Yoo Gbɛhe—Yɛ Ŋmalɛi Lɛ Amli
“Aaatsɛ mɔ nɛ Yoo, ejaakɛ nuu mli ajie lɛ kɛjɛ.”—1 MOSE 2:23.
1, 2. (a) Te mɛi komɛi susuɔ akɛ Biblia lɛ buɔ yei ehaa tɛŋŋ? (b) Kɛ wɔɔkwɛ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, mɛɛ niiahetoo ko esa akɛ afee, ni mɛni nii amlitaomɔ wolo ko jaje?
TE ŊMALƐ Krɔŋkrɔŋ lɛ buɔ yei ehaa tɛŋŋ? Jwɛŋmɔi ni ayɔɔ yɛ enɛ he lɛ yɛ sɔrɔtoi. Wolo ko ni aŋma nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ sane nɛɛ he lɛ jaje akɛ: “Jwɛŋmɔ ko ni ahiɛ etsɛ ni awo nɔ ekoŋŋ ji akɛ Biblia lɛ baa yei ashi.” Mɛi komɛi po wieɔ akɛ Biblia lɛ yɛ shɛii yɛ yei anɔ, yɛ efai enyɔ, Hebri kɛ Hela ŋmalɛi lɛ fɛɛ mli. Ani enɛ ji anɔkwale?
2 Kɛ wɔɔkwɛ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, klɛŋklɛŋ kwraa lɛ esa akɛ wɔsusu bɔ ni akɛ yei ye ha yɛ Biblia bei amli yɛ gbɔmɛi ni jaaa Yehowa lɛ ateŋ lɛ he. Ye blema maji ni hiŋmɛi egbele ni amɛkɛ amɛhe woɔ nyɛ-nyɔŋmɔ-yoo jamɔ mli lɛ ekomɛi amli lɛ, awoɔ yei ahiɛ nyam akɛ fɔmɔ he okadii. Etamɔ nɔ ni abuɔ amɛ waa po yɛ Babilonia kɛ Mizraim. Shi hei komɛi hu lɛ, abuuu amɛ kwraa. Yɛ blema Ashur lɛ, nuu baanyɛ ashwie eŋa be fɛɛ be ni esumɔɔ ni ebaanyɛ egbe lɛ po kɛji yoo lɛ yeee anɔkwa. Kɛ yoo lɛ shi shia lɛ, esa akɛ ekɛ hiɛhaa nɔ aha ehiɛ. Ni yɛ Hela kɛ Roma lɛ, yei ni yɔɔ nii, ni amɛteŋ mɛi pii ji ajwamaŋi ni kɛ maŋ onukpai bɔɔ ahoshwi lɛ pɛ naa woloŋlee mli tsɔsemɔ hegbɛ ni amɛnaa heyeli fioo ko. No hewɔ lɛ, eyɛ miishɛɛ akɛ aaakane yɛ The New International Dictionary of New Testament Theologya lɛ mli akɛ: “Kɛ akɛmiito bɔ ni asusuɔ nii ahe yɛ bokagbɛ (jamɔ mli) hei ni eshwɛ lɛ he lɛ, abuɔ lɛ [yoo yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli] akɛ gbɔmɔ, kɛ agbɛnɛ akɛ nuu hefatalɔ.” Ajaje enɛ jogbaŋŋ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli naagbee wolo lɛ mli, he ni Yehowa gbalɔ lɛ wieɔ nuu ŋa he akɛ “[e]hefatalɔ” lɛ, ni ekɛfata he ake: “Ni okaye obalahiiaŋ ŋa lɛ kutumpɔo.”—Maleaki 2:14, 15.
Abɔ Lɛ Akɛ Nuu Hefatalɔ
3. kɛ shishigbɛ niŋmaa lɛ. (a) Beni abɔ Adam sɛɛ lɛ, mɛɛ nitsumɔi Yehowa kɛha lɛ ni etsu? (b) Eyɛ mli akɛ yɛ nakai beaŋ lɛ ebɛ ŋa moŋ, shi mɛni ji anɔkwale ko ni kɔɔ Adam he dani abɔ Hawa, ni mɛni hu ji anɔkwale ko ni kɔɔ “naagbee Adam,” Yesu he?
