Yitso Kome
Daniel Wolo Lɛ Kɛ Bo
1, 2. (a) Mɛni ji shihilɛi ni ekaaa ni yɔɔ Biblia mli wolo ni ji Daniel lɛ mli lɛ ekomɛi? (b) Mɛɛ sanebimɔi teɔ shi yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ Daniel wolo lɛ he?
MAŊTSƐ ko ni yɔɔ hewalɛ waa miiwo mɛi ahe gbeyei akɛ ebaagbe enilelɔi lɛ ejaakɛ amɛnyɛɛɛ amɛgba lɛ elamɔ ni enaaa naa lɛ, ni amɛnyɛɛɛ amɛtsɔɔ lɛ eshishi. Ashɛrɛ oblahii etɛ ni kpoo akɛ amɛaajá amaga agbo kakadaŋŋ ko lɛ awo flɔnɔɔ ni aha edɔ kɛteke nɔ mli, ni kɛlɛ amɛje mli shweshweeshwe. Beni ayeɔ gbi jurɔ ko kɛ miishɛɛ lɛ, kɛkɛ ni gbɔmɛi ohai abɔ na nine ni miiŋma wiemɔi komɛi ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ maŋtsɛwe lɛ gbogbo lɛ he. Efɔŋfeemɔ he ŋaatsɔ̃lɔi komɛi ha ashɛ́ nuu ko ni eda awo jatai abu mli, shi eje mli ni epilaaa. Nyɔŋmɔ gbalɔ ko na kooloi ejwɛ yɛ ninaa mli, ni nɔ ni amɛdamɔ shi kɛha lɛ mli kpãa kɛyaa afii akpei abɔ mli yɛ wɔsɛɛ be mli.
2 Enɛɛmɛi ji saji ni anaa yɛ Biblia mli wolo ni ji Daniel lɛ mli lɛ ekomɛi kɛkɛ. Ani esa ákɛ akɛ hiɛdɔɔ asusu amɛhe? Ani wolo ni eye afii babaoo nɛɛ baanyɛ afee nɔ ni kɔɔ wɔgbii nɛɛ ahe? Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu saji ni ba aaafee afii 2,600 ni eho lɛ ahe?
DANIEL—BLEMA WOLO KƐHA ŊMƐNƐŊMƐNƐ BEAŊ
3, 4. Mɛni hewɔ gbɔmɛi pii susuɔ adesai awɔsɛɛ be he yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ?
3 Daniel wolo lɛ mli saji babaoo gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa saneyitso ni kɔɔ jeŋ nɔyeli he, sane ko ni he hiaa waa ŋmɛnɛ lɛ nɔ. Shwɛ sharao ni mɔ fɛɛ mɔ akpɛlɛ nɔ akɛ jaramɔ bei amli wɔyɔɔ lɛ. Daa gbi lɛ, adafitswaa saji amli amaniɛbɔi kɛ kaimɔi ni yɔɔ gbeyei yeɔ wɔtsui akɛ adesa weku lɛ miishiu kɛmiibote haomɔi ni anaaa naa shihilɛ ko ni dũɔ mɔ mli—ni nakai enɛ ji yɛ hiɛyaa ni yɔɔ naakpɛɛ ni aná yɛ jeŋ nilee kɛ tsɔnei ahe nilee mli lɛ fɛɛ sɛɛ.
4 Susumɔ enɛ he okwɛ: Gbɔmɔ enyiɛ nyɔɔŋtsere lɛ nɔ, shi enyɛɛɛ eshɛra shi yɛ hei pii yɛ lɛ diɛŋtsɛ eshibɔlemɔ ŋulami nɛɛ gbɛjegbɛi anɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli. Ebaanyɛ ni ekɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nibii srɔtoi ni afee asaa eshia mli, shi enyɛɛɛ etsĩ wekui ni fiteɔ ni yaa nɔ babaoo lɛ naa. Ni ebaanyɛ ekɛ adafitswaa yinɔ aba, shi enyɛɛɛ etsɔɔ gbɔmɛi bɔ ni ahiɔ shi kutuu yɛ toiŋjɔlɛ mli. Hugh Thomas, yinɔsane he nilelɔ ko ŋma be ko akɛ: “Nɔ ko bibioo ko pɛ nilee kɛ woloŋlee ni egbɛ eshwã lɛ etsɔɔ adesai yɛ henɔyeli he kɛ nɔ ni shɛɛɛ nakai yɛ gbɔmɛi krokomɛi ni akɛ amɛ hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli lɛ mli.”
