Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
SEPTEMBER 2-8
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HEBRIBII 7-8
‘Osɔfo Kɛmiiya Naanɔ Tamɔ Melkizedek Nɔ Lɛ’
it-2 366
Melkizedek
Eji blema maŋ ni atsɛɔ lɛ Salem lɛ maŋtsɛ kɛ Yehowa, “Nyɔŋmɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ osɔfo.” (1Mo 14:18, 22) Lɛ ji klɛŋklɛŋ osɔfo ni atsi etã yɛ Ŋmalɛ lɛ mli; etamɔ nɔ ni eye esɔfo lɛ dani afi 1933 D.Ŋ.B. shɛ. Bɔfo Paulo tsɛ Melkizedek akɛ “Toiŋjɔlɛ Maŋtsɛ,” ejaakɛ lɛ ji maŋtsɛ yɛ Salem, ni shishi ji “Toiŋjɔlɛ” lɛ, ni etsɛ lɛ akɛ “Jalɛ Maŋtsɛ” hu, ejaakɛ nakai egbɛ́i lɛ shishi tsɔɔ. (Heb 7:1, 2) Aheɔ ayeɔ akɛ blema Salem maŋ lɛ ji nɔ ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ maŋ wulu ni atsɛɔ lɛ Yerusalem lɛ, ni gbɛ́i Salem lɛ hɔ gbɛ́i Yerusalem lɛ mli, ni bei komɛi lɛ atsɛɔ Yerusalem akɛ “Salem.”—La 76:2.
Be ni blematsɛ Abram (Abraham) yaye Kedorlaomer kɛ maŋtsɛmɛi ni fata ehe lɛ anɔ kunim sɛɛ lɛ, etee Shave Jɔɔ loo “Maŋtsɛ Jɔɔ lɛ” mli. Melkizedek “kɛ blodo kɛ wain ba” jɛmɛ, ni ejɔɔ Abraham ekɛɛ: “Nyɔŋmɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ, mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ, ajɔɔ Abram; ni ajie Nyɔŋmɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ, mɔ ni eŋɔ mɛi ni waa bo yi lɛ ewo odɛŋ lɛ yi!” Ni Abraham hã maŋtsɛ ni ji osɔfo lɛ “nɔ fɛɛ nɔ mlijai nyɔŋma mli ekome,” ni ji, “ta mli nii kpakpai fe fɛɛ” ni ená be ni eyaye maŋtsɛmɛi ni fee ekome lɛ anɔ kunim lɛ amlijai nyɔŋma mli ekome.—1Mo 14:17-20; Heb 7:4.
it-2 367 kk. 4
Melkizedek
Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ, Melkizedek ‘bɛ gbii ashishijee, ni ebɛ wala naagbee hu’ lɛ?
Paulo wie anɔkwa sane ko ni sa kadimɔ ni kɔɔ Melkizedek he akɛ: “Akɛni ebɛ papa, ni ebɛ mami, ni ebɛ wekutɔkpaa, ni ebɛ gbii ashishijee, ni ebɛ wala naagbee hu, shi moŋ afee lɛ tamɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ hewɔ lɛ, eji osɔfo be fɛɛ be.” (Heb 7:3) Tamɔ eji yɛ adesai fɛɛ agbɛfaŋ lɛ, afɔ Melkizedek, ni egbo hu. Shi Ŋmalɛ lɛ etsĩii epapa kɛ emami gbɛ́i tã, ewieee ewekutɔkpaa kɛ eseshibii hu ahe, ni nɔ ko bɛ mli ni kɔɔ ewala shishijee loo enaagbee he. Enɛ hewɔ lɛ, Melkizedek nyɛ efee Yesu Kristo, mɔ ni esɔfoyeli lɛ baŋ naagbee lɛ, he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ. Bɔ ni aŋmako nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Melkizedek baye osɔfo ko sɛɛ, ni osɔfo ko hu yeee esɛɛ lɛ, nakai nɔŋŋ Kristo ebayeee osɔfonukpa ko ni tamɔ lɛ sɛɛ, ni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, osɔfonukpa ko hu ebayeŋ esɛɛ. Kɛfata he lɛ, eyɛ mli akɛ Yesu jɛ Yuda weku lɛ mli, ni eji Maŋtsɛ David seshinyo moŋ, shi jeee weku mli ni ejɛ lɛ hewɔ eji osɔfo lɛ, ni jeee adesa wekutɔkpaa ko hu hewɔ awó lɛ osɔfo kɛ maŋtsɛ fɛɛ lɛ. Kitã ni Yehowa diɛŋtsɛ kã lɛ lɛ hewɔ ená hegbɛi nɛɛ.