3 Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, Yehowa kɛ “shikpɔŋ sũ” bɔ Adam ni ekɛ lɛ wo Eden trom lɛ mli, koni ehu mli. Ni Nyɔŋmɔ kɛ ŋa nɔ kooloi kɛ bɔɔnii ni filikiɔ lɛ fɛɛ ba Adam ŋɔɔ koni ekwɛ amɛ ni ekase amɛsu jogbaŋŋ ni ewo amɛ gbɛi. Bei abɔ ni ehe Adam ni ekɛfee ene lɛ fɛɛ mli lɛ, no mli lɛ ekome pɛ eyɔɔ. Ni yɛ nitsumɔi ni enine eshɛ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ aahu kɛbashi nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, no mli lɛ, eye emuu, eshɛ pɛpɛɛpɛ, ni nɔ ko he ehiaaa lɛ.b No mli lɛ ebɛ “hefatalɔ ko ni sa lɛ.”—1 Mose 2:7, 15, 19, 20.
4, 5. (a) Beni ehiii haaa Adam akɛ ekome ehiɔ shi dɔŋŋ lɛ, mɛni Yehowa fee? (b) Mɛɛ nitsumɔ ni heɔ be babaoo Yehowa kɛha Adam kɛ Hawa, ni mɛni enɛ baabi yɛ mɛi enyɔ lɛ fɛɛ adɛŋ?
4 Shi, beni be fioo ko eho sɛɛ lɛ, Yehowa jaje akɛ “ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome hiɔ shi,” ni etee nɔ efee hefatalɔ eha Adam koni ekɛ lɛ ana nitsumɔi ni jwere ehiɛ lɛ amli gbɛfaŋnɔ. Ni Nyɔŋmɔ ha wɔ nyɔ Adam nɔ vii bɔ ni enuŋ piŋmɔ ko he, ni ejie eŋmawu kome, ni ekɛbɔ yoo, ‘wu ni jɛ Adam wui amli kɛ loo ni jɛ eheloo mli.’ Agbɛnɛ Adam baana ‘yelikɛbualɔ,’ “hefatalɔ ni sa lɛ,” aloo mɔ ko ni tamɔ lɛ. “Ni Nyɔŋmɔ jɔɔ amɛ, ni Nyɔŋmɔ kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛfɔa ni nyɛyi afaa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni nyɛnaanaa nɔ, ni nyɛyea ŋshɔŋ looi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ kooloo fɛɛ kooloo ni tsiɔ ehe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.’”—1 Mose 1:25, 28; 2:18, 21-23.
5 Kadimɔ akɛ akɛ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ ha “amɛ,” ni ji nuu lɛ kɛ yoo lɛ fɛɛ. Jeee shikpɔŋ lɛ obɔ ni amaaawo lɛ mli pɛ amɛaafee ekome yɛ. Nɔ ni fata enɛ he hu ji shikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛaaye kɛ kooloi fɛɛ ni baa shi fe amɛ lɛ anɔ ni amɛaaye yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Enɛ baabi jwɛŋmɔŋ kɛ mumɔŋ sui fɛɛ, ni nuu lɛ kɛ yoo lɛ fɛɛ yɛ nyɛmɔ ni he hiaa lɛ kɛha enɛɛmɛi namɔ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kɛ gbeekpamɔ naa.
Yoo Gbɛfaŋnɔ yɛ Shishinumɔ ni Ja Naa
6. (a) Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ kɛ akɛ nuu gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni eyɔɔ miito yoo nɔ he lɛ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ yei komɛi baafee jogbaŋŋ akɛ amɛaajwɛŋ nibii ahe yɛ gbɛ ni ja nɔ bɔni afee ni amɛkpɛlɛ bɔ ni Yehowa eto nibii ahe gbɛjianɔ eha lɛ nɔ yɛ?
6 Yɛ anɔkwale mli lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛaaye lɛ hu baabi gbɔmɔtsoŋ hewalɛ. Yehowa bɔ Adam tsutsu, yɛ enilee ni bɛ naagbee lɛ naa, no sɛɛ lɛ Hawa. Abɔ yoo lɛ kɛjɛ “nuu mli,” “yɛ nuu hewɔ,” ni eka shi faŋŋ akɛ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni shɛɛɛ nuu lɛ nɔ. (1 Timoteo 2:13; 1 Korintobii 11:8, 9; okɛto 1 Petro 3:7 he.) Enɛ ji shihilɛ mli anɔkwa sane kome ko ni etamɔ nɔ ni ewa kɛha mɛi ni fiɔ yei akui asɛɛ, kɛ agbɛnɛ yei krokomɛi hu akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ. Kɛji amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaanu nɔ hewɔ ni Yehowa to nibii ahe gbɛjianɔ nɛkɛ lɛ shishi lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ amɛbaana he miishɛɛ babaoo, ni no baaha amɛkpɛlɛ gbɛfaŋnɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ nɔ. Abaanyɛ akɛ gbɔmɛi ni wieɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoi ahe nɛkɛ lɛ ato tiitra ni, yɛ nɔ najiaŋ ni eeefiliki kɛyasɔ tso nine ko nɔ yɛ ŋwɛi shɔŋŋ ni ekɛ hiɛsɔɔ ala yɛ nikeenii krɛdɛɛi ni Nyɔŋmɔ kɛduro lɛ lɛ hewɔ moŋ lɛ, eyahɔɔ etsu mli ni esumɔɔɔ ni elaa akɛni ehe waaa tamɔ ŋshɔ hiɛ ami hewɔ lɛ he.
