Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • dp yitso 12 bf. 198-209
  • Bɔfo Ko Ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ Wo Lɛ Hewalɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Bɔfo Ko Ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ Wo Lɛ Hewalɛ
  • Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • SANE NI KƐ TSUIYELI BAA
  • NINAA KO NI HÃA ŊMIŊMI MƆƆ MƆ
  • AWO ‘NUU NI ASUMƆƆ ESANE NAAKPA LƐ’ HEWALƐ
  • Yehowa Kɛ Nyɔmɔwoo Ni Hi Naakpa Wo Daniel Shi
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Daniel Wolo Lɛ Kɛ Bo
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Daniel Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Ani Nyɔŋmɔ Susuɔ Ohe Lɛɛlɛŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
dp yitso 12 bf. 198-209

Yitso Nyɔŋma Kɛ Enyɔ

Bɔfo Ko Ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ Wo Lɛ Hewalɛ

1. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ajɔɔ Daniel yɛ Yehowa yiŋtoi ahe nitsumɔ ni eyɔɔ he miishɛɛ waa lɛ hewɔ?

AWO miishɛɛ babaoo ni Daniel yɔɔ yɛ Yehowa yiŋtoo he nitsumɔ mli lɛ he nyɔmɔ babaoo. Akɛ otsii 70 he gbalɛ ni kɔɔ Mesia lɛ puemɔ lɛ he ni kanyaa mɔ babaoo lɛ ha lɛ. Ajɔɔ Daniel hu akɛni ena ewebii anɔkwafoi lɛ asɛɛkuu kɛmiiya amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ lɛ hewɔ. Enɛ ba mli yɛ afi 537 D.Ŋ.B., kɛmiiba “Koresh, Persia maŋtsɛ lɛ, yinɔ klɛŋklɛŋ afi lɛ” naagbee gbɛ.​—Ezra 1:​1-4.

2, 3. Mɛni hewɔ ekolɛ Daniel kɛ Yudafoi shwɛɛnii lɛ ekuuu amɛsɛɛ kɛyaaa Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

2 Daniel fataaa mɛi ni ku amɛsɛɛ kɛtee Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe. Gbɛfaa baanyɛ afee nɔ ni wa akɛni etee hiɛ yɛ afii amli lɛ hewɔ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ yɛ nitsumɔ ko yɛ ejwɛŋmɔ mli kɛha lɛ yɛ Babilon. Afii enyɔ ho. Agbɛnɛ sane lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Koresh ni ji Persia maŋtsɛ lɛ afi ni ji etɛ lɛ nɔ lɛ, ajie sane ko kpo atsɔɔ Daniel, mɔ ni atsɛɔ egbɛi akɛ Belteshazar hu lɛ; ni sane lɛ anɔkwale ni, ni haomɔ kpeteŋkpele he sane ni; ni ena sane lɛ naa, ni asaŋ eyɛ ninaa lɛ he shishinamɔ.”​—Daniel 10:1.

3 ‘Koresh afi ni ji etɛ lɛ’ kɛ afi 536 loo afi 535 D.Ŋ.B. baakpã gbee. Nɔ ni fe afii 80 eho kɛjɛ be mli ni akɛ Daniel tee Babilon kɛfata maŋtsɛmɛi aseshibii lɛ kɛ Yuda gbekɛbii abladei lɛ ahe lɛ. (Daniel 1:3) Kɛji akɛ eye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa beni eyashɛ Babilon klɛŋklɛŋ lɛ, belɛ eehe eye afii 100 agbɛnɛ. Mɛɛ anɔkwayeli sɔɔmɔ he okadi ni yɔɔ naakpɛɛ po ená nɛkɛ!

4. Yɛ Daniel afii ni etee hiɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ nitsumɔ ni sa kadimɔ jogbaŋŋ ebaatsu lolo yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli?

4 Shi, yɛ egbɔlɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Daniel nitsumɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ bako naagbee. Nyɔŋmɔ baatsɔ enɔ ejaje gbalɛ shɛɛ sane ko ni baasa nibii babaoo he. Eji gbalɛ ni baashɛ wɔbei nɛɛ amli kɛteke nɔ kɛya hiɛ. Bɔni afee ni esaa Daniel kɛha nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, Yehowa na akɛ esa akɛ eye ebua Daniel, koni ewo lɛ hewalɛ kɛha sɔɔmɔ ni kã ehiɛ lɛ.

