Saŋku lalai—Ani Ebaanyɛ Efee Nɔ Ni Fiteɔ Nii?
SHI ekolɛ obaabi akɛ, “Te aaafee tɛŋŋ ni saŋku lalai aaanyɛ afite nii lɛ? Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, saŋku lalai ji gbɛɛmɔ kɛkɛ.’ Eji anɔkwale, shi gbɛɛmɔ baanyɛ ana mɔ nɔ hewalɛ waa. Namɔ efeee nɔ ko yɛ bolɔmɔ ko ni enuɔ be mli ni je ena kwraa lɛ he? Ni ŋmɔlɔ ni tsɛŋeɔ mɔ lɛ hu? Kɛji akɛ kuu ni tara shi lɛ ateŋ mɔ ko ŋmɔ waa lɛ, etsɛŋeɔ kuu muu lɛ fɛɛ, ni amɛ fɛɛ amɛŋmɔɔ waa.
Sanku Lalai Yɛ Hewalɛ
Agbɛnɛ ha nakai gbɛɛmɔ lɛ atsɔ saŋkutswaa lalai. Yɛ be mli ni fɛɛ damɔ nɔ̃ lala loo saŋku lala nɔ lɛ, etsɛɛɛ kɛkɛ lɛ naji miishimɔ shi, gbɔmɔtso lɛ miitsɔmɔ ehe, aatswa wao naa, gbeei miishi. Enɛ baanyɛ ena hewalɛ yɛ gbɔmɛi ahenaabuamɔ nɔ! Kɛtsɔ mɛni nɔ? Kɛtsɔ saŋku lala gbee nɔ.
Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ: Be ko lɛ, David ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsi eta lɛ tsu nii akɛ saŋkutswalɔ yɛ Maŋtsɛ Saul we lɛ. Obalanyo lɛ “le saŋkutswaa jogbaŋŋ.” Ni esaŋkutswaa lɛ ye bua ni ejɔɔ Saul he.—1 Samuel 16:18-23.
Saŋkutswaa lalai kanyaa henumɔi. Asafo yuu baanyɛ ate shi adamɔ shi yɛ be mli ni jazz shwɛlɔi akuu ko eje shishi amɛmiitswa lala ko ni amɛle jogbaŋŋ. Henumɔ mɔmɔɔ mɛi ni sumɔɔ saŋkutswaa lalai ni wiemɔi bɛ mli lɛ hu, ekolɛ kɛ amɛmiibo lala ko ni Tchaikovsky fee ni ji 1812 Overture lɛ toi lɛ. Be mli ni tawuu miiya nɔ, aatswia okpɛlɛmii ni kunimyeli ŋmlɛ miigbɛɛ lɛ, amɛnuɔ he tamɔ nɔ ni amɛyɛ jɛmɛ po. Hɛɛ, saŋkutswaa lalai yɛ hewalɛ.
Maŋkwralɔi kɛ nɔyelɔi kɛ nakai hewalɛ lɛ etsu nii afii ohai abɔ ni amɛkɛmɔmɔ gbɔmɛi lɛ atsui. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ maŋ lalai kɛ maŋhedɔɔ lalai anɔ. Kwɛ bɔ ni Hitler kɛ Nazi kuu lɛ kɛ amɛmaŋ lala Deutschland, Deutchland uber alles (Germany, Germany ni fe fɛɛ) lɛ tsu nii ni amɛkɛnyiɛ asafo babaoo ahiɛ kɛtee gbele kɛ hiɛkpatamɔ mli! Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ nɛkɛ maŋ lala nɛɛ damɔ saŋku lala ko ni wiemɔi bɛ mli ni Haydn fee lɛ nɔ. Bɔni afee ni amɛha lala nɛɛ hetoo lɛ, Ŋleshibii kɛ henumɔ diɛŋtsɛ la “God Save the King” (Nyɔŋmɔ Ahere Maŋtsɛ lɛ Yiwala) . Agbɛnɛ Hitler hu na suɔmɔ kpele kɛha Wagner saŋkutswaa lalai lɛ.
