Suɔmɔ kɛ bulɛ ni ooojie kpo otsɔɔ akɛ Ŋa
“Esa akɛ ŋa lɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ aha ewa””—EFESOBII 5:33 New World Translation
1. Mɛɛ sanebimɔi teɔ shi yɛ shihilɛ mli ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbalashihi lɛ yɔɔ lɛ he?
YƐ ŊMƐNƐŊMƐNƐ heyeli kɛ “kpɔmɔ” yinɔ nɛɛ mli lɛ, aye shishijee jwɛŋmɔ ni ahiɛ yɛ gbalashihilɛ he lɛ awui babaoo. Ehe ebahia ni wekui akpekpei abɔ aya nɔ ahi shi nakai yɛ be mli . . ni tsɛ loo nyɛ bɛ he. Shihilɛ yɛ he kome ni mla naa gbalashihilɛ bɛ mli lɛ ebafee nii ni mɛi pii feɔ agbɛnɛ. Shi ani enɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ babaoo ebaha ŋa kɛ nyɛ lɛ? Ani ekɛ shiŋŋfeemɔ kɛ toiŋjɔlɛ ebaha gbekɛbii lɛ? Ni ani sui kpakpai ni fiteɔ nɛɛ kɛ bulɛ babaoo eba weku gbɛjianɔtoo lɛ mli? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛni ji nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jieɔ yi?
2. Mɛni hewɔ ehiii akɛ Adam kome aaaya nɔ ahi shi?
2 Beni Nyɔŋmɔ to eyiŋ akɛ ebaabɔ klɛŋklɛŋ yoo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome hiɔ shi.” Ni yɛ be mli ni ekwɛ kooloi awekui—hii kɛ yei kɛ amɛbii lɛ—Adam henumɔi kɛ nakai wiemɔ lɛ baakpa gbee. Eyɛ mli akɛ eyeɔ emuu ni eyɛ paradeiso ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ mli moŋ, shi Adam bɛ hefatalɔ ko ni tamɔ lɛ. Aha lɛ nilee kɛ wiemɔ akɛ nikeenii, shi bɔɔ nɔ ko ni tamɔ lɛ bɛ ni ekɛ lɛ aaana nɛkɛ nikeenii nɛɛ amli ŋɔɔmɔ. Ní kɛlɛ, etsɛŋ ni shihilɛ lɛ baatsake, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ: “Mafee hefatalɔ ko ni sa lɛ maha lɛ.”—1 Mose 2:18-20.
3. (a) Hawa ji Adam ‘henɔ’ yɛ mɛɛ gbe nɔ? (b) Akɛ nuu kɛ ehe “akpɛtɛ” eŋa he lɛ tsɔɔ mɛni?
3 Yehowa bɔ yoo ni ji Hawa kɛtsɔ Adam ŋmawui lɛ ekome ni ekɛfee Shishitoo nɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Hawa “tamɔ” Adam nɔŋŋ. Ejeee kooloo ni baa shi, shi moŋ “[Adam] wui amli wu kɛ loo ni jɛ [Adam] heloo lɛ mli.” No hewɔ lɛ sane ni jɛ mumɔŋ lɛ kɛɔ akɛ: “No hewɔ lɛ nuu aaashi etsɛ kɛ enyɛ, ni eeekpɛtɛ eŋa he, ni amɛaatsɔ heloo kome.” (1 Mose 2:23, 24) Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “kpɛtɛ” lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ akɛ “akpɛtɛ he, akɛ he abɔ he, titri lɛ kpɛŋŋ, tamɔ ama.” (Gesenius’ Hebrew and Chaldee Lexicon to the Old Testament Scriptures) Enɛ haa jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ wu kɛ ŋa feɔ hefatalɔi ni anyɛɛɛ agbala amɛmli lɛ feɔ anɔkwale. Woloŋlelɔ kroko kɛɛ akɛ: “Ekɔɔ nɔ ko babaoo he fe nuu kɛ eŋa teŋ bɔlɛnamɔ he, emli kpaa kɛyaa wekukpaa muu lɛ fɛɛ nɔ.” No hewɔ lɛ, gbalashihilɛ jee fɛo nii kɛkɛ ni hoɔ eyaa. Eji wekukpaa ni sɛɛ tsɛɔ. Ni kɛji akɛ mɛi enyɔ lɛ fɛɛ buɔ amɛhe ni amɛkɛ woo haa amɛhe lɛ, eyɛ mli akɛ yɛ bei komɛi amli lɛ naagbai baanyɛ aba nakai ekomefeemɔ lɛ mli moŋ, shi esa akɛ efee nɔ ni anyɛɛɛ afite lɛ.—Mateo 19:3-9.
