MIKEÁS
1 Ez Jehova üzenete a móreseti Mikeáshoz*+, Jótámnak,+ Aháznak+ és Ezékiásnak+, Júda királyainak napjaiban,+ melyet Szamáriáról és Jeruzsálemről kapott látomásban:
2 „Halljátok, ti népek mind!
Figyelj, ó, föld, és minden, ami betölt téged!
Legyen a legfőbb Úr, Jehova a tanú ellenetek,+
Jehova az ő szent templomából!
3 Mert Jehova kivonul helyéről,
leszáll, és a föld magaslatain jár.
4 A hegyek megolvadnak alatta,+
a völgyek széthasadnak,
mint viasz a tűztől,
mint a meredek lejtőről lezúduló víz.
5 Jákob lázadása miatt történik mindez,
Izrael házának bűnei miatt+.
Ki a felelős Jákob lázadásáért?
Hát nem Szamária?+
És ki a felelős Júda magaslataiért?+
Hát nem Jeruzsálem?
6 Én pedig Szamáriát mezőn heverő romhalmazzá teszem,
olyan hellyé, ahová szőlőskertet lehet ültetni.
A völgybe hajítom* köveit,
és feltárom alapjait.
7 Faragott bálványait mind darabokra törik,+
a szolgáltatásaiért kapott összes ajándékát* tűz emészti meg+.
Minden bálványát elpusztítom.
Mert szajhálkodásért kapott bérből gyűjtögette azokat,
és szajhálkodásért járó bér lesznek azok újra.”
Sírok majd, mint a sakálok,
és gyászolok, mint a struccok.
A csapás népem kapujáig, Jeruzsálemig hatott.+
10 „Gátban ne hirdessétek ki ezt,
és egyáltalán ne sírjatok!
Porban fetrengjetek Bét-Afrában*.
11 Meztelenül és szégyenkezve vonuljatok át, ó, Sáfir lakosai.
Caánán lakosai nem jöttek ki.
Bét-Écelben siránkozni fognak, és az megvonja tőletek támogatását.
12 Mert Marót lakosai jót vártak,
de rossz szállt alá Jehovától Jeruzsálem kapujára.
13 Kössétek a szekeret a lovakhoz, ó, Lákis+ lakosai!
A bűn kezdete voltál Sion lányának,
mert benned találtattak meg Izrael lázadásai.+
14 Ezért búcsúajándékokat fogsz adni Móreset-Gátnak.
Akzib+ házai becsapták Izrael királyait.
15 Elhozom még rátok a hódítót,+ ó, Marésah+ lakosai.
Egészen Adullámig+ jut majd Izrael dicsősége.
16 Kopaszítsd meg magadat, és nyírd le a hajad hőn szeretett gyermekeid miatt.
Tedd magad olyan kopasszá, mint egy sas,
mert száműzetésbe vitték őket tőled+.”
2 „Jaj azoknak, akik gonoszt forralnak,
és gonoszságot tervelnek ki ágyukban!
Amint megjelennek a reggeli fények, végrehajtják azt,
mert megvan hozzá a hatalmuk.+
2 Mezőkre vágynak, és meg is szerzik;+
házakra, és el is veszik;
megkaparintják a férfi házát,+
a férfi örökségét.
3 Ezért ezt mondja Jehova:
»Veszedelmet tervelek ki ellenetek*,+ és nem tudtok majd elmenekülni előle*+.
Többé nem jártok gőgösen,+ mert a veszedelem ideje lesz az+.
4 Azon a napon majd példabeszédet mondanak rólatok,
és keservesen siratnak titeket.+
Ezt mondják majd: ’Teljesen elpusztítottak minket!+
Népünk részét Isten másnak adta! Jaj, elveszi tőlünk!+
A hűtlennek osztja ki mezőinket!’
5 Nem lesz ezért senki, aki kifeszítse a mérőzsinórt,
hogy szétossza a földet Jehova gyülekezetében.
6 Ezt prédikálják: ’Hagyjatok fel a prédikálással!’
’Ne prédikáljanak ezekről.
Nem ér utol minket a megaláztatás.’
7 Mondják-e ezt, ó, Jákob háza:
’Hát türelmetlenné vált Jehova szelleme?
Vajon az ő cselekedetei ezek?’
Hát nem jót eredményeznek a szavaim azoknak, akik becsületesen járnak?
