8 Magamra maradtam, és amikor láttam ezt a rendkívüli látomást, nem maradt bennem erő, méltóságteljes megjelenésem odalett, és minden erőm elhagyott.+ 9 Ekkor meghallottam, hogy mond valamit. De miközben hallgattam, arcra borulva mély álomba merültem.+ 10 Aztán megérintett egy kéz,+ és felrázott, én pedig feltérdeltem, és a tenyeremre támaszkodtam.

7 Egyszer csak ott termett Jehova* angyala,+ és világosság ragyogta be a börtöncellát. Oldalba bökte Pétert, és felkeltette őt, ezt mondva: „Kelj fel gyorsan!” És a láncok leestek a kezéről.+