4. Yoo lɛ ji nuu lɛ yelikɛbualɔ kɛ hefatalɔ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
4 Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ esa akɛ yoo lɛ afee nuu lɛ hefatalɔ kɛ yelikɛbualɔ. Akɛni abɔ amɛ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ hewɔ lɛ, ebaakpa gbɛ akɛ amɛbaajie esui lɛ akpo—jalɛsaneyeli, suɔmɔ, nilee kɛ hewalɛ—yɛ amɛteŋ wekukpaa lɛ mli. No hewɔ lɛ, Hawa baafee “yelikɛbualɔ,” jeee akaŋshilɔ. Weku lɛ efeŋ tamɔ lɛlɛ ni lɛlɛtsɛmɛi enyɔ ni kɛ amɛhe shiɔ akaŋ yɔɔ mli, shi moŋ Adam baatsu yitsoyeli lɛ he nii.—1 Korintobii 11:3; Efesobii 5:22-24; 1 Timoteo 2:12, 13.
5. Mɛni ji nɔ ni hii pii efee amɛŋamɛi, ni ani Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ enɛ nɔ?
5 Shi, atuatsemɔ kɛ esha ni klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ kɛte shi wo Nyɔŋmɔ yitsoyeli ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ ha gbɛjianɔtoo kroko kɛha adesa weku lɛ shishitoo kɛ wɔsɛɛ be mli wekui ba. Akɛni Yehowa le nɔ ni baajɛ amɛhe esha lɛ kɛ nɔ ni baajɛ mli aba adesai anɔ lɛ hewɔ lɛ, ekɛɛ Hawa akɛ: “Owu lɛ sɛɛ gbɛ oootao, ni lɛ eeeye onɔ.” (1 Mose 3:16) Nɔ ni yɔɔ mɔbɔ ji akɛ, hii eye yei anɔ kɛ yiwalɛ yɛ afii ohai abɔ lɛ amli. Abaa yei ashi ni agbeɔ amɛhe guɔ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli ni aafee nakai lolo. Ni kɛlɛ, taakɛ wɔtsɔ hiɛ wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ mli lɛ, Biblia mli Shishitoo mlai ni akɛaatsu nii lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ni nuu afee nɔyelɔ yiwalɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, emaa sɛɛnamɔ ni yɔɔ bulɛ ni mli kwɔ nɔ mi.
Bulɛ ni Mli Kwɔ—Eji Kaa
6, 7. (a) Te aaafee tɛŋŋ ni aha wumɛi ni heee yeee lɛ abale anɔkwale lɛ? (b) Te eeeba lɛ tɛŋŋ ni ŋa aaanyɛ afee mɔ ni ejieee “bulɛ ni mli kwɔ” kpo etsɔɔɔ ewu ni heee yeee lɛ hu?
6 Bɔfo Petro tsɔɔ Kristo nɔkwɛmɔ nɔ yɛ jeŋba mli lɛ mli ni etsɔɔ mli akɛ Yesu shi wɔ ‘nɔkwɛmɔ nɔ koni wɔnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa.’ Kɛkɛ ni Petro jaje akɛ: “Nakai nɔŋŋ nyɛ yeigbayei lɛ hu, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, koni, kɛ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi tete lɛ, ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ni nine ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ.” (1 Petro 2:21–3:2) Te yei ni ji Kristofoi aaafee tɛŋŋ ni amɛjie nɛkɛ hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ loo “bulɛ ni mli kwɔ” nɛɛ kpo lɛ?
