Héberek

12 Így hát, mivel a tanúknak ilyen nagy fellege vesz körül bennünket, dobjunk le mi is minden terhet és a minket könnyen behálózó bűnt,+ és kitartással fussunk a versenyen, amelyet elénk helyeztek,+ 2 miközben hitünk főközvetítőjére és tökéletessé tevőjére, Jézusra szegezzük a tekintetünket.+ Ő az eléje helyezett örömért elszenvedte, hogy kínoszlopra* feszítsék, nem törődve a szégyennel, és leült Isten trónjának a jobbjára.+ 3 Tekintsetek hát figyelmesen arra, aki elviselte, hogy ilyen ellenségesen beszéljenek vele a bűnösök,+ akik a saját érdekeik ellen voltak, hogy így ne fáradjatok el és ne adjátok fel*+.

4 A bűn elleni küzdelmetek eddig még nem volt olyan súlyos, hogy a véreteket ontották volna. 5 Teljesen elfelejtettétek, hogy mire figyelmeztettek titeket mint fiakat: „Fiam, ha Jehova* fegyelmez, ne vedd félvállról, és ne add fel, ha rendreutasít, 6 mert akit szeret Jehova*, azt megfegyelmezi. Igen, megostoroz* mindenkit, akit a fiává fogad.”+

7 Ki kell tartanotok, mert ez a fegyelmezésetek* része. Isten a fiaiként bánik veletek.+ Mert melyik fiút nem fegyelmezi az apja?+ 8 Ha nem fegyelmeztek volna titeket, akkor valójában törvénytelen gyermekek lennétek, és nem fiak. 9 Továbbá minket emberi* apáink fegyelmeztek, és mi tiszteltük őket. Vajon akkor ne rendeljük alá magunkat még készségesebben szellemi életünk Atyjának, hogy éljünk?+ 10 Mert azok csak egy rövid ideig fegyelmeztek minket, úgy, ahogy jónak gondolták. Ő viszont úgy fegyelmez, hogy az a javunkra válik, hogy így mi is szentek legyünk, mint ő.+ 11 Igaz, abban a pillanatban, amikor fegyelmeznek minket, nem örülünk, hanem fájdalmasnak* tartjuk, de utólag az igazságosság békés gyümölcsét termi azoknak, akiket ezáltal képeztek.

12 Erősítsétek hát meg a lelankadt kezeket és az erőtlen térdeket,+ 13 és továbbra is egyengessétek el az ösvényeket a lábatok előtt,+ hogy ami sánta, ne ficamodjon ki, hanem inkább gyógyuljon meg. 14 Törekedjetek arra, hogy mindenkivel békében legyetek,+ és hogy szentek legyetek,*+ mert enélkül senki sem fogja látni az Urat. 15 Gondosan ügyeljetek arra, hogy senki ne maradjon le Isten ki nem érdemelt kedvességéről, hogy így semmilyen mérges gyökér ne hajtson ki, amely bajt okoz, és sokakat beszennyez.+ 16 Vigyázzatok, hogy ne legyen köztetek olyan, aki szexuális erkölcstelenséget* követ el, se olyan, aki nem értékeli a szent dolgokat, mint Ézsau, aki egyetlen tál ételért cserébe odaadta az elsőszülöttségi jogait.+ 17 Mert tudjátok, hogy később, amikor örökölni akarta az áldást, visszautasították őt, mert bár könnyek között nagyon igyekezett elérni, hogy az apja meggondolja magát,+ nem járt sikerrel*.

18 Mert ti nem olyasmihez járultatok, amit meg lehet érinteni,+ amit lángra lobbantottak,+ nem egy sötét felhőhöz, sűrű sötétséghez és viharhoz,+ 19 nem is trombitaszóhoz+ vagy egy hanghoz, mely beszélt,+ és amelynek hallatán a nép azért esedezett, hogy ne szóljon hozzájuk többé.+ 20 Mert nagyon megijesztette őket ez a parancs: „Ha csak egy állat is érinti a hegyet, meg kell kövezni.”+ 21 És olyan félelmetes volt a látvány, hogy Mózes ezt mondta: „Félek és remegek.”+ 22 Ti egy Sion-hegyhez+ járultatok, és az élő Istennek egy városához, az égi Jeruzsálemhez,+ angyalok sokaságának* 23 a közösségéhez,+ az égben összeírt elsőszülöttek gyülekezetéhez és Istenhez, minden és mindenki bírájához,+ valamint a tökéletessé tett+ igazságosak szellemi életéhez,+ 24 Jézushoz, egy új szövetség+ közvetítőjéhez+, és a meghintés véréhez, amely jobban beszél, mint Ábel vére.+

25 Vigyázzatok, mindenképp figyeljetek arra,* aki szól hozzátok! Mert ha nem menekültek meg azok, akik nem voltak hajlandók figyelni arra, aki a földön adta át Isten figyelmeztetését, akkor mennyivel kevésbé fogunk megmenekülni mi, ha elfordulunk attól, aki az égből szól.+ 26 Hangjára akkor rázkódni kezdett a föld,+ most azonban ezt ígérte: „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is.”+ 27 A „még egyszer” kifejezés pedig azt mutatja, hogy a megrendített, vagyis az alkotott dolgok el lesznek távolítva, hogy amik nem lettek megrendítve, megmaradjanak. 28 Tekintve hát, hogy olyan királyságot fogunk kapni, amelyet nem lehet megrendíteni, továbbra is legyen miénk a ki nem érdemelt kedvesség, mely által elfogadható módon végezhetünk szent szolgálatot Istennek, istenfélelemmel és mélységes tisztelettel. 29 Mert Istenünk emésztő tűz.+