-
Fɔmɔ Ekoŋŋ—Ani Eji Gbɛ ni kɛ Mɔ Yaa Yiwalaheremɔ Mli?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Ekoŋŋ—Ani Eji Gbɛ ni kɛ Mɔ Yaa Yiwalaheremɔ Mli?
KƐJI mɔ ko bi bo akɛ, “Ani afɔ bo ekoŋŋ” lo lɛ, te obaaha hetoo tɛŋŋ? Sɔlemɔyalɔi akpekpei abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kɛ nɔmimaa haa hetoo akɛ “Hɛɛ!” Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ fɔmɔ ekoŋŋ ji nɔ ni kadiɔ anɔkwa Kristofoi fɛɛ, ni eji gbɛ pɛ ni kɛ mɔ yaa yiwalaheremɔ mli. Amɛkɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi tamɔ Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ Robert C. Sproul kpãa gbee, eŋma akɛ: “Kɛ́ afɔko mɔ ko ekoŋŋ lɛ, . . . belɛ jeee Kristofonyo ji lɛ.”
Ani ofata mɛi ni heɔ amɛyeɔ akɛ, kɛ́ afɔ bo ekoŋŋ lɛ belɛ onyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa yiwalaheremɔ mli lɛ nɔ lɛ ahe? Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaasumɔ ni oye obua owekumɛi kɛ onanemɛi koni amɛna nakai gbɛ lɛ ni amɛbɔi enɔnyiɛmɔ. Shi bɔni afee ni amɛfee nakai lɛ, esa akɛ amɛle srɔtofeemɔ ni yɔɔ mɔ ni afɔ lɛ ekoŋŋ kɛ mɔ ni afɔko lɛ ekoŋŋ lɛ teŋ. Te obaagbala nɔ ni fɔmɔ ekoŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ mli oha amɛ tɛŋŋ?
Mɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ wiemɔ ni ji ‘fɔmɔ ekoŋŋ’ lɛ kɔɔ mɔ ko ni kɛ hiɛdɔɔ ekã kita akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo, ni no eha etsake kɛjɛ mɔ ni hiɛ edɔɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ he kɛbatsɔ mɔ ni hiɛ dɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ he jogbaŋŋ lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ lɛ tsɔɔ mli akɛ “bei pii lɛ,” mɔ ni akɛɔ akɛ afɔ lɛ ekoŋŋ lɛ ji “Kristofonyo ko ni jamɔŋ niiashikpamɔ ko ni mli wa ni ená lɛ eha ewaje ehemɔkɛyeli lɛ loo ená hemɔkɛyeli hee.”—Merriam-Webster’s Collegiate Dictionary—Eleventh Edition.
Kɛ́ akɛɛ bo akɛ Biblia lɛ kɛ shishitsɔɔmɔ nɛɛ kpãaa gbee lɛ, ani ebaafee bo naakpɛɛ? Ani obaasumɔ ni ole nɔ diɛŋtsɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ yɛ fɔmɔ ekoŋŋ he? Kɛ́ ohe be kɛpɛi sane nɛɛ mli jogbaŋŋ lɛ, obaaná he sɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ fɔmɔ ekoŋŋ lɛ he shishinumɔ ni ja ni oooná lɛ baaná oshihilɛ kɛ gbɛkpamɔi ni oyɔɔ yɛ wɔsɛɛ he lɛ anɔ hewalɛ.
Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ?
Yɛ Biblia tso muu lɛ fɛɛ mli lɛ, he pɛ ni obaana wiemɔ ni ji ‘fɔmɔ ekoŋŋ’ lɛ yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi pii amli ji Yohane 3:1-12, he ni abɔ amaniɛ ko ni kɔɔ sanegbaa ko ni haa mɔ hiɛ feɔ lɛ yaa ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔ ko teŋ yɛ Yerusalem lɛ he lɛ. Obaana Biblia mli amaniɛbɔɔ nɛɛ mli wiemɔi lɛ fɛɛ yɛ akrabatsa ni fata sane nɛɛ he lɛ mli. Wɔmiiwo bo hewalɛ ni okane lɛ jogbaŋŋ.
Yɛ amaniɛbɔɔ lɛ mli lɛ, Yesu wie nibii pii ni kɔɔ ‘fɔmɔ hee’ lɛ he.a Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu wiemɔi lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa sanebimɔi enumɔ ni he hiaa ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo:
◼ Te fɔmɔ hee lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?
◼ Ani wɔ diɛŋtsɛ wɔbaanyɛ wɔha afɔ wɔ ehee?
◼ Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ fɔmɔ hee lɛ sɛɛ?
◼ Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ afɔɔ mɔ ekoŋŋ?
◼ Mɛɛ wekukpãa hee enɛ haa anáa?
Nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi nɛɛ ahe ekomekomei wɔkwɛa.—w09 04/01-E.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Anaa wiemɔ ni ji ‘fɔmɔ hee’ lɛ yɛ 1 Petro 1:3, 23 lɛ. Eji Biblia mli wiemɔ kroko ni akɛtsɛɔ ‘fɔmɔ ekoŋŋ’ lɛ. Aná wiemɔi enyɔ lɛ fɛɛ kɛjɛ Hela feemɔwiemɔ ni ji gen·naʹo lɛ mli.
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]
“Ja Afɔ Nyɛ Ekoŋŋ”
“Agbɛnɛ nuu ko yɛ ni jɛ Farisifoi lɛ ateŋ ni atsɛɔ lɛ Nikodemo ni ji Yudafoi lɛ anukpa; lɛ eba Yesu ŋɔɔ nyɔɔŋ, ni ebakɛɛ lɛ akɛ: Rabi, wɔle akɛ tsɔɔlɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ba jio; ejaakɛ mɔ ko nyɛŋ afee okadii ni ofeɔ nɛɛ, akɛ ja Nyɔŋmɔ kɛ mɔ lɛ yɛ. Yesu here nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛo akɛ: Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔɔɔ mɔ ko lɛ [loo “kɛji afɔɔɔ mɔ ko ekoŋŋ lɛ,” NW], enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena. Nikodemo kɛɛ lɛ akɛ: Te aaafee tɛŋŋ ni beni gbɔmɔ egbɔ lɛ ni aaafɔ lɛŋ? Ani eeenyɛ ebote enyɛ musu mli ekoŋŋ ni afɔ lɛ? Yesu here nɔ akɛ: Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛo akɛ: Kɛji ajɛɛɛ nu kɛ Mumɔ mli afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli ebote. Nɔ ni ajɛ heloo mli afɔ lɛ, heloo ni; ni nɔ ni ajɛ Mumɔ mli afɔ lɛ, mumɔ ni. Ohiɛ akafeeo yaa akɛ mikɛɛo akɛ: Ja ajɛ ŋwɛi afɔ nyɛ [loo “ja afɔ nyɛ ekoŋŋ,” NW] lɛ. Kɔɔyɔɔ lɛ, he ni esumɔɔ etswaa kɛyaa, ni egbɛɛmɔ onuɔ, shi oleee he ni ejɛɔ kɛ he ni eyaa: nakai ji mɔ fɛɛ mɔ ni ajɛ Mumɔ mli afɔ lɛ lɛ. Nikodemo here nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: Te aaafee nii nɛɛ tɛŋŋ? Yesu here nɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: Te Israel tsɔɔlɔ jio ni oleee enɛɛmɛi nɛɛ? Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛo akɛ: Nɔ ni wɔle lɛ, no wɔwieɔ; ni nɔ ni wɔna lɛ, no he odase wɔyeɔ; shi nyɛheee wɔdase lɛ nyɛyeee. Kɛ mikɛɛ nyɛ shikpɔŋ nɔ nii ni nyɛheee nyɛyeee lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni kɛji mikɛɛ nyɛ ŋwɛi nii lɛ, ni nyɛaahe nyɛyeŋ?”—Yohane 3:1-12.
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Te Ehe Hiaa Ha Tɛŋŋ?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Te Ehe Hiaa Ha Tɛŋŋ?
YƐ SANEGBAA ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ Nikodemo teŋ lɛ mli fɛɛ lɛ, Yesu ma nɔ mi akɛ fɔmɔ hee loo fɔmɔ ekoŋŋ lɛ ji nɔ ko ni he hiaa waa. Te eha enɛ fee faŋŋ eha tɛŋŋ?
Kadimɔ bɔ ni Yesu ma bɔ ni fɔmɔ hee lɛ he hiaa ha lɛ nɔ mi yɛ ekɛ Nikodemo sanegbaa lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: ‘Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔɔɔ mɔ ko lɛ [loo “kɛji afɔɔɔ mɔ ko ekoŋŋ lɛ,” NW], enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena.’ (Yohane 3:3) Wiemɔi ni ji “kɛji” kɛ “enyɛŋ” lɛ tsɔɔ akɛ fɔmɔ hee lɛ he miihia. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Kɛ́ mɔ ko kɛɛ akɛ, “Kɛji hulu ejeee lɛ jeŋ nyɛŋ atse” lɛ, nɔ ni etaoɔ etsɔɔ ji akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ esa akɛ hulu lɛ atso dani jeŋ baatse. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ esa akɛ afɔ mɔ ekoŋŋ dani mɔ lɛ baana Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.
Yɛ naagbee lɛ, bɔni afee ni ema sane lɛ nɔ mi kɛmɔ shi kwraa lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: ‘Ja ajɛ ŋwɛi afɔ́ nyɛ [loo “Ja afɔ nyɛ ekoŋŋ,” NW].’ (Yohane 3:7) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yesu miitsɔɔ akɛ fɔmɔ ekoŋŋ lɛ ji taomɔ nɔ, loo nɔ ko ni ja mɔ ko ená dani ‘ebaabote Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.’—Yohane 3:5.