it-2 366
Melkizedek
Efee Kristo Osɔfoyeli Lɛ He Mfoniri. Yehowa kã David “Nuŋtsɔ” lɛ kitã yɛ Mesia lɛ he gbalɛ ko ni sa kadimɔ waa mli akɛ: “Osɔfo ji bo kɛmiiya naanɔ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ!” (La 110:1, 4) Lala ni ajɛ mumɔŋ afo nɛɛ hã Hebribii lɛ na akɛ, Mesia ni awo ehe shi lɛ baafee maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ. Yɛ wolo ni bɔfo Paulo ŋma Hebribii lɛ mli lɛ, ewie Yesu he akɛ, “etsɔ osɔfonukpa kɛmiiya naanɔ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ,” ni no hã amɛna mɔ tuuntu ni gbalɛ lɛ kɔɔ ehe.—Heb 6:20; 5:10.
it-1 1113 kk. 4-5
Osɔfonukpa
Melkizedek Osɔfoyeli. Mɔ klɛŋklɛŋ ni atsĩ etã yɛ Biblia lɛ mli akɛ osɔfo ji Melkizedek, ni eji “Nyɔŋmɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ osɔfo” kɛ Salem (Yerusalem) maŋtsɛ hu. Be ni Abraham yaye Elam maŋtsɛ Kedorlaomer kɛ maŋtsɛmɛi etɛ ni fata ehe lɛ anɔ kunim ni eku esɛɛ lɛ, ekɛ osɔfo ni ji maŋtsɛ nɛɛ yakpe. Abraham hã ana akɛ ekpɛlɛɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni wó Melkizedek osɔfo, ejaakɛ ehã lɛ nibii ni ená yɛ ekunimyeli lɛ mli lɛ amlijai nyɔŋma mli ekome, ni eŋmɛ gbɛ ni Melkizedek jɔɔ lɛ. Biblia lɛ ewieee Melkizedek wekutɔkpaa, efɔmɔ, loo egbele he. Ebayeee mɔ ko sɛɛ, ni mɔ ko hu ebayeee esɛɛ.—1Mo 14:17-24.
Yesu Kristo Osɔfonukpayeli Lɛ. Biblia mli wolo ni ji Hebribii lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛjɛ be ni atee Yesu Kristo shi ni etee ŋwɛi nɛɛ, “osɔfo ji [lɛ] kɛmiiya naanɔ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ.” (Heb 6:20; 7:17, 21) Bɔ ni afee ni ana akɛ Kristo osɔfoyeli lɛ yɛ nyam ni enɔ kwɔ fe Aaron kɛ eseshibii lɛ anɔ lɛ, mɔ ni ŋma Hebribii awolo lɛ tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ, Mɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ ji mɔ ni wó Melkizedek maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ, shi jeee weku mli ni ejɛ lɛ hewɔ ená hegbɛi nɛɛ. Kristo Yesu jɛɛɛ Levi weku lɛ mli, moŋ lɛ, ejɛ Yuda weku lɛ mli, ni eji David seshinyo, no hewɔ lɛ, jeee Aaron seshinyo ni eji lɛ hewɔ awó lɛ osɔfo lɛ, shi moŋ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ni wó lɛ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ. (Heb 5:10) Shiwoo ni aŋma yɛ Lala 110:4 lɛ akɛ: “Yehowa ekã kitã, ni etsakeŋ ejwɛŋmɔ. Ekã kitã akɛ: ‘Osɔfo ji bo kɛmiiya naanɔ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ!’” ji nɔ ni hã awó Kristo maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ yɛ ŋwɛi lɛ. Shi kɛfata he lɛ, David seshinyo ni eji lɛ hu hewɔ awó lɛ maŋtsɛ lɛ. David seshinyo ni Yesu ji lɛ hewɔ lɛ, be ni Nyɔŋmɔ kɛ David kpaŋ lɛ, lɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ wo shi akɛ ebaaye maŋtsɛ lɛ. (2Sa 7:11-16) No hewɔ lɛ, eji maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ tamɔ Melkizedek.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 523 kk. 5
Kpaŋmɔ
Mɛɛ gbɛ nɔ Mla kpaŋmɔ lɛ tsɔ “emomo”?
Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Mla kpaŋmɔ lɛ tsɔ “emomo” be ni Yehowa tsɔ gbalɔ Yeremia nɔ ehã ale akɛ abaaná kpaŋmɔ hee lɛ. (Yer 31:31-34; Heb 8: 13) Be ni Kristo gbo yɛ piŋmɔ tso lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, afo Mla kpaŋmɔ lɛ mli (Kol 2:14), ni akɛ kpaŋmɔ hee lɛ ye najiaŋ.—Heb 7:12; 9:15; Bɔf 2:1-4.
Wiemɔ
it-1 524 kk. 3-5
Kpaŋmɔ
Kpaŋmɔ Hee. Aaafee afii 2,700 ni eho nɛ lɛ, Yehowa tsɔ gbalɔ Yeremia nɔ egba akɛ ekɛ Israel shĩa lɛ baakpaŋ kpaŋmɔ hee ko, ni etamɔŋ Mla kpaŋmɔ lɛ ni Israelbii lɛ ku mli lɛ. (Yer 31:31-34) Be ni Yesu Kristo to Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ shishi yɛ Nisan 14, 33 Ŋ.B., ni ji gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe lɛ lɛ, ewie kpaŋmɔ hee lɛ ni afɔle ni ebaashã lɛ baahã ebɔi nitsumɔ lɛ he. (Luk 22:20) Be ni atee lɛ shi lɛ sɛɛ gbi ni ji 50 nɔ, ni tsɔɔ akɛ, be ni ekwɔ kɛtee e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ sɛɛ gbii 10 lɛ, efɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ ni ená kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ eshwie ekaselɔi ni ebua amɛhe naa yɛ ŋwɛi asa ko nɔ yɛ Yerusalem lɛ anɔ.—Bɔf 2:1-4, 17, 33; 2Ko 3:6, 8, 9; Heb 2:3, 4.
Yehowa kɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” ni kpaŋ kpaŋmɔ hee nɛɛ, ni amɛji mɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni kɛ Kristo efee ekome, ni feɔ esafo loo egbɔmɔtso lɛ. (Heb 8:10; 12:22-24; Gal 6:15, 16; 3:26-28; Ro 2:28, 29) Yesu Kristo lá ni efɔse eshwie shi (ni ji, ewala ni ekɛshã afɔle akɛ adesa lɛ) ji nɔ ni hã kpaŋmɔ hee lɛ bɔi nitsumɔ. Yesu kɛ efɔleshaa lɛ he jara lɛ yahã Yehowa be ni ekwɔ kɛtee ŋwɛi lɛ. (Mat 26:28) Kɛ́ mɔ ko ná ŋwɛi tsɛmɔ lɛ (Heb 3:1), Nyɔŋmɔ damɔɔ afɔle ni Kristo shã lɛ nɔ ekɛ mɔ lɛ baa kpaŋmɔ hee lɛ mli. (La 50:5; Heb 9:14, 15, 26) Yesu Kristo ji kpaŋmɔ hee lɛ Teŋdamɔlɔ (Heb 8:6; 9:15), ni lɛ ji mɔ titri ni feɔ Abraham Seshi lɛ. (Gal 3:16) Akɛni Yesu ji kpaŋmɔ hee lɛ Teŋdamɔlɔ hewɔ lɛ, akɛ mɛi ni akɛfee kpaŋmɔ lɛ ahe eshai keɔ amɛ, ni no hãa amɛbatsɔmɔɔ mɛi krokomɛi ni feɔ Abraham seshi lɛ diɛŋtsɛ lɛ. (Heb 2:16; Gal 3:29) Yehowa buɔ amɛ jalɔi.—Ro 5:1, 2; 8:33; Heb 10:16, 17.