7. Mɛni hewɔ ni Adam yɔɔ hegbɛ kpakpa ni ekɛaatsu eyitsoyeli lɛ he nii yɛ Hawa kɛ bii ni amɛaafɔ lɛ anɔ lɛ, shi ani enɛ baaye Hawa awui yɛ gbɛ ko nɔ?
7 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, dani aaabɔ Hawa lɛ, no mli lɛ Adam ena shihilɛ mli niiashikpamɔi babaoo. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, Yehowa kɛ famɔi krɛdɛɛi komɛi eha lɛ. Ni esa akɛ Adam akɛɛ eŋa lɛ enɛɛmɛi, koni etsɔ nakai feemɔ nɔ etsu nii akɛ Nyɔŋmɔ naawielɔ. Yɛ shishinumɔ ni ja naa lɛ, kulɛ esa akɛ lɛ enyiɛ hiɛ yɛ saji fɛɛ ni kɔɔ jamɔ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni esa akɛ amɛtsu he nii kɛ jwɛŋmɔ akɛ amɛkɛmiitsu nitsumɔ ni aha amɛ lɛ he nii lɛ mli. Kɛ amɛfɔ bii lɛ, lɛ ebaafee weku lɛ yitso. Shi enɛ yeŋ eŋa lɛ awui yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Shi moŋ, ebaafee sɛɛnamɔ kɛha lɛ ejaakɛ ebaana mɔ ko ni baafi esɛɛ kɛ eetsu hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ni ekɛkwɛ lɛ diɛŋtsɛ ebii anɔ lɛ he nii lɛ.
8. Mɛɛ nibii ahe gbɛjianɔ ni ajɛ ŋwɛi ato atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli?
8 Yɛ bɔ ni ajɛ ŋwɛi ato nibii ahe gbɛjianɔ aha lɛ naa lɛ, Adam ji mɔ ni baabu nɔ fɛɛ nɔ he akɔntaa aha Yehowa, Hawa yɛ Adam yitsoyeli shishi, ni bii ni amɛbaafɔ lɛ yɛ amɛfɔlɔi lɛ agbɛtsɔɔmɔ shishi, ni akɛ kooloi lɛ hu ewo gbɔmɔ nɔkwɛmɔ shishi. Nuu kɛ yoo yɛ amɛ gbɛfaŋnii ni ato aha amɛ, ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ahi miishɛɛ shihilɛ ni woɔ yibii kpakpai mli. No hewɔ lɛ, ‘abaanyɛ afee nii fɛɛ bɔ ni yɔɔ fɛo kɛ gbɛnaa gbɛnaa.’—1 Korintobii 11:3; 14:33, 40, New World Translation, shishigbɛ niŋmaa.
Esha Fite Yoo Gbɛfaŋnɔ Lɛ
9, 10. Mɛni jɛ esha shihilɛ ni amɛyagbee mli lɛ mli ba ha nuu lɛ kɛ yoo lɛ, ni mɛni ejɛ enɛ mli eba eha yei babaoo?
9 Yɛ adebɔɔ naa lɛ, bɔ ni esha kɛ emuu ni ayeee batutua shishijee Paradeiso lɛ fite bɔ ni ato nibii fɛɛ ahe gbɛjianɔ fɛfɛo nɛɛ kwraa. (Romabii 7:14-20) Ekɛ amanehulu ba nuu atuatselɔ lɛ kɛ eŋa toigbolɔ lɛ nɔ. (1 Mose 3:16-19) Kɛjɛ nakai be mli kɛbaa nɛɛ, hii hiɛjoolɔi babaoo kɛ amɛyitsoyeli hegbɛ nɛɛ etsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, ni amɛkɛ piŋmɔ babaoo eba yei anɔ yɛ yinɔi ni eho lɛ fɛɛ amli.
