Ézsaiás
33 Jaj neked, te pusztító, akit nem pusztítottak el,+
te áruló, akit nem árultak el!
Amikor befejezed a pusztítást, téged fognak elpusztítani.+
Amint vége az árulásodnak, téged fognak elárulni.
2 Ó, Jehova, bánj velünk jóindulattal!+
Benned reménykedünk.
3 A zúgás hangjára elmenekülnek a népek.
Amikor tettre kelsz, szétszélednek a nemzetek.+
4 Úgy szedik össze zsákmányotokat, ahogy a falánk sáskák gyűjtenek,
úgy rohannak rá, mint egy sáskaraj.
5 Jehovát fel fogják magasztalni,
mert a magasságban lakik.
Betölti Siont joggal és igazságossággal.
6 Ő ad biztonságot a te idődben.
7 Hőseik kiáltanak az utcán,
a béke követei keservesen sírnak.
8 Az országutak elhagyatottak,
senki sem jár az utakon.
9 Gyászol* az ország, elhervad.
A Libanon megszégyenül,+ elfonnyadt.
Olyan lett Sáron, mint a sivatag,
és lerázza leveleit Básán és a Kármel.+
10 „Most tettre kelek” – így szól Jehova.
„Most felmagasztalom magamat,+
most megdicsőítem magamat.
11 Elszáradt füvet fogantok és tarlót szültök.
A saját gondolkodásotok* fog megemészteni benneteket, mint a tűz.+
12 És olyanok lesznek a népek, mint az elégetett mész.
Lángra lobbantják őket, mint a levágott tövisbokrot.+
13 Ti, akik távol vagytok, figyeljetek arra, amit teszek!
És ti, akik közel vagytok, ismerjétek el a hatalmamat!
14 Rettegnek Sionban a bűnösök,+
reszketnek a hitehagyottak:
»Melyikünk lakhat ott, ahol tűz emészt?+
Melyikünk lakhat együtt kiolthatatlan lángokkal?«
15 Aki szüntelen igazságosan él,+
aki igazat mond,+
aki elutasítja a tisztességtelenül és csalással szerzett nyereséget,
aki nem hagyja, hogy megvesztegessék,+
aki bedugja fülét, hogy ne hallja, amikor vérontásról beszélnek,
és aki becsukja szemét, hogy ne lássa a rosszat,
16 az a magasságban fog lakni,
biztos menedéke* a sziklás erődítményekben lesz.
Mindig lesz kenyere,
és nem fogy el a vize.+”
17 Szemeid meglátják majd a királyt pompájában,
és látni fognak egy távoli országot.
18 Felidézed* magadban a rémületes emlékeket:
„Hol a titkár?
Hol van, aki kimérte a sarcot?+
Hol van, aki megszámolta a tornyokat?”
19 Nem látod többé az arcátlan népet,
a népet, amelynek a nyelve túl érthetetlen,
amelynek dadogó nyelvét nem érted.+
20 Nézd Siont, ünnepeink városát!+
Szemeid látni fogják, hogy Jeruzsálem nyugodt lakóhely,
egy sátor, amelyet senki sem bont le.+
Soha nem húzzák ki a sátorcövekeit,
és egyetlen kötelét sem szakítják szét.
21 Hanem Jehova, a fenséges Isten
olyan lesz nekünk ott, mint egy folyókkal és széles csatornákkal teli terület.
Nem megy oda evezős hajók hada,
és nem szelik át fenséges hajók.
Ő ment meg minket.+
23 Lazán fognak lógni az ellenség kötelei*,
nem tudják megtartani az árbócrudat, sem kifeszíteni a vitorlát.
Akkor majd rengeteg zsákmányt osztanak szét,
még a sántáknak is bőven jut belőle.+
24 Egyetlen lakos sem mondja majd: „Beteg vagyok.”+
A népnek, mely a földön lakik, megbocsátják a vétkét.+