22 Azután így szólt Jehova Isten: „Az ember olyan lett, mint közülünk egy: tudja, mi a jó és mi a rossz.+ Most azért nehogy kinyújtsa kezét, és szakítson az élet fájáról+ is, hogy egyen róla, és örökké* éljen. . .”

24 Kiűzte hát az embert, majd az Éden kertjének keleti oldalára kerubokat+ állított, és egy szüntelenül forgó kard lángoló pengéjét, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

7 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek:+ aki győz,+ annak meg fogom engedni, hogy egyen az élet fájáról,+ mely Isten paradicsomában van.«