Akɛni Yesu buɔ fɔmɔ hee lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofoi aná nɔmimaa akɛ amɛnuɔ sane nɛɛ shishi jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani osusuɔ akɛ Kristofonyo ko diɛŋtsɛ baanyɛ eha afɔ lɛ ekoŋŋ?—w09 04/01-E.
[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 5]
“Kɛji hulu ejeee lɛ jeŋ nyɛŋ atse”
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Ani Eji Mɔ Aŋkro Diɛŋtsɛ Yiŋkpɛɛ?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Ani Eji Mɔ Aŋkro Diɛŋtsɛ Yiŋkpɛɛ?
NAMƆ haa afɔɔ mɔ ehee lɛ? Kɛ́ osɔfoi lɛ miiwo amɛtoibolɔi lɛ ahewalɛ koni amɛtsɔmɔ Kristofoi ni afɔ amɛ ekoŋŋ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi tsɛɔ Yesu wiemɔi nɛɛ ayisɛɛ akɛ: “Ja afɔ nyɛ ekoŋŋ.” (Yohane 3:7, NW) Osɔfoi nɛɛ kɛ wiemɔi nɛɛ tsuɔ nii akɛ fãmɔ, ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ amɛmiikɛɛ mɛi lɛ akɛ, “Nyɛhaa afɔa nyɛ ekoŋŋ!” No hewɔ lɛ, nɔ ni amɛshiɛmɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ ji akɛ, esa akɛ Kristofoi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ahe Yesu nɔ eye ni efee nibii ni he hiaa koni afɔ lɛ ehee. Yɛ susumɔ nɛɛ naa lɛ, mɔ aŋkro diɛŋtsɛ ni haa afɔɔ lɛ ehee. Shi ani susumɔ nɛɛ kɛ nɔ ni Yesu kɛɛ Nikodemo lɛ kpãa gbee?
Kɛ́ wɔkane Yesu wiemɔi lɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaana akɛ Yesu etsɔɔɔ akɛ mɔ aŋkro diɛŋtsɛ ni baahala akɛ afɔ lɛ ehee loo akafɔ lɛ ehee. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Abaanyɛ atsɔɔ Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “afɔ lɛ ekoŋŋ” lɛ shishi hu akɛ, ‘ajɛ ŋwɛi afɔ lɛ.’a No hewɔ lɛ, yɛ shishitsɔɔmɔ kroko nɛɛ naa lɛ, ‘ajɛɔ ŋwɛi’ loo ‘Tsɛ lɛ ŋɔɔ’ afɔɔ mɔ ehee. (Yohane 19:11; Yakobo 1:17) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni fɔɔ mɔ ehee.—1 Yohane 3:9.
Kɛ́ wɔha wiemɔ ni ji ‘ajɛ ŋwɛi’ lɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, ewaŋ kɛhaŋ wɔ akɛ wɔɔnu nɔ hewɔ ni mɔ aŋkro ko nyɛŋ eha afɔ lɛ ehee lɛ shishi. Bo lɛ susumɔ bɔ ni fee ni afɔ bo lɛ he okwɛ. Ani bo diɛŋtsɛ ohala akɛ afɔ bo? Dabida! Otsɛ ni ha aŋɔ bo hɔ ni afɔ bo. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, ja Nyɔŋmɔ ni ji wɔŋwɛi Tsɛ lɛ efɔ wɔ ehee dani wɔbaanyɛ wɔbatsɔmɔ mɛi ni afɔ amɛ ehee. (Yohane 1:13) No hewɔ lɛ, bɔfo Petro wie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: ‘Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo tsɛ lɛ, mɔ ni fɔ wɔ ehee yɛ lɛ diɛŋtsɛ emɔbɔnalɛ babaoo lɛ naa lɛ.’—1 Petro 1:3.
Mɛni Enɛ Tsɔɔ?
Shi ekolɛ obaabi akɛ, ‘Kɛ́ eji anɔkwale akɛ mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ehala akɛ afɔ lɛ ehee lɛ, belɛ mɛni Yesu wiemɔ ni ji “ja afɔ nyɛ ekoŋŋ” lɛ tsɔɔ?’ Osanebimɔ lɛ ja. Ejaakɛ, Yesu fãŋ wɔ akɛ wɔfee nɔ ko ni wɔnyɛŋ wɔfee. Nilee bɛ mli akɛ eeefee nakai. Belɛ, te esa akɛ wɔnu wiemɔi ni ji “ja afɔ nyɛ ekoŋŋ” lɛ shishi wɔha tɛŋŋ?