10 Akɛni Yehowa tsɔ hiɛ ena nɛkɛ nɔ pɔtɛɛ ni baajɛ esha nɛɛ mli aba lɛ hewɔ lɛ, ekɛɛ Hawa akɛ: “Owu lɛ sɛɛ gbɛ oootao, ni lɛ eeeye onɔ.” (1 Mose 3:16) Nɛkɛ nɔyeli yɛ gbɛ fɔŋ nɔ nɛɛ jeee yitsoyeli lɛ he nitsumɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Enɛ jieɔ esha shihilɛ ni nuu lɛ yɔɔ mli lɛ kɛ agbɛnɛ emuu ni yoo hu yeee lɛ kpo faŋŋ, ejaakɛ bei komɛi lɛ amanehulu ni yei naa lɛ jɛɔ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ ni amɛkɛfite amɛwumɛi ahegbɛ lɛ hewɔ.
11. Mɛni ji anɔkwale ko yɛ yei babaoo ahe, ni mɛni ji nɔ ni woloŋmalɔ ko ŋma yɛ yei ni hi shi yɛ blematsɛmɛi lɛ abeaŋ lɛ ahe?
11 Shi yɛ hei ni akɛ he ekpɛtɛ Biblia shishitoo mlai ahe gbagbalii kɛshɛ shɔŋŋ lɛ, eha yei babaoo ena tsui ni nyɔɔ mɔ mli kɛ miishɛɛ. Enɛ ba mli nakai yɛ blematsɛmɛi lɛ po abei amli. Beni woloŋmalɔ Laure Aynard wieɔ nakai be lɛ he yɛ ewolo ni ji La Bible au Féminin (Biblia lɛ yɛ Yei Ahe Wiemɔ Mli) lɛ mli lɛ, eŋma akɛ: “Nɔ ni sa kadimɔ waa ni jeɔ kpo faŋŋ yɛ nɛkɛ saji nɛɛ fɛɛ amli ji gbɛfaŋnɔ ni he hiaa ni yei yɔɔ, bulɛ ni amɛyɔɔ yɛ blematsɛmɛi lɛ ahiɛ, ekaa ni amɛkɛtsuɔ nii, kɛ heyeli shihilɛ ni amɛhi mli lɛ.”
Yei yɛ Mose Mla lɛ Shishi
12, 13. (a) Mɛni ji yei ahegbɛi yɛ Mose Mla lɛ shishi? (b) Mɛɛ hegbɛi ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ mumɔŋ yei na yɛ Mla lɛ shishi?
12 Taakɛ Yehowa mlai ni ekɛha kɛtsɔ Mose nɔ lɛ tsɔɔ lɛ, esa akɛ “asumɔ” ŋamɛi lɛ. (5 Mose 13:6, NW) Esa akɛ ajie bulɛ kpo yɛ ŋamɛi agbojee he yɛ bɔlɛnamɔ mli saji ahe, ni esaaa ni akɛ yoo ko naa bɔlɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. (3 Mose 18:8-19) Akɛ hii kɛ yei fɛɛ yeɔ pɛpɛɛpɛ yɛ Mla lɛ naa kɛji abu mɔ lɛ fɔ yɛ gbalafitemɔ, enyɛmi ni ekɛna bɔlɛ, aloo kooloo ni ekɛna bɔlɛ lɛ hewɔ. (3 Mose 18:6, 23; 20:10-12) Kita ni ji enumɔ lɛ biɔ ni akɛ woo ni akɛhaa tsɛ lɛ nɔŋŋ pɛpɛɛpɛ aha nyɛ lɛ hu.—2 Mose 20:12.
13 Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Mla lɛ haa yei naa hegbɛi fɛɛ ni sa ni amɛkɛaaya amɛhiɛ yɛ mumɔŋ. Amɛnaa Mla lɛ kanemɔ he sɛɛ. (Yoshua 8:35; Nehemia 8:2, 3) Abiɔ ni amɛ hu amɛye jamɔ mli gbijuji lɛ eko. (5 Mose 12:12, 18; 16:11, 14) Amɛkɛ amɛhe woɔ daa otsi Hejɔɔmɔ Gbi ni ayeɔ lɛ mli ni amɛbaanyɛ amɛkã kita akɛ Nazirbii. (2 Mose 20:8; 4 Mose 6:2) Amɛkɛ Yehowa yɛ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni amɛsɔleɔ amɛhaa lɛ aŋkroaŋkro.—1 Samuel 1:10.
14. Mɛni Katoleknyo woloŋlelɔ ko wie yɛ Hebri yei ahe, ni mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ yei agbɛnaa nii ahe yɛ Mla lɛ shishi?