SANE NI KƐ TSUIYELI BAA

5. Mɛɛ amaniɛbɔi eeenyɛ efee akɛ ehao Daniel lɛ?

5 Eyɛ mli akɛ Daniel fataaa Yudafoi shwɛɛnii lɛ ahe kɛkuuu amɛsɛɛ kɛyaaa Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ moŋ, shi eyɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ emaŋ shikpɔŋ ni esumɔɔ lɛ nɔ lɛ he miishɛɛ waa. Daniel jɛ amaniɛbɔi ni enine shɛ nɔ lɛ amli ena akɛ nibii eyaaa nɔ jogbaŋŋ yɛ jɛmɛ. Áto efɔleshaa latɛ lɛ shishi ni átswa sɔlemɔtsu lɛ shishitoo ama shi yɛ Yerusalem. (Ezra, yitso 3) Shi jeŋmaji ni bɛŋkɛ amɛ lɛ miite shi kɛmiiwo tsũtswaa nitsumɔ lɛ, ni amɛmiitsɔ ŋaa fɔŋ kɛmiishi Yudafoi ni amɛ́ku amɛsɛɛ amɛba lɛ. (Ezra 4:​1-5) Lɛɛlɛŋ eji akɛ, Daniel baafee yeyeeye yɛ gbɛ ni waaa nɔ yɛ nibii babaoo he.

6. Mɛni hewɔ shihilɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ haoɔ Daniel lɛ?

6 Daniel le Yeremia gbalɛ lɛ jogbaŋŋ. (Daniel 9:2) Ele akɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ tswaa ekoŋŋ kɛ anɔkwa jamɔ ni aaasaa ato shishi ekoŋŋ yɛ jɛmɛ lɛ kɔɔ Yehowa yiŋtoo ni kɔɔ E-webii ahe lɛ he kpaakpa ni ákɛ enɛɛmɛi fɛɛ baatsɔ shiwoo Mesia lɛ puemɔ lɛ hiɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Daniel ná hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ enine aaashɛ gbalɛ ni kɔɔ “otsii nyɔŋmai kpawo” lɛ he lɛ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ. Enu shishi kɛjɛ enɛ mli akɛ Mesia lɛ baaba beni wiemɔ aaaje kpo akɛ asaa atswa Yerusalem ama shi ekoŋŋ lɛ sɛɛ “otsii” 69. (Daniel 9:​24-​27) Shi, yɛ bɔ ni Yerusalem ekumɔ kwraa ni sɔlemɔtsu lɛ maa ekoŋŋ lɛ sɛɛ gbalaa shi lɛ hewɔ lɛ, ewaaa akɛ aaana nɔ hewɔ ni Daniel nijiaŋ baanyɛ aje wui, eye awerɛho, ni efee vii lɛ.

7. Mɛni Daniel fee otsii etɛ sɔŋŋ?

7 Sane lɛ tee nɔ akɛ: “Nakai gbii lɛ amli lɛ mi, Daniel, miiye ŋkɔmɔ otsii etɛ sɔŋŋ; miyeee niyenii ko ni ŋɔɔ, ni loo loo wein eyaaa midaaŋ, ni mikpaaa mu hu kwraa kɛyashi beyinɔ ni otsii etɛ lɛ fɛɛ shɛ.” (Daniel 10:​2, 3) “Otsii etɛ lɛ fɛɛ,” loo gbii 21 ni akɛmiiye awerɛho ni ayeee nii lɛ ji be kakadaŋŋ ko ni yɔɔ naakpɛɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, eba naagbee yɛ “klɛŋklɛŋ nyɔɔŋ lɛ nɔ gbi ni ji gbi nyɔŋmai enyɔ kɛ ejwɛ” lɛ nɔ. (Daniel 10:4) No hewɔ lɛ, Hehoo lɛ, ni ayeɔ yɛ klɛŋklɛŋ nyɔɔŋ, Nisan, gbi ni ji 14 lɛ nɔ lɛ, kɛ aboloo akpiti gbi jurɔ ni ayeɔ lɛ gbii kpawo ni nyiɛɔ sɛɛ baa lɛ fata Daniel ŋmãahilɛ be lɛ he.