5. Mɛni ji nɔ titri ni ejɛ gbɔmɔ nɔyeli mli eba?
5 Yɛ mɔdɛŋ ni gbɔmɛi bɔɔ koni amɛto gbɛjianɔ kpakpa yɛ gbɔmɛi ashihilɛ mli hewɔ lɛ, gbɔmɛi eto amɛhe gbɛjianɔ amɛwo nɔyelii srɔtoi babaoo shishi. Shi kɛlɛ, amɛteŋ eko bɛ ni eye ehe kɛjɛ anɔkwale ni kɔɔ nɔ ni Maŋtsɛ Salomo wiemɔ nɛɛ ji lɛ he, akɛ: “Gbɔmɔ yeɔ enaanyo gbɔmɔ nɔ ni ekɛyeɔ ehe awui.” (Jajelɔ 4:1; 8:9) Shi kɛlɛ, nɔyelɔi komɛi ená susumɔi kpakpai. Ni kɛlɛ, maŋtsɛ, maŋ nɔkwɛlɔ, loo nɔyelɔ yiwalɔ ko bɛ ni baanyɛ ajie hela kɛ gbele kɛya. Adesa ko bɛ ni baanyɛ asaa wɔ shikpɔŋ lɛ koni etsɔ̃ tamɔ Paradeiso ni Nyɔŋmɔ to yiŋ yɛ he lɛ.
6. Mɛni hewɔ adesai anɔyelii ayelikɛbuamɔ he ehiaaa Yehowa dani etsu esuɔmɔnaa nifeemɔ he nii lɛ?
6 Kɛlɛ, Bɔlɔ lɛ miisumɔ ni ebaanyɛ efee nibii ni tamɔ nɛkɛ. Adesa nɔyelii agbɛŋmɛɛ he ehiaaa lɛ koni etsu eyiŋtoo he nii, kɛha lɛ lɛ, “jeŋmaji lɛ tamɔ nu kuli yɛ blagee he, ni abuɔ amɛ tamɔ mulu kuli ni kpɛtɛ nsɛni he.” (Yesaia 40:15) Hɛɛ, Yehowa ji Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ kɛ Nɔyelɔ. Yɛ bɔ ni eji nɛɛ hewɔ lɛ, eyɛ hegbɛ ni nɔ kwɔ kwraa fe adesa nɔyelii lɛ anɔ̃. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji nɔ ni baaye adesai anɔyelii fɛɛ najiaŋ kɛha gbɔmɛi anaanɔ jɔɔmɔ. Ekolɛ he ko he ko bɛ ni afee enɛ faŋŋ yɛ fe Biblia mli wolo ni ji Daniel lɛ mli.
DANIEL—NYƆŊMƆ SUMƆƆ LƐ BABAOO
7. Namɔ ji Daniel, ni te Yehowa buɔ lɛ tɛŋŋ?
7 Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ suɔmɔ babaoo kɛha Daniel ní sɔmɔ akɛ egbalɔ afii babaoo lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ bɔfo lɛ tsɔɔ bɔ ni Daniel ji akɛ ‘mɔ ko ni asumɔɔ esane naakpa.’ (Daniel 9:23) Shishijee Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mɔ ko ni asumɔɔ esane naakpa’ lɛ baanyɛ atsɔɔ “asumɔɔ lɛ babaoo,” “abuɔ lɛ waa,” mɔ ko ni “asumɔɔ lɛ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ” po. Daniel jara wa waa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.