Kɛ́ wɔpɛi Hela wiemɔi ni Yesu kɛtsu nii lɛ amli jogbaŋŋ lɛ, wɔbaana akɛ ewiemɔi lɛ etsɔɔɔ akɛ eefã wɔ ni wɔfee nɔ ko. Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ akɛ eewie anɔkwa sane ko he. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, beni Yesu kɛɛ akɛ “ja afɔ nyɛ ekoŋŋ” lɛ, eewie anɔkwa sane ko he, shi jeee ni eebi ni wɔ diɛŋtsɛ wɔfee nɔ ko. Ekɛɛ akɛ: “Ja ajɛ ŋwɛi afɔ́ nyɛ.”—Yohane 3:7.
Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni haa sane lɛ feɔ faŋŋ lɛ he okwɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, maŋ ko yɛ skul srɔtoi. Skul nɛɛ ateŋ ekome ji skul ko ni afee aha mɛi ni jɛ maŋ pɔtɛɛ ko ni kɛ maŋ ni skul lɛ yɔɔ mli lɛ teŋ jɛkɛ lɛ mlibii. Gbi ko lɛ, oblanyo ko ni jɛɛɛ maŋ nɛɛ nɔ lɛ kɛɛ skul nɛɛ nɔkwɛlɔ lɛ akɛ, “Miisumɔ ni ohe mi yɛ oskul lɛ.” Nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ, “Ja oji maŋ lɛ mlinyo dani mahe bo.” Ekã shi faŋŋ akɛ, nɔkwɛlɔ lɛ wiemɔ lɛ jeee fãmɔ. Jeee akɛ eefã skulnyo lɛ akɛ, “Tsɔ maŋ lɛ mlinyo!” Nɔkwɛlɔ lɛ miiwie anɔkwa sane ko he, no ji taomɔ nɔ ni esa akɛ mɔ ashɛ he dani ahe lɛ yɛ skul lɛ mli. Nakai nɔŋŋ beni Yesu wie akɛ: “Ja afɔ nyɛ ekoŋŋ” lɛ, no mli lɛ eewie anɔkwa sane ko he, no ji nɔ ni ataoɔ yɛ mɔ dɛŋ kɛha ‘Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mlibotemɔ.’
Tsakpãa ko kã wiemɔ ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ fɔmɔ hee lɛ teŋ. Ekɔɔ sanebimɔ ni ji, Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ fɔmɔ hee lɛ sɛɛ? lɛ he. Sanebimɔ nɛɛ hetoo ni ooole lɛ baaha onu nɔ ni fɔmɔ ekoŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ shishi jogbaŋŋ.—w09 04/01-E.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo tsɔɔ Yohane 3:3 lɛ shishi tamɔ nɛkɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Ga Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena.”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Mɛni fɔmɔ hee lɛ kɛ fɔmɔ diɛŋtsɛ kɛje amɛhe?
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛni Ji Yiŋtoo ni Yɔɔ Sɛɛ?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛni Ji Yiŋtoo ni Yɔɔ Sɛɛ?
MƐI pii heɔ amɛyeɔ akɛ esa akɛ afɔ mɔ ekoŋŋ dani ebaaná naanɔ wala. Shi kadimɔ nɔ ni Yesu diɛŋtsɛ wie akɛ eji yiŋtoo ni yɔɔ fɔmɔ hee lɛ sɛɛ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena.” (Yohane 3:3) No hewɔ lɛ, esa akɛ afɔ mɔ ekoŋŋ koni ebote Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli, jeee koni ahere eyiwala. Mɛi komɛi baakɛɛ akɛ, ‘Bɛ wiemɔi enyɔ nɛɛ—Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mlibotemɔ kɛ yiwalaheremɔ—fɛɛ kɔɔ sane kome too lɛ nɔŋŋ he?’ Dabi, amɛkɔɔɔ sane kome too lɛ nɔŋŋ he. Bɔni afee ni wɔna srɔtofeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli” lɛ tsɔɔ lɛ he.
Maŋtsɛyeli ji nɔyeli gbɛjianɔtoo ko. No hewɔ lɛ, wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli” lɛ shishi ji “Nyɔŋmɔ nɔyeli.” Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yesu Kristo, “gbɔmɔ bi” lɛ ji Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ, ni akɛ Kristo yɛ mɛi ni baafata ehe kɛye nɔ. (Daniel 7:1, 13, 14; Mateo 26:63, 64) Kɛfata he lɛ, ninaa ko ni ajie kpo atsɔɔ bɔfo Yohane lɛ tsɔɔ akɛ, Kristo nanemɛi nɔyelɔi lɛ ji aŋkroaŋkroi ni ahala amɛ “kɛjɛ akutso fɛɛ akutso kɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ kɛ maŋ fɛɛ maŋ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ mli” ni ‘amɛbaaye shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ maŋtsɛmɛi.’ (Kpojiemɔ 5:9, 10; 20:6) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ hu akɛ mɛi ni baaye maŋtsɛmɛi nɛɛ ji “asafoku bibioo” lɛ ni ji aŋkroaŋkroi 144,000 ni “ahé kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.”—Luka 12:32; Kpojiemɔ 14:1, 3.
Nɛgbɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɔɔ? Atsɛɔ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ” hu akɛ “ŋwɛi maŋtsɛyeli,” ni tsɔɔ akɛ Yesu kɛ enanemɛi maŋtsɛmɛi lɛ baaye nɔ kɛjɛ ŋwɛi. (Luka 8:10; Mateo 13:11) No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji ŋwɛi nɔyeli ni emlibii ji Yesu Kristo kɛ kuu ko ni ji enanemɛi nɔyelɔi ni ahala amɛ kɛjɛ adesai ateŋ.
Belɛ, mɛni Yesu tsɔɔ mɔ beni ekɛɛ akɛ ja afɔ mɔ ekoŋŋ dani ebaabote “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli” lɛ? Nɔ ni etsɔɔ ji akɛ, esa akɛ afɔ mɔ ekoŋŋ dani ebaatsɔ mɔ ni kɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi. Yɛ ekukufoo mli lɛ, yiŋtoo ni yɔɔ fɔmɔ hee lɛ sɛɛ ji koni akɛsaa adesai akuu bibioo ko kɛha nɔyeli yɛ ŋwɛi.
Kɛbashi biɛ lɛ, wɔna akɛ fɔmɔ hee lɛ he hiaa waa, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni fɔɔ mɛi ehee, ni fɔmɔ hee lɛ miisaa adesai akuu ko kɛha nɔyeli yɛ ŋwɛi. Shi mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ afɔɔ mɔ ehee?—w09 04/01-E.
[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 7]
Yiŋtoo ni yɔɔ fɔmɔ hee lɛ sɛɛ ji koni akɛsaa adesai akuu bibioo ko kɛha nɔyeli yɛ ŋwɛi
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Mɛi ni feɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji Yesu Kristo kɛ kuu ko ni ji enanemɛi nɔyelɔi ni ahala amɛ kɛjɛ adesai ateŋ
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Afɔɔ Mɔ Ehee?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Afɔɔ Mɔ Ehee?
YESU kɛ Nikodemo wie bɔ ni fɔmɔ hee lɛ he hiaa ha, mɔ ni fɔɔ mɔ ehee, yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ kɛ agbɛnɛ hu gbɛ ni atsɔɔ nɔ afɔɔ mɔ ehee. Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛji ajɛɛɛ nu kɛ Mumɔ mli afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli ebote.” (Yohane 3:5) No hewɔ lɛ, nu kɛ mumɔ ji nɔ ni akɛfɔɔ mɔ ekoŋŋ. Shi mɛni he wiemɔ ni ji “nu kɛ Mumɔ” lɛ kɔɔ?
“Nu kɛ Mumɔ”—Mɛni Amɛji?
Eyɛ faŋŋ akɛ, Nikodemo ni ji Yudafoi ajamɔ lɛ he nilelɔ lɛ le bɔ ni akɛ wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ Mumɔ”—Nyɔŋmɔ hewalɛ ni miitsu nii ni nyɛɔ ekanyaa mɛi ni amɛtsu nitsumɔi ni sa kadimɔ—lɛ tsuɔ nii haa yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. (1 Mose 41:38; 2 Mose 31:3; 1 Samuel 10:6) No hewɔ lɛ, beni Yesu kɛ wiemɔ ni ji “Mumɔ” lɛ tsu nii lɛ, Nikodemo nu shishi akɛ eji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, Nyɔŋmɔ hewalɛ ni miitsu nii lɛ.
Ni nu ni Yesu tsĩ tã lɛ hu? Susumɔ amaniɛbɔi ni tsɔɔ nibii ni tee nɔ ni no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ Yesu kɛ Nikodemo gba sane, kɛ nibii hu ni tee nɔ yɛ amɛsanegbaa lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ ahe okwɛ. Amaniɛbɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ Yohane Baptisilɔ lɛ kɛ Yesu kaselɔi lɛ fɛɛ baptisi mɛi yɛ nu mli. (Yohane 1:19, 31; 3:22; 4:1-3) Eji nifeemɔ ni no mli lɛ ale jogbaŋŋ yɛ Yerusalem. No hewɔ lɛ, beni Yesu tsĩ nu tã lɛ Nikodemo kɔ sɛɛ akɛ jeee nu kɛkɛ Yesu wieɔ he lɛ, shi moŋ eewie nu mli baptisimɔ he.a
Akɛ “Mumɔ Krɔŋkrɔŋ” lɛ Baptisi Amɛ
Kɛ́ ‘nu mli ni ajɛɔ afɔɔ mɔ’ lɛ kɔɔ nu mli baptisimɔ he lɛ, mɛni ‘Mumɔ mli ni ajɛɔ afɔɔ mɔ’ lɛ hu tsɔɔ? Dani Nikodemo kɛ Yesu aaagba sane lɛ, no mli lɛ Yohane Baptisilɔ lɛ etswa adafi akɛ jeee nu pɛ akɛbaabaptisi mɛi, shi akɛ mumɔ hu baabaptisi mɛi. Ekɛɛ akɛ: “Mi lɛ, nu mikɛbaptisiɔ nyɛ; shi lɛ [Yesu] lɛ ekɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaabaptisi nyɛ.” (Marko 1:7, 8) Sanekpakpa ŋmalɔ Marko wie be klɛŋklɛŋ kwraa ni baptisimɔ ni tamɔ nakai ba lɛ he. Eŋma akɛ: “Ni nakai gbii lɛ amli lɛ eba mli akɛ Yesu jɛ Nazaret yɛ Galilea eba, ni eha Yohane baptisi lɛ yɛ Yordan mli. Ni amrɔ ní ejeɔ kpo yɛ nu lɛ mli lɛ, ena akɛ ŋwɛi naa egbele haŋŋ, ni Mumɔ lɛ miikpeleke shi tamɔ okpo kɛmiiba enɔ.” (Marko 1:9, 10) Beni amii Yesu nu yɛ Yordan mli lɛ, no tsɔɔ akɛ abaptisi lɛ kɛ nu. Abaptisi lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ ŋmɛlɛtswaa nɔ ni enine shɛ mumɔ lɛ nɔ kɛjɛ ŋwɛi lɛ.
