NIKASEMƆ 34
LALA 3 Yehowa—Wɔhewalɛ, Wɔhiɛnɔkamɔ; Onɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ
Hemɔ Oye Akɛ Yehowa Kɛ Ohe Eshai Lɛ Eke Bo
“Okɛ mihe eshai lɛ tɔmɔ lɛ ke mi.”—LALA 32:5.
NƆ NI WƆBAAKASE
Wɔbaana nɔ hewɔ ni ehe miihia ni wɔhe wɔye akɛ, kɛ́ wɔfee esha ni wɔtsake wɔtsui lɛ, Yehowa kɛbaake wɔ. No sɛɛ lɛ, wɔbaasusu ŋmalɛi komɛi ni hãa wɔnaa akɛ, Yehowa kɛ eshai keɔ lɛɛlɛŋ lɛ ahe.
1-2. Kɛ́ wɔfee esha ni wɔtsake wɔtsui lɛ, mɛni Yehowa feɔ? Ni te enɛ hãa wɔnuɔ he wɔhãa tɛŋŋ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
MAŊTSƐ David tɔ̃ tɔmɔi komɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa yɛ eshihilɛ mli, ni enɛ hã ehenilee bu lɛ fɔ. (Lala 40:12; 51:3; yiteŋgbɛ niŋmaa) Shi Yehowa kɛ David he eshai lɛ ke lɛ, ejaakɛ David tsake etsui ni ejaje egbɛi. (2 Sam. 12:13) Be ni David na akɛ Yehowa kɛ ehe eshai lɛ eke lɛ lɛ, ená miishɛɛ waa.—Lala 32:1.
2 Wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ ni David ná lɛ eko kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa ena wɔ mɔbɔ ni ekɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ. Kɛ́ wɔtɔ̃ tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ po, shi wɔtsake wɔtsui, wɔjaje wɔhe eshai lɛ, ni wɔmia wɔhiɛ waa koni wɔkatɔ̃ nakai tɔmɔi lɛ ekoŋŋ lɛ, Yehowa kɛbaake wɔ. Enɛ ni wɔle lɛ shɛjeɔ wɔmii waa! (Abɛi 28:13; Bɔf. 26:20; 1 Yoh. 1:9) Agbɛnɛ hu, wɔle akɛ kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛke kwraa, ni ewóŋ nɔ dɔŋŋ. Enɛ hu hãa wɔnáa miishɛɛ waa!—Eze. 33:16.
Maŋtsɛ David fo lalai pii ni kɔɔ bɔ ni Yehowa kɛ eshai keɔ lɛ he (Kwɛmɔ kuku 1-2)
3-4. Te nyɛmi yoo ko nu he ehã tɛŋŋ yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ? Ni mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?
3 Shi bei komɛi lɛ, ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahe wɔye akɛ Yehowa kɛ esha ko ni wɔfee lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ. Nakai nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jennifer lɛ nu he. Jennifer fɔlɔi tsɔse lɛ yɛ anɔkwale lɛ mli, shi be ni eshɛ eblayeiaŋ lɛ, ebɔi nibii gbohii feemɔ yɛ dujiaŋ, ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ. Afii komɛi asɛɛ lɛ, ejaje egbɛi, ejɔɔ ehe nɔ ehã Yehowa, ni ehã abaptisi lɛ. Ewie akɛ: “Be ni mikpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, mibɔ ajwamaŋ, ni mitɔ dãa. Agbɛnɛ hu, nɔ ko fioo nɔŋŋ kɛkɛ lɛ, mimli efũ, ni mifee nɔ fɛɛ nɔ koni maná shika. Mile akɛ, Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ eshai nɛɛ eke mi, ejaakɛ mitsake mitsui. Shi loloolo lɛ, ewa kɛhã mi akɛ mahe maye akɛ ekɛke mi lɛɛlɛŋ.”
