Zsoltárok
Ó, Jehova Istenem, fölöttébb nagy vagy!+
Méltóságba és pompába öltöztél.+
2 Világosságot+ öltöttél magadra ruha gyanánt.
Kifeszíted az eget, mint egy sátorlapot.+
3 Lefekteti felső szobáinak gerendáit az égben levő vizekben*,+
a felhőket teszi szekerévé,+
és a szélnek szárnyain jár+.
6 Mély vizekkel takartad be, mint egy ruhával.+
A hegyeket vizek borították.
7 Parancsodra elmenekültek;+
mennydörgésed hangjára fejvesztve futottak
8 – hegyek emelkedtek föl,+ és völgyek ereszkedtek alá –
arra a helyre, amelyet kijelöltél nekik.
9 Határt szabtál, melyet nem léphetnek át,+
hogy ne borítsák el újra a földet.
10 Forrásokat küld ő a völgyekbe;
a hegyek között folynak.
11 Vizet adnak a mező minden vadjának,
ott oltják szomjukat a vadszamarak.
12 Fölöttük pihennek meg az ég madarai;
a sűrű lombból dalolnak.
13 Megitatja a hegyeket felső szobáiból.+
Munkáid gyümölcséből jóllakik a föld.+
14 Füvet sarjaszt az állatoknak,
és növényzetet az ember javára,+
hogy eledelt hozzon elő a földből,
15 és bort ad, mely megvidámítja az ember szívét,+
olajat, mely fénylővé teszi az arcát,
és kenyeret, mely élteti a halandónak szívét.+
16 Jehova fái teleszívják magukat vízzel,
a Libanon cédrusai, melyeket ültetett,
17 ahol a madarak fészket raknak.
A gólyának+ borókafenyőn van az otthona.
19 Ő alkotta a holdat, hogy jelezze a meghatározott időket;
jól tudja a nap, hogy mikor nyugodjon le.+
20 Sötétséget rendelsz, és leszáll az éj;+
akkor jön elő az erdő minden vadja.
22 Amikor felragyog a nap,
visszahúzódnak, és leheverednek búvóhelyükön.
23 Az ember dolgozni megy,
és egészen estig fáradozik.
24 Számtalanok a te műveid, ó, Jehova!+
Mindet bölcsen alkottad meg.+
Betöltik a földet alkotásaid.
25 Ott van a nagy és széles tenger,
melyben megszámlálhatatlanul sok élőlény nyüzsög, kicsik és nagyok egyaránt.+
27 Mindannyian rád várnak,
hogy időben megadd eledelüket.+
28 Összegyűjtik, amit adsz nekik.+
Amikor megnyitod a kezed, eltelnek minden jóval.+
29 Amikor elrejted arcodat, megrettennek.
Ha elveszed lélegzetüket*, meghalnak, és visszatérnek a porba.+
31 Jehova dicsősége örökké fennmarad.
Jehova örömét leli műveiben.+
32 Letekint a földre, és az megremeg,
megérinti a hegyeket, és azok füstölögnek.+
34 Szerezzenek neki örömet gondolataim.*
Én ujjongani fogok Jehovában.
35 A bűnösök eltűnnek a földről,
és a gonosz nem lesz többé.+