8. Mɛɛ mra be Daniel kɛ faikpamɔ waa tao Yehowa gbɛtsɔɔmɔ, ni mɛni jɛ mli ba?

8 Daniel ená niiashikpamɔ ni tamɔ nɛkɛ pɛŋ yɛ bei ni tsɔ hiɛ lɛ amli. No mli lɛ ehao yɛ be mli ni Yehowa gbalɛ ni kɔɔ Yerusalem amaŋfɔfeemɔ afii 70 lɛ baaba mli lɛ he. Mɛni Daniel fee yɛ he? Daniel kɛɛ: “Mitsɔ mihiɛ miha [Yehowa, NW], koni mikɛ buadayeli kɛ kpekpe kɛ lamulu atao sɔlemɔ kɛ faikpamɔ sɛɛgbɛ.” Yehowa ha Daniel sɔlemɔ lɛ hetoo kɛtsɔ ŋwɛibɔfo Gabriel ni ekɛ shɛɛ sane tsu lɛ kɛba eŋɔɔ ni wo lɛ hewalɛ babaoo lɛ nɔ. (Daniel 9:3, 21, 22) Ani Yehowa baafee enii yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ ni ekɛ hewalɛwoo ni he hiaa Daniel babaoo lɛ aha lɛ?

NINAA KO NI HÃA ŊMIŊMI MƆƆ MƆ

9, 10. (a) Nɛgbɛ Daniel yɔɔ beni enine shɛ ninaa ko nɔ lɛ? (b) Tsɔɔmɔ nɔ ni Daniel na yɛ ninaa lɛ mli lɛ mli.

9 Daniel hiɛnɔkamɔ efeee efolo. Etee nɔ ekɛɛ wɔ nɔ ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ, akɛ: “Miyɛ Hidekel faa wulu lɛ naa, ni mihole mihiŋmɛii anɔ, ni mikwɛ, ni naa, nuu ko ni wo klala ni Ufaz shika fi ehɛ nɛ.” (Daniel 10:​4, 5) Hidekel ji faai ejwɛ ni hoɔ kɛjɛɔ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ ateŋ ekome. (1 Mose 2:​10-14) Hidekel ji Blema Persia wiemɔ, ni ale enɛ akɛ Tigra ní aná Hela wiemɔ Tigris kɛjɛ mli lɛ. Abatsɛ shikpɔŋ ni kã ekɛ Eufrate teŋ lɛ akɛ Mesopotamia, ni eshishi ji, “Shikpɔŋ ni Kã Faai Ateŋ.” Enɛ maa nɔ mi akɛ, beni Daniel nine shɛ ninaa lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ eyɛ Babilonia shikpɔŋ lɛ nɔ lolo, eyɛ mli akɛ ekolɛ ebɛ Babilon maŋtiase lɛ mli.

10 Mɛɛ ninaa po Daniel nine shɛ nɔ nɛkɛ! Eka shi faŋŋ akɛ beni ehole ehiŋmɛii anɔ lɛ enaaa gbɔmɔ folo ko kɛkɛ. Daniel kɛ sane mlitsɔɔmɔ ni mli kã shi fitsofitso nɛɛ ha: “Egbɔmɔtso hu tamɔ krisolito, ni ehiɛ tamɔ srawa kpɛmɔ, ni ehiŋmɛii tamɔ kɔtii ni asu, ni eniji kɛ enaji ahe tamɔ akɔɔble ni asha he, ni ewiemɔ gbee tamɔ asafo babaoo gbee.”​—Daniel 10:6.