4 Ni bo hu? Ani bei komɛi lɛ, ewa kɛhã bo akɛ obaahe oye akɛ Yehowa kɛ eshai komɛi ni ofee be ko ni eho lɛ eke bo lɛɛlɛŋ? Kɛ́ nakai lɛ, kaimɔ David. David le akɛ, Yehowa naa mɔbɔ waa. No hewɔ lɛ, ehe eye akɛ Yehowa kɛ ehe eshai lɛ eke lɛ, ni no hã ená miishɛɛ. Yehowa miisumɔ ni bo hu ohe oye akɛ ekɛ ohe eshai lɛ eke bo koni oná miishɛɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana nɔ hewɔ ni ehe miihia ni wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ, kɛ nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai.
MƐNI HEWƆ NI EHE MIIHIA NI WƆHE WƆYE AKƐ YEHOWA KƐ WƆHE ESHAI LƐ EKE WƆ LƐƐLƐŊ?
5. Te Satan miisumɔ ni wɔnu he wɔhã tɛŋŋ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.
5 Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ lɛ, tsɔne kome ko ni Satan etsɔ̃ lɛ eduŋ wɔ. Satan miibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ebaanyɛ koni ehã wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ. Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ enɛ ji, ni ebaahã wɔnu he akɛ, eshai ni wɔfee lɛ ekomɛi yɛ ni Yehowa kɛkeŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Ani okaiɔ nuu lɛ ni yabɔ ajwamaŋ ni ajie lɛ kɛje Korinto asafo lɛ mli lɛ? (1 Kor. 5:1, 5, 13) Sɛɛ mli lɛ, etsake etsui. Shi Satan ná kulɛ, nyɛmimɛi lɛ kɛ nuu lɛ he ekeŋ lɛ ni amɛhereŋ lɛ kɛbaŋ asafo lɛ mli dɔŋŋ. Kɛ́ nyɛmimɛi lɛ kɛ nuu lɛ he ekeee lɛ lɛ, ekolɛ nuu lɛ baanu he akɛ Yehowa hu kɛ ehe ekeŋ lɛ kɔkɔɔkɔ. Enɛ baahã ewerɛ aho ehe aahu akɛ, ebaakpa Yehowa sɔɔmɔ, ni no tuuntu ji nɔ ni Satan taoɔ. Ŋmɛnɛ hu lɛ, Satan miisumɔ ni wɔnu he akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ ekeŋ wɔ kɔkɔɔkɔ, koni no ahã wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ. Shi “wɔle eŋaatsɔi lɛ.”—2 Kor. 2:5-11.
6. Kɛ́ wɔtsake wɔtsui yɛ esha ko ni wɔfee lɛ he, shi loloolo lɛ, wɔhenilee miibu wɔ fɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?
6 Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ lɛ, wɔhenilee ebuŋ wɔ fɔ dɔŋŋ. Kɛ́ wɔfee esha lɛ, wɔhenilee buɔ wɔ fɔ, ni ehi nakai. (Lala 51:17) Kɛ́ wɔhenilee bu wɔ fɔ lɛ, no hãa wɔnaa akɛ gbɛ ni wɔkɔ lɛ ejaaa, ni enɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔtsakeɔ wɔtsui ni wɔfeɔ nɔ ni ja. (2 Kor. 7:10, 11) Shi bei komɛi lɛ, be ni wɔtsake wɔtsui ni wɔkpa esha lɛ feemɔ po lɛ, wɔhenilee kɛɔ wɔ akɛ Yehowa kɛkeko wɔ, ni enɛ baanyɛ ahã wɔnijiaŋ aje wui ni wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eke wɔ lɛɛlɛŋ. Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eke wɔ lɛɛlɛŋ lɛ, wɔhenilee ebuŋ wɔ fɔ dɔŋŋ, ni wɔbaasɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ, tamɔ bɔ ni etaoɔ ni wɔfee lɛ pɛpɛɛpɛ. (Kol. 1:10, 11; 2 Tim. 1:3) Shi sane lɛ ji, mɛni baaye abua wɔ ni wɔhe wɔye kɛ wɔtsui muu fɛɛ akɛ, Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ?
MƐNI BAAYE ABUA WƆ NI WƆHE WƆYE AKƐ YEHOWA KƐ WƆHE ESHAI LƐ EKE WƆ LƐƐLƐŊ?
