Jeremiás
9 Ó, bárcsak fejem könnyekkel teli kút lenne,
és szemem azok forrása!+
Akkor éjjel-nappal siratnám
népem megöltjeit.
2 Ó, bárcsak szállásom lenne a pusztában, mint az utazónak!
Akkor elhagynám népemet, és elmennék tőlük,
mert mindnyájan házasságtörők.+
Árulók díszes társasága!
3 Nyelvük olyan, mint a kifeszített íj;
hazugság, nem pedig hűség uralkodik az országban.+
„Gonoszságot gonoszságra halmoznak,
és engem semmibe vesznek”+ – ez Jehova kijelentése.
4 „Mindenki óvakodjon a másiktól,
és még a testvéretekben se bízzatok!
5 Mindegyik becsapja a másikat,
és senki sem mond igazat.
Nyelvüket hazug beszédre tanították,+
és gaztettekben fáradnak el.
6 Álnok emberek között élsz.
Hazudnak, és nem akarnak ismerni engem” – ez Jehova kijelentése.
7 Ezért a seregek Jehovája ezt mondja:
„Megolvasztom és megvizsgálom őket,+
hiszen mi mást tehetnék népem lányával?
8 Nyelvük gyilkos nyíl, mely megtévesztően szól.
Szájával békéről beszél társának,
de szívében csapdát állít neki.”
9 „Hát ne kérjem számon mindezt? – ez Jehova kijelentése. –
Vagy ne álljak bosszút* egy ilyen nemzeten?+
10 Sírni és keseregni fogok a hegyek miatt,
gyászdalba* kezdek a pusztaság legelői miatt.
Mert föl lettek perzselve, hogy senki se menjen át rajtuk,
és ne lehessen ott hallani állatok hangját.
Az ég madarai és az állatok is elmenekültek, eltűntek.+
11 Jeruzsálemet kőrakássá,+ sakálok tanyájává teszem,+
Júda városait pedig elhagyatottá, és nem lesz lakójuk.+
12 Ki elég bölcs, hogy megértse ezt?
Kihez szólt Jehova, hogy kihirdesse ezt másoknak?
Miért pusztult el az ország?
Miért perzselődött fel, mint a pusztaság,
ahol senki sem megy át?”
13 Jehova így válaszolt: „Azért, mert elvetették törvényemet*, amelyet nekik adtam, nem követték azt, és nem hallgattak szavamra. 14 Ehelyett makacsul a saját szívüket követték,+ meg a Baálokat, ahogyan apáik tanították nekik.+ 15 Ezért ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Ürmöt etetek ezzel a néppel, és mérgezett vizet adok inniuk.+ 16 Szétszórom őket a nemzetek közé, amelyeket sem ők, sem apáik nem ismertek,+ és kardot küldök utánuk, míg csak ki nem irtom őket.+«
17 Ezt mondja a seregek Jehovája:
»Legyetek értelmesek!
Hívassátok a gyászdalt* éneklő asszonyokat,+
küldjetek a hozzáértő asszonyokért,
18 hogy siessenek, és kezdjenek siratóénekbe miattunk!
Ömöljön csak a könny a szemünkből,
és áztassa víz a szemünket!+
19 Mert siralom hangja hallatszik Sionból:+
’Jaj, hogy feldúltak minket!
De nagy szégyen ért bennünket!
Elhagytuk az országot, lerombolták otthonainkat.’+
20 Halljátok csak meg Jehova szavát, ti asszonyok!
Fogadja be fületek a beszédét!
21 Mert a halál bejött ablakainkon,
behatolt megerősített tornyainkba,
hogy elragadja a gyermekeket az utcáról
és a fiatalokat a közterekről.+«
22 Így szólj: »Ez Jehova kijelentése:
’Az emberek hullái úgy fognak elterülni, mint a trágya a föld színén,
mint a frissen levágott gabona az arató mögött,
és nem lesz, aki összehordja őket.’«+”
23 Ezt mondja Jehova:
„A bölcs ne dicsekedjen a bölcsességével,+
az erős ne dicsekedjen az erejével,
és a gazdag se dicsekedjen a gazdagságával.”+
24 „Aki dicsekszik, inkább azzal dicsekedjen,
hogy éleslátása van, és ismer engem,+
hogy én vagyok Jehova, aki odaadó szeretetet, jogot és igazságosságot gyakorlok a földön,+
mert ezekben gyönyörködöm”+ – ez Jehova kijelentése.
25 „Jönnek napok – ez Jehova kijelentése –, amikor számadásra vonok mindenkit, akit körülmetéltek, és mégis körülmetéletlen:+ 26 Egyiptomot+, Júdát+, Edomot+, az ammonitákat+, Moábot+, és mindazokat a pusztában lakókat, akik lenyírják a halántékukat+. Mert minden nemzet körülmetéletlen, és Izrael egész népe körülmetéletlen szívű.+”