Zsoltárok
A karmesternek. Dal. Ének.
66 Diadalmasan kiáltson Istenhez az egész föld!+
2 Énekeljetek dicséreteket* fenséges nevének!
Dicséretekkel magasztaljátok őt!+
3 Mondjátok Istennek: „Mily félelmet keltőek a te cselekedeteid!+
Nagy erőd miatt
meghajolnak előtted ellenségeid.+
4 Az egész föld meghajol előtted.+
Dicséreteket énekelnek neked,
dicséreteket énekelnek a te nevednek.+” (Szela.)
5 Gyertek, és lássátok Isten tetteit!
Csodálatot keltő, ahogy a népével bánik.+
Ujjongtunk annak, amit értünk tett.+
7 Hatalmával örökké uralkodik+.
A nemzeteken tartja szemét.+
A makacsok ezért ne magasztalják föl magukat!+ (Szela.)
8 Dicsőítsétek Istenünket, ti népek,+
hadd hallatsszon dicséretének hangja!
10 Mert megvizsgáltál bennünket, ó, Isten,+
megtisztítottál, ahogy az ezüstöt tisztítják meg.
11 Vadászhálóba juttattál minket,
nyomasztó terhet raktál ránk*.
12 Engedted, hogy halandó ember nyargaljon át rajtunk*;
tűzön-vízen mentünk keresztül,
de aztán enyhülést nyújtó helyre vezettél bennünket.
13 Égőáldozatokkal megyek be házadba.+
Teljesítem neked tett fogadalmaimat,+
14 melyeket ajkaimmal mondtam el,+
melyeket a szám szólt, mikor szorult helyzetben voltam.
15 Hizlalt állatokat ajánlok fel neked égőáldozatul
áldozatként bemutatott kosok füstjével.
Bikákat ajánlok fel kecskebakokkal. (Szela.)
17 Hozzá kiáltottam,
és dicsőítettem őt nyelvemmel.
18 Ha bármilyen álnokságot forraltam volna szívemben,
Jehova nem hallgatott volna meg.+
20 Dicsőség Istennek, aki nem vetette el imámat,
és odaadó szeretetét sem vonta meg tőlem!