7-8. Mɛni Yehowa gbala Mose jwɛŋmɔ kɛtee nɔ? Ni mɛɛ nɔmimaa enɛ hãa wɔnáa? (2 Mose 34:6, 7)
7 Hemɔ be ni osusu nibii ni Yehowa ewie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni Yehowa kɛɛ Mose yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ he okwɛ.a (Kanemɔ 2 Mose 34:6, 7.) Eyɛ mli akɛ Yehowa tsĩ sui kpakpai pii ni eyɔɔ lɛ tã etsɔɔ Mose moŋ, shi ani okaiɔ bɔ ni eje ewiemɔ lɛ shishi ehã? Ewie akɛ: “Yehowa, Yehowa, Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɔ kɛ musuŋtsɔlɔ.” Kɛ́ okwɛ lɛ, ani Nyɔŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ etsulɔ ko ni efee esha shi etsake etsui lɛ he ekeŋ lɛ? Ekɛbaake lɛ aahu! Ejaakɛ kɛ́ ekɛkeee lɛ lɛ, no baatsɔɔ akɛ eyitsoŋ wa ni enaaa mɔbɔ. Shi Yehowa bɛ nakai kwraa.
8 Kɛ́ Yehowa kɛɛ enaa mɔbɔ lɛ, esa akɛ wɔhe wɔye, ejaakɛ ewieɔ anɔkwale be fɛɛ be. (Lala 31:5) Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ ekɛɛ ekɛke wɔ lɛ, belɛ ekɛke wɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ ohenilee miibu bo fɔ yɛ esha ko ni ofee be ko ni eho lɛ he lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Ani miheɔ miyeɔ akɛ Yehowa ji mɔbɔnalɔ kɛ musuŋtsɔlɔ ni kɛ mɛi fɛɛ ni feɔ esha shi amɛtsakeɔ amɛtsui lɛ ahe keɔ amɛ? Kɛ́ miheɔ enɛ miyeɔ lɛ, no lɛ, manyɛ maná nɔmimaa akɛ, Yehowa kɛ mihe esha lɛ eke mi.’
9. Kɛ́ akɛɛ akɛ wɔhe eshai eke wɔ lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ? (Lala 32:5)
9 Jwɛŋmɔ nibii ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ mɛi ni amɛŋmala yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ bɔ ni ekɛ eshai keɔ lɛ he lɛ anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, hã wɔsusu nɔ ni David wie yɛ bɔ ni Yehowa kɛ eshai keɔ lɛ he lɛ he wɔkwɛ. Ewie akɛ: “Okɛ mihe eshai lɛ tɔmɔ lɛ ke mi.” (Kanemɔ Lala 32:5.) Abaanyɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ke” lɛ shishi hu akɛ, “wó nɔ,” “wó kɛtee,” loo “tere.” No hewɔ lɛ, be ni Yehowa kɛ David he ke lɛ lɛ, enu he tamɔ nɔ ni Yehowa ewó jatsu ko ni tsii ni no mli lɛ etere lɛ yɛ enɔ. Enɛ hã ehe jɔ lɛ ni ená miishɛɛ. (Lala 32:2-4) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔnu he nakai nɔŋŋ. Kɛ́ wɔfee esha lɛ, wɔhenilee gbaa wɔnaa ni efeɔ tamɔ nɔ ni wɔtere jatsu ko ni tsii, shi kɛ́ wɔtsake wɔtsui lɛ, Yehowa kɛkeɔ wɔ, ni tsɔɔ akɛ, ewóɔ nakai esha lɛ yɛ wɔnɔ. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhãa wɔhenilee gbaa wɔnaa yɛ he dɔŋŋ.