14 Beni ewieɔ Hebri yei ahe lɛ, Katoleknyo Biblia he nilelɔ Roland de Vaux ŋma akɛ: “Eyɛ faŋŋ akɛ shia nitsumɔ ni wa lɛ fɛɛ ba kaa yoo lɛ nɔ; lɛ ekwɛɔ kooloi lɛ anɔ, etsuɔ nii yɛ ŋmɔ mli, lɛ ehoɔ niyenii, lɛ etsɛɔ kpaa ekɛloɔ mama, kɛ nibii krokomɛi ni fata he. Shi kɛlɛ, nɛkɛ deŋmegbomɔ nɛɛ eko kwraa baaa lɛ shi, shi moŋ ehaa asusuɔ ehe waa. . . . Ni nakai saji fioo ni aŋmala ni haa wɔleɔ tsakpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni yɔɔ weku shihilɛ mli lɛ he nii lɛ tsɔɔ akɛ asumɔɔ Israelbii ni ji ŋamɛi lɛ waa ni amɛwumɛi lɛ boɔ amɛ toi, ni amɛkɛ amɛ yeɔ akɛ mɛi ni kɛ amɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ. . . . Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ nɛkɛ ji shihilɛ ni afɔɔ namɔ. Eji tsɔɔmɔ ni abuɔ lɛ krɔŋkrɔŋ yɛ Mose Klɛŋklɛŋ wolo lɛ mli, he ni aŋma yɛ akɛ Nyɔŋmɔ bɔ yoo akɛ yelikɛbualɔ kɛha nuu, mɔ ni ekɛ ehe baakpɛtɛ ehe gbagbalii lɛ, (1 Mose 2:18, 24) ni akɛ anɔkwayeli miijie lɛ kpo aatsɔɔ; ni Abɛi awolo lɛ naagbee yitso lɛ jieɔ yoo-gba-yoo kpakpa, ni ebii jɔɔ lɛ, ni ewu kɛ lɛ shiɔ etsitsi lɛ yi (Abɛi 31:10-31).” (Ancient Israel—Its Life and Institutions) Belɛ, ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ kɛji akɛ Mla lɛ tsu nii yɛ Israel lɛ, akɛ yei yeee yɛ gbɛ fɔŋ nɔ.
Yei ni Sa Kadimɔ Waa
15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Sara jeŋba lɛ feɔ wekukpaa kpakpa ni aaaka nuu kɛ eŋa teŋ lɛ he mfoniri yɛ? (b) Mɛni hewɔ ni Rahab sane lɛ sa kadimɔ lɛ?
15 Nɔkwɛmɔ nii babaoo yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli ni kɔɔ yei ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ tsuji ni sa kadimɔ waa lɛ ahe. Sara feɔ nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo ni tsɔɔ bɔ ni yoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ baanyɛ aba ehe shi eha ewu ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ eye ebua lɛ ni ekɛkpɛ eyiŋ. (1 Mose 21:9-13; 1 Petro 3:5, 6) Rahab sane lɛ hu sa kadimɔ waa. Ebaa naafolɔmɔ wiemɔ ni akɛshiɔ Yehowa akɛ ekwɛɔ mɛi ahiɛaŋ yɛ hewolo nɔ sui amli, ni esumɔɔɔ yei asane hu lɛ feɔ amale. Rahab ji ahoshwibɔlɔ ko ni jeee Israel yoo. Jeee akɛ Yehowa kpɛlɛ enɔ akɛ ejalɔ kɛkɛ, shi moŋ yɛ ehemɔkɛyeli kpele, ni ekɛ nitsumɔi ni ejeŋba ni etsake kwraa lɛ fata he lɛ fi sɛɛ lɛ hewɔ lɛ, etsɛ lɛ jalɔ. Ni kɛfata he lɛ, ekɛ hegbɛ krɛdɛɛ ni ekɛha lɛ akɛ efee Mesia lɛ blemanyɛ mɛi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ wo lɛ nyɔmɔ.—Mateo 1:1, 5; Hebribii 11:31; Yakobo 2:25.
16. Mɛni Abigail nɔkwɛmɔ nɔ lɛ feɔ he mfoniri, ni mɛni hewɔ gbɛ ni ekɔ lɛ ja lɛ?
16 Nɔ ni feɔ anɔkwale ni eji akɛ Yehowa biii ni ŋa aba ehe shi eha ewu yɛ gbɛ ni nilee bɛ mli nɔ lɛ he mfoniri fɛfɛo ji Abigail sane lɛ. Ewu ji nuu ko ni yɔɔ nii waa, ni eyɛ gwantɛŋi kɛ abotiai babaoo diɛŋtsɛ. Shi nuu “yiŋshalɔ ni, ni enifeemɔ nii hu ehiii.” Abigail kpoo akɛ enyiɛɛɛ ewu lɛ sɛɛ yɛ egbɛ fɔŋ nɛɛ nɔ. Shi moŋ ekɛ nilee, jwɛŋmɔ kpakpa, heshibaa, kɛ hiɛshikamɔ tsu nii, ni etsɔ nakai feemɔ nɔ ekɛtsi shihilɛ ni baanyɛ afee hiɛkpatamɔ kɛha eshiabii fɛɛ lɛ naa, ni Yehowa jɔɔ lɛ babaoo yɛ enɛ hewɔ.—1 Samuel 25:2-42.
