Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • Mɛni Hewɔ Ewa Kɛha Mɛi akɛ Amɛbaasumɔ Nyɔŋmɔ?
    Buu-Mɔɔ—2013 | November 1
    • SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | AMALEI NI HAA ASUSUƆ AKƐ NYƆŊMƆ YITSOŊ WA

      Mɛni Hewɔ Ewa Kɛha Mɛi akɛ Amɛbaasumɔ Nyɔŋmɔ?

      “‘Suɔmɔ Nuŋtsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.’ Kitai lɛ amli otu kɛ ewulu nɛ.”​—Yesu Kristo, afi 33 Ŋ.B.a

      Ewa kɛha mɛi komɛi akɛ amɛbaasumɔ Nyɔŋmɔ. Kɛha amɛ lɛ, etamɔ nɔ ni anyɛŋ anu bɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ shishi, esusuuu wɔhe, loo eyitsoŋ wa po. Susumɔ wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe okwɛ:

      • “Misɔle mibi Nyɔŋmɔ koni eye ebua mi, shi nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, minu he tamɔ ekɛ mi teŋ jɛkɛ, no ji esusuuu mihe kwraa. Kɛha mi lɛ, Nyɔŋmɔ jeee mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni susuɔ mɔ he.”​—Marco, Italy.

      • “Tsɛ no mli lɛ, ekã mitsui nɔ waa akɛ masɔmɔ Nyɔŋmɔ, shi etamɔ nɔ ni esusuuu mɔ he kwraa. No mli lɛ, miheee miyeee akɛ enuɔ he ehaa mɔ.”​—Rosa, Guatemala.

      • “Beni miji gbekɛ lɛ, mihe miye akɛ Nyɔŋmɔ taoɔ wɔtɔ̃mɔi, ni kɛ́ wɔsa toigbalamɔ lɛ egbalaa wɔtoi. Sɛɛ mli lɛ, mibana lɛ akɛ mɔ ko ni susuuu mɔ he kwraa. Nyɔŋmɔ tamɔ maŋ nɔyelɔ ko ni kudɔɔ eshishibii lɛ anifeemɔi​—shi ehiɛɛɛ amɛhe jwɛŋmɔ kpakpa ko kwraa.”—Raymonde, Canada.

      Te osusuɔ tɛŋŋ? Ani Nyɔŋmɔ yitsoŋ wa? Jeee ŋmɛnɛ Kristofoi komɛi jɛ amɛbɔi nakai sane lɛ bimɔ. Kristendombii ni hi shi yɛ afi 500 kɛmiimɔ aaafee afi 1,500 afiiaŋ lɛ ateŋ mɛi kpotoo sɔleee amɛhaaa Nyɔŋmɔ Ofe lɛ po. Mɛni hewɔ? No mli lɛ, mɛi sheɔ lɛ gbeyei pam. Yinɔsaneŋmalɔ Will Durant kɛ sane lɛ ba lɛ nɛkɛ: “Te feɔ tɛŋŋ ni eshafeelɔ ko kɛkɛ kaa akɛ ekɛ esɔlemɔ baaha mɔ ko ni susuuu mɔ he, eyitsoŋ wa waa, ni asheɔ lɛ gbeyei lɛ?”

      Te fee tɛŋŋ ni mɛi baná susumɔ akɛ Nyɔŋmɔ “yitsoŋ wa, ni esusuuu mɔ he” lɛ? Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ yɛ Nyɔŋmɔ he? Ani Nyɔŋmɔ he anɔkwalei ni obaale lɛ baaha osumɔ lɛ?

      a Mateo 22:37, 38.

  • Amale ni Haa Mɛi Susuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Bɛ Gbɛ́i
    Buu-Mɔɔ—2013 | November 1
    • SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | AMALEI NI HAA ASUSUƆ AKƐ NYƆŊMƆ YITSOŊ WA

      Amale ni Haa Mɛi Susuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Bɛ Gbɛ́i

      NƆ NI MƐI PII HEƆ AMƐYEƆ

      “Wɔnyɛko wɔba gbeekpamɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ́i loo ebɛ gbɛ́i, ni kɛ́ eyɛ eko po lɛ, mɛni ji nakai gbɛ́i lɛ.”​—Professor David Cunningham, Theological Studies.