10-11. Mɛni hewɔ Yehowa ‘sumɔɔ waa ni ekɛ esha ake’ lɛ? (Lala 86:5)
10 Kanemɔ Lala 86:5. Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, David wie akɛ Yehowa ‘sumɔɔ waa ni ekɛ esha ake.’ Be ni wolo ko gbalaa wiemɔ nɛɛ mli lɛ, ewie yɛ Yehowa he akɛ: “Ekɛ eshai keɔ waa; nakai kwraa eyɔɔ.” Mɛni hewɔ Yehowa kɛ eshai keɔ waa nakai? Wɔnaa hetoo lɛ yɛ ŋmalɛ nɛɛ nɔŋŋ mli. David wie yɛ Yehowa he akɛ: “Osuɔmɔ ni tsakeee lɛ fa babaoo hã mɛi fɛɛ ni boɔ tsɛɔ bo lɛ.” Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yehowa suɔmɔ ni tsakeee lɛ hewɔ lɛ, esumɔɔ etsuji anɔkwafoi lɛ waa ni eshiŋ amɛ kɔkɔɔkɔ. Yehowa suɔmɔ ni tsakeee lɛ hewɔ lɛ, kɛ́ etsuji lɛ ateŋ mɔ ko fee esha ni etsake etsui lɛ, ‘ekɛbaake lɛ kwraa.’ (Yes. 55:7) No hewɔ lɛ, kɛ́ ewa kɛhã bo akɛ obaahe oye akɛ Yehowa kɛ ohe eshai lɛ eke bo lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Ani miheɔ miyeɔ akɛ Yehowa sumɔɔ waa akɛ ekɛ mɛi fɛɛ ni etsake amɛtsui ni amɛkpaa lɛ fai koni ena amɛ mɔbɔ lɛ ahe eshai keɔ amɛ? Kɛ́ nakai lɛ, belɛ manyɛ mahe maye akɛ, be ni mitsake mitsui ni mikpa lɛ fai ni ena mi mɔbɔ ni ekɛ mihe eshai lɛ ake mi lɛ, ekɛke mi.’
11 Nɔ kroko ni Biblia lɛ kɛɔ wɔ ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna akɛ Yehowa miisumɔ waa ni ekɛ wɔhe eshai ake wɔ ji, Yehowa le wɔ jogbaŋŋ, ni ele akɛ wɔyeee emuu. (Lala 139:1, 2) Yɛ lala ko ni David fo lɛ mli lɛ, ewie nɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ sane nɛɛ ji anɔkwale. Nyɛhãa wɔsusua nɔ ni ewie lɛ he wɔkwɛa.
MƐNI YEHOWA KAIƆ YƐ WƆHE?
12-13. Mɛni Yehowa kaiɔ yɛ wɔhe? Ni mɛni no tsirɛɔ lɛ ni efee? (Lala 103:14)
12 Kanemɔ Lala 103:14. David tsɔɔ yiŋtoo kome hewɔ ni Yehowa efee klalo akɛ ekɛ mɛi ni etsake amɛtsui lɛ ahe eshai lɛ baake amɛ. Ewie akɛ, Yehowa ‘kaiɔ akɛ sũ ji wɔ,’ ni tsɔɔ akɛ, Yehowa le akɛ wɔyeee emuu. Nyɛhãa wɔsusua nɔ ni David wie nɛɛ he jogbaŋŋ wɔkwɛa.
13 David kɛɛ Yehowa ‘le bɔ ni afee wɔ ahã jogbaŋŋ.’ Yehowa le akɛ “shikpɔŋ sũ” ekɛshɔ̃ Adam, mɔ mli ni wɔ fɛɛ wɔjɛ lɛ, ni akɛ, bei abɔ ni wɔyɔɔ wala mli nɛɛ, wɔbaaye nii, wɔbaawɔ, ni wɔbaamu kɔɔyɔɔ. (1 Mo. 2:7) Shi be ni Adam kɛ Hawa tɔ̃ lɛ, nɔ kroko bafata adesai ashihilɛ he; no ji esha ni wɔfeɔ yɛ emuu ni wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, ni Yehowa le enɛ hu. Anɔkwa, ele akɛ bei abɔ ni wɔyɔɔ wala mli nɛɛ, wɔbaatɔ̃. Shi jeee le pɛ kɛkɛ ele; David kɛɛ “ekaiɔ” hu. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “ekaiɔ” lɛ, baanyɛ atsɔɔ hu akɛ efeɔ nɔ ko yɛ he. No hewɔ lɛ, yɛ kukufoo mli lɛ, David miiwie akɛ: Yehowa le akɛ wɔyeee emuu, ni no hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, wɔbaatɔ̃; ni kɛ́ wɔtɔ̃ ni wɔtsake wɔtsui lɛ, enaa wɔ mɔbɔ ni ekɛkeɔ wɔ.—Lala 78:38, 39.
