii 13:5.) Wɔbaanyɛ wɔkɛ nɔ ko ato kɛhã wɔsɛɛ, shi wɔheɔ wɔyeɔ waa akɛ kɛ́ nɔ ko ni wɔkpaaa gbɛ ba lɛ, Yehowa baaye ebua wɔ.
15. Mɛɛ jwɛŋmɔ esa akɛ fɔlɔi aná yɛ bii ni amɛfɔɔ lɛ ahe? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
15 Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, yiŋtoo titri hewɔ ni mɛi fɔɔ ji, koni wɔsɛɛ kɛ́ amɛgbɔlɔ lɛ, amɛbii lɛ akwɛ amɛ, oookɛɛ amɛbii lɛ ji amɛhiɛnɔkamɔ kɛhã wɔsɛɛ. Shi Biblia lɛ kɛɛ fɔlɔi moŋ ni esa akɛ amɛkwɛ amɛbii. (2 Kor. 12:14) Yɛ anɔkwale mli lɛ, naagba ko bɛ he akɛ kɛ́ fɔlɔi lɛ gbɔlɔ lɛ, bii lɛ baaye abua amɛ, ni bii babaoo yɛ he miishɛɛ akɛ amɛbaafee nakai. (1 Tim. 5:4) Shi esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ ayɔse akɛ nɔ ni baahã amɛná miishɛɛ diɛŋtsɛ ji, ni amɛbaaye amɛbua amɛbii lɛ ni amɛbasɔmɔ Yehowa, shi jeee ni amɛbaaná jwɛŋmɔ lɛ akɛ, amɛmiikwɛ amɛbii lɛ koni wɔsɛɛ lɛ, bii lɛ hu abakwɛ amɛ.—3 Yoh. 4.
Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ susuɔ Biblia mli shishitoo mlai ahe kɛ́ amɛmiikpɛ amɛyiŋ yɛ saji ni kɔɔ amɛwɔsɛɛ he (Kwɛmɔ kuku 15)d
16. Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛye amɛbua amɛbii koni amɛnyɛ amɛkwɛ amɛhe wɔsɛɛ? (Efesobii 4:28)
16 Be ni oyeɔ obuaa obii lɛ ni amɛle bɔ ni amɛbaafee amɛkwɛ amɛhe wɔsɛɛ lɛ, hã amɛna akɛ bo diɛŋtsɛ lɛ okɛ ohiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ koni amɛkase bo. Kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ, hã amɛna akɛ ehi akɛ mɔ hiɛ baawa kɛnitsumɔ. (Abɛi 29:21; kanemɔ Efesobii 4:28.) Be ni amɛdaraa lɛ ye obua amɛ koni amɛkase nii jogbaŋŋ yɛ skul. Fɔlɔi baanyɛ atao nii amli koni amɛna Biblia mli shishitoo mlai ni amɛbaanyɛ amɛkɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛnyɛ amɛkpɛ yiŋ kpakpa yɛ nɔ ni esa akɛ amɛkase yɛ skul lɛ he. Oti ni esa akɛ fɔlɔi kɛma amɛhiɛ ji ni amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛnyɛ amɛkwɛ amɛhe, ni nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛná bei babaoo kɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ loo amɛtsɔmɔ gbɛgbalɔi po.
17. Mɛni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye?
17 Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ, Yehowa miisumɔ waa ni ekwɛ amɛ, ni ebaanyɛ efee nakai hu. Be ni jeŋ fɔŋ nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, wɔkɛ shihilɛi ni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahe wɔye akɛ Yehowa baakwɛ wɔ lɛ baakpe. Shi ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, nyɛhãa wɔhea wɔyea akɛ Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ baatsu nii koni wɔná nibii ni he hiaa wɔ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔhe wɔye waa akɛ ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ lɛ, Yehowa yɛ hewalɛ ni enine efoko kuku bɔ ni enyɛŋ eye ebua wɔ.
LALA 150 Taomɔ Nyɔŋmɔ Sɛɛ Gbɛ Koni Ehere Oyiwala
a Kwɛmɔ “Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni yɔɔ October 2023 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.
b Kwɛmɔ “Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni yɔɔ September 15, 2014 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.
c Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Mɔ Ko Nyɛŋ Nuŋtsɔmɛi Enyɔ Asɔmɔ” ni yɔɔ April 15, 2014 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.
d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko kɛ eŋa ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ etswa amɛbiyoo ni amɛkɛ lɛ kɛ ewu ni miima Maŋtsɛyeli Asa yɛ he ko lɛ miiwie.