      ANƆKWALE NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI

      Nyɔŋmɔ wie akɛ: “Mi ji Yehowa, migbɛi ji no.” (Yesaia 42:8) “Yehowa” ji Hebri gbɛ́i ni shishi ji “Ehaa Ebaa Mli.”​—1 Mose 2:4.

      Yehowa miisumɔ ni wɔkɛ egbɛ́i atsɛ lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛtsɛa egbɛi lɛ! Nyɛhaa alea enifeemɔ nii lɛ yɛ majimaji lɛ ateŋ, nyɛjajea akɛ awó egbɛi lɛ nɔ!”​—Yesaia 12:4.

      Yesu kɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i tsu nii. Beni Yesu sɔleɔ lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Mijie ogbɛi lɛ kpo mitsɔɔ amɛ [Yesu kaselɔi lɛ], ni masaa majie lɛ kpo matsɔɔ.” Mɛni hewɔ Yesu ha ekaselɔi lɛ le Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ? Etsa nɔ akɛ: “Koni suɔmɔ ni okɛsumɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mahi amɛmli.”​—Yohane 17:26.

      NƆ HEWƆ NI EHE HIAA

      Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ Walter Lowrie ŋma akɛ: “Mɔ ni kɛɛ ele Nyɔŋmɔ shi eleee lɛ kɛ egbɛ́i lɛ, belɛ mɔ lɛ leee mɔ tuuntu ni Nyɔŋmɔ ji, ni enyɛŋ esumɔ Nyɔŋmɔ kɛ́ ele lɛ kɛkɛ akɛ eji hewalɛ ko ni yɔɔ.”

      Nuu ko ni atsɛɔ lɛ Victor lɛ yaa sɔlemɔ daa otsi, shi enuuu he akɛ ele Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ. Ewie akɛ: “Kɛkɛ ni mibale akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i ji Yehowa, ni ebafee tamɔ kpaako kwraa ajieɔ lɛ shi atsɔɔ mi. Minu he akɛ agbɛnɛ lɛ, mikɛ mɔ ni minu ehe saji aahu lɛ ekpe. Mibana lɛ akɛ Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ni mikɛ lɛ bɔi naanyo bɔɔ.”

      Yehowa hu tsiɔ ebɛŋkɛɔ adesai ni kɛ egbɛ́i tsuɔ nii lɛ. Nyɔŋmɔ wo mɛi ni “jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ” ashi akɛ: “Mabaa amɛyi, tamɔ bɔ ni mɔ báa lɛ diɛŋtsɛ ebi ní sɔmɔɔ lɛ yi” lɛ. (Maleaki 3:16, 17) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ juroɔ mɛi ni tsɛɔ egbɛ́i lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aaasɔle atsɛ́ Yehowa gbɛi lɛ, aaahere eyiwala.”​—Yoel 2:32.

  • Amale akɛ Anyɛŋ Ale Nyɔŋmɔ Kɔkɔɔkɔ
    Buu-Mɔɔ—2013 | November 1
    • SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | AMALEI NI HAA ASUSUƆ AKƐ NYƆŊMƆ YITSOŊ WA

      Amale akɛ Anyɛŋ Ale Nyɔŋmɔ Kɔkɔɔkɔ

      NƆ NI MƐI PII HEƆ AMƐYEƆ

      Kristojamɔ lɛ “fãi etɛ lɛ, ni Roma Katolik, Eastern Orthodoxy, kɛ Jamɔi ni tse amɛhe kɛjɛ Katolik jamɔ lɛ he lɛ heɔ Nyɔŋmɔi etɛ ni efee Ekome lɛ amɛyeɔ: Tsɛ lɛ Nyɔŋmɔ ni, Bi lɛ Nyɔŋmɔ ni, ni Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ hu Nyɔŋmɔ ni. Yɛ Kristofoi atsɔɔmɔ naa lɛ, no etsɔɔɔ akɛ amɛmiikɛɛ akɛ nyɔŋmɔi etɛ yɔɔ, shi moŋ mɛi etɛ lɛ fɛɛ lɛ, ekome ni.”​—The New Encyclopædia Britannica.