7 Wɔnyɛmimɛi yei Kristofoi lɛ ateŋ mɛi pii yɛ wumɛi ni heee yeee ni teɔ shi woɔ amɛ yɛ bei komɛi amli. Ani shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ tsɔɔ akɛ belɛ sɛɛnamɔ bɛ Petro ŋaawoo lɛ he? Dabi, aabi heshibaa kɛ bulɛ “kɛ mɛi komɛi booo wiemɔi lɛ toi tete.” No hewɔ lɛ, ani ebaafee bulɛ ni mli kwɔ kɛ ŋa ni ji Kristofonyo ni yɔɔ wu ni heee yeee lɛ ba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ ni ebaye ewu lɛ he osheku, ni ebagba niseniianii ni efee lɛ lɛ he sane etsɔɔ nyɛmimɛi yei pii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ? Kɛ nyɛmiyoo nɛɛ fee nakai yɛ nyɛminuu loo nyɛmiyoo ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he lɛ, te abaatsɛ enɛ tɛŋŋ? Oshekuyeli, aloo ekolɛ mɔheguɔgbee po. No hewɔ lɛ, ejeee bulɛ ni mli kwɔ he Okadi akɛ ŋa lɛ aaawie ewu ni heee yeee lɛ he efɔŋ. (1 Timoteo 3:11; 5:13) Ni kɛlɛ, esa akɛ ayoo akɛ nyɛmimɛi yei komɛi ni kɛ shitee-kɛ-woo kpeɔ lɛ yɛ haomɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Mɛni ji Kristofoi atsabaa? Amɛbaanyɛ amɛya onukpai lɛ aŋɔɔ ni amɛyatao amɛ yelikɛbuamɔ kɛ ŋaawoo.—Hebribii 13:17.
8. Mɛni ji nɔ ni baanyɛ afee wu ni teɔ shi woɔ eŋa lɛ jwɛŋmɔ?
8 Mɛɛ gbɛ nɔ onukpai lɛ aaatsɔ ni amɛtsu wu lɛ he nii yɛ ŋaa gbɛ nɔ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛna bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ lɛ yɛ bɔ ni wu lɛ kwɛɔ shishilɛ lɛ naa. Jɛmɔ loo yii ni ekɛbaa eŋa lɛ nɔ lɛ baanyɛ ajɛ nibii sɔrɔtoi etɛ ni tsaraa nɔ ni eko fɛɛ eko kɔɔ eko he ni eleee he nɔ ko ni kɛ gbeyeishemɔ baa enɔ ni agbɛnɛ hu no haa efeɔ basabasa lɛ. Mɛni hewɔ enɛ baa lɛ nakai? Yɛ bei komɛi amli lɛ, wu lɛ leee Yehowa Odasefoi ahe nɔ ko nɔ ko ja nɔ ni enuɔ kɛjɛɔ enanemɛi nitsulɔi ni bɛ amɛhe jwɛŋmɔ kpakpa lɛ anaa pɛ. Ele akɛ dani eŋa lɛ aaaje Biblia lɛ kasemɔ shishi lɛ, no mli lɛ ekɛ ehe fɛɛ haa lɛ kɛ ebii lɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ amrɔ nɛɛ ebatsɔ ŋa kpakpa kɛ nyɛ kpakpa moŋ, shi nuu nɛɛ jwɛŋmɔ ji: ‘Yoo nɛɛ shiɔ mi shii etɛ yɛ otsi mli ni eyaa nakai kpeei lɛ. Mileee nɔ ni yaa nɔ yɛ nɛkɛ kpeei nɛɛ ashishi, ni hii ni he yɔɔ fɛo hu yɛ nakai asa lɛ nɔ, ni . . . ’ Hɛɛ, le ni eleee mli eko lɛ baaha eye awuŋa ni eshe gbeyei. Kɛkɛ lɛ ebɔi ehe famɔ. Yɛ hei ni ayoo nɛkɛ sui nɛɛ yɛ lɛ, te onukpai lɛ aaafee tɛŋŋ aye abua yɛ mli?—Abɛi 14:30; 27:4.