Hewalɛ ni saŋku lalai yɔɔ ni ekɛtsɔɔ mɔ yiŋ lɛ hu je kpo yɛ Biblia bei amli. Nɔ ni aŋma yɛ 2 Mose lɛ bɔɔ wɔ amaniɛ akɛ beni Mose yɔɔ Horeb Gɔŋ lɛ nɔ ni eheɔ Mla ni aŋma yɛ tɛ tao nɔ lɛ kɛjɛɔ Yehowa dɛŋ lɛ, Israelbii lɛ eyanaaa tsui ni amɛfã Mose nyɛmi Aaron ni efee nyɔŋmɔ kroko eha amɛ—tsina bi amaga ni akɛ shika efee. Kɛkɛ ni amɛsha afɔlei amɛha nɛkɛ amaga nɛɛ kɛ jamɔ gbijurɔyeli. Ni mɛni nyiɛ sɛɛ ba? “Ni maŋ lɛ ho tara shi ni amɛye nii ni amɛnu nii, ni amɛte shi amɛshwɛ.”—2 Mose 32:1-6.
Beni Mose kɛ Yoshua kpeleke shi kɛjɛ gɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛnu hoofeemɔ ko yɛ Israel ŋsra lɛŋ. Yoshua susu akɛ eji ta bolɔmɔ. Shi Mose tsɔɔ gbɛɛmɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. Eji lala, jeee yɛ tawuu mli kunim kpeteŋkpele ni aye aloo foi ni aje yɛ henyɛlɔi ahiɛ. Eji “lala nɔheremɔ moŋ.” Mose baanyɛ ajɛ bolɔmɔ ni yɔɔ sɔrɔto nɛɛ mli atsɔɔ akɛ nɔ fɔŋ ko yɛ nakai saŋku lala lɛ mli. Mɛni ji no? Gbɔmɛi Iɛ miila ni amɛmiijo kɛmiibɔle shika tsina bi lɛ. Amɛkɛ amɛhe miiwo wɔŋjamɔ kɛ emli lalai kɛ joo ni anyɛɛɛ amɛnɔ aye mli. Lalai bafee oti yɛ amɛ apasa jeŋba shara jamɔ lɛ mli.—2 Mose 32:7-25.
Nakai nifeemɔ lɛ kɛ nikasemɔ komɛi haa Kristofoi ŋmɛnɛ. Nɔ kome ji akɛ, saŋkutswaa lalai baanyɛ ana onɔ hewalɛ. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ je ni wɔyɔɔ mli lɛ sumɔɔ saŋku lalai waa. Shi ani esa akɛ saŋku lalai ni naa wa kɛ lalai krokomɛi ni ehe gbɛi ni bɔlɛnamɔ he wiemɔi yɔɔ mli ni fiteɔ jeŋba lɛ afee nɔ ni atswaa yɛ Yehowa Odasefoi anaabuamɔi ashishi? Ekaba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Shi ebafee su ko ni haa aŋmɛɔ nibii ni tamɔ nɛkɛ gbɛ yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli yɛ onukpai kɛ fɔlɔi komɛi ni kpɛlɛɔ nɔ lɛ hewɔ. Saŋku lalai nɛɛ ekomɛi wóɔ jeŋba shara, atuatsemɔ, tsofai kɛ mumɔi atsɛmɔ po nɔ.
Ani enɛ tsɔɔ akɛ saŋkutswaa lalai diɛŋtsɛ ji hewalɛ ni ehiii? Dabida kwraa. Taakɛ wɔtsɔ hiɛ wɔtsi ta lɛ, akɛ saŋku lalai tsu nii yɛ Yehowa jamɔ krɔŋŋ mli. Ni yɛ Yesu abɛbua lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ bi nyenyeŋtswi lɛ tsɛ lɛ ha akɛ “saŋkui kɛ jooi” shɛje amɛmii.—Luka 15:25.
Ani Saŋku Lalai Baanyɛ Ekɛ Jeŋ Nilee Ko Aha?
Akɛ saŋku lalai kanyaa mɔ babaoo yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ bei nɛɛ amli. Nitsumɔ hee ko kwraa ete shi yɛ afii nyɔŋmai fioo ni eho nɛɛ amli ni miifee saŋku lalai ahe plɛtei kɛ cassette akpekpei ohai abɔ daa afi. Yɛ be mli ni aaafee afii oha ni eho pɛ nɛ lɛ shwɛmɔi loo nifeemɔi yɛ kpoku nɔ ni akwɛɔ ji nɔ ni mɛi pii kɛ amɛhe woɔ mli ni jɛmɛ pɛ amɛnuɔ lalai ahe yɛ, ni ejeee nɔ ni afɔɔ feemɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ lalai atoiboo efee daa gbi niiashikpamɔ. No hewɔ lɛ sane lɛ sa bimɔ akɛ—ani saŋkutswaa lalai baanyɛ ekɛ jeŋ nilee ko aha? Ani saŋkutswaa lalai baanyɛ ana hewalɛ yɛ mɔ ko susumɔ loo eshihilɛ gbɛ nɔ?