Kristo nyɛmimɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu nɛɛ batsɔmɔɔ “osɔfoi ni ji maŋtsɛmɛi,” osɔfoi ni sɔmɔɔ yɛ Osɔfonukpa lɛ shishi. (1Pe 2:9; Kpo 5:9, 10; 20:6) Mɛi nɛɛ tsuɔ osɔfoi anitsumɔ, ni eji “sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ” (Fip 2:17), ni atsɛɔ amɛ “kpaŋmɔ hee ko he sɔɔlɔi.” (2Ko 3:6) Esa akɛ mɛi ni atsɛ amɛ nɛɛ kɛ anɔkwayeli anyiɛ Kristo nanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa kɛyashi amɛbaagboi; no sɛɛ lɛ, akɛni amɛji Kristo nanemɛi niyelɔi yɛ ŋwɛi hewɔ lɛ, Yehowa baafee amɛ maŋtsɛyeli ni enɔ maŋtsɛmɛi lɛ ji osɔfoi, ni ebaahã amɛ mumɔŋ gbɔmɔtsei ni nyɛŋ afite, ni amɛgboiŋ hu. (1Pe 2:21; Ro 6:3, 4; 1Ko 15:53; 1Pe 1:4; 2Pe 1:4) Yiŋtoo hewɔ ni Yehowa kɛ amɛ fee kpaŋmɔ nɛɛ ji, koni ehala mɛi komɛi kɛhã egbɛ́i lɛ akɛ mɛi krokomɛi ni feɔ Abraham ‘seshi’ lɛ. (Bɔf 15:14) Amɛbatsɔmɔɔ Kristo “ayemforo,” ni amɛji mɛi ni Kristo kɛfeɔ kpaŋmɔ kɛhã Maŋtsɛyeli koni amɛfata ehe kɛye nɔ lɛ. (Yoh 3:29; 2Ko 11:2; Kpo 21:9; Luk 22:29; Kpo 1:4-6; 5:9, 10; 20:6) Yiŋtoo hewɔ ni afee kpaŋmɔ hee lɛ biɔ ni kpaŋmɔ nɛɛ aya nɔ atsu nii kɛyashi abaatee “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” mli bii lɛ fɛɛ shi, ni ahã amɛtsɔmɔ mɛi ni nyɛŋ agboi yɛ ŋwɛi. Kɛ́ yiŋtoo nɛɛ ba mli lɛ, abaaná he sɛɛ kɛya naanɔ, ni no hewɔ abaanyɛ atsɛ kpaŋmɔ nɛɛ akɛ “naanɔ kpaŋmɔ” lɛ.—Heb 13:20.
SEPTEMBER 9-15
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HEBRIBII 9-10
“Nibii Kpakpai Ni Baaba Lɛ Ahe Mfoniri”
it-1 862 kk. 1
Eshai Ni Akɛkeɔ
Mla ni Nyɔŋmɔ kɛhã Israel maŋ lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ mɔ ko fee esha eshi Nyɔŋmɔ loo enyɛmi gbɔmɔ ni eetao akɛke lɛ lɛ, esa akɛ klɛŋklɛŋ lɛ, efee nɔ ni Mla lɛ biɔ akɛ efee kɛtsu esha lɛ he nii lɛ, ni bei pii lɛ, kɛ́ egbe no naa lɛ, ehe bahiaa ni ekɛ lá afɔle ayahã Yehowa. (3Mo 5:5–6:7) Enɛ hewɔ ni Paulo wie akɛ: “Hɛɛ, yɛ Mla lɛ naa lɛ, akɛ lá tsuɔ nibii kpotoo he, ni kɛ́ afɔseee lá ashwieee shi lɛ, akɛ esha ekeee” lɛ. (Heb 9:22) Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, kooloi ni akɛshã afɔle lɛ alá lɛ nyɛɛɛ ajie esha kɛya, ni ehã mɔ aná henilee ni he tse kɛmɔ shi. (Heb 10:1-4; 9:9, 13, 14) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kpaŋmɔ hee lɛ ni agba akɛ abaafee lɛ baahã adamɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔle lɛ nɔ akɛ eshai ake kwraa. (Yer 31:33, 34; Mat 26:28; 1Ko 11:25; Efe 1:7) Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ po lɛ, etsa nuu ko ni ekumɔ, ni ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ hegbɛ ni ekɛ eshai keɔ.—Mat 9:2-7.