9. Mɛɛ ŋaa gbɛ abaanyɛ atsɔ nɔ ni akɛtsu wumɛi komɛi ni heee yeee lɛ ahe nii, ni mɛni baanyɛ ajɛ enɛ mli aba?
9 Ekolɛ onukpai lɛ ateŋ mɔ kome baasumɔ ni ele wu lɛ diɛŋtsɛ. (1 Korintobii 9:19-23) Ekolɛ wu lɛ baanyɛ afee mɔ ni he esa akɛ srawa hewalɛ he nitsulɔ, kapintɛfonyo, aloo ŋaalɔ. Ebaasumɔ ni ekɛ nakai ehesaa lɛ atsu nii ni ekɛye ebua yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ mli nɔ ko he. Kɛ nakai eji lɛ ebaasumɔ ni ena Maŋtsɛyeli Asa lɛ mli ni enuŋ he akɛ gbɛnaa nii ko ka enɔ akɛ eya kpeei yɛ jɛmɛ. Yɛ be mli ni eleɔ nyɛmimɛi lɛ, ekolɛ su ni ehiɛ yɛ eŋa kɛ anɔkwale lɛ he lɛ he baajɔ. Kɛ ena suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ, ebaanyɛ ni ekɛ eŋa lɛ po aba kpeei lɛ. Kɛkɛ lɛ be mli ni nɔ kome yafataa nɔ kroko he lɛ, ebaanyɛ efa enane eba asa lɛ nɔ yɛ be mli ni kpee yaa nɔ lɛ koni ebabo nɔ ko toi fioo. Ekolɛ etsɛŋ ni eeebi ni akɛ lɛ akase Biblia lɛ. Abaanyɛ atsu enɛɛmɛi fɛɛ ni yɛ bei komɛi amli lɛ anyɛ afee nakai hu. Ŋmɛnɛ wumɛi akpei abɔ yɛ ni heɔ yeɔ, ni duromɔ naa lɛ, fɛɛ jɛ nɛkɛ suɔmɔ kɛ ŋaa kɛ “bulɛ ni mli kwɔ” ni ŋa lɛ jie lɛ kpo lɛ hewɔ.—Efesobii 5:33.
Ekwɛɔ Eshiabii lɛ Anɔ Jogbaŋŋ
10, 11. Mɛɛ sui sɔrɔtoi komɛi ŋa kpakpa yɔɔ ni Maŋtsɛ Lemuel tsɔɔ mli? (Susumɔ eko fɛɛ eko he.)
10 Maŋtsɛ Lemuel nine shɛ ŋaawoo kpakpa nɔ kɛjɛ enyɛ ŋɔɔ yɛ sui ni yoo kpakpa hiɛ lɛ he. (Abɛi 31:1) Bɔ ni enyɛ nɛɛ tsɔɔ ŋa kɛ nyɛ ni tsuɔ nii waa lɛ mli eha yɛ Abɛi 31:10-31 lɛ sa kadimɔ jogbaŋŋ. Eka shi faŋŋ akɛ eji yoo ni ena niiashikpamɔ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ kɛ nitsumɔ mli kɛ agbɛnɛ yɛ bulɛ ni mli kwɔ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ mli.