14. (a) Mɛni ekoŋŋ David wie ni hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa? (Lala 103:12) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ David sane lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “Kɛ́ Yehowa Kɛ Eshai Ke Lɛ, Ekaiii Dɔŋŋ.”)
14 Mɛni ekoŋŋ David wie ni hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa? (Kanemɔ Lala 103:12.) David kɛɛ kɛ́ Yehowa kɛ esha ko ke wɔ lɛ, ehãa wɔ kɛ esha lɛ teŋ jekɛɔ tamɔ “bɔ ni hulushiteehe kɛ hulushinyɔɔhe teŋ jekɛ lɛ.” He ni hulu lɛ teɔ shi yɛ kɛ he ni eyanyɔɔ shi yɛ lɛ teŋ jekɛ waa. Mɛni enɛ tsɔɔ wɔ? Naa bɔ ni wolo ko gbala nɔ ni etsɔɔ wɔ lɛ mli ehã. Ewie akɛ: “He ni Yehowa jieɔ wɔhe eshai lɛ kɛyaa lɛ kɛ wɔ teŋ jekɛ aahu akɛ, wɔnaaa dɔŋŋ, ni wɔnuuu he fũ ko hu dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ, ejie yɛ ejwɛŋmɔ mli kwraa.” Bei komɛi lɛ, kɛ́ wɔnu fũ ko lɛ, ehãa wɔkaiɔ nɔ ko. Shi kɛ́ Yehowa kɛ esha ko ke wɔ lɛ, enuuu nakai esha lɛ he fũ dɔŋŋ, ni no hewɔ lɛ, ebaaa ejwɛŋmɔ mli dɔŋŋ ni ebaagbala wɔtoi yɛ he.—Eze. 18:21, 22; Bɔf. 3:19.
15. Kɛ́ wɔhenilee miiyi wɔ yɛ esha ko ni wɔfee be ko ni eho lɛ he lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?
15 Kɛ́ ewa kɛhã bo akɛ obaahe oye akɛ Yehowa kɛ esha ko ni ofee lɛ eke bo lɛɛlɛŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ sane ni David wie yɛ Lala 103 lɛ baanyɛ aye abua bo? Obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Ani mihiɛ ekpa nɔ akɛ, Yehowa kaiɔ akɛ miyeee emuu ni no hewɔ lɛ, matɔ̃, ni efee klalo akɛ, ekɛ mitɔmɔi lɛ baake mi kɛ́ mitsake mitsui? Ani mihiɛ ekpa nɔ akɛ, Yehowa kɛ eshai ni mifee be ko ni eho lɛ eke mi, ejie yɛ ejwɛŋmɔ mli, ekaiii dɔŋŋ, ni egbalaŋ mitoi yɛ he?’ Yehowa kɛ ejwɛŋmɔ emaaa eshai ni wɔfee be ko ni eho lɛ anɔ, ni esaaa akɛ wɔ hu wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa nɔ. (Lala 130:3) Kɛ́ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ eke wɔ lɛɛlɛŋ lɛ, wɔhenilee ebuŋ wɔ fɔ dɔŋŋ, ni wɔbaasɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ.
