Jelenések

1 Ezt a kinyilatkoztatást* Isten adta Jézus Krisztusnak,+ hogy feltárja a rabszolgáinak+ azokat, amiknek rövidesen meg kell történniük. Jézus elküldte az angyalát, és általa jelekben bemutatta ezt a rabszolgájának, Jánosnak+, 2 aki aztán tanúskodott arról, amit Isten mondott, és amiről Jézus Krisztus tanúskodott, igen, mindarról, amit látott. 3 Boldog, aki felolvassa és akik hallják e prófécia szavait, valamint akik megtartják a benne megírtakat,+ mert a meghatározott idő közel van.

4 János írja ezt az Ázsia tartományban levő hét gyülekezetnek:+

Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek „attól, aki van, aki volt, és aki eljön”+, a trónja előtt levő hét szellemtől+ 5 és Jézus Krisztustól, aki „a hű tanú”,+ „az elsőszülött a halottak közül”+ és „a föld királyainak uralkodója”+!

Aki szeret minket,+ és aki a saját vére által megszabadított bennünket a bűneinktől+ 6 – és királyokká+ meg az ő Istenének és Atyjának a papjaivá+ tett minket –, igen, övé legyen a dicsőség és a hatalom örökké! Ámen.

7 Nézzétek, eljön a felhőkkel,+ és minden szem meglátja őt, azok is, akik átszúrták, és a föld minden törzse veri magát bánatában miatta.+ Igen, ámen.

8 „Én vagyok az alfa és az ómega*+ – ezt mondja Jehova* Isten –, aki van, aki volt, és aki eljön, a Mindenható+.”

9 Én, János, a testvéretek és Jézus követőjeként+ a társatok a nyomorúságban+, a királyságban+ és a kitartásban+, a Pátmosznak nevezett szigeten voltam, mert Istenről beszéltem és Jézusról tanúskodtam. 10 A szellem hatása alatt az Úr napján találtam magam, és a hátam mögött egy trombitáéhoz hasonló erős hangot hallottam, 11 amely így szólt: „Amit látsz, írd le egy tekercsbe, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efézusba+, Szmirnába+, Pergamonba+, Tiatirába+, Szárdiszba+, Filadelfiába+ és Laodiceába+.”

12 Megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám, és ahogy megfordultam, hét arany lámpatartót+ láttam, 13 és a lámpatartók között emberfiához hasonló valakit,+ akin bokáig érő ruha volt, és a mellén aranyöv. 14 A feje és a haja fehér volt, mint a fehér gyapjú, mint a hó, a szeme olyan volt, mint a tűzláng,+ 15 a lába, mint a kemencében izzó finom réz,+ a hangja pedig, mint sok víz zúgása. 16 Jobb kezében hét csillag volt,+ és a szájából éles, hosszú, kétélű kard+ jött ki, az arca pedig olyan volt, mint a verőfényes nap.+ 17 Amikor megláttam, a lába elé estem, mint egy halott.

Ő pedig rám tette a jobb kezét, és ezt mondta: „Ne félj! Én vagyok az első+ és az utolsó,+ 18 és az élő+. Meghaltam,+ de nézd, örökkön örökké élek,+ és nálam vannak a halál és a sír* kulcsai.+ 19 Írd le tehát, amiket láttál, amik most történnek, és amik ezek után fognak történni. 20 A hét csillag, melyet a jobb kezemben láttál, és a hét arany lámpatartó szent titok, és a magyarázata ez: a hét csillag a hét gyülekezet angyalait jelenti, a hét lámpatartó pedig a hét gyülekezetet.+