18 Ezért hát azon a napon Gád bement Dávidhoz, és ezt mondta neki: „Menj fel, állíts oltárt Jehovának a jebuszita Arauna szérűjén.”+ 19 Dávid tehát felment Gád szavára, ahogy Jehova megparancsolta. 20 Amikor Arauna letekintett, és látta, hogy a király és a szolgái felé tartanak, rögtön kiment, és arcra borult a király előtt. 21 Arauna ezt kérdezte: „Miért jött uram, királyom a szolgájához?” Dávid így válaszolt: „Hogy megvegyem tőled a szérűt, és oltárt építsek Jehovának, hogy megszűnjön a népet sújtó csapás.”+ 22 Arauna azonban ezt mondta Dávidnak: „Vegye csak el uram, a király, és ajánlja csak fel, amit jónak lát*. Itt vannak a marhák az égőáldozathoz, és a cséplőszán meg a marhák szerszámai tűzifának. 23 Mindezt odaadom neked*, ó, király!” Ezután így szólt Arauna a királyhoz: „Legyen kegyes hozzád Jehova, a te Istened!”

3 Majd Salamon hozzáfogott Jehova házának az építéséhez+ Jeruzsálemben, a Mórija hegyén,+ ahol Jehova megjelent apjának, Dávidnak,+ azon a helyen, amelyet Dávid előkészített a jebuszita Ornán szérűjén+.