      ANƆKWALE NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI

      Yesu, Nyɔŋmɔ Bi lɛ, ewieee kɔkɔɔkɔ akɛ ekɛ e-Tsɛ lɛ yeɔ egbɔ loo ákɛ lɛ nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ. No najiaŋ lɛ ekɛɛ akɛ: “Miiya tsɛ lɛ ŋɔɔ, ejaakɛ mitsɛ da fe mi.” (Yohane 14:28) Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɔ ko hu akɛ: “Miiya ŋwɛi yɛ mitsɛ kɛ nyɛ hu nyɛtsɛ kɛ mi-Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ hu nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ.”​—Yohane 20:17.

      Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jeee nyɔŋmɔ. ‘Mumɔ krɔŋkrɔŋ bayimɔ mra beaŋ Kristofoi lɛ ‘amli obɔbɔ,’ ni Yehowa kɛɛ akɛ: Mafɔse mi-mumɔ lɛ eko mashwie heloo fɛɛ nɔ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4, 17) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jeee Triniti ko fã. Eji Nyɔŋmɔ hewalɛ ni miitsu nii.

      NƆ HEWƆ NI EHE HIAA

      Katolik woloŋlelɔi kpanai Karl Rahner kɛ Herbert Vorgrimler tsɔɔ mli akɛ, “ja ajie lɛ kpo yɛ ninaa mli atsɔɔ bo dani obaale Triniti lɛ, ni yɛ ninaa lɛ sɛɛ hu lɛ onyɛŋ onu shishi kɛmɔ shi.” Ani obaanyɛ osumɔ mɔ ko ni onyɛŋ ole lɛ, loo onu lɛ shishi? Belɛ enɛ haa wɔnaa akɛ, Triniti tsɔɔmɔ lɛ bafeɔ gbɛtsĩi nii ni haaa wɔle Nyɔŋmɔ koni wɔsumɔ lɛ.

      Marco, ni atsĩ etã yɛ sane nɛɛ eko ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, na Triniti lɛ akɛ gbɛtsĩi nii. Ekɛɛ akɛ: “Miyasusu akɛ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ tuuntu ni eji lɛ miitee mi, ni no ha minu he akɛ esusuuu mihe kwraa, ejeee mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni abaanyɛ abɛŋkɛ lɛ.” Kɛlɛ, “Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee yiŋfutumɔ Nyɔŋmɔ.” (1 Korintobii 14:33, American Standard Version) Ekɛ mɔ tuuntu ni eji lɛ eteko wɔ. Eesumɔ ni wɔle lɛ. Yesu kɛɛ: “Wɔ lɛ, wɔle nɔ ni wɔjáa.”​—Yohane 4:22.

      Marco kɛɛ: “Agbɛnɛ beni mibaná mile akɛ Nyɔŋmɔ jeee Triniti ko fã lɛ, mikɛ lɛ baná wekukpãa ko.” Kɛ́ wɔyɔse Nyɔŋmɔ akɛ eji Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ shi ejeee hewalɛ ko kɛkɛ lɛ, ewaŋ kɛhaŋ wɔ akɛ wɔbaasumɔ lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni sumɔɔɔ mɔ lɛ, eleee Nyɔŋmɔ; ejaakɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.”​—1 Yohane 4:8.

  • Amale ni Haa Mɛi Susuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Yitsoŋ Wa
    Buu-Mɔɔ—2013 | November 1
    • SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | AMALEI NI HAA ASUSUƆ AKƐ NYƆŊMƆ YITSOŊ WA

      Amale ni Haa Mɛi Susuɔ akɛ Nyɔŋmɔ Yitsoŋ Wa

      NƆ NI MƐI PII HEƆ AMƐYEƆ

      “Yɛ gbele sɛɛ nɔŋŋ lɛ, mɛi ni fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ asusumai kpelekeɔ shi kɛyaa hɛl, he ni amɛnáa toigbalamɔ ni akɛhaa yɛ hɛl lɛ, ‘la ni gbooo lɛ.’” (Catechism of the Catholic Church) Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi komɛi kɛɔ akɛ, mɛi ni yɔɔ hɛl lɛ kɛ Nyɔŋmɔ bɛ tsakpaa ko kwraa.

      ANƆKWALE NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI

      “Susuma ni feɔ esha lɛ, lɛ nɔŋŋ eeegbo!” (Ezekiel 18:4) Gbohii lɛ, “amɛleee nɔ ko nɔ ko.” (Jajelɔ 9:5) Kɛ́ susuma lɛ gboɔ ni eleee nɔ ko nɔ ko lɛ, belɛ te feɔ tɛŋŋ ni epiŋɔ yɛ “la ni gbooo” mli, loo edɔɔ lɛ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ bɛ tsakpaa ko dɔŋŋ lɛ?

