15 Jehova, ősapáik Istene folyton figyelmeztette őket a követei által, újra meg újra, mert könyörületet érzett népe és lakhelye iránt. 16 Ők azonban folyamatosan csak gúnyt űztek az igaz Isten követeiből,+ megvetették szavait,+ és csúfolták prófétáit,+ egészen addig, hogy már nem volt remény a gyógyulásra. Jehova haragja aztán lesújtott rájuk.+

24 De nem figyeltek, fülük botját sem mozdították.+ Inkább saját elgondolásaik* szerint cselekedtek, makacsul követve gonosz szívüket,+ és hátrafelé mentek, nem pedig előre, 25 attól a naptól fogva, amelyen ősapáitok kijöttek Egyiptom földjéről, mind a mai napig.+ Ezért elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, mindennap, újra és újra*.+ 26 De a nép nem figyelt rám, és füle botját sem mozdította.+ Inkább megmakacsolták magukat*, és gonoszabbul cselekedtek, mint ősapáik!

15 Újra meg újra* elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat,+ így szólva: „Kérlek benneteket, térjen meg mindegyikőtök gonosz útjáról,+ és tegye azt, ami helyes! Ne járjatok más istenek után, és ne szolgáljátok őket! Akkor majd azon a földön laktok, amelyet nektek és ősapáitoknak adtam.”+ De ti a fületek botját sem mozdítottátok, és nem hallgattatok rám.