Beni abaptisi Yesu sɛɛ afii etɛ lɛ, ewo ekaselɔi lɛ shi akɛ: “Eyeŋ gbii pii ko ni akɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ aaabaptisi nyɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:5) Mɛɛ be enɛ ba mli?
Yesu kaselɔi aaafee 120 bua amɛhe naa yɛ shĩa ko mli yɛ Yerusalem yɛ afi 33 Ŋ.B. yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ. “Trukaa lɛ gbɛɛmɔ ko ni tamɔ ahum ni tswaa waa jɛ ŋwɛi ba, ni ebayi shĩa he ni amɛtara lɛ fɛɛ obɔ̃. Ni lilɛii ni agbalagbalaa mli ni tamɔ lalilɛii pue . . . ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ bayimɔ amɛ fɛɛ amɛmli obɔbɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4) Nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, awo mɛi krokomɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ hewalɛ koni amɛha abaptisi amɛ yɛ nu mli. Bɔfo Petro kɛɛ asafoku ko akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii amli ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aha abaptisi lɛ awo Yesu Kristo gbɛi amli, koni aŋɔ nyɛhe eshai lɛ afa nyɛ, ni nyɛaaná Mumɔ krɔŋkrɔŋ nɔkeenɔ lɛ.” Te amɛfee amɛnii amɛha tɛŋŋ? “Ni mɛi ni hé ewiemɔ lɛ kpɛlɛ yɛ tsuijurɔ naa lɛ abaptisi amɛ, ni nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ aŋɔ susumai aaafee akpei etɛ afata amɛhe.”—Bɔfoi lɛ Asaji 2:38, 41.
Nifeemɔi Enyɔ ni Esa akɛ Atsɔ Mli
Mɛni baptisimɔi srɔtoi nɛɛ haa wɔleɔ yɛ fɔmɔ hee lɛ he? Amɛtsɔɔ akɛ esa akɛ mɔ atsɔ nifeemɔi enyɔ nɛɛ fɛɛ amli dani abaanyɛ akɛɛ akɛ afɔ lɛ ehee. Kadimɔ akɛ, abaptisi Yesu yɛ nu mli tsutsu. No sɛɛ dani ená mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Nakai nɔŋŋ hu abaptisi mra be mli kaselɔi lɛ yɛ nu mli tsutsu (Yohane Baptisilɔ lɛ ji mɔ ni baptisi amɛteŋ mɛi komɛi), no sɛɛ dani amɛná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Yohane 1:26-36) Nakai nɔŋŋ hu abaptisi kaselɔi hei 3,000 lɛ kɛ nu tsutsu, ni no sɛɛ lɛ amɛná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.
Beni wɔhaa baptisimɔi ni tee nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ hiɔ wɔjwɛŋmɔŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ abaatsɔ afɔ mɔ ehee ŋmɛnɛ? Taakɛ eba lɛ yɛ Yesu bɔfoi lɛ kɛ mra be mli kaselɔi lɛ agbɛfaŋ lɛ nɔŋŋ. Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ mɔ lɛ atsake etsui yɛ ehe eshai ahewɔ, ekpale kɛjɛ egbɛ fɔŋ nɔ, ejɔɔ ewala nɔ akɛ ebaajá Yehowa ni esɔmɔ lɛ, ni eha mɛi ale ehenɔjɔɔmɔ lɛ faŋŋ kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ. No sɛɛ lɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ hala lɛ koni esɔmɔ akɛ nɔyelɔ yɛ E-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔɔ lɛ mu. Nifeemɔi enyɔ nɛɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ (nu mli baptisimɔ) ji nifeemɔ ni esa akɛ mɔ aŋkro diɛŋtsɛ atsu he nii; Nyɔŋmɔ ji mɔ ni feɔ nɔ ni ji enyɔ (mumɔ ni akɛbaptisiɔ mɔ) lɛ. Kɛ́ mɔ ko ná baptisimɔi enyɔ nɛɛ fɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ afɔ lɛ ehee.