11. Mɛɛ hewalɛ ninaa lɛ na yɛ Daniel kɛ hii ni kɛ lɛ yɔɔ lɛ anɔ?

11 Yɛ ninaa lɛ kpɛmɔ waa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Daniel kɛɛ ‘ni hii ni kɛ mi yɔɔ lɛ enaaa ninaa lɛ.’ Yɛ yiŋtoo ko ni atsɔɔɔ mli hewɔ lɛ, “ŋmiŋmi kpeteŋkpele mɔmɔ amɛ, ni amɛjo foi amɛyateetee amɛhe.” No hewɔ lɛ, ebashwɛ Daniel kome too pɛ yɛ faa lɛ naa. Nɛkɛ “ninaa kpeteŋkpele nɛɛ” ná enɔ hewalɛ aahu akɛ ejaje akɛ: “Ni hewalɛ kome folo eshwɛɛɛ yɛ mimli dɔŋŋ, ni mihefɛo lɛ tsake, ni mihiɛ fite, ni mibɛ hewalɛ ko dɔŋŋ.”​—Daniel 10:​7, 8.

12, 13. Mɛni bɔfo lɛ (a) atade lɛ tsɔɔ? (b) puemɔ lɛ tsɔɔ?

12 Nyɛhaa wɔkwɛa bɔfo ni he yɔɔ naakpɛɛ ni wo Daniel he gbeyei waa nakai lɛ jogbaŋŋ. Nuu lɛ “wo klala ni Ufaz shika fi ehɛ.” Yɛ blema Israel lɛ, osɔfonukpa lɛ mliteŋfiinɔ̃, efod, kɛ tsitsinɔnii kɛ agbɛnɛ osɔfoi krokomɛi lɛ atadei lɛ, klala kpakpa akɛlo ni shika tara mli. (2 Mose 28:​4-8; 39:​27-29) No hewɔ lɛ, bɔfo lɛ atadei lɛ tsɔɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ kɛ woo yɛ enitsumɔ gbɛhe mli.

13 Daniel naa kpɛ ehe hu yɛ bɔfo lɛ puemɔ lɛ he​—bɔ ni egbɔmɔtso kpɛlɛɔ tamɔ ojarawatɛ, bɔ ni ehiɛ kpɛlɛmɔ shwilaa mɔ hiŋmɛiiaŋ, bɔ ni ehiŋmɛii ni tsuɔ lɛ hewalɛ tsurɔɔ mɔ ha, kɛ eniji kɛ enaji ni he wa lɛ kpɛlɛmɔ lɛ. Egbee ni tamɔ fãmɔ ni jijeɔ lɛ po woɔ mɔ he gbeyei. Enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hewalɛ fe gbɔmɔ adesa. Nɛkɛ “nuu ko ni wo klala” nɛɛ jeee mɔ ko mɔ ko akɛ ŋwɛibɔfo ko ni nɔ kwɔ waa, mɔ ni sɔmɔɔ yɛ Yehowa hekrɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ, ni ejɛ jɛmɛ ekɛ shɛɛ sane ba lɛ.a

AWO ‘NUU NI ASUMƆƆ ESANE NAAKPA LƐ’ HEWALƐ

14. Mɛɛ yelikɛbuamɔ he hiaa Daniel koni enine ashɛ ŋwɛibɔfo lɛ shɛɛ sane lɛ nɔ?

14 Shɛɛ sane ni Yehowa bɔfo lɛ yɔɔ kɛha Daniel lɛ tsii ni eyɛ hwanyaŋŋ. Dani Daniel nine aaashɛ nɔ lɛ, yelikɛbuamɔ he miihia lɛ koni ená egbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ haomɔ lɛ nɔ hewalɛ. Akɛni ŋwɛibɔfo lɛ le enɛ faŋŋ hewɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ejɛ suɔmɔ mli eye ebua Daniel ni ewo lɛ hewalɛ. Nyɛhaa wɔnyiɛ bɔ ni Daniel diɛŋtsɛ gba nɔ ni ba lɛ he sane etsɔɔ lɛ sɛɛ.