      Hebri kɛ Hela wiemɔi ni afɔɔ shishitsɔɔmɔ akɛ “hɛl” yɛ Bibliai komɛi amli lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji adesai akwamaŋ gbonyobu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Hiob ye hela ko ni naa wa lɛ, esɔle ekɛɛ: “Miná ní kulɛ oŋɔ mi otée migbonyobu mli [“yɛ hɛl,” Douay-Rheims Version].” (Hiob 14:13, Holy Bible​—Easy-to-Read Version) Hiob shwe koni eyajɔɔ ehe yɛ gbonyobu mli, jeee yɛ he ko ni apiŋɔ mɛi yɛ loo he ko ni ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ baajɛkɛ.

      NƆ HEWƆ NI EHE HIAA

      Kɛ́ wɔnu he akɛ Nyɔŋmɔ yitsoŋ wa lɛ, wɔbɛŋkɛŋ lɛ; wɔbaatsi wɔhe kɛjɛ ehe. Yoo ko ni atsɛɔ lɛ Rocío ni yɔɔ Mexico lɛ wie akɛ, “Migbekɛbiiashi tɔ̃ɔ ni atsɔɔ mi akɛ hɛl ji he ko ni apiŋɔ mɛi yɛ. Mishe gbeyei aahu akɛ, minuuu he akɛ Nyɔŋmɔ yɛ su kpakpa kome nɛkɛ po. Misusu akɛ eyitsoŋ wa, ni enaaa mli ehaaa mɔ.”

      Saji ni mli kã shi faŋŋ ni Biblia lɛ wie yɛ Nyɔŋmɔ kojomɔi kɛ shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ lɛ he lɛ ha Rocío tsake susumɔ ni ehiɛ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Minu he akɛ miye mihe agbɛnɛ​—awo jatsu ko ni tsii yɛ minɔ. Agbɛnɛ mikɛ mihe bɔi Nyɔŋmɔ nɔ fɔ̃ɔ akɛ eesumɔ ni wɔná shihilɛ ni hi fe fɛɛ, esumɔɔ wɔ, ni akɛ manyɛ masumɔ lɛ. Etamɔ tsɛ ko ni hiɛ ebii anineshi, ni miisumɔ ni amɛná shihilɛ ni hi fe fɛɛ.”​—Yesaia 41:13.

      Mɛi babaoo bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛhi shi krɔŋŋ akɛni amɛsheɔ hɛl la mli yaa gbeyei lɛ hewɔ, shi Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ akɛ osɔmɔ lɛ yɛ ehe ŋmiŋmi ni emɔ bo lɛ hewɔ. Moŋ lɛ, Yesu wie akɛ: “Suɔmɔ Nuŋtsɔ [Yehowa] o-Nyɔŋmɔ lɛ.” (Marko 12:29, 30) Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔyɔse ŋmɛnɛ akɛ Nyɔŋmɔ efeee nɔ ko ni ejaaa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ kojomɔi ni ebaakojo wɔsɛɛ lɛ hu anɔ. Taakɛ Hiob naanyo Elihu wie lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ awie akɛ: “Enɛ akagbale Mawu akɛ eeefee nɔ̃ fɔŋ, kɛ Ofe lɛ hu akɛ eeefee nɔ ko ní ejaaa gbɛ.”​—Hiob 34:10.

  • Anɔkwale lɛ Baanyɛ Aha Oye Ohe
    Buu-Mɔɔ—2013 | November 1
    • SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | AMALEI NI HAA ASUSUƆ AKƐ NYƆŊMƆ YITSOŊ WA

      Anɔkwale lɛ Baanyɛ Aha Oye Ohe

      Gbi ko beni Yesu yɔɔ Yerusalem lɛ, ekɛ mɛi wie e-Tsɛ Yehowa he, ni ekpa apasa jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ ahe mama. (Yohane 8:12-30) Nibii ni ewie nakai gbi lɛ haa wɔnaa bɔ ni wɔbaafee wɔkwɛ kɛji nibii ni mɛi fɔɔ wiemɔ yɛ Nyɔŋmɔ he ŋmɛnɛ lɛ ji anɔkwale lo. Yesu wie akɛ: “Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ, ni nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe.”​—Yohane 8:31, 32.