17. (a) Mɛɛ hegbɛ ni sa kadimɔ waa yei komɛi na yɛ lsrael? (b) Mɛɛ nikasemɔ yɔɔ Miriam nɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli kɛha Kristofoi yei ni ekolɛ aaaha amɛ sɔɔmɔ hegbɛi komɛi lɛ?
17 Yei lɛ ateŋ mɛi fioo komɛi ji gbalɔyei po. Nakai eji yɛ Debora gbɛfaŋ, yɛ Kojolɔi lɛ abeaŋ. (Kojolɔi, yitsei 4 kɛ 6) Akɛ Hulda hu tsu nii akɛ gbalɔyoo yɛ Yuda, beni eshwɛ fioo dani abaakpata Yerusalem hiɛ lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 22:14-20) Miriam sane lɛ hu sa kadimɔ jogbaŋŋ. Eyɛ mli akɛ awieɔ ehe akɛ gbalɔyoo, ni jɛ Yehowa ŋɔɔ moŋ, shi eka shi faŋŋ akɛ nɛkɛ hegbɛi nɛɛ ha ewo ehe nɔ ye be ko mli. Ejieee bule kpo yɛ hegbɛ ni Yehowa kɛha enyɛminuu fioo Mose akɛ enyiɛ Israel hiɛ lɛ he, ni agbala etoi yɛ enɛ he, eyɛ mli akɛ eka shi faŋŋ akɛ etsake etsui ni asaa akɛ lɛ ba etsutsu shihilɛ lɛ mli ekoŋŋ.—2 Mose 15:20, 21; 4 Mose 12:1-15; Mika 6:4.
Yei yɛ Yudafoi Ajamɔ Shishi
18, 19. Te abuɔ yei ahaa tɛŋŋ yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ tsɔ ni enɛ ba lɛ nakai?
18 Taakɛ wɔna lɛ, Mose Mla lɛ buɔ hegbɛi ni yei yɔɔ lɛ ahe, ni kɛ akɛtsu nii lɛ, eŋmɛɔ yei agbɛ ni amɛnaa miishɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli. Shi beni be hoɔ yaa lɛ, titri lɛ yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ sɛɛ lɛ, abaje jamɔ ni ji Yudafoi ajamɔ, ni damɔ blema saji ni akɛ naabu ejaje lɛ anɔ titri fe Yehowa Mla ni aŋmala lɛ nɔ lɛ shishi. Kɛjɛ afii ohai ejwɛ D.Ŋ.B. kɛbaa lɛ, Yudafoi ajamɔ lɛ gbala Helabii ajeŋ nilee babaoo ebawo emli. Taakɛ bɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ, Hela jeŋ nilelɔi susuuu yei agbɛnaa nii ahe tsɔ ko, no hewɔ lɛ eha yei agbɛfaŋ nii yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ hu mli lɛ nɔ gbɔ nakai nɔŋŋ. Kɛjɛ afii ohai etɛ D.Ŋ.B. lɛ mli kɛbaa lɛ, abɔi yei lɛ amli gbalamɔ kɛjɛ hii ahe yɛ Yudafoi akpeehei lɛ, ni aha amɛnijiaŋ je wui po yɛ Torah (Mose Mla) lɛ kanemɔ he. Encyclopaedia Judaica lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ: “Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yei fioo pɛ bafee mɛi ni le woloŋ.” Wolo kasemɔ he hegbɛ lɛ yɛ kɛha gbekɛbii hii pɛ.
19 J. Jeremias ŋma yɛ ewolo Jerusalem in the Time of Jesus lɛ mli akɛ: “Yɛ fɛɛ mli lɛ, yei agbɛhe yɛ jamɔ mli mla naa lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ nɛkɛ mla ni ajajeɔ yɛ be fɛɛ mli nɛɛ mli: ‘Yei, (Jeŋmajiaŋbii) nyɔji kɛ gbekɛbii.’ . . . Ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛfata enɛɛmɛi fɛɛ he akɛ jwɛŋmɔ ni woo bɛ mli babaoo hu yɛ ni atsɔɔ yɛ yei ahe. . . . No hewɔ lɛ ehaa wɔjwɛŋɔ akɛ Yudafoi ajamɔ ni yɔɔ Yesu beaŋ lɛ hu hiɛ jwɛŋmɔ ni baa shi kwraa yɛ yei ahe.”