Shi mɛni hewɔ ni yɛ sane ni Yesu kɛ Nikodemo gba lɛ mli lɛ, Yesu kɛ wiemɔ ni ji ‘ajɛ nu kɛ mumɔ mli afɔ mɔ’ lɛ tsu nii lɛ? Bɔni afee ni ekɛma nɔ mi akɛ, mɛi ni akɛ nu kɛ mumɔ baabaptisi amɛ lɛ baatsɔ tsakemɔ kpele ko mli. Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baagbala fɔmɔ hee lɛ fã nɛɛ mli.—w09 04/01-E.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, be ko beni abaptisiɔ mɛi lɛ, bɔfo Petro kɛɛ akɛ: “Ani mɔ ko aaanyɛ nu naa atsĩ?”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:47.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]
Yohane kɛ nu baptisi Israelbii ni tsake amɛtsui lɛ
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛni Ebaatsu?Buu-Mɔɔ—2009 | July 1
-
-
Fɔmɔ Hee Lɛ—Mɛni Ebaatsu?
MƐNI hewɔ beni Yesu wieɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baptisimɔ lɛ he lɛ, ekɛ wiemɔ ni ji ‘ajɛ mumɔ mli afɔ’ tsu nii lɛ? (Yohane 3:5) Kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “afɔ” tsu nii akɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ lɛ, nɔ ni etsɔɔ ji “shishijee.” No hewɔ lɛ, nɔ ni wiemɔ ni ji “fɔmɔ hee” lɛ tsɔɔ ji “shishijee hee.” No hewɔ lɛ, mfonirifeemɔŋ wiemɔi ni ji “afɔ” kɛ “fɔmɔ hee” lɛ maa nɔ mi akɛ mɛi ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ebaptisi amɛ lɛ baaje shishi amɛná amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa hee. Mɛɛ gbɛ nɔ wekukpãa mli tsakemɔ kpele nɛɛ baa mli?
Bɔfo Paulo kɛ weku shihilɛ mli nifeemɔ ko fee nɔkwɛmɔnɔ ni ekɛtsɔɔ bɔ ni feɔ ni Nyɔŋmɔ saa adesai etoɔ kɛha nɔyeli yɛ ŋwɛi lɛ mli. Eŋma eha Kristofoi ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ akɛ amɛná “bitsɔmɔ hegbɛ,” ni no hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ baahiɛ amɛ “tamɔ ebii.” (Galatabii 4:5; Hebribii 12:7) Bɔni afee ni wɔna bɔ ni nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ bitsɔmɔ he lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnu nɔ̃ tsakemɔ ni baa kɛ́ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baptisi mɔ aŋkro ko lɛ shishi lɛ, ha wɔsusu nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ oblanyo ko ni miitao ni ahe lɛ yɛ skul ni maŋ pɔtɛɛ ko mlibii pɛ afee aha lɛ he ekoŋŋ wɔkwɛ.
Bitsɔmɔ ni kɛ Tsakemɔ Baa
Yɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, anyɛɛɛ ahe oblanyo lɛ awo skul lɛ mli, ejaakɛ ejeee maŋ ni afee skul lɛ aha amɛ lɛ mlinyo. Agbɛnɛ ŋɔɔ lɛ akɛ gbi ko lɛ tsakemɔ wulu ko ba. Tsɛ ko ni jɛ nakai maŋ lɛ mli lɛ ŋɔ oblanyo lɛ akɛ ebi yɛ mla naa. Te enɛ baasa oblanyo lɛ he eha tɛŋŋ? Ojogbaŋŋ, akɛni aŋɔ lɛ akɛ bi hewɔ lɛ, agbɛnɛ ebaanyɛ ená hegbɛi ni oblahii kɛ oblayei krokomɛi ni jɛ maŋ lɛ mli lɛ yɔɔ lɛ nɔŋŋ eko, ni eyɛ hegbɛ akɛ eyaa skul lɛ eko. Ŋɔ ni aŋɔ lɛ akɛ bi lɛ etsake hegbɛi ni eyɔɔ lɛ kwraa.
