1Sámuel
12 Sámuel végül így szólt egész Izraelhez: „Én megtettem* mindent, amit kértetek tőlem, és királyt neveztem ki, hogy uralkodjon fölöttetek.+ 2 Most tehát itt a király, aki vezet titeket*.+ Én már megöregedtem és megőszültem, a fiaim pedig közöttetek vannak.+ Fiatalkoromtól vezettelek titeket mind a mai napig.+ 3 Itt vagyok. Tanúskodjatok ellenem Jehova előtt és az ő felkentje+ előtt: Kinek a bikáját vagy szamarát vettem el?+ Kit károsítottam meg, vagy kit nyomtam el? Kitől fogadtam el megvesztegetésül pénzt*, hogy másfelé nézzek?+ Ha volt ilyen, visszaadom nektek.+” 4 Erre ezt mondták: „Nem károsítottál meg, nem nyomtál el bennünket, és senkitől sem fogadtál el semmit.” 5 Ezért Sámuel így szólt: „Jehova a tanú ellenetek, és az ő felkentje a tanú a mai napon, hogy semmivel sem tudtatok megvádolni*.” Erre ők ezt mondták: „Ő a tanú!”
6 Sámuel ezért ezt mondta a népnek: „Jehova a tanú, aki felhasználta Mózest és Áront, és aki felhozta ősapáitokat Egyiptom földjéről+. 7 Most pedig gyertek, és álljatok ide. Megítéllek benneteket Jehova előtt Jehova minden igazságos tette alapján, amelyet értetek és ősapáitokért hajtott végre.
8 Amikor Jákob bement Egyiptomba,+ és ősapáitok segítségért kiáltottak Jehovához,+ Jehova elküldte Mózest+ és Áront, hogy kivezessék ősapáitokat Egyiptomból, és letelepítsék őket ezen a helyen+. 9 Ők azonban elfelejtették Jehova Istenüket, ezért átadta* őket+ Siserának+, vagyis Hácor hadvezérének, a filiszteusoknak+ és Moáb királyának+, és ezek harcoltak ellenük. 10 Akkor segítségért kiáltottak Jehovához,+ és ezt mondták: »Vétkeztünk,+ mert elhagytuk Jehovát, hogy a Baáloknak+ és az Astóreteknek+ szolgáljunk. Szabadíts meg most bennünket ellenségeink kezéből, hogy téged szolgálhassunk!« 11 Jehova erre elküldte Jerubbaált+, Bedánt, Jeftét+ és Sámuelt+, és megszabadított benneteket a körülöttetek élő ellenségek kezéből, hogy biztonságban élhessetek+. 12 Amikor láttátok, hogy az ammoniták királya, Náhás+ felvonult ellenetek, ezt hajtogattátok nekem: »Mi mégis azt akarjuk, hogy király uralkodjon felettünk!«+, holott Jehova Istenetek a királyotok+. 13 Most pedig itt van a király, akit választottatok, akit kértetek. Jehova királyt nevezett ki fölétek.+ 14 Ha tiszteletteljes félelmet éreztek Jehova iránt,+ és őt szolgáljátok,+ ha hallgattok a szavára,+ és nem lázadtok fel Jehova parancsa ellen, ha ti is, és a felettetek uralkodó király is követi Jehova Isteneteket, akkor minden rendben lesz. 15 Ha azonban nem hallgattok Jehova szavára, és fellázadtok Jehova parancsa ellen, akkor Jehova megbüntet titeket és apáitokat.+ 16 Most pedig álljatok ide, és figyeljétek meg, milyen nagy dolgot cselekszik Jehova a szemetek láttára! 17 Nemde búzaaratás van ma? Kérni fogom Jehovát, hogy küldjön mennydörgést és esőt. Akkor megtudjátok és megértitek, hogy milyen nagy gonoszságot követtetek el Jehova szemében azzal, hogy királyt kértetek magatoknak+.”
18 Sámuel ezután Jehovához fordult, és Jehova mennydörgést és esőt küldött azon a napon, úgyhogy az egész nép nagyon félt Jehovától és Sámueltől. 19 Ekkor az egész nép így szólt Sámuelhez: „Imádkozz Jehovához, a te Istenedhez a szolgáidért,+ hisz nem akarunk meghalni. Mert csak tetéztük minden bűnünket azzal a gonoszsággal, hogy királyt kértünk.”
20 Sámuel erre ezt mondta a népnek: „Ne féljetek! Már elkövettétek mindezt a gonoszságot. Csak ne hagyjatok fel Jehova követésével.+ Teljes szívvel szolgáljátok Jehovát.+ 21 Ne kezdjetek hiábavalóságokat+ követni, amelyeknek semmi haszna,+ és nem tudnak megszabadítani, mert hiábavalóságok azok. 22 Jehova nem hagyja el népét+ az ő nagy nevéért+, mert Jehova elhatározta, hogy a népévé tesz titeket+. 23 Számomra pedig elképzelhetetlen, hogy vétkezzek Jehova ellen, felhagyva az értetek való imádkozással. Továbbra is oktatni foglak benneteket a jó és helyes útra. 24 Csak mélységesen tiszteljétek* Jehovát,+ és szolgáljátok őt hűségesen*, teljes szívvel! Gondoljatok arra, hogy milyen nagy dolgokat tett értetek!+ 25 Ha viszont arcátlanul rosszat tesztek, el lesztek pusztítva+ a királyotokkal együtt.+”