6 Ezt mondtam: „Ó, Istenem, szégyenemben és zavaromban nem merem feléd emelni arcomat, ó, Istenem, hisz vétkeink fejünk fölé sokasodtak, és bűnünk egészen az égig nőtt.+

7 Tied, ó, Jehova az igazságosság, de miénk a szégyen*, ahogy a mai napon is van. Miénk, Júda férfiaié, Jeruzsálem lakosaié, és mindazoké Izrael népéből, akik közel vagy távol laknak azokban az országokban, ahova szétszórtad őket, mivel hűtlenek voltak hozzád.+

10 „Mint szőlőt a pusztában, úgy találtam Izraelt.+

Mint korai fügék első gyümölcseit a fügefán, úgy láttam a ti ősapáitokat.