13 Jehova ott állt fölötte, és ezt mondta:

„Én vagyok Jehova, Ábrahámnak, a te nagyapádnak Istene, és Izsáknak Istene.+ Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom, és az utódaidnak*.+

9 Jákob azután ezt mondta: „Ó, nagyapámnak, Ábrahámnak Istene, és apámnak, Izsáknak Istene, ó, Jehova, te, aki azt mondod nekem: »Térj vissza földedre a rokonaidhoz, és én jól bánok veled«+,

32 »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.«+ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.+”

32 »Én vagyok ősapáid Istene, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene.«+ Mózest ekkor remegés fogta el, és nem mert közelebb menni.