8 Bánj hű szeretettel* szolgáddal,+ hiszen szövetséget kötöttél szolgáddal Jehova előtt+. Ha viszont vétkes vagyok,+ akkor te ölj meg! Miért adnál át apádnak?”

42 Jonatán akkor így szólt Dávidhoz: „Menj békével, hiszen megesküdtünk mindketten+ Jehova nevében, ezt mondva: »Jehova legyen a tanú köztem és közted, illetve az én utódaim* és a te utódaid* között örökké!«+”

Dávid tehát útnak indult és elment, Jonatán pedig visszament a városba.

9 Később Dávid így szólt: „Maradt-e még valaki Saul házából, akivel szeretettel* bánhatok a Jonatánnak tett ígéretemmel összhangban?”+

7 A király mindamellett könyörületet mutatott Mefibóset+ iránt – Saul fiának, Jonatánnak a fia iránt – az eskü+ miatt, melyet ő és Saul fia, Jonatán tett Jehova előtt.