15. Mɛni ŋwɛibɔfo lɛ fee koni ekɛye ebua Daniel?

15 “Ni beni minu ewiemɔi lɛ agbee lɛ, mihiɛ dĩ mi ni mikɛ mihiɛ bu shikpɔŋ.” Ekolɛ gbeyeishemɔ kɛ haomɔ ha Daniel fee shikpilikpii. Mɛni ŋwɛibɔfo lɛ fee koni ekɛye ebua lɛ? Daniel kɛɛ: “Ni naa, nine ko bata mihe, ni etsi mi, ni mikɛ minakutsei kɛ miniji nyɛmɔ shi.” Kɛfata he lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ kɛ wiemɔi nɛɛ wo gbalɔ lɛ hewalɛ: “Daniel, bo nuu ni asumɔɔ osane naakpa, naa wiemɔi ni mikɛo wieɔ lɛ anaa, ni odamɔ odaamɔhe lɛ; ejaakɛ oŋɔɔ atsu mi nɛɛ.” Nine ni yeɔ buaa lɛ lɛ kɛ wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii lɛ ha Daniel hiɛ tserɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ ‘ehe miikpokpo’ moŋ, shi Daniel ‘te shi edamɔ shi.’​—Daniel 10:​9-11.

16. (a) Te afeɔ tɛŋŋ anaa akɛ Yehowa boɔ etsuji asɔlemɔi atoi amrɔ nɔŋŋ? (b) Mɛni hewɔ ŋwɛibɔfo lɛ sɛɛ gbala shi dani ebaye ebua Daniel lɛ? (Akɛ adeka lɛ afata he.) (d) Mɛɛ shɛɛ sane ŋwɛibɔfo lɛ hiɛ kɛha Daniel?

16 Ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ akɛ eje gbɛ eba koni ebawo Daniel hewalɛ. Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ: “Kaashe gbeyei, Daniel; ejaakɛ kɛjɛ gbi klɛŋklɛŋ ni otao bɔ ni ooofee ni onu shishi, ni oba ohe shi yɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ lɛ, anu owiemɔi lɛ, ni owiemɔi lɛ ahewɔ miba nɛɛ.” Kɛkɛ ni ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni esɛɛ gbala shi lɛ mli. Ekɛɛ: “Shi Persia maŋtsɛyeli lɛ nɔ lumɔ lɛ tsĩ mi gbɛ gbii nyɔŋmai enyɔ kɛ ekome; shi naa, Mikael ni ji lumɛi onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ ba ebaye ebua mi, ni miye Persia maŋtsɛmɛi lɛ anɔ kunim yɛ jɛi.” Yɛ Mikael yelikɛbuamɔ naa lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ nyɛ egbe enitsumɔ lɛ naa, ni ekɛ eshɛɛ sane ni he hiaa waa nɛɛ baha Daniel: “Miba ni matsɔɔo nɔ ni baaba omaŋ lɛ nɔ yɛ naagbee gbii lɛ amli; ejaakɛ gbii ni baaba lɛ ahe ninaa kroko yɛ lolo.”​—Daniel 10:​12-14.

17, 18. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aye abua Daniel nɔ ni ji shii enyɔ, ni no ha enyɛ efee mɛni?

17 Yɛ nɔ najiaŋ ni shɛɛ sane ni teeɔ mɔ miishɛɛ shi ni enine aaashɛ nɔ nɛɛ aaakanya Daniel lɛ, etamɔ nɔ ni nibii ni enu lɛ ná enɔ hewalɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Sane lɛ kɛɔ akɛ: “Ni beni ekɛ mi wie nɛkɛ wiemɔi nɛɛ, mima mihiɛ shi, ni mitɔ mũ.” Shi ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ nɛɛ efee klalo akɛ eeejɛ suɔmɔ mli eye ebua​—nɔ ni ji shii enyɔ. Daniel kɛɛ: “Ni naa, mɔ ko ni esu tamɔ gbɔmɛi abii asu bata minaabu he, ni migbele midaaŋ ni miwie.”b​—Daniel 10:​15, 16a.