Enɛ feɔ nɔ ni baa mɛi ni afɔɔ amɛ ehee lɛ anɔ yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ lɛ he mfoniri. Susumɔ nibii komɛi ni je amɛhe yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ kɛ fɔmɔ hee lɛ mli lɛ ahe okwɛ. Kɛ́ abaahe oblanyo ni yɔɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ awo skul lɛ mli lɛ, ja eshɛ taomɔ nɔ lɛ he dã, no ji akɛ esa akɛ efee maŋ ni afee skul lɛ aha amɛ lɛ mlinyo. Shi kɛ́ ka oblanyo lɛ kome kulɛ, enyɛŋ eshɛ taomɔ nɔ lɛ he. Nakai nɔŋŋ hu abaaha adesai komɛi gbɛfaŋnɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli loo ŋwɛi nɔyeli lɛ mli, shi ja amɛshɛ taomɔ nɔ kɛha emlibotemɔ, ni ji ‘fɔmɔ ekoŋŋ’ lɛ he dã. Shi kɛ́ ka amɛ kome too kulɛ, amɛnyɛŋ amɛshɛ taomɔ nɔ lɛ he, ejaakɛ fɔmɔ hee lɛ damɔ Nyɔŋmɔ nɔ.
Mɛni ha oblanyo lɛ shihilɛ tsake? Mla naa nifeemɔ ni ha aŋɔ lɛ akɛ bi lɛ. Eji anɔkwale akɛ, nakai nifeemɔ lɛ tsakeee oblanyo lɛ su. Beni aŋɔ lɛ akɛ bi lɛ sɛɛ lɛ, etsakeee etsɔɔɔ oblanyo kroko. Fɛɛ sɛɛ lɛ, beni atsu mla naa taomɔ nii kɛha bitsɔmɔ lɛ fɛɛ he nii agbe naa lɛ, oblanyo lɛ ná hegbɛ hee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ená shishijee hee, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ afɔ lɛ ehee. Ebatsɔ bi, ni enɛ ha ená hegbɛ akɛ eya skul lɛ, ni etsɔ tsɛ ni ŋɔ lɛ akɛ ebi lɛ weku lɛ mlinyo.
Nakai nɔŋŋ hu, Yehowa tsake adesai ni yeee emuu akuu ko ashihilɛ kɛtsɔ mla naa nifeemɔ ko ni etsu he nii koni eŋɔ amɛ akɛ ebii lɛ nɔ. Bɔfo Paulo ni ji kuu nɛɛ mlinyo lɛ ŋma eha enanemɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Nyɛná biiatsɔmɔ mumɔ, mɔ mli ni wɔblɔɔ yɛ akɛ: Aba, ataa! lɛ. Lɛ Mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ.” (Romabii 8:15, 16) Hɛɛ, kɛtsɔ biiatsɔmɔ nifeemɔ lɛ nɔ lɛ, nakai Kristofoi lɛ tsɔmɔ Nyɔŋmɔ weku lɛ mlibii, loo “Nyɔŋmɔ bii.”—1 Yohane 3:1; 2 Korintobii 6:18.
Yɛ anɔkwale mli lɛ, ŋɔ ni Nyɔŋmɔ ŋɔ amɛ akɛ ebii lɛ tsakeee amɛsui, ejaakɛ amɛtee nɔ amɛfee mɛi ni yeee emuu. (1 Yohane 1:8) Fɛɛ sɛɛ lɛ, taakɛ Paulo tsɔɔ mli lɛ, beni atsu mla naa taomɔ nii kɛha biiatsɔmɔ lɛ he nii agbe naa lɛ, amɛná hegbɛ hee. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha mɛi ni aŋɔ amɛ akɛ bii lɛ ná nɔmimaa yɛ amɛtsuiiaŋ akɛ amɛkɛ Kristo baahi shi yɛ ŋwɛi. (1 Yohane 3:2) Nɔmimaa ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ bɛ mli nɛɛ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eha amɛná lɛ haa amɛkwɛɔ nii yɛ gbɛ hee kwraa nɔ. (2 Korintobii 1:21, 22) Hɛɛ, amɛnáa shishijee hee—kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ afɔɔ amɛ ehee.
Beni Biblia lɛ wieɔ mɛi ni Nyɔŋmɔ eŋɔ amɛ akɛ ebii lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Amɛaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo osɔfoi, ni amɛkɛ lɛ aaaye maŋtsɛ afii akpe.” (Kpojiemɔ 20:6) Mɛi ni Nyɔŋmɔ eŋɔ amɛ akɛ ebii lɛ kɛ Kristo baaná gbɛfaŋnɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli, loo ŋwɛi nɔyeli lɛ mli. Bɔfo Petro kɛɛ enanemɛi Kristofoi lɛ akɛ, amɛbaaná “gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha” amɛ lɛ. (1 Petro 1:3, 4) Gboshinii ni nɔ bɛ nɛ lɛɛlɛŋ!
Shi sane ni kɔɔ nɔyeli nɛɛ he lɛ teɔ sanebimɔ kroko shi. Kɛ́ mɛi ni afɔ amɛ ekoŋŋ lɛ baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ ŋwɛi lɛ, namɛi anɔ amɛbaaye? Abaagbala sanebimɔ nɛɛ mli yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.—w09 04/01-E.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Mɛni Paulo wie yɛ biiatsɔmɔ he?
-