Évanjil a Matyé
13 Jou-lasa, Jézi sòti an kaz-la i té yé la é i ay sizé òbò lanmè-la. 2 Konm ni onlo moun ki sanblé owa a-y, i monté òbò on bato é i sizé. Pannansitan, sé moun-la té doubout anlè plaj-la. 3 Aprésa, i mété-y ka anségné-yo onpakèt biten, é pou sa, i sèvi èvè ègzanp. Mi sa i di : « Ni on moun ki sòti pou ay simé grenn. 4 Toupannan i té ka simé sé grenn-la, déotwa adan yo tonbé òbò chimen-la, é sé zozyo-la vin é yo manjé-yo. 5 Ni dòt grenn ki tonbé on koté ki plen wòch é ki pa té ni onlo tè. Yo pousé tousuit davwa tè-la pa té fon. 6 Men lè solèy-la koumansé chofé, sé ti plant-la brilé é yo vin sèk pas yo pa té ni rasin. 7 Ni dòt grenn ki tonbé anmitan pyé-pikan. Sé pyé-pikan-la grandi, é yo anpéché sé ti plant-la pousé. 8 Ni dòt grenn ankò ki tonbé asi on bon tè é yo koumansé pòté. Ni sa ki bay 100 grenn, ni sa ki bay 60 grenn, é ni dòt ankò ki bay 30 grenn. 9 Moun ki ni zòrèy, kouté pou tann. »
10 Sé disip-la vin owa a-y, é yo mandé-y : « Poukwa ou ka sèvi èvè ègzanp lè ou ka palé ba yo ? » 11 Jézi réponn-yo : « Zòt, Bondyé édé-zòt konprann sèkré* a wayòm-la ki an syèl-la. Men yo, Bondyé pa édé-yo fè sa. 12 Pas si on moun ni on biten, yo ké ba-y plis ki sa i ja ni, é i ké ni onlo toubònman. Men si on moun pa ni ayen, jous tikrazi-la i ni la, yo ké pran-y an men a-y. 13 Sé pousa an ka sèvi èvè ègzanp pou palé ba yo ; pas yo ka gadé, men yo pa’a vwè ayen. É yo ka tann, men yo pa’a kouté é yo pa’a konprann nonplis. 14 Sé sa Izayi té anonsé ki ka rivé sé moun-lasa. Mi sa pwofési-la ka di : “Zò ké tann, men zò pé’é konprann ayen, é zò ké gadé, men zò pé’é vwè ayen. 15 Tchè a pèp-lasa vin rèd kon wòch. Yo ka tann, men yo pa’a kouté. Yo fèmé zyé a yo pou yo pa vwè ayen, é yo bouché zòrèy a yo pou yo pa tann ayen. Kifè, yo pa’a konprann ayen, é yo pa’a chanjé pou mwen pé sa géri-yo.”
16 « Pawkont zòt, tchè a zòt kontan pas zyé a zòt ka vwè é zòrèy a zòt ka tann. 17 Pas san manti ba zòt, ni onlo pwofèt é onlo moun ki té jis ki té anvi vwè sé biten-la zò ka vwè la, men yo pa vwè-yo, é yo té anvi tann sé biten-la zò ka tann la, men yo pa tann-yo.
18 « Aprézan, kouté ka ègzanp a boug-la ki simé sé grenn-la vlé di : 19 Lèwvwè on moun ka tann mésaj a Wayòm-la men i pa’a konprann-li, méchan-la ka vin é i ka raché sa yo té simé an tchè a-y la. Sa, sé sé grenn-la ki tonbé òbò chimen-la. 20 Kanta sé grenn-la ki tonbé anlè tè-la ki plen wòch la, sé adan on sitiyasyon konsa on moun ka touvé-y lèwvwè i ka tann pawòl-la é kè i ka aksèpté-y tousuit èvè jwa. 21 Men konm pawòl-la pa’a fè rasin andidan tchè a-y, moun-lasa ka kenbé pannan on ti moman tousèl. É dépi ou vwè on éprèv oben on pèwsékisyon ka rivé akòz dè pawòl-la, onfwamenm, i ka tribiché. 22 Anplisdisa, ni grenn yo simé anmitan sé pyé-pikan-la ; sé adan on sitiyasyon konsa on moun ka touvé-y siwvwè i ka tann pawòl-la, men, kè anmenmditan i ka lésé traka a lavi* pran tèt a-y é kè i ka lésé larichès kouyonné-y. Kifè, sa ka toufé pawòl-la, é moun-lasa pa’a pòté fwi. 23 Ni sé grenn-la ki simé asi bon tè-la osi ; sé adan on sitiyasyon konsa on moun ka touvé-y lè i ka tann pawòl-la é kè i ka konprann-li. Kifè i ka pòté fwi. Yonn ka bay 100 fwa plis, ondòt ka bay 60 fwa plis é ondòt ankò 30 fwa plis. »
24 I ba-yo ondòt ègzanp. I di-yo : « Nou pé konparé wayòm-la ki an syèl-la èvè on boug ki simé bon kalté grenn adan jaden a-y. 25 Pannan toutmoun té ka dòmi, lènmi a-y vin simé vyé zèb anmitan blé-la é i pati. 26 Lè blé-la pousé é i koumansé fè grenn, vyé zèb-la parèt osi. 27 Alò, èsklav a boug-la vin koté-y é yo di-y : “Mèt, a pa bon kalité grenn ou té simé adan jaden a-w alò ? Kijanfè ni vyé zèb adan-y ?” 28 I réponn-yo : “Sé on lènmi ki fè sa.” Alò sé èsklav-la di-y : “Ès ou vé nou ay raché-yo ?” 29 I di-yo : “Awa ! Pas lèwvwè zò ké ka raché vyé zèb-la, zò pé rivé a raché blé-la osi. 30 Lésé-yo toulédé grandi ansanm jiskatan lè a rékòlt-la rivé. É lèwvwè lè a rékòlt-la ké vin, mi sa an ké di sé moun-la ki ké rékòlté la : ‘Koumansé pa raché vyé zèb-la, maré-y é fè plizyè paké èvè-y pou brilé-y. Aprésa, ranmasé blé-la é mété-y adan dépo an mwen.’” »
