Hóseás
13 „Mikor Efraim szólt, rettegés támadt;
kiemelkedő szerepet töltött be Izraelben.+
De vétkessé lett Baál+ miatt, és meghalt.
Szakértelemmel bálványokat készítenek, kézműves munkája mind.
Azt mondják nekik: »Csókolják meg a borjúkat azok, akik áldoznak!«+
3 Ezért olyanok lesznek, mint a reggeli felhők,
mint a harmat, mely korán eltűnik,
mint a polyva, amelyet a vihar elragad a szérűről,
és mint a tetőn lévő lyukból felszálló füst.
4 De én vagyok Jehova, a te Istened Egyiptom földje óta;+
nem ismertél más Istent, csak engem,
és rajtam kívül nincs megmentő+.
5 Ismertelek én a pusztában,+ a szárazság földjén.
6 Legelőiken jóllaktak.+
Jóllaktak, és büszke lett a szívük.
Ezért feledkeztek meg rólam.+
7 Én pedig olyan leszek hozzájuk, mint a fiatal oroszlán,+
mint a leopárd, mely az út szélén leselkedik.
8 Rájuk támadok, mint a kölykeit vesztett medve,
és felszakítom mellkasukat*.
Felfalom ott őket, mint egy oroszlán,
és mezei vad fogja szétszaggatni őket.
9 Elpusztít téged, ó, Izrael,
mert ellenem, a segítőd ellen fordultál.
»Adj nekem királyt+ és fejedelmeket!«
12 Efraim vétkét összegöngyölték*,
bűnét megőrizték.
13 Szülési fájdalmak jönnek rá.
De ostoba gyermek ő,
mert nem mutatja magát, amikor meg kellene születnie.
Ó, halál, hol vannak fullánkjaid?+
Ó, sír, hol a te pusztító hatalmad?+
A könyörület rejtve lesz szemem elől.
15 Még ha virulna is a nád között,
keleti szél jön, Jehova szele.
A pusztából jön, hogy kiszárítsa kútját és elapassza forrását.
Az kirabolja mindenféle értékes javainak a tárházát.+
16 Szamáriát vétkesnek fogják tartani,+ mert fellázadt Istene ellen+.