16. Mɛni hewɔ eyɔɔ oshãra waa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama eshai ni wɔfee be ko ni eho lɛ anɔ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli. (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
16 Hã wɔkɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli. Kɛ́ wɔhã wɔhenilee bu wɔ fɔ yɛ eshai ni wɔfee be ko ni eho lɛ ahe lɛ, wɔtamɔ draivafonyo ko ni hiɛ ma ashwishwɛ ni ekɛkwɛɔ esɛɛ lɛ nɔ, tsɛbelɛ, etsɔne lɛ miiya hiɛ. Eyɛ mli akɛ naagba bɛ he akɛ draivafonyo ko baakwɛ esɛɛ yɛ be kɛ beiaŋ koni ena nɔ ni yaa nɔ yɛ esɛɛ moŋ, shi kɛ́ esɛɛ sɔŋŋ ekwɛɔ, ni ekwɛɛɛ ehiɛ lɛ, ebaaná oshãra. Nakai nɔŋŋ naagba bɛ he akɛ wɔbaasusu tɔmɔi ni wɔtɔ̃ be ko ni eho lɛ ahe, ejaakɛ wɔbaanyɛ wɔkase nii yɛ mli, ni no baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkatɔ̃ nakai tɔmɔi lɛ eko dɔŋŋ. Shi kɛ́ daa nɛɛ, wɔmiisusu tɔmɔi ni wɔtɔ̃ be ko ni eho lɛ ahe lɛ, wɔhenilee baayi wɔ aahu akɛ, wɔmiishɛɛ fɛɛ baatã, ni wɔnyɛŋ wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa wɔhiɛ tɛ̃ɛ, ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama Yehowa sɔɔmɔ lɛ kɛ nibii ni ewo shi akɛ ebaafee ehã wɔ wɔsɛɛ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ anɔ. Nakai beiaŋ lɛ, eshai ni wɔfee be ko ni eho ni hãa wɔhenilee buɔ wɔ fɔ lɛ ‘baŋ wɔjwɛŋmɔ mli dɔŋŋ.’—Yes. 65:17, shn.; Abɛi 4:25.
Bɔ ni esa akɛ draivafonyo akwɛ ehiɛ tɛ̃ɛ, moŋ fe ni ebaakwɛ esɛɛ pii lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama jɔɔmɔi ni wɔbaaná wɔsɛɛ lɛ anɔ, moŋ fe eshai ni wɔfee be ko ni eho lɛ (Kwɛmɔ kuku 16)
HEMƆ OYE KƐ OTSUI FƐƐ
17. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhe wɔye akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ, ni efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai baake wɔ?
17 Esa akɛ wɔhe wɔye akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ ni efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai baake wɔ. (1 Yoh. 3:19, shn.) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Satan baaya nɔ efee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ koni ehã wɔnu he akɛ wɔhe eshai lɛ fa tsɔ, ni no hewɔ lɛ, Yehowa sumɔɔɔ wɔ, ni ekɛ wɔhe ekeŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Eesumɔ ni wɔnu he nakai koni no ahã wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ. Bianɛ lɛ, ehiɛ edɔ waa, ejaakɛ ele akɛ be ni eshwɛ lɛ faaa dɔŋŋ. (Kpo. 12:12) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔwu wɔshi lɛ koni ekaye wɔnɔ kunim!
18. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaahã wɔhe wɔye akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ ni efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai baake wɔ?
18 Yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, ahã wɔna nibii ni baaye abua wɔ ni wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ hu mli lɛ, wɔna nibii ni baaye abua wɔ ni wɔhe wɔye waa akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai eke wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔna akɛ, esa akɛ wɔhe be ni wɔsusu nibii ni Yehowa ewie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔjwɛŋ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ wɔ yɛ bɔ ni Yehowa kɛ eshai keɔ lɛ he lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, Yehowa kaiɔ akɛ wɔyeee emuu, ni no hewɔ lɛ, ebaana wɔ mɔbɔ. Naagbee kwraa lɛ, wɔna akɛ esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, ebaahã wɔna faŋŋ akɛ, Yehowa naa wɔ mɔbɔ, ni enɛ baahã wɔná miishɛɛ ni wɔbaawie akɛ, “Wɔmiida bo shi Yehowa, akɛ okɛ ‘wɔhe eshai lɛ eke wɔ’!”—Lala 32:5.
LALA 1 Yehowa Sui
a Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Mɔ Ko Bɛ Ni Kɛ Eshai Keɔ Tamɔ Yehowa,” ni yɔɔ June 2022 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.