3 A király akkor a nép felé fordult, és megáldotta Izrael egész gyülekezetét, miközben Izrael egész gyülekezete állt.+ 4 Így szólt: „Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének, aki ígéretet tett* apámnak, Dávidnak, és teljesítette, ezt mondva: 5 »Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet Egyiptom földjéről, Izrael egyik törzséből sem választottam várost, hogy ott házat építsenek nevem tiszteletére;+ nem választottam férfit sem, hogy népem, Izrael vezetője legyen. 6 De Jeruzsálemet kiválasztottam,+ hogy ott legyen a nevem, és kiválasztottam Dávidot népem, Izrael fölé.+« 7 Apámnak, Dávidnak szíve vágya volt, hogy házat építsen Jehova, Izrael Istene nevének a tiszteletére.+ 8 Jehova azonban ezt mondta apámnak, Dávidnak: »Szíved vágya volt, hogy házat építs nevem tiszteletére, és jól tetted, hogy erre vágytál szívedben. 9 Ám nem te fogod megépíteni a házat, hanem a fiad, aki tőled* származik. Ő épít majd házat a nevem tiszteletére.+« 10 Jehova valóra váltotta az ígéretét azzal, hogy apámnak, Dávidnak a helyébe léptem, és Izrael trónján ülök,+ ahogy Jehova megígérte.+ Továbbá házat építettem Jehova, Izrael Istene nevének a tiszteletére, 11 és elhelyeztem ott a ládát, amelyben a két kőtábla van, mely Jehova szövetségét tartalmazza.+ Ezt a szövetséget Izrael népével kötötte.”