Yei Anɔkwafoi ni Miimɛ Mesia Lɛ
20, 21. (a) Yɛ nɛkɛ hefɛoyeli su ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ yɔɔ yɛ yei ahe nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, namɛi ana yɛ mɛi ni shiɔ kpe beni Mesia lɛ baa be lɛ bɛŋkɛ lɛ ateŋ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Elizabet kɛ Maria yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ ni mli kwɔ?
20 Nɛkɛ hefɛoyeli su ni ana yɛ yei ahe nɛɛ ji gbɛ kroko ni Yudafoi rabifoi lɛ tsɔ nɔ ‘amɛgu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ yɛ amɛ blema saji lɛ ahewɔ.’ (Marko 7:13) Shi yɛ nɛkɛ woo ni abɛ kɛha amɛ nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, beni Mesia lɛ baa be lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, no mli lɛ yei ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ hiɛshikamɔ miishi kpe. Amɛteŋ mɔ kome ji Elizabet, ni ji Levinyo osɔfo Zakaria ŋa lɛ. Yoo nɛɛ kɛ ewu fɛɛ lɛ, “jalɔi ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni amɛyeɔ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] kitai kɛ ekpɔi lɛ fɛɛ nɔ ni kpa ko bɛ amɛhe.” (Luka 1:5, 6) Elisabet hiɛ ba nyam yɛ Yehowa hiɛ, ejaakɛ eyɛ mli akɛ kene ji lɛ ni eda yɛ afii amli hu moŋ, shi ebafee Yohane Baptisilɔ lɛ nyɛ.—Luka 1:7, 13.
21 Akɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ lɛ hewɔ lɛ, Elizabet jie suɔmɔ ni mli kwɔ kpo etsɔɔ yoo kroko ni hi shi yɛ egbii amli ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ewekunyo ni atsɛɔ lɛ Maria lɛ. Beni bɔfo Gabriel tswa Maria adafi akɛ ebaatsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ena binuu (Yesu) musu, aaafee afi 3 D.Ŋ.B. naagbee mli gbɛ lɛ, bɔfo lɛ tsɛ lɛ akɛ “Bo mɔ ni aduroo,” ni ekɛfata he akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] kɛo yɛ.” No sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, Maria tee eyasara Elizabet, mɔ ni jɔɔ lɛ kɛ bi ni ehiɛ lɛ musu lɛ fɛɛ lɛ, ni etsɛ Yesu “[e]-Nuŋtsɔ” po dani afɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Maria kɛ mlifilimɔ wiemɔi babaoo jie Yehowa yi, ni ebafee e-Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ ni mli kwɔ lɛ he odaseyeli ni anaa faŋŋ.—Luka 1:28, 31, 36-55.
22. Yɛ Yesu fɔmɔ sɛɛ lɛ, mɛɛ yoo ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei tsɔɔ akɛ efata mɛi ni kpaa Mesia lɛ gbɛ lɛ ahe?
22 Beni afɔ Yesu ni Maria kɛ lɛ ba sɔlemɔ we lɛ yɛ Yerusalem koni ekɛ lɛ abaha Yehowa lɛ, yoo kroko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, gbalɔyoo Hana ni eda yɛ afii amli lɛ tsɔɔ miishɛɛ babaoo ni ena. Ekɛ shidaa ha Yehowa ni ewie Yesu he etsɔɔ mɛi fɛɛ ni kɛ hehiamɔ kwɛɔ Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ gbɛ lɛ.—Luka 2:36-38.
23. Te bɔfo Petro wie yei anɔkwafoi ni tsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ ahe eha tɛŋŋ, ni mɛɛ sanebimɔi abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?
23 Enɛ hewɔ lɛ, beni be ni ato kɛha Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, no mli lɛ, “yei krɔŋkrɔŋi lɛ hu ni hiɛ ka Nyɔŋmɔ nɔ lɛ” yɛ wala mli lolo. (1 Petro 3:5) Yei nɛɛ ateŋ mɛi komɛi batsɔmɔ Kristo kaselɔi. Te Yesu kɛ amɛ ye ha tɛŋŋ? Ni ani yei yɛ ŋmɛnɛ ni kɛ miishɛɛ kpɛlɛɔ nɔ ni ji amɛgbɛfaŋnɔ, taakɛ atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ nɔ? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kpo 3, baafa 1055.
b “Naagbee Adam lɛ,” Yesu Kristo hu ji nuu ni eye emuu, ni eshɛ pɛpɛɛɛpɛ, eyɛ mli akɛ ebɛ ŋa ni ji adesa.—1 Korintobii 15:45.