it-2 602-603
Emuuyeli
Bɔ Ni Mose Mla Lɛ Eye Emuu Hã. Mla ni atsɔ Mose nɔ akɛhã Israelbii lɛ mli nibii lɛ ekomɛi ji osɔfo ni ayeɔ kɛ afɔlei srɔtoi ni akɛ kooloi shãa lɛ. Akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni etsɔɔ mli akɛ, eyɛ mli akɛ Mla lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni eye emuu moŋ, shi Mla lɛ, kɛ emli osɔfoyeli gbɛjianɔtoo lɛ, kɛ afɔlei srɔtoi ni ashã lɛ fɛɛ hãaa mɛi ni yɔɔ Mla lɛ shishi lɛ aye emuu. (Heb 7:11, 19; 10:1) Nɔ najiaŋ ni Mla lɛ baahã mɛi aye amɛhe kɛje esha kɛ gbele dɛŋ lɛ, ehã amɛna faŋŋ akɛ eshafeelɔi ji amɛ. (Ro 3:20; 7:7-13) Nibii nɛɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ fɛɛ tsu yiŋtoo hewɔ ni ekɛhã lɛ he nii; Mla lɛ tsɔ “gbɛtsɔɔlɔ” ni kɛ mɛi yaa Kristo ŋɔɔ, ni efee “nibii kpakpai ni baaba lɛ ahe mfoniri” ni sa jogbaŋŋ. (Gal 3:19-25; Heb 10:1) No hewɔ lɛ, be ni Paulo tsɔɔ “nɔ ni Mla lɛ nyɛɛɛ afee akɛni wɔji heloo ni esha yɔɔ wɔhe hewɔ lɛ” (Ro 8:3), ekã shi faŋŋ akɛ, eeetsɔɔ akɛ osɔfonukpa ni ji Yudanyo ni yeee emuu (mɔ ni atsɔ Mla lɛ nɔ awó lɛ osɔfo koni ekwɛ afɔlei srɔtoi ni ashã lɛ anɔ, ní ekɛ lá aya He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ) lɛ, nyɛɛɛ ehere mɛi ni esɔmɔɔ lɛ “ayiwala kwraa,” taakɛ Hebribii 7:11, 18-28 lɛ tsɔɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ afɔlei ni atsɔ osɔfoi ni ji Aaron seshibii lɛ anɔ ashã lɛ hã maŋbii lɛ ná Nyɔŋmɔ hiɛ dromɔ moŋ, shi no ejieee amɛhe eshai lɛ kɛyaaa kwrakwra. Enɛ he bɔfo lɛ wieɔ be ni ekɛɛ akɛ, kpatamɔ afɔlei lɛ nyɛɛɛ ahã “mɛi ni bɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ aye emuu,” ni tsɔɔ akɛ, amɛhenilei lɛ nyɛɛɛ aye emuu lɛ. (Heb 10:1-4; okɛto Heb 9:9 lɛ he.) Osɔfonukpa lɛ nyɛɛɛ ekɛ kpɔmɔnɔ ni ebaabi ni awo koni anyɛ akpɔ̃ mɛi kɛje esha mli kwraa lɛ ahã. Osɔfo ni Kristo yeɔ ni sɛɛ efoŋ, kɛ efɔle ni sa jogbaŋŋ lɛ pɛ baanyɛ atsu enɛ he nii.—Heb 9:14; 10:12-22.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 249-250
Baptisimɔ
Luka tsɔɔ mli akɛ be ni abaptisi Yesu lɛ, no mli lɛ Yesu miisɔle. (Luk 3:21) Kɛfata he lɛ, mɔ ni ŋma wolo eyahã Hebribii lɛ tsɔɔ mli akɛ, be ni Yesu Kristo ba “je lɛ mli” (jeee be ni afɔ lɛ ni enyɛɛɛ ekane nii loo ni enyɛŋ ewie wiemɔi nɛɛ, shi moŋ be ni ekɛ ehe hã koni abaptisi lɛ, ní eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ) ewie taakɛ aŋma yɛ Lala 40:6-8 (LXX) lɛ akɛ: “Afɔle kɛ nikeenii lɛ osumɔɔɔ, shi gbɔmɔtso osaa ohã mi. . . . Naa! Miba (aŋma mihe sane yɛ wolokpo lɛ mli) Ao Nyɔŋmɔ, koni mibafee bo, osuɔmɔnaa nii.” (Heb 10:5-9) Afɔ Yesu akɛ Yudanyo, ni no mli lɛ, amɛmaŋ muu lɛ fɛɛ kɛ Nyɔŋmɔ ekpaŋ kpaŋmɔ ko, ni ji Mla kpaŋmɔ lɛ. (2Mo 19:5-8; Gal 4:4) Anɔkwa sane nɛɛ hewɔ lɛ, be ni Yesu kɛ ehe yahã Yohane koni ebaptisi lɛ lɛ, no mli lɛ, ekɛ Yehowa Nyɔŋmɔ efee kpaŋmɔ momo. Enɛ hewɔ lɛ, no mli lɛ, Yesu miifee nɔ ko ni fe nɔ ni akpaa gbɛ yɛ edɛŋ yɛ Mla lɛ naa lɛ. No mli lɛ, ekɛ ehe miihã e-Tsɛ Yehowa akɛ ebaafee e-Tsɛ lɛ “suɔmɔnaa nii,” ni tsɔɔ akɛ, ekɛ ‘gbɔmɔtso ni asaa ahã lɛ’ lɛ baashã afɔle, ni ebaahã akpa afɔlei ni akɛ kooloi shãa yɛ Mla lɛ shishi lɛ hu. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Nɛkɛ ‘suɔmɔnaa nii’ nɛɛ naa lɛ, atsɔ Yesu Kristo gbɔmɔtso lɛ ni ekɛhã shi kome nyɔŋlo lɛ nɔ afee wɔ krɔŋkrɔŋ.” (Heb 10:10) Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii kɛhã Yesu lɛ kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ hu he, ni Yesu kɛ ehe hã kɛhã sɔɔmɔ nɛɛ hu. (Luk 4:43; 17:20, 21) Yehowa kpɛlɛ e-Bi lɛ he ni ekɛhã lɛ nɔ, ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ lɛ mu ni ekɛɛ: “Bo ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ; miná ohe miishɛɛ.”—Mar 1:9-11; Luk 3:21-23; Mat 3:13-17.