11 Lemuel ŋma akɛ “yoo kpakpa” lɛ akɛ hiɛ fɔɔ enɔ, akɛ he fɔɔ enɔ ni eji anɔkwafo. (Abɛi 31 Kukuji 10-12) Etsuɔ nii waa koni ekɛlɛ ni ekwɛ ewu kɛ ebii. (Abɛi 31 Kukuji 13-19, 21, 24) Emli jɔ ni emli hi kɛha mɛi ni nii ehia amɛ lɛlɛŋ lɛ. (Abɛi 31 Kuku 20) Yɛ ebulɛ kɛ ejeŋba kpakpa hewɔ lɛ, ehaa ewu lɛ naa gbɛi kpakpa. (Abɛi 31Kuku 23) Ejeee mɔ ni yeɔ mɛi ahe osheku loo mɔ ni kɛ ewiemɔi fiteɔ mɛi. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ elilɛi tswaa mɔ emaa shi ni ekɛtsaa mɔ. (Abɛi 31 Kuku 26) Akɛni ejeee hejɔlɔ hewɔ lɛ, eyɛ shia ni mli tse ni ato nɔ fɛɛ nɔ gbɛjianɔ yɛ jɛmɛ. (Abɛi 31 Kuku 27) (Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ Kristofonyo shia lɛ afee nɔ ni mli tse fe fɛɛ yɛ akutsoŋ he ni eyɔɔ lɛ.) Ewu kɛ ebii lɛ daa lɛ shi ni amɛjieɔ eyi. Mɛi ni yɔɔ weku lɛ sɛɛ lɛ hu hiɛ sɔɔ esui kpakpai lɛ. (Abɛi 31 Kukuji 28, 29, 31) Ehefɛo lɛ jeee hiɛaŋhiɛaŋ nɔ; eji yoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni yɔɔ su kɛ baŋ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ hefɛo.—Abɛi 31 Kuku 30.
Mumɔ ni he Jɔ ni Yɔɔ Kpoo
12. Mɛni ji nɔ ni “jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ” lɛ, ni te Spania abɛbua ko maa sane oti nɛɛ nɔ mi ehaa tɛŋŋ?
12 Petro wie naagbee oti nɛɛ he beni ewoɔ yoo ni ji Kristofonyo lɛ ŋaa akɛ ekasusu bɔ ni epueɔ yɛ kponɔ gbɛ lɛ he tsɔ lɛ. Ewo ŋaa akɛ: “Shi moŋ [nyɛ hewulamɔ nɔ lɛ afee] nyɛtsuiiaŋ gbɔmɔ ni aŋɔtee lɛ, yɛ mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo lɛ nibii ni fiteee lɛ amli, nɔ ni ji nɔ ni jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (1 Petro 3:3, 4) Kadimɔ sane oti nɛɛ akɛ ‘mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo lɛ ji nɔ ni jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.’ No hewɔ lɛ, Kristofonyo ŋa kɛ nyɛ ni yɔɔ mumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ jeee nɔ ni saa ewu hiɛ kɛkɛ, shi moŋ titri lɛ, esaa Nyɔŋmɔ hiɛ, taakɛ yei anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ. Nɛkɛ mligbɛ hefɛo nɛɛ hu jeɔ kpo yɛ Spania abɛbua ko mli akɛ: “Yoo ni he yɔɔ fɛo lɛ saa hiŋmɛi lɛ hiɛ; yoo kpakpa lɛ saa tsui lɛ hiɛ. Kɛ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji adiagba lɛ, sɛɛkpee nɔ lɛ ji jwetri.”
13. Ŋa baanyɛ aha ebii ahe ajɔ amɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Kristofonyo ŋa lɛ baanyɛ afee mɔ ni haa mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ eshia lɛ mli lɛ he jɔɔ lɛ. (Okɛto Mateo 11:28-30 he.) Yɛ be mli ni gbekɛbii lɛ naa bulɛ ni ekɛhaa ewu lɛ, amɛbaajie nakai bulɛ lɛ kpo yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛfɔlɔi kɛ mɛi ni yɔɔ weku lɛ sɛɛ lɛ yeɔ haa lɛ mli. Nɔ ni baajɛ mli aba ji, gbekɛbii ni ji Kristofoi lɛ baafee mɛi ni mli hi ni amɛsusuɔ mɛi ahe. Ni kwɛ miishɛɛ ni enɛ ji akɛ gbekɛbii aaajɛ amɛsuɔmɔ mli amɛtsu shia lɛ mli nii moŋ fe ni aaanyɛ amɛnɔ ni aha amɛfee! Pɛsɛmkunya su ni amɛbɛ lɛ haa miishɛɛ baa shia lɛ mli, ni nyɛ lɛ nɔkpɛlɛmɔ ŋmɔlɔ lɛ ji nyɔmɔwoo kpele.