18 Daniel ná hewalɛ beni ŋwɛibɔfo lɛ ta enaabu he lɛ. (Okɛto Yesaia 6:7 he.) Akɛni enyɛɔ ewieɔ agbɛnɛ hewɔ lɛ, Daniel nyɛ etsɔɔ haomɔi ni eŋmɛɔ etsui shi yɛ mli lɛ amli etsɔɔ ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ lɛ. Daniel kɛɛ: “Nuntsɔ, ninaa lɛ hewɔ lɛ, miwerɛho lɛ eku sɛɛ eba minɔ, ni mibɛ hewalɛ ko dɔŋŋ; ni te aaafee tɛŋŋ ni minuntsɔ tsulɔ nɛɛ aaanyɛ ekɛ minuntsɔ nɛɛ awieŋ? ejaakɛ amrɔ nɛɛ hewalɛ ko bɛ mimli, ni mumɔ kome folo eshwɛko yɛ mimli.”​—Daniel 10:16b, 17.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aye abua Daniel nɔ ni ji shii etɛ, ni mɛni jɛ mli ba?

19 Jeee akɛ Daniel miiwie huhuuhu loo eejie enaa. Eejaje kaa shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ eetsɔɔ kɛkɛ, ni ŋwɛibɔfo lɛ kpɛlɛ ewiemɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ lɛ ye ebua Daniel nɔ ni ji shii etɛ. Gbalɔ lɛ kɛɛ: “Kɛkɛ ni mɔ ko ni tamɔ gbɔmɔ su bata mihe ekoŋŋ, ni ewo mi hewalɛ.” Bɔfo lɛ kɛ miishɛjemɔ wiemɔi nɛɛ fata ehe ni eta, ni wo lɛ hewalɛ lɛ he, akɛ: “Kaashe gbeyei, bo nuu ni asumɔɔ osane naakpa! hejɔlɛ ahao! ohe awa, hɛɛ, ohe awa!” Etamɔ nɔ ni nakai suɔmɔ mli ni ajɛ ata ehe lɛ kɛ wiemɔi ni tswaa mɔ maa shi nɛɛ pɛpɛɛpɛ he hiaa Daniel. Mɛni jɛ mli ba? Daniel jaje akɛ: “Ni beni ekɛ mi wie lɛ, miná hewalɛ, ni mikɛɛ: Wiemɔ, minuntsɔ, ejaakɛ owo mi hewalɛ!” Daniel efee klalo agbɛnɛ kɛha nitsumɔ kroko ni kaa mɔ.​—Daniel 10:​18, 19.

20. Mɛɛ mɔdɛŋ ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ lɛ bɔ bɔni afee ni enyɛ etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii?

20 Akɛni ewo Daniel hewalɛ ni eye ebua lɛ koni ejwɛŋmɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ nyɛmɔi aba enɔ ekoŋŋ hewɔ lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ ku sɛɛ ejaje yiŋtoo ni yɔɔ tsu ni atsu lɛ lɛ sɛɛ lɛ etsɔɔ. Ekɛɛ: “Ole nɔ hewɔ ni miba oŋɔɔ nɛɛ? Ni agbɛnɛ mibaku misɛɛ ni mikɛ Persia lumɔ lɛ ayawuu; ni kɛ mitee pɛ lɛ, naa, Hela lumɔ lɛ baaba. Shi mibatsɔɔo nɔ ni aŋma yɛ anɔkwale wolo lɛ mli; ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni aaafata mihe ashi mɛnɛɛmɛi, akɛ ja nyɛ lumɔ Mikael lɛ.”​—Daniel 10:​20, 21.

21, 22. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔjɛ Daniel niiashikpamɔ lɛ mli wɔkase yɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ etsuji lɛ yeɔ ehaa lɛ mli? (b) Awo Daniel hewalɛ agbɛnɛ kɛha mɛni?

21 Kwɛ bɔ ni Yehowa yɔɔ suɔmɔ ni esusuɔ mɔ he ehaa! Ekɛ etsuji yeɔ yɛ amɛnyɛmɔi kɛ fatɔɔi anaa be fɛɛ be. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ekɛ nitsumɔi ni ele akɛ amɛbaanyɛ amɛtsu haa amɛ, eyɛ mli akɛ ekolɛ amɛnuŋ he nakai yɛ bei komɛi amli. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esumɔɔ ni ebo amɛ toi, kɛkɛ lɛ ekɛ nɔ ni he hiaa ni baaye abua amɛ ni amɛtsu amɛnitsumɔi lɛ ahe nii eha amɛ. Eba akɛ wɔɔkase wɔ ŋwɛi Tsɛ, Yehowa, be fɛɛ be, kɛtsɔ suɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔwo wɔnanemɛi jálɔi lɛ hewalɛ ni wɔwaje amɛ lɛ nɔ.​—Hebribii 10:24.