SEPTEMBER 16-22
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HEBRIBII 11
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 804 kk. 5
Hemɔkɛyeli
Blemabii Ni Fee Hemɔkɛyeli He Nɔkwɛmɔnɔ. Mɛi ni Paulo wie amɛhe akɛ “odasefoi babaoo tamɔ atatu” lɛ (Heb 12:1) ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ nɔ ni hã ená hemɔkɛyeli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, Habel le shi ni Nyɔŋmɔ wo akɛ ‘seshi’ ko baajwara “onufu lɛ” yitso lɛ. Ni ena nibii ni tsɔɔ akɛ kojomɔ ni Yehowa kojo efɔlɔi lɛ yɛ Eden lɛ eba mli. Be ni ashwie Adam kɛ Hawa kɛje Eden abɔɔ lɛ mli lɛ, amɛweku lɛ ye nii yɛ amɛhiɛ latsa mli, ejaakɛ alomɔ shikpɔŋ lɛ, ni no hewɔ lɛ, ewo ŋmeii kɛ jwɛi ni ŋmei yɔɔ he. Eeenyɛ efee akɛ, Habel na akɛ Hawa miishwe ewu lɛ waa, ni akɛ, Adam hu miiye eŋa lɛ nɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, emami wie bɔ ni ehe jara lɛ yɛ ehɔhiɛmɔ mli lɛ he. Agbɛnɛ hu, akɛ kerubim kɛ klante ko ni miitso kɛ la to gbɛ ni yaa Eden abɔɔ lɛ mli lɛ naa. (1Mo 3:14-19, 24) Enɛɛmɛi fɛɛ bafee “odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ” ni hã Habel yiŋ tsɔ kwraa akɛ, ‘seshi ni awo ehe shi’ lɛ ji mɔ ni baakpɔ̃ adesai. Enɛ hewɔ lɛ, hemɔkɛyeli tsirɛ lɛ ni ‘ekɛ afɔle hã Nyɔŋmɔ,’ afɔle ni fe Kain nɔ lɛ.—Heb 11:1, 4.
SEPTEMBER 23-29
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HEBRIBII 12-13
“Tsɔsemɔ—Odaseyeli Ni Tsɔɔ Akɛ Yehowa Sumɔɔ Wɔ”
w12 7/1 21 kk. 3
“Be Fɛɛ Be Ni Nyɛbaasɔle Lɛ, Nyɛkɛa Akɛ: ‘Ataa’”
Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tsɔseɔ ebii, ejaakɛ eesumɔ ni amɛtsɔmɔ bii kpakpai wɔsɛɛ. (Efesobii 6:4) Tsɛ ni tamɔ nakai lɛ feɔ shiŋŋ, shi ekɛ yitsoŋwalɛ tsɔseee ebii lɛ. Nakai nɔŋŋ bei komɛi lɛ, ehe bahiaa ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ atsɔse wɔ. Shi be fɛɛ be lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔseɔ wɔ yɛ suɔmɔ mli, ni ekɛ yitsoŋwalɛ efeee nakai kɔkɔɔkɔ. Yesu tamɔ e-Tsɛ, no hewɔ lɛ, kɛ́ ejaje ekaselɔi lɛ ni amɛkɛ eŋaawoo lɛ tsuuu nii amrɔ nɔŋŋ po lɛ, eyitsoŋ waaa yɛ amɛnɔ.—Mateo 20:20-28; Luka 22:24-30.
