6 Ezt mondta az embereinek: „Jehova szemszögéből nézve el sem tudom képzelni, hogy ilyesmit tegyek urammal, Jehova felkentjével, hogy kezet emeljek rá, hiszen ő Jehova felkentje!”+ 7 Dávid tehát visszatartotta* az embereit ezekkel a szavakkal, és nem engedte, hogy megtámadják Sault. Saul pedig kiment a barlangból, és folytatta útját.

9 Dávid azonban ezt mondta Abisainak: „Ne bántsd őt, mert ki emelhet kezet Jehova felkentjére+ úgy, hogy ártatlan marad?”+

11 Jehova szemszögéből nézve el sem tudom képzelni, hogy kezet emeljek Jehova felkentjére!+ Vedd el, kérlek, a feje mellett levő lándzsát meg a vizeskorsót, és menjünk.”

3 Ó, Jehova, miért sokasodtak meg ellenségeim?+

Miért fordulnak annyian ellenem?+

 2 Sokan mondják rólam*:

„Isten nem menti meg őt!”+ (Szela.)*

7 Ó, Jehova Istenem! Nálad keresek menedéket.+

Ments meg minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem!+

11 Ezt mondják: „Isten elhagyta őt.

Vegyétek üldözőbe, és fogjátok el, mert nincs, aki megmentse.”+