8. Te fee tɛŋŋ ni Daniel baje Babilon?
8 Nyɛhaa wɔsusua gbalɔ ni asumɔɔ lɛ nɛɛ shihilɛi ni ekaaa lɛ he kuku wɔkwɛa. Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar bawo Yerusalem he ká yɛ afi 618 D.Ŋ.B. (Daniel 1:1) No sɛɛ etsɛɛɛ ni akɛ nɔnyɛɛ gbala Hebri oblahii bibii komɛi ni átsɔse amɛ jogbaŋŋ kɛtee nomŋɔɔ mli yɛ Babilon. Daniel fata amɛhe. No mli lɛ, ekolɛ eyeko afii nyɔŋmai enyɔ.
9. Mɛɛ tsɔsemɔ akɛha Daniel kɛ enanemɛi Hebribii lɛ?
9 Daniel kɛ enanemɛi Hanania, Mishael, kɛ Azaria fata Hebribii ni ahala amɛ koni atsɔse amɛ afii etɛ yɛ “Kaldeamɛi awoloŋ kɛ wiemɔ” mli lɛ ahe. (Daniel 1:3, 4) Woloŋlelɔi komɛi kɛɔ akɛ eeenyɛ efee akɛ enɛ jeee wiemɔ kasemɔ ko kɛkɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Woloŋlelɔ C. F. Keil kɛɛ akɛ: “Abaatsɔse Daniel kɛ enanemɛi lɛ yɛ Kaldeabii osɔfoi lɛ kɛ amɛnilelɔi lɛ anilee ni atsɔɔ yɛ Babilon skul srɔtoi lɛ amli lɛ mli.” No hewɔ lɛ, áje gbɛ aatsɔse Daniel kɛ enanemɛi lɛ kɛha nɔyeli lɛ sɔɔmɔ.
10, 11. Mɛɛ kaai Daniel kɛ enanemɛi lɛ kɛkpe, ni mɛɛ yelikɛbuamɔ Yehowa kɛha amɛ?
10 Mɛɛ shihilɛ tsakemɔ ni naa wa waa enɛ ji kɛha Daniel kɛ ehefatalɔi lɛ nɛkɛ! Ámɛhi Yehowa jálɔi ateŋ pɛŋ yɛ Yuda. Amrɔ nɛɛ mɛi ni ebɔle amɛ ji gbɔmɛi ni jáa adesã mli nyɔŋmɔi kɛ nyɔŋmɔyei. Shi kɛlɛ, enɛ wooo oblahii bibii ni ji Daniel, Hanania, Mishael, kɛ Azaria he gbeyei. Amɛtswa amɛfai shi—yɛ shihilɛ ni kaa mɔ hemɔkɛyeli nɛɛ fɛɛ sɛɛ—akɛ amɛbaamɔ anɔkwa jamɔ mli kpɛŋŋ.
11 Enɛ efeŋ mlɛo. Maŋtsɛ Nebukadnezar ji Marduk, Babilon nyɔŋmɔ titri lɛ jálɔ ni kɛ ekãa etu ehe eha lɛ. Nibii ni maŋtsɛ lɛ biɔ yɛ bei komɛi amli lɛ ekomɛi jeee nɔ ni Yehowa jálɔ kpɛlɛɔ nɔ kwraa. (Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ Daniel 3:1-7.) Ni kɛlɛ, Daniel kɛ enanemɛi lɛ yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ ni efeee efolo lɛ. Nyɔŋmɔ jɔɔ amɛ ni eha “amɛle nii, ni amɛnyɛ amɛkase wolo-fɛɛ-wolo kɛ nilee-fɛɛ-nilee” yɛ amɛ afii etɛ tsɔsemɔ be lɛ mli. Kɛfata he lɛ, aha Daniel nyɛmɔ koni enu ninaai kɛ lamɔi ashishi. Sɛɛ mli beni maŋtsɛ lɛ ka oblahii bibii ejwɛ nɛɛ ekwɛ lɛ, ena akɛ “amɛfe woloŋlelɔi kɛ okɔmfoi fɛɛ ni yɔɔ emaŋtsɛyelihei lɛ fɛɛ shii nyɔŋma.”—Daniel 1:17, 20.