Wɔnaa nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔha hetoo lɛ yɛ redio kɛ televishin nɔ adafitswaa mli. Jarayelɔi adafitswaa babaoo ji nɔ ni damɔ saŋku lalai anɔ.
Ni no hewɔ lɛ atsɔɔ saŋkutswaa lalai anɔ ahaa nɔ ni afee lɛ kaa gbɔmɛi lɛ ajwɛŋmɔi amli—gbekɛbii kɛ fufɔbii po. Akɛ saŋku lalai tsu nii yɛ blema Israel yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, shi moŋ kɛ yiŋtoo ko ni yɔɔ nyam babaoo. Akɛ saŋku lalai wo lalai lɛ amli, ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ enɛ ye bua gbɔmɛi lɛ ni amɛkase ŋmalɛ lɛ amɛwo amɛyitsoŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Biblia mli lɛ kɛɔ wɔ akɛ, be mli ni agbaleɔ Salomo sɔlemɔtsu lɛ naa lɛ, abua Levibii ni ji lalatsɛmɛi lɛ anaa kɛ agbɛnɛ hu mɛi krokomɛi ni “amɛhiɛ ŋmɛji kɛ bɛji kɛ saŋkui . . . ni osɔfoi oha kɛ nyɔŋmai enyɔ ni kpaa tɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ fata amɛhe; ni tɛtɛrɛmantɛrɛkpalɔi lɛ kɛ lalatsɛmɛi lɛ fee ekome ni anu gbee kome ni akɛmiijie Yehowa yi ni amɛmiida lɛ shi.” Wɔnaa yɛ biɛ akɛ saŋku lalai kanyaa mɔ ni etswaa mɔ emaa shi. Atsɔ nɔ ajie Yehowa yi.—2 Kronika 5:12, 13.
Eka shi faŋŋ akɛ, yɛ nakai be lɛ mli lɛ amɛmiila Lala 136, ni saŋku lala lɛ baaye abua amɛ ni amɛkai emli wiemɔi lɛ. Enɛ feɔ sane oti nɛɛ he nɔkwɛmɔ nɔ—saŋku lalai baanyɛ ekɛ shɛɛ sane aha. Ebaanyɛ efee nɔ ni atsɔɔ nɔ akɛ nɔ ko ni afee loo jeŋ nilee ko haa mɛi, aloo nɔ ni atsɔɔ nɔ ajieɔ shihilɛ gbɛ ko yi, kɛ́ wiemɔi fata saŋku lalai lɛ ahe loo efataaa he. Enɛ ji anɔkwale ŋmɛnɛ kɛ wɔmiiwie saŋku lalai ni wiemɔi bɛ mli aloo ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ saŋkutswaa lalai kɛ emli wiemɔi ahe lɛ.
Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ be mli ni Encyclopaedia Britannica lɛ wieɔ Ludwig van Beethoven, “mɔ ni ale lɛ akɛ lalafolɔ ni fe fɛɛ ni ehi shi lɛ” he sane lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ejie hewalɛ ni saŋkutswaa lalai yɔɔ ni ekɛ shihilɛ he nilee aaaha ni wiemɔi bɛ mli lɛ yi waa fe mɛi fɛɛ ni tsɔ ehiɛ.” Elala ko ni ale akɛ Pastoral Samphony; ni ale yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ji enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Ejie suɔmɔ ni Beethoven yɔɔ kɛha adebɔɔ lɛ kpo yɛ faŋŋ mli. Hɛɛ, saŋku lalai baanyɛ atsirɛ wɔ ni ena hewalɛ yɛ wɔhenumɔi anɔ.