it-1 629 kk. 5
Tsɔsemɔ
Kɛ́ Yehowa ŋmɛ gbɛ ni etsuji lɛ kɛ yiwaa ko kpe lɛ, no baanyɛ etsɔse amɛ, loo ehã amɛkase nɔ ko, ni kɛ́ kaa lɛ ba naagbee lɛ, amɛwoɔ yibii ni asumɔɔ, ni ji jalɛ lɛ, yɛ toiŋjɔlɛ mli. (Heb 12:4-11) Nɔnaa ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni e-Bi lɛ po tsɔ mli lɛ saa lɛ, ni ebatsɔ osɔfonukpa ni musuŋ tsɔɔ lɛ, ní nuɔ he ehãa mɔ.—Heb 4:15.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
w89 12/15 22 kk. 10
Shãa Afɔlei Ni Saa Yehowa Hiɛ
10 No hewɔ lɛ, ehe bahia ni Hebribii lɛ akwɛ jogbaŋŋ koni “tsɔɔmɔi srɔtoi kɛ tsɔɔmɔi krokomɛi” ni mɛi ni kpɛtɛɔ Mose Mla lɛ he kpɛŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ akahã amɛdu gbɛ. (Galatiabii 5:1-6) Jeee tsɔɔmɔi nɛɛ anɔ ‘abaatsɔ awaje wɔtsui’ koni wɔya nɔ wɔfi shi shiŋŋ yɛ anɔkwale lɛ mli, moŋ lɛ, abaatsɔ ‘Nyɔŋmɔ dromɔ lɛ nɔ.’ Eeenyɛ efee akɛ, mɛi komɛi gbá kadaa yɛ niyenii kɛ afɔlei ahe, ejaakɛ Paulo kɛɛ jeee “niyenii, ni mɛi ni kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ maa nɔ lɛ náaa he sɛɛ ko lɛ” nɔ abaatsɔ awaje tsui lɛ. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi amli ni wɔhiɛ sɔ kpɔmɔnɔ lɛ, no ji nɔ ni baahã wɔhe awa yɛ mumɔŋ, shi jeee niyenii pɔtɛi komɛi ni wɔbaaye loo wɔyeŋ, loo gbii juji komɛi ni wɔbaaye loo wɔyeŋ lɛ. (Romabii 14:5-9) Kɛfata he lɛ, afɔle ni Kristo shã lɛ hã afɔlei ni Levibii lɛ shãa lɛ bafee nɔ ni he ehiaaa dɔŋŋ.—Hebribii 9:9-14; 10:5-10.
SEPTEMBER 30–OCTOBER 6
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | YAKOBO 1-2
“Nɔ Ni Kɛ Mɔ Yaa Esha Kɛ Gbele Mli”
g17.4 14
Efɔŋ He Kaa
Kɛ́ ooshwe ni oná nɔ ko loo nɔ ko he miifee bo akɔnɔ, titri lɛ, nɔ ko ni esaaa lɛ, no lɛ, okɛ efɔŋ he kaa miikpe. Ŋɔɔ lɛ akɛ, oohe nii yɛ shwapo ko mli, kɛkɛ ni ona nɔ ko ni feɔ bo fɛo waa. Nɔ ko kɛɛ bo akɛ, obaanyɛ oju nii lɛ ni amɔŋ bo. Shi ohenilee kɛɛ bo akɛ, kaaju! No hewɔ lɛ, ojuuu nii lɛ, ni otsa onihemɔ lɛ nɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, oye kaa lɛ nɔ kunim.
NƆ NI BIBLIA LƐ KƐƆ
Kɛ́ okɛ efɔŋ he kaa kpe lɛ, no etsɔɔɔ akɛ gbɔmɔ fɔŋ ji bo. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ kai kpeɔ. (1 Korintobii 10:13) Nɔ ni he hiaa ji bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhãa kɛ́ wɔkɛ kaa kpe. Mɛi komɛi ejieee akɔnɔ fɔŋ lɛ yɛ amɛjwɛŋmɔŋ, kɛkɛ lɛ, be ni obaana lɛ, amɛtsu he nii. Shi mɛi komɛi jieɔ yɛ amɛjwɛŋmɔŋ oya nɔŋŋ.