22 Ŋwɛibɔfo lɛ shɛɛ sane ni shɛjeɔ mɔ mii lɛ wo Daniel hewalɛ waa. Yɛ bɔ ni afii ni eye lɛ etee hiɛ eha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, awo Daniel hewalɛ agbɛnɛ ni asaa lɛ koni enine ashɛ gbalɛ kroko ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ koni eŋma efɔ̃ shi kɛha wɔ sɛɛnamɔ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Eyɛ mli akɛ atsĩii ŋwɛibɔfo nɛɛ gbɛi atã moŋ, shi etamɔ mɔ ni anu egbee ni miikɛɛ Gabriel akɛ eyaye ebua Daniel yɛ ninaa ni ena lɛ mli lɛ. (Okɛto Daniel 8:​2, 15, 16 kɛ 12:​7, 8 he.) Agbɛnɛ hu Daniel 10:13 tsɔɔ akɛ Mikael, ni ji “lumɛi onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ” ba ni ebaye ebua nɛkɛ ŋwɛibɔfo nɛɛ. No hewɔ lɛ, ŋwɛibɔfo ni atsĩii egbɛi atã nɛɛ baaná hegbɛ yɛ Gabriel kɛ Mikael ni ekɛ amɛ tsuɔ nii kpaakpa lɛ he miishɛɛ.

b Eyɛ mli akɛ nakai ŋwɛibɔfo ni kɛ Daniel wieɔ lɛ nɔŋŋ ta enaabu he ni ekanya lɛ moŋ, shi bɔ ni awie wiemɔi lɛ aha yɛ biɛ lɛ haa efeɔ tamɔ nɔ ni ŋwɛibɔfo kroko, ekolɛ Gabriel fee enɛ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ nɛɛ wo Daniel hewalɛ.

MƐNI OYƆSE?

• Mɛni hewɔ atsĩ Yehowa bɔfo lɛ naa beni ebaa ni ebaye ebua Daniel yɛ afi 536 loo afi 535 D.Ŋ.B. lɛ?

• Mɛni Nyɔŋmɔ bɔfo ni atsu lɛ lɛ atade ni ewo kɛ epuemɔ lɛ tsɔɔ yɛ ehe?

• Mɛɛ yelikɛbuamɔ he hiaa Daniel, ni mɛɛ gbɛ nɔ ŋwɛibɔfo lɛ kɛ enɛ ha shii etɛ?

• Mɛɛ shɛɛ sane ŋwɛibɔfo lɛ hiɛ kɛha Daniel?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 204, 205]

Ŋwɛibɔfoi ni Buɔ Mɔ He loo Daimonioi ni Yeɔ Mɔ Nɔ?

WƆBAANYƐ wɔkase nii babaoo kɛjɛ nɔ ni Daniel wolo lɛ wieɔ yɛ ŋwɛibɔfoi ahe lɛ mli. Egbaa wɔ nɔ ni amɛtsuɔ yɛ Yehowa wiemɔ lɛ he nii ni amɛtsuɔ kɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛtsu amɛ nitsumɔi lɛ ahe nii lɛ ahe saji.

Nyɔŋmɔ bɔfo lɛ kɛɛ akɛ beni eyaa koni eyawie etsɔɔ Daniel lɛ, “Persia maŋtsɛyeli lɛ nɔ lumɔ lɛ” tsĩ lɛ gbɛ. Beni ekɛlɛ epele he aahu gbii 21 sɛɛ lɛ, ŋwɛibɔfo ni atsu lɛ lɛ nyɛ etee yɛ “Mikael ni ji lumɛi onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ” yelikɛbuamɔ pɛ naa. Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ hu akɛ ebaaku sɛɛ ekɛ nakai henyɛlɔ lɛ awuu ekoŋŋ, kɛ ekolɛ “Hela lumɔ lɛ.” (Daniel 10:​13, 20) Ejeee nitsumɔ ni yɔɔ mlɛo, kɛha ŋwɛibɔfo po! Shi, namɛi ji nɛkɛ Persia kɛ Hela lumɛi nɛɛ?

Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, wɔkadiɔ akɛ atsɛ Mikael akɛ “lumɛi onukpai lɛ ateŋ mɔ kome” kɛ “nyɛ lumɔ Mikael lɛ.” Yɛ sɛɛ mli lɛ, awie Mikael he akɛ “lumɔ kpeteŋkpele ni damɔ shi ha [Daniel] omaŋbii lɛ.” (Daniel 10:​21; 12:1) Enɛ haa aleɔ Mikael akɛ ŋwɛibɔfo ni Yehowa kɛ nitsumɔ ewo edɛŋ akɛ enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtsɔ ŋa lɛ nɔ lɛ.​—2 Mose 23:​20-23; 32:34; 33:2.

Nɔ ni fiɔ sane naamuu nɛɛ sɛɛ ji kaselɔ Yuda wiemɔ akɛ ‘bɔfo nukpa Mikael lɛ, ekɛ abonsam kojo ni ekɛ lɛ taa naa yɛ Mose gbonyo lɛ hewɔ.’ (Yuda 9) Mikael gbɛhe, ehewalɛ, kɛ hegbɛ ha efee “bɔfo nukpa,” ni eshishi ji ‘bɔfoi lɛ anɔ lumɔ,’ loo ‘bɔfo titri’ lɛɛlɛŋ. Nɔ ni sa jogbaŋŋ lɛ, anyɛŋ akɛ gbɛhe ni kwɔ grɔŋŋ nɛɛ ato mɔ ko mɔ ko he akɛ ja Yesu Kristo, Nyɔŋmɔ Bi lɛ pɛ, dani eba wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ kɛ no sɛɛ.​—1 Tesalonikabii 4:16; Kpojiemɔ 12:7-9.

Ani enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa hala ŋwɛibɔfoi eto maji tamɔ Persia kɛ Hela nɔ koni amɛkudɔ amɛ yɛ amɛsaji amli? Ojogbaŋŋ, Yesu Kristo, Nyɔŋmɔ Bi lɛ wie yɛ faŋŋ mli akɛ: “Je lɛŋ lumɔ lɛ . . . ebɛ nɔ ko yɛ mimli.” Yesu kɛɛ hu akɛ: “Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ; . . . mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ biɛ.” (Yohane 14:30; 18:36) Bɔfo Yohane jaje akɛ “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Eyɛ faŋŋ akɛ je lɛŋ jeŋmaji lɛ ehiko Nyɔŋmɔ loo Kristo gbɛtsɔɔmɔ loo nɔyeli shishi dã, ni amɛjeee mɛi ni yɔɔ shishi bianɛ. Yɛ be mli ni Yehowa ŋmɛɔ “hegbɛi ni yeɔ nɔ” lɛ gbɛ koni amɛhi shi ni amɛkwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ nɔyeli saji anɔ lɛ, ehalaaa eŋwɛibɔfoi lɛ etooo amɛnɔ. (Romabii 13:​1-7) Mɔ ni baanyɛ ekɛ “lumɛi” loo “nɔyelɔi” ato amɛnɔ pɛ ji Satan Abonsam, ni ji “je lɛŋ lumɔ lɛ.” Amɛbaafee daimonioi ni yeɔ mɔ nɔ moŋ fe ŋwɛibɔfoi ni buɔ mɔ he. No hewɔ lɛ, daimonio mumɔi, loo “lumɛi” ni anaaa amɛ hɔlɔ nɔyelɔi ni anaa amɛ lɛ asɛɛ, ni maŋ tai ni baa lɛ fe nɔ ni gbɔmɛi foji kɛbaa.

[Baafa muu mfoniri ni yɔɔ baafa 199]

[Baafa muu mfoniri ni yɔɔ baafa 207]

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje