Jób

 2 „Te aztán nagy segítség vagy az erőtlennek,

és megmented az erőtlen kart!+

 4 Kinek akarsz beszélni,

és kinek a hatására mondasz ilyeneket*?

 5 A tehetetlen halottak csak remegnek,

mélyebben vannak, mint a vizek és a lakóik.

 6 Isten* előtt meztelen a sír*,+

és nincs letakarva a pusztulás helye*.

 7 Kifeszíti északon az eget* az üres tér* fölé,+

a semmire függeszti a földet.

 8 Felhőibe burkolja a vizet,+

és súlya alatt nem hasadnak meg a felhők.

 9 Eltakarja a trónját,

kiteríti rá a felhőjét.+

10 Kijelöli a horizontot* a víz színén,+

határt húz a világosság és a sötétség közé.

11 Az ég oszlopai rázkódnak,

megdermednek, ha felemeli a hangját.

12 Erejével felkorbácsolja a tengert,+

és értelmével összezúzza a tengeri szörnyet*.+

13 Leheletével* megtisztítja az eget,

és keze átdöfi a megfoghatatlan* kígyót.