Agbɛnɛ ŋɔɔ nɔkwɛmɔ nɔ kroko ni ji Austrianyo lalafolɔ Gustav Mahler lalai, ni agbɛnɛ ebahe gbɛi yɛ mɛi ni sumɔɔ saŋku lalai ni wiemɔi bɛ mli lɛ ateŋ lɛ. Saŋku lalai ahe nilelɔ ko wie bɔ ni “gbele heɔ” lalafolɔ nɛɛ “shihilɛ fɛɛ” lɛ he ni etsɔɔ “bɔ ni etaoɔ yɛ be fɛɛ mli akɛ eeeyoo shishinumɔ ko ni yɔɔ shihilɛ mli ni baaye Mahler shihilɛ kɛ saŋku lalai fɛɛ nɔ” lɛ he. Yɛ be mli ni ewieɔ e-Symgphony No. 1 lɛ he lɛ niŋmalɔ lɛ tsɔɔ nibii ni yɔɔ mli lɛ mli akɛ: “Hewalɛ ni gbele ena yɛ enɔ lɛ haa miishɛɛ ni anaa yɛ shihilɛ mli lɛ fɛɛ nɔ.” Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Symphony No. 2 lɛ jeɔ shishi kɛ mɔ nɔ hewalɛ ni gbele ena . . . ni eyagbeɔ naa kɛ Kristofonyo lɛ faishitswaa yɛ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ shihilɛ ni gbele bɛ mli lɛ mli. Ayooɔ jamɔŋ henumɔi ni yɔɔ elalai amli lɛ yɛ faŋŋ mli.” No hewɔ lɛ agbɛnɛ sanebimɔ lɛ teɔ shi akɛ, Ani Mahler yiŋfutumɔ yɛ jamɔ mli, bɔ ni nibii ena enɔ hewalɛ eha kɛ efãi amli helai lɛ baanyɛ ana etoibolɔ lɛ nɔ hewalɛ?
Sane kroko ji Stravinsky The Rite of Spring lɛ. Nɛkɛ saŋku lalai ni akɛjoɔ blɔfomɛi ajoo ko ni ji balɛt nɛɛ damɔ shi kɛha wɔŋjalɔi akusum nifeemɔ ni obalayoo foro ko joɔ aahu kɛyashiɔ be mli ni egboɔ koni ekɛsa agbiɛnaa be nyɔŋmɔ lɛ hiɛ. Niŋmalɔ ko ŋma yɛ nɛkɛ jamɔŋ nifeemɔ nɛɛ he akɛ, “nɔ ni jeɔ kpo yɛ hewalɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli ni ajieɔ lɛ kpo yɛ saŋku lalai amli nɛɛ ji—hewalɛ ni enaa yɛ mɔ nɔ ni etsirɛɔ mɔ kɛfeɔ nii yɛ miishɛɛ lalai ni naa wawai lɛ amli lɛ.” Nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ yɛ gbeyei ni ehaaa mɔ ana miishɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “ato ni ebutu nibii ni ale ni ama nɔ mi ni ŋwanejee bɛ he yɛ saŋku lalai ahe ni ale yɛ Europa lɛ.”
No hewɔ lɛ, esa akɛ saŋku lalai ni wiemɔi bɛ mli lɛ po aha owa ni obi ohe akɛ, Ani kɛ mibo saŋku lala ko toi babaoo lɛ eeenyɛ eha mahao loo ényɛ minɔ aloo ekanya mi tsɔ? Ani lalafolɔ lɛ jeŋ nilee lɛ baanyɛ atsɔ mli ni ekolɛ ena hewalɛ yɛ misusumɔ nɔ yɛ gbɛ ni ehiii nɔ? Shi kɛ esaŋku lalai lɛ fiteee hemɔkɛyeli yɛ Bɔlɔ lɛ kɛ E-nitsumɔi wuji lɛ amli lɛ belɛ lalafolɔ lɛ nitsumɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni yeee mɔ ko awui aloo ekolɛ nɔ ni hi. Shi agbɛnɛ hu, abaanyɛ abo saŋku lalai komɛi atoi ni mɔ ko leee nɔ ni yɔɔ lalafolɔ lɛ jwɛŋmɔ mli. Kɛ eba lɛ nakai lɛ, kɛ shishinumɔ yɛ mli kwraa po lɛ, ebaadamɔ toibolɔ lɛ susumɔ nɔ pɛ.
Agbɛnɛ, ani abaanyɛ akɛ nɛkɛ mla nɛɛ ato ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ saŋku lalai ahe? Ani ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ saŋku lalai tswaa mɔ emaa shi aloo ebaa mɔ shi? Ani ebaanyɛ efee nɔ ko ni nyɛɔ efiteɔ Kristofoi ajeŋba kɛ mumɔŋ shihilɛ? Sane ni aŋma ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu enɛ kɛ saji krokomɛi
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Abaanyɛ akɛ saŋku lalai atsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 6]
Ani Amɛ Saŋku Lalai Iɛ Fɛɛ Tswaa Mɔ Maa Shi?
MAHLER
WAGNER
STRAVINSKY