NYƆŊMƆ SHƐƐ SAJI LƐ JAJEMƆ
12. Mɛɛ nitsumɔ krɛdɛɛ akɛwo Daniel dɛŋ?
12 Daniel sɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɔfo kɛha gbɔmɛi tamɔ Maŋtsɛmɛi Nebukadnezar kɛ Belshazar yɛ afii babaoo ni eye yɛ Babilon lɛ fɛɛ mli. Daniel nitsumɔ lɛ he hiaa waa. Yehowa eŋmɛ Nebukadnezar gbɛ koni ekpata Yerusalem hiɛ, ekɛ lɛ tsu nii akɛ E-dɛŋdade. Be baashɛ ni abaakpata Babilon hu hiɛ. Eji anɔkwale akɛ, Daniel wolo lɛ kafoɔ Yehowa Nyɔŋmɔ akɛ Ŋwɛiflooflonyo kɛ agbɛnɛ hu akɛ eyɛ “hewalɛ yɛ gbɔmɛi amaŋtsɛyeli nɔ.”—Daniel 4:17.
13, 14. Mɛni ba Daniel nɔ yɛ Babilon shigbeemɔ lɛ sɛɛ?
13 Daniel tee nɔ esɔmɔ yɛ mɔɔ lɛ mli aaafee afii 70, kɛyashi Babilon shigbeemɔ be lɛ mli. Ehi shi ni ena bɔ ni Yudafoi babaoo ku amɛsɛɛ kɛtee amɛmaŋ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ afi 537 D.Ŋ.B., eyɛ mli akɛ Biblia lɛ ewieee akɛ efata amɛhe kɛtee. Esɔmɔ aahu kɛ hoo lɛ kɛyashɛ Maŋtsɛ Koresh, mɔ ni to Persia Maŋtsɛyeli lɛ nɔyeli afi ni ji etɛ lɛ mli. No mli lɛ, Daniel miihe aye afii 100!
14 Yɛ Babilon shigbeemɔ sɛɛ lɛ, Daniel ŋmala saji ni sa kadimɔ waa fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli lɛ eshwie shi. Ewolo lɛ ji Biblia Krɔŋkrɔŋ lɛ fã ni sa kadimɔ waa ni ale akɛ Daniel wolo lɛ. Shi mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo nɛkɛ blema wolo nɛɛ toi?
SAJI ENYƆ NI TSARAA NƆ, SHƐƐ SANE KOME
15. (a) Mɛɛ saji enyɔ ni tsara nɔ yɔɔ Biblia mli wolo ni ji Daniel lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Daniel wolo lɛ fã ni gbaa saji ni ba lɛ he aaaba sɛɛnamɔ aha wɔ yɛ?
15 Daniel wolo lɛ ni ekaaa lɛ hiɛ saji enyɔ ni yɔɔ srɔto kwraa—ekome gbaa bɔ ni saji tee nɔ hã, ni ekroko lɛ ji gbalɛ. Daniel wolo lɛ mli saji enyɔ lɛ fɛɛ baanyɛ atswa wɔhemɔkɛyeli ama shi. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Efãi ni gbaa bɔ ni saji tee nɔ hã—nɔ ni kɛ miishɛɛ tsɔɔ saji amli faŋŋ fe fɛɛ yɛ Biblia lɛ mli lɛ ateŋ ekome lɛ—tsɔɔ wɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ baajɔɔ mɛi ni hiɛɔ amɛ emuuyeli mli amɛhãa lɛ lɛ ni ebaakwɛ amɛnɔ. Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ fi shi shiŋŋ yɛ kaai ni wo amɛ wala he gbeyei lɛ fɛɛ sɛɛ. Ŋmɛnɛ, amɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he susumɔ baawo mɛi fɛɛ ni sumɔɔ ni amɛhi shi akɛ anɔkwafoi amɛha Yehowa lɛ hewalɛ.
16. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Daniel wolo lɛ fã ni ji gbalɛi lɛ amli?
16 Daniel wolo lɛ fã ni kɔɔ gbalɛ he lɛ tswaa hemɔkɛyeli emaa shi kɛtsɔ tsɔ̃ɔmɔ ni etsɔ̃ɔ akɛ Yehowa le nɔ ni baaba wɔsɛɛ afii ohai abɔ—akpei abɔ po—kɛtsɔɔ hiɛ lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Daniel kɛ jeŋ hewalɛi lɛ ashitee kɛ shigbeemɔ kɛjɛ blema Babilon bei lɛ amli aahu kɛbashi “naagbee be lɛ” mlitsɔɔmɔ fitsofitso hãa. (Daniel 12:4) Daniel gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ni yɔɔ Maŋtsɛ ni E-hala lɛ lɛ kɛ ehefatalɔi “mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ” adɛŋ lɛ nɔ, ni etsɔ̃ɔ akɛ no ji nɔyeli ni baahi shi kɛya naanɔ. Nɔyeli nɛɛ baaha Yehowa yiŋtoo kɛha wɔshikpɔŋ lɛ aba mli kwraa, ni nɔ ni baajɛ mli aba ji mɛi fɛɛ ni sumɔɔ ni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ ajɔɔmɔ.—Daniel 2:44; 7:13, 14, 22.
17, 18. (a) Daniel wolo lɛ mlipɛimɔ fitsofitso baawaje wɔhemɔkɛyeli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ sane ehe hiaa ni asusu he dani wɔje gbalɛi ni yɔɔ Biblia wolo nɛɛ mli lɛ kasemɔ shishi?
17 Wɔmiida shi akɛ, Yehowa etsĩii nilee ni kɔɔ nibii ni baaba yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ ahe lɛ naa ehãaa ekome. Shi moŋ, lɛ ji mɔ ni “jieɔ teemɔŋ saji ashi” lɛ. (Daniel 2:28) Yɛ be mli ni wɔsusuɔ gbalɛi ni aŋmala yɛ Daniel wolo lɛ mli lɛ amlibaa he lɛ, ebaawaje hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli lɛ. Wɔbaanu he akɛ wɔyɛ nɔmimaa babaoo akɛ Nyɔŋmɔ baatsu eyiŋtoo he nii yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ, kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛ ni ehalaa akɛ eeefee nakai lɛ nɔ.
18 Mɛi fɛɛ ni kɛ tsui kpakpa kaseɔ Biblia mli wolo ni ji Daniel lɛ baada yɛ hemɔkɛyeli mli. Shi dani wɔɔje wolo nɛɛ mlipɛimɔ fitsofitso shishi lɛ, ehe miihia ni wɔsusu odaseyeli ni tsɔɔ kɛji akɛ wolo nɛɛ ji anɔkwale lɛɛlɛŋ lo lɛ he. Mɛi ni wieɔ shiɔ saji lɛ ateŋ mɛi komɛi etutua Daniel wolo lɛ, ni amɛkɛɔ akɛ beni gbalɛi lɛ eba mli momo lɛ sɛɛ dani aŋmala emli gbalɛi lɛ. Ani nɔ ni ŋwanejelɔi kɛɔ nɛɛ ja? Yitso ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ baasusu sane nɛɛ he.
MƐNI OYƆSE?
• Mɛni hewɔ Daniel wolo lɛ ji wolo kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ?
• Te fee tɛŋŋ ni Daniel kɛ ehefatalɔi lɛ babote Babilon nɔyeli lɛ sɔɔmɔ mli?
• Mɛni ji Daniel nitsumɔ krɛdɛɛ yɛ Babilon?
• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Daniel gbalɛ lɛ toi lɛ?
[Baafa muu mfoniri ni yɔɔ baafa 4]
[Baafa muu mfoniri ni yɔɔ baafa 11]