14. Bɔ ni tsɔsemɔ he baahia aha lɛ kɛ mɛɛ kaa baaba?
14 Shi bei ni tsɔsemɔ he hiaa lɛ hu? Taakɛ amɛfɔlɔi ji lɛ, gbekɛbii hu tɔɔ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, amɛfeɔ toigbele. Te Kristofonyo nyɛ lɛ baafee enii eha tɛŋŋ kɛ tsɛ lɛ bɛ hu? Ani ebaaya nɔ ni ekɛ bulɛ aha woo ni amɛbii lɛ yɔɔ kɛha amɛhe lɛ? Aloo ebaabolɔ ni efee hoo koni ebɔ mɔdɛŋ ni eha amɛfee toiboo? Ojogbaŋŋ, ani gbekɛ kaseɔ nii kɛjɛɔ gbee naawalɛ mli? Aloo gbee ni baa shi ni yɔɔ dioo ni akɛsusuɔ nii ahe yeɔ omanye babaoo moŋ?—Efesobii 4:31, 32.
15. Mɛni ji nɔ ni saji amlipɛilɔi ena yɛ gbekɛbii atoiboo he?
15 Yɛ be mli ni ewieɔ gbekɛbii atoiboo he lɛ, wolo tɛtrɛɛ Psychology Today lɛ jaje akɛ: “Taakɛ nikasemɔ ko ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ, babaoo ni obolɔɔ owoɔ obii lɛ akɛ amɛkafee nɔ ko lɛ, eka shi faŋŋ akɛ babaoo hu amɛbaatsɔ amɛhe ni amɛfee nɔ ni osumɔɔɔ ni amɛfee lɛ nɔŋŋ.” Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, saji amli pɛilɔi ena akɛ kɛ onukpai wie blɛoo lɛ, efɔɔ kaa akɛ gbekɛbii boɔ toi ni amɛshashaoo shi. Shi, ehe miihia waa akɛ okɛ gbekɛ lɛ aaasusu saji ahe moŋ fe ni ooowo lɛ mli mlifu kɛ famɔi ni yɔɔ keketee ni bɛ naagbee—Efesobii 6:4; 1 Petro 4:8.
Bulɛ ni Yɔɔ Gbɔmɔtsoŋ Tsakpaa lɛ Mli
16. Te ŋa lɛ aaafee tɛŋŋ atsɔɔ akɛ esusuɔ ewu lɛ henumɔŋ hiamɔ nii ahe, ni mɛɛ sɛɛnamɔ baajɛ mli aba?
16 Taakɛ bɔ ni esa akɛ wu asusu eŋa lɛ he akɛni ebɔɔ su loo gbɔmɔtso waaa hewɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu esa akɛ ŋa lɛ hu ayoo ewu lɛ henumɔŋ kɛ bɔlɛnamɔ hiamɔ nii. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ nuu lɛ kɛ eŋa lɛ anya amɛhe ni mɔ fɛɛ mɔ ashɛje enaanyo mii. Enɛ biɔ henumɔ kɛha mɔ fɛɛ mɔ hiamɔ nii kɛ susumɔi. Nɛkɛ mɛi enyɔ nɛɛ atsui ni nyɔɔ amɛmli lɛ hu baaye abua koni hefatalɔ ko akana hiŋmɛi ni kpaa shi ni baaha etsɔ mɔ ko ni kpaa shi.—Abɛi 5:15-20.
17. Te esa akɛ wu kɛ ŋa abu gbalashihilɛ mli nii ni amɛkɛaaha amɛhe lɛ amɛha tɛŋŋ?
17 Eka shi faŋŋ akɛ kɛ bulɛ yɛ amɛteŋ lɛ, hefatalɔ ko kɛ bɔlɛnamɔ mli hiamɔ nii tsuŋ nii akɛ tawuu nii ko yɛ ŋaa mli. Esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ gbalashihilɛ lɛ mli gbɛnaa nii aha enyɛmi, ni kɛji akɛ amɛaatsi amɛhe naa yɛ be fioo ko mli lɛ, esa akɛ efee nɔ ni mɛi enyɔ lɛ fɛɛ ekpɛlɛ nɔ. (1 Korintobii 7:1-5) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ bei komɛi amli lɛ wu lɛ baanyɛ afa gbɛ ni eetsu nitsumɔ ko yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine tsumaa ko nɔ, aloo ekɛ ehe ewo teokrase nitsumɔ ko mli. Kɛ eba lɛ nɛkɛ lɛ, esa akɛ ena nɔmimaa akɛ eŋa lɛ ejɛ etsui muu fɛɛ mli ekpɛlɛ enɛ nɔ. Mligbalamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ hu baanyɛ ni ekɛ mumɔŋ jɔɔmɔi abaha weku lɛ, ni ji akɛ, yɛ niiashikpamɔi ni woɔ mɔ hewalɛ ni wu lɛ baagba yɛ be mli ni eku esɛɛ eba shia lɛ hewɔ.
Nyɛmimɛi Yei lɛ Anitsumɔ ni he Hiaa
18. Mɛni hewɔ gbɛnaa nii ni tsii ka onukpa ŋa nɔ lɛ?
18 Kɛ Kristofonyo yoo ko wu ji onukpa Iɛ, belɛ yoo lɛ yɛ gbɛnaa nii ni da. Klɛŋklɛŋ lɛ, abiɔ nibii babaoo kɛjɛɔ nuu lɛ dɛŋ. Ebaabu mumɔŋ shihilɛ mli ni asafo lɛ yɔɔ lɛ he akɔntaa eha Yehowa. (Hebribii 13:17) Shi akɛ onukpa ko ŋa kɛ ekolɛ lɛ mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eda yɛ afii amli lɛ, enɔkwɛmɔ nɔ ni bulɛ yɔɔ mli lɛ hu he miihia. (Okɛto 1 Timoteo 5:9, 10; Tito 2:3-5 he.) Ni mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa onukpai pii aŋamɛi feɔ ni amɛkɛfiɔ amɛwumɛi lɛ asɛɛ nɛkɛ! Yɛ bei babaoo mli lɛ, esa akɛ wu lɛ aya ni eyatsu asafoŋ saji ahe nii, ni ekolɛ ebiɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ mɛni kwraa yaa nɔ. Shi ŋa ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni yeɔ anɔkwale lɛ ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeepɛi asafoŋ saji amli tamɔ mɔ ni kɛ ehe woɔ mɛi krokomɛi asaji amli.—1 Petro 4:15.
19. ‘We ni ayeɔ nɔ jogbaŋŋ’ lɛ kɔɔ mɛni hu he kɛhaa onukpa lɛ?
19 Shi, asafoŋ onukpa baanyɛ awo eŋa lɛ ŋaa kɛji akɛ ejieɔ su ni etswaaa mɔ emaaa shi kpo aloo kɛji akɛ eŋa lɛ etooo okadi kpakpa ehaaa nyɛmimɛi yei krokomɛi lɛ. ‘We nɔ jogbaŋŋ ni ayeɔ’ lɛ kɔɔɔ gbekɛbii lɛ pɛ he shi moŋ ŋa lɛ hu. Ŋmalɛ naa tɛ ni afo afɔ shi nɛɛ kɛ nitsumɔ baanyɛ aka ŋamɛi komɛi aheshibaa akwɛ.—1 Timoteo 3:4, 5, 11; Hebribii 12:11.