Sanebimɔi ni Akɛtiɔ Mli
◻ Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni akɛ yei ye ha yɛ lsrael lɛ yɔɔ sɔrɔto yɛ bɔ ni afeɔ yɛ maji krokomɛi anɔ Iɛ he yɛ?
◻ Mɛni ji Adam kɛ Hawa gbɛhei kɛ akɛ amɛ miito amɛhe, ni mɛni hewɔ?
◻ Mɛɛ gbɛhe Israel yei yɔɔ yɛ Mla lɛ shishi, ni ani enɛ haa nɔ ko ŋmɛɔ amɛ yɛ mumɔŋ?
◻ Mɛni ji nibii komɛi ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Hebri Ŋmalɛi Iɛ amli yei ni sa kadimɔ waa lɛ ashihilɛ mli?
◻ Mɛɛ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nii kpakpa anaa yɛ jwɛŋmɔi ni ayɔɔ yɛ Yudafoi ajamɔ mli Iɛ fɛɛ sɛɛ?
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 10]
“YOO Nl SHEƆ YEHOWA GBEYEI LƐ”
“10 Yoo kpakpa lɛ, namɔ aaana? Ejara wa aahu fe tɛ̃ŋɛ̃lɛ̃ɔ. 11 Ewu tsui kaa enɔ, ni sɛɛnamɔ ebɔŋ lɛ. 12 Ewala gbii fiaa kwa mli lɛ, ejurɔ efeɔ lɛ shi jeee efɔŋ. 13 Ebɔɔ too he tsɔi kɛ odonti he mɔdɛŋ, ekɛ eniji tsuɔ nii kɛ tsuijurɔ. 14 Etamɔ jarayeli lɛji; eyaŋɔɔ eniyenii kɛjɛɔ shɔŋŋ. 15 Beni je tsɛreko po lɛ, eteɔ shi, ni ehaa eshiabii aniyenii kɛ eweyei lɛ hu amɛ gbɛfaŋnii. 16 Ejwɛŋɔ abɔɔ he, ni eheɔ; eninenaa nitsumɔ nii ekɛfeɔ wein trom. 17 Ekɛ hewalɛ miaa ehɛ, ni ewajeɔ enijiaŋ. 18 Eyooɔ akɛ eguɔyeli lɛ hi; ekane lɛ hu gbooo nyɔɔŋ. 19 Ekɛ enine mɔɔ odonti mlijiemɔ tso mli, ekɛ enine hiɛɔ akeke lɛ. 20 Egbeleɔ enijiaŋ ehaa nɔnalɔ, ni ekpaa enine mli ehaa ohiafo. 21 Esheee snoo gbeyei yɛ eshiabii lɛ ahewɔ, ejaakɛ ewebii lɛ fɛɛ bumɔɔ muneele. 22 Eloɔ saanɔboi ehaa ehe; klala fɛfɛo kɛ afaseo mama ji ehebo. 23 Ayooɔ ewu yɛ koi lɛ shi, kɛ ekɛ shikpɔŋ lɛ nɔ onukpai lɛ tara shi lɛ. 24 Ekpɛɔ klala atadei ni ehɔ̃ɔ, ni ekɛ hɛfiinɔ haa guɔyelɔ. 25 Hewalɛ kɛ hiɛnyam ji etade, ni eŋmɔɔ gbii ni baaba lɛ. 26 Egbeleɔ edaaŋ yɛ nilee mli, ni mlihilɛ mla ka elilɛi nɔ. 27 Ekwɛɔ eshiabii lɛ ayaa kɛ baa jogbaŋŋ, ni eyeee hejɔ̃feemɔ aboloo. 28 Ebii lɛ teɔ shi, ni amɛjɔɔ lɛ, ewu lɛ hu kafoɔ lɛ. 29 Biyei pii bɔɔ mɔdɛŋ moŋ, shi bo lɛ ota amɛ fiaa amɛnɔ! 30 Hiɛnyam lɛ lakamɔ ni, ni hefɛo hu lɛ yakayaka nɔ ni; shi yoo ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, aaakafo lɛ! 31 Nyɛŋɔa eninenaa nitsumɔi lɛ eko nyɛhaa lɛ, ni enitsumɔi lɛ ajie eyi yɛ koii lɛ ashi.”—Abɛi 31:10-31.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]
Bulɛ kɛ woo yɛ gbɛhe ni yoo yɔɔ mli yɛ weku lɛ mli lɛ he