31 I ba-yo ondòt ègzanp. I di-yo : « Wayòm-la ki an syèl-la ka touvé-y kon on grenn a moutad on moun ka pran é i ka planté an jaden a-y. 32 Sé vré, grenn-lasa, sé pi piti grenn ki tini. Men lèwvwè i pousé, tèlman i ka vin gwo, i ka vin on pyébwa. É sé zozyo-la ka vin fè nich a yo adan branch a-y. »
33 I ba-yo ondòt ègzanp. I di-yo : « Wayòm-la ki an syèl-la ka touvé-y kon lèvi on madanm ka mélanjé èvè on gran kantité* farin jiskatan tout pat-la gonflé. »
34 Jézi sèvi èvè ègzanp pou di sé moun-la tout sé biten-lasa. Sé vré, lè i té ka palé ba yo, i toujou té ka sèvi èvè ègzanp. 35 Sé té pou sa pwofèt-la té anonsé la té pé sa réyalizé. Mi sa i té di : « An ké sèvi èvè ègzanp pou anségné. An ké anonsé biten ki kaché dépi o koumansman*. »
36 Apré i fè foulmoun-la pati, i rantré an kaz-la. Disip a-y vin owa a-y é yo mandé-y : « Ès ou pé èspliké-nou ègzanp a vyé zèb-la ki an jaden-la ? » 37 Alò Jézi di-yo : « Moun-la ki simé bon kalté grenn-la sé Gason a lòm. 38 Jaden-la, sé mond-la. Bon kalté grenn-la, sé sé gason a Wayòm-la. Men vyé zèb-la, sé sé gason a méchan-la, 39 é lènmi-la ki simé-y la, sé Dyab-la. Rékòlt-la sé lè mond-lasa toupré bout é sé moun-la ki ké rékòlté la sé zanj. 40 Donk, menmjan yo ka ranmasé vyé zèb-la é yo ka brilé-y, sé konsa sa ké fèt osi lèwvwè mond-lasa ké toupré bout. 41 Gason a lòm ké voyé zanj a-y ; é tout moun ki ka fè lézòt tribiché* é ki ka fè mové biten, yo ké woté-yo an wayòm a-y. 42 Aprésa, yo ké lagé-yo adan on fouw ki plen difé. Sé koté-lasa yo ké pléré é sé la dan a yo ké kraké*. 43 A épòk-lasa, moun ki jis ké kléré menmjan ki solèy-la adan wayòm a Pap’a yo. Moun ki ni zòrèy, kouté pou tann.
44 « Wayòm-la ki an syèl-la kon on trézò yo kaché adan on jaden. On nonm ka touvé-y é i ka wouviré kaché-y. Tèlman i kontan, i k’ay vann tousa i ni é i ka achté jaden-lasa.
45 « Anplisdisa, wayòm-la ki an syèl-la kon on machann ki ka chèché bèl pèwl. 46 Lè i touvé on pèwl ki ni onlo valè, i k’ay vann tousa i ni onfwamenm é i ka achté-y.
47 « Wayòm-la ki an syèl-la ka touvé-y osi kon on filèt yo ka voyé an lanmè-la é ki ka pran tout kalté pwason. 48 Lè filèt-la plen, sé maren-péchè-la ka halé-y asi plaj-la. Aprésa, yo ka sizé é yo ka mèt sé bèl pwason-la adan pannyé é yo ka jété séla ki pa bon la. 49 Sé sa ki ké rivé lè mond-la ké toupré bout. Sé zanj-la ké vin é yo ké woté moun ki méchan anmitan moun ki jis. 50 É yo ké lagé sé méchan-la adan on fouw ki plen difé. Sé koté-lasa yo ké pléré é sé la dan a yo ké kraké.
51 « Ès zò konprann sa tout sé biten-lasa vlé di ? » Sé disip-la réponn-li : « Wi. » 52 Aprésa i di-yo : « Si sé sa, fò-zò sav kè lè on pwofésè ka aprann sèwten biten asi wayòm-la ki an syèl-la, i ka touvé-y kon mèt a on kaz ki ka pran biten ki tou nèf é biten ki la dépi lontan an trézò a-y. »
53 Lè Jézi fin ba-yo sé ègzanp-lasa, i sòti koté-la i té yé la. 54 Lè i rivé adan vil-la i lévé la, i koumansé anségné sé moun-la adan sinagòg a yo. Yo rété bouch gran wouvè é yo té ka di : « Ola misyé-lasa pran tout sajès-lasa é kimoun ki ba-y pouvwa pou fè sé mirak-lasa ? 55 A pa gason a chawpantyé-la alò ? A pa Mari ki manman-y ? É frè a-y, a pa labann a Jak, Jozèf, Simon é Jida alò ? 56 É tout sé sè a-y la, a pa kotésit yo ka rété ? Alò kijan i ka fè pou i di é pou i fè tout sé biten-lasa ? » 57 Yo té ka rèfizé kwè adan Jézi. Men i di-yo : « Yo ka ba on pwofèt valè toupatou sòf la i lévé la é adan pwòp kaz a-y. » 58 É konm sé moun-la pa té ni fwa, i pa fè onlo mirak koté-lasa.