“Mɔ fɛɛ mɔ lɛ, nɔ ni kaa lɛ ji nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eshweɔ ni gbalaa lɛ ni lakaa lɛ lɛ.”—Yakobo 1:14.
g17.4 14
Efɔŋ He Kaa
Biblia lɛ etsɔɔ nibii ni kɛ́ mɔ ko fee lɛ, ebaahã efee efɔŋ. Yakobo 1:15 lɛ kɛɔ akɛ: “Nɔ [fɔŋ] ni ashweɔ lɛ, kɛ́ eŋɔ hɔ lɛ, efɔɔ esha.” Nɔ ni enɛ tsɔɔ kɛkɛ ji akɛ, kɛji wɔjieee akɔnɔ fɔŋ ko kɛjeee wɔjwɛŋmɔŋ lɛ, ebaashɛ he ko ni wɔnyɛŋ he nɔ ko kwraa wɔfee akɛ ja wɔtsu he nii, tamɔ bɔ ni kɛ́ kɔɔmɔ ta yoohɔlɔ ko he lɛ, ja efɔ lɛ. Kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔye akɔnɔi fɔji anɔ, moŋ fe nɔ ni wɔbaahã amɛye wɔnɔ nyɔŋ. Wɔbaanyɛ wɔjie yɛ wɔjwɛŋmɔŋ kwraa.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 253-254
La
Yehowa ji “ŋwɛi lai a-Tsɛ lɛ.” (Yak 1:17) Jeee akɛ efee “hulu lɛ koni ekpɛ́ yɛ jetsɛremɔ mli, ni efee mlai ehã nyɔɔŋtsere lɛ kɛ ŋulamii lɛ koni amɛkpɛ́ yɛ jenamɔ mli” pɛ kɛkɛ (Yer 31:35), shi ehãa la kpɛɔ yɛ wɔtsuii anɔ hu, koni wɔnu nibii fɛɛ ni kɔɔ ehe lɛ ashishi. (2Ko 4:6) Emla, eyiŋkpɛi, kɛ ewiemɔ ji la kɛhã mɛi ni hãa nomɛi tsɔɔ amɛ gbɛ lɛ. (La 43:3; 119:105; Abɛ 6:23; Yes 51:4) Lalatsɛ lɛ wie akɛ: “Ola lɛ ji nɔ ni hãa wɔhiŋmɛi naa la.” (La 36:9; okɛto La 27:1 kɛ 43:3 lɛ he.) Bɔ ni hulu la yaa nɔ ekpɛɔ fiofio kɛjɛɔ leebi mra aahu “kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ” lɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ he nilee yaa nɔ ekpɛ́ɔ jalɔi agbɛ nɔ, ni no hãa amɛgbɛ lɛ nɔ kpɛ́ɔ jogbaŋŋ. (Abɛ 4:18) Kɛ́ mɔ ko hã Yehowa tsɔɔ lɛ gbɛ lɛ, belɛ eenyiɛ ela lɛ mli ji no. (Yes 2:3-5) Shi kɛ́ mɔ ko kwɛ nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ loo etsɔ ŋaa fɔŋ lɛ, belɛ eyɛ mumɔŋ duŋ kpii mli. Yesu wie akɛ: “Kɛ́ ohiŋmɛi kɔ̃ɔ nii anɔ lɛ, ogbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ baawo duŋ. Kɛ́ la ni yɔɔ omli lɛ ji duŋ lɛɛlɛŋ lɛ, kwɛ bɔ ni nakai duŋ lɛ yɔɔ kpii hã!”—Mat 6:23; okɛto 5Mo 15:9; 28:54-57; Abɛ 28:22 kɛ 2Pe 2:14 lɛ he.
it-2 222 kk. 4
Mla
“Maŋtsɛ Lɛ Mla Wulu.” Mlai ni maŋtsɛ ko baanyɛ awo kɛkudɔ bɔ ni adesai kɛ amɛhe baaye ahã lɛ ateŋ nɔ ni ji otu, ni he hiaa waa hu ji “Maŋtsɛ lɛ mla wulu” lɛ. (Yak 2:8) Suɔmɔ ji nɔ titri ni Mla kpaŋmɔ lɛ damɔ nɔ; ni kitã ni ji “suɔmɔ onyɛmi gbɔmɔ tamɔ bo diɛŋtsɛ ohe” (ni ji, Maŋtsɛ lɛ mla wulu lɛ) ji kitã ni ji enyɔ nɔ ni Mla muu lɛ fɛɛ kɛ Gbalɔi lɛ tsotsoro nɔ. (Mat 22:37-40) Eyɛ mli akɛ Kristofoi bɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi moŋ, shi esa akɛ amɛye Maŋtsɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ, ni ji Maŋtsɛ Yesu Kristo, mla nɛɛ nɔ, ejaakɛ ekɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ he.