2Korintusz
2 Mert úgy döntöttem, hogy nem szomorítalak el benneteket, amikor legközelebb elmegyek hozzátok. 2 Mert ha elszomorítalak benneteket, ugyan ki vidít fel engem, hacsak nem azok, akiket szomorúvá tettem? 3 Azért írtam azt, amit írtam, hogy amikor odamegyek, ne szomorodjak el azok miatt, akiknek örülnöm kellene, mivel biztos vagyok benne, hogy ami nekem örömet szerez, az nektek is. 4 Mivel gyötrődtem és szívből aggódtam, könnyek közt írtam nektek, nem azért, hogy elszomorodjatok,+ hanem hogy tudjátok, mennyire szeretlek titeket.
5 Ha pedig valaki szomorúságot okozott,+ nem engem szomorított el, hanem bizonyos mértékig mindnyájatokat. De nem szeretnék túl erős szavakat használni. 6 Épp elég az ilyennek az, ha a többség fegyelmezi. 7 Inkább kedvesen bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg,+ nehogy feleméssze* a szomorúság.+ 8 Ezért arra buzdítalak titeket, hogy biztosítsátok őt arról, hogy szeretitek.+ 9 És azért is írok nektek, hogy lássam, sikerül-e mindenben engedelmeskednetek. 10 Ha megbocsátotok valakinek valamit, azt én is meg fogom bocsátani. Igen, ha megbocsátottam valamit – ha volt valami, amit meg kellett bocsátanom –, azt azért tettem, hogy segítsek nektek, és erre Krisztus a tanúm. 11 Azért fontos így tenni, hogy túl ne járjon az eszünkön Sátán,+ hiszen tudjuk, mi mindenben mesterkedik*.+
12 Mikor pedig Troászba+ érkeztem, hogy hirdessem a Krisztusról szóló jó hírt, és megnyílt előttem egy ajtó az Úr munkájában, 13 nyugtalan voltam a szívemben*, mivel nem találtam Tituszt+, a testvéremet. Így hát elbúcsúztam tőlük, és elindultam Makedóniába+.
14 De hála legyen Istennek, aki mindig diadalmenetben vezet bennünket Krisztussal, és általunk árasztja* ismeretének az illatát mindenfelé! 15 Mert Isten Krisztus jó illatának tekint minket azok között, akik meg fognak menekülni, és azok között is, akik el fognak pusztulni. 16 Az utóbbiaknak a halál szaga* a halálra,+ az előbbieknek az élet illata az életre. És ki képesített erre a szolgálatra? 17 Mi, mert mi nem házalunk* Isten szavával,+ mint sokan, hanem őszintén beszélünk, mint akiket Isten küldött. Igen, Isten előtt tesszük ezt, Krisztus tanítványaiként.