      “Nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli.” Yesu kɛ wiemɔ nɛɛ miitsɔɔ wɔ nɔ ni esa akɛ wɔdamɔ nɔ wɔkwɛ akɛ jamɔ ko tsɔɔmɔi ji “anɔkwale lɛ” lo. Kɛ́ onu Nyɔŋmɔ he sane ko lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani enɛ kɛ Yesu wiemɔi kɛ wiemɔi krokomɛi ni yɔɔ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ kpãa gbee lo?’ Feemɔ onii tamɔ mɛi ni bɔfo Paulo shiɛ etsɔɔ amɛ ni ‘amɛkpaa Ŋmalɛi lɛ amli daa amɛkwɛɔ akɛ nibii ni amɛkaseɔ lɛ yɛ mli nakai lo’ lɛ.​—Bɔfoi lɛ Asaji 17:11.

      Marco, Rosa, kɛ Raymonde ni atsĩ amɛtã yɛ saji nɛɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ mli lɛ pɛi amɛhemɔkɛyelii lɛ amli jogbaŋŋ kɛtsɔ Biblia lɛ ni amɛha Yehowa Odasefoi kɛ amɛ kase lɛ nɔ. Mɛni amɛkase?

      Marco: “Tsɔɔlɔ ni kɛ mi kɛ miŋa kaseɔ Biblia lɛ jɛ Ŋmalɛi lɛ amli eha wɔsanebimɔi lɛ eko fɛɛ eko hetoo. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ bɔi daa, wɔbasumɔ wɔhe jogbaŋŋ hu akɛ wu kɛ ŋa!”

      Rosa: “Tsutsu ko lɛ, misusu akɛ gbɔmɛi anilee ni akɛmiitsɔɔ nɔ̃ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ ni yɔɔ Biblia lɛ mli. Shi fiofio lɛ, mibaná misanebimɔi lɛ ahetoo kɛjɛ Biblia lɛ mli. Amrɔ nɛɛ, minaa Yehowa akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ. Eji Mɔ ko ni manyɛ mikɛ mihe afɔ̃ enɔ.”

      Raymonde: “Misɔle mibi Nyɔŋmɔ koni eye ebua mi ni makase ehe nii. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, mi kɛ miwu fɛɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Wɔbale anɔkwale ni kɔɔ Yehowa he lɛ! Beni wɔbaná wɔle nɔ Nyɔŋmɔ ni eji lɛ, wɔmii shɛ wɔhe naakpa.”

      Jeee amalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ pɛ kɛkɛ Biblia lɛ kpaa he mama; ehaa anaa Nyɔŋmɔ sui kpakpai ni haa anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ lɛ hu. Biblia lɛ ji e-Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma, ni eyeɔ ebuaa wɔ koni “wɔle nii ni Nyɔŋmɔ eŋɔduro wɔ lɛ.” (1 Korintobii 2:12) Mɛni hewɔ bo diɛŋtsɛ okwɛɛɛ bɔ ni Biblia lɛ baanyɛ aha saji komɛi ni he hiaa ni mɛi fɔɔ bimɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ, eyiŋtoo, kɛ wɔwɔsɛɛ shihilɛ he lɛ ahetoo? Yaa www.pr418.com koni okliki fã ni ji “Bible Teachings,” no sɛɛ lɛ klikimɔ “Bible Questions Answered” koni okane sanebimɔi nɛɛ ekomɛi ahetoo yɛ jɛmɛ. Obaanyɛ obi hu yɛ Wɛb saiti lɛ nɔ koni akɛ bo akase Biblia lɛ loo obi Yehowa Odasefonyo ko ni ekɛ bo akase. Wɔyɛ nɔmimaa akɛ kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana akɛ bɔ ni osusu akɛ onyɛŋ osumɔ Nyɔŋmɔ lɛ, jeee nakai kwraa.

Ga Woji (1980-2025)
Shi Mli
Botemɔ Mli
  • Ga
  • Kɛmaje
  • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
  • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
  • Mlai Ni Yɔɔ He
  • Ohe Saji
  • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
  • JW.ORG
  • Botemɔ Mli
Kɛmaje