20. Tsii nyɛmimɛi yei ni hi shi yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ ni boteko gbalashihilɛ mli kɛ mɛi ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ anɔkwɛmɔ nii kpakpai lɛ ekomɛi ata. (Kwɛmɔ “Life Stories of Jehovah’s Witnesses” [Yehowa Odasefoi Ashihilɛ he Saji] ni yɔɔ Watch Tower Publications Index 1980-1985 lɛ mli lɛ.)
20 Nyɛmimɛi yei ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ hu baanyɛ ajie bulɛ ni ŋamɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ kpo. Nyɛmimɛi yei anɔkwafoi lɛ anɔkwɛmɔ nii kpakpai babaoo yɛ, yɛ Ŋmalɛi lɛ amli kɛ asafoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu mli! Ekolɛ Dorka, ni eji oshijafonyo lɛ ji mɔ ni ajie eyi jogbaŋŋ yɛ “enitsumɔi kpakpai kɛ ejuji” ni efeɔ lɛ hewɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:36-42) Priska kɛ Foebe hu ji mɛi ni yɔɔ ekaa kɛha anɔkwale lɛ. (Romabii 16:1-4) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, wɔnyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɛi pii ni ebote gbalashihilɛ mli loo amɛji oshijafoi lɛ ji maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi, gbɛgbalɔi, kɛ shiɛlɔi ni ekaaa. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nɛkɛ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ ahe tse, amɛtoɔ gbɛjianɔ kpakpa yɛ amɛshiai amli ni amɛkuuu amɛhiɛ amɛshwieee amɛwekui anɔ. Akɛni amɛyi fa kɛ shihilɛi komɛi ni amɛbajeɔ mli hu hewɔ lɛ, amɛ titri ji mɛi ni kɛ amɛhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.—Lala 68:12.
21. Nyɛmimɛi yei anɔkwafoi lɛ ji hewalɛwoo nɔ kɛha nyɛmimɛi hii ni ji Kristofoi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
21 Nyɛmimɛi yei anɔkwafoi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ tsuɔ nitsumɔi ni he hiaa ni tswaa mɔ emaa shi. Amɛ ekaa kɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ woɔ nyɛmimɛi lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ fɛɛ hewalɛ. Amɛji hefatalɔi kɛ yelikɛbualɔi lɛlɛŋ. (Okɛto 1 Mose 2:18 he.) Mɛɛ suɔmɔ kɛ bulɛ ni yɔɔ krɔŋŋ po sa amɛ nɛkɛ! Yɛ Kristofoi ni ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ agbɛfaŋ lɛ, Paulo ŋaawoo nɛɛ saa amɛ diɛŋtsɛ: “Ha nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ eŋa taakɛ bɔ ni esumɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esa akɛ ŋa lɛ ajie bulɛ ni mli kwɔ kpo aha ewu.”—Efesobii 5:33, New World Translation.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni ji Nyɔŋmɔ shishijee nitsumɔ kɛha nuu kɛ yoo ni yeɔ emuu lɛ?
◻ Te aaafee tɛŋŋ atsɔ wumɛi ni heee yeee lɛ ayiŋ kɛba anɔkwale lɛ he?
◻ Mɛni ji yoo kpakpa lɛ sui sɔrɔtoi ni ekaaa Iɛ ekomɛi?
◻ Te Kristofonyo ŋa lɛ aaafee tɛŋŋ ejie ‘mumɔ ni yɔɔ kpoo ni he jɔ’ Iɛ kpo?
◻ Mɛɛ pɛpɛɛpɛŋmɛɛ ataoɔ yɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi Iɛ agbɔmɔtsoŋ tsakpaa lɛ mii?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]
Esaa akɛ weku lɛ feɔ tamɔ lɛlɛ ni hiɛ lɛlɛtsɛmɛi enyɔ ni kɛ amɛhe miishi akaŋ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]
Wu ni heee yeee Iɛ baanyɛ aye awuŋa, ekolɛ ebaanyɛ eshe gbeyei po, yɛ kpeei ni eŋa Iɛ yaa loo Kristofoi anitsumɔi krokomɛi ahewɔ. Te aaafee tɛŋŋ aye abaa nuu lɛ hu?