8 De nemrég saját népem ellenségként lépett fel.
Nyilvánosan letépitek a fenséges díszt a ruhával együtt* azokról,
akik magabiztosan járnak-kelnek, mint akik háborúból térnek vissza.
9 Népem asszonyait kiűzitek szeretett házaikból.
Gyermekeiktől örökre elveszitek dicsőségemet.
10 Kelj fel, és menj, mert ez nem a nyugalom helye.
A tisztátalanság+ miatt pusztulás jön, fájdalmas pusztulás.+
11 Ha egy férfi szelet kerget, megtéveszt másokat, és ezt hazudja:
’Borról és alkoholról prédikálok neked’,
az ő prédikálása aztán tetszene ennek a népnek!+
12 Össze fogom gyűjteni mindegyikőtöket, ó, Jákob;
össze fogom gyűjteni Izrael maradékát.+
Egyesítem őket, mint a juhokat az akolban,
mint a nyájat a legelőjén,+
és az hangos lesz az emberektől.+«
13 Előttük megy, aki utat tör.
Utat törnek, átvonulnak a kapun, és kimennek azon.+
Előttük megy át a királyuk,
élükön Jehovával.+”
3 Így szóltam: „Halljátok, kérlek, Jákob főemberei
és Izrael népének vezérei!+
Hát nem nektek kellene tudni, hogy mi igazságos?
2 Ti azonban gyűlölitek a jót,+ és szeretitek a rosszat,+
lenyúzzátok népemről a bőrt, és csontjaikról a húst+.
3 Népem húsát még fel is faljátok,+
és lehúzzátok róla a bőrt,
csontjaikat összezúzzátok, darabokra töritek azokat,+
mint olyasmit, amit üstben* főznek, mint a húst a fazékban.
4 Akkor Jehovához kiáltanak majd segítségért,
de ő nem válaszol nekik.
5 Ezt mondja Jehova a próféták ellen, akik népemet félrevezetik,+
akik így kiáltanak: »Béke!«,+ miközben harapnak* fogaikkal,+
de akik háborút hirdetnek* az ellen, aki semmit nem ad a szájukba:
Lemegy a nap a próféták felett,
és a nappal sötétségre fordul felettük.+
7 Megszégyenülnek a látnokok,+
és csalódás éri a jósokat!
Eltakarják majd bajszukat* mindannyian,
mert nincs válasz Istentől.«”
8 Én viszont megteltem erővel Jehova szelleme által,
és az segít, hogy igazságosan és hatalommal cselekedjek,
hogy közöljem Jákobbal lázadását és Izraellel bűnét.
9 Halljátok, kérlek, Jákob házának főemberei,
és ti, Izrael népének vezérei,+
akik utáljátok az igazságosságot, és elferdítetek mindent, ami egyenes;+
10 akik Siont vérontással építitek, és Jeruzsálemet igazságtalansággal+.
Ennek ellenére Jehovára támaszkodnak,* ezt mondva:
„Hát nincs velünk Jehova?+
Semmi veszedelem nem ér minket.+”
Magasabbra emeltetik a domboknál,
és népek fognak odaözönleni.+
2 Sok nemzet jön el, és ezt mondják:
„Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére,
Jákob Istenének a házához!+
Ő oktatni fog bennünket az útjaira,
mi pedig az ő ösvényein járunk.”
Mert Sionból jön a törvény*,
és Jehova szava Jeruzsálemből.
Kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat metszőkésekké.+
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és hadakozást többé nem tanulnak.+
4 Mindenki a saját szőlője és fügefája alatt ül* majd,+
és senki sem rettenti meg őket,+
mert a seregek Jehovája* szólt.
6 „Azon a napon – ez Jehova kijelentése –
begyűjtöm a sántát,
és összegyűjtöm a szétszéledtet,+
azokkal együtt, akikkel keményen bántam.
7 Megmentem a sántát mint maradékot,+
és akit messzire elvetettek, hatalmas nemzetté teszem;+
és Jehova fog királyként uralkodni felettük Sion hegyén,
mostantól fogva mindörökké.
8 Hozzád pedig, ó, nyáj tornya,
Sion lányának dombja,+
elérkezik, igen, elérkezik az első* uralom,+
Jeruzsálem lányának királysága.+
9 Miért kiáltozol most hangosan?
10 Szenvedj és nyögj, ó, Sion lánya,
mint a szülő asszony,
mert kimész most a városból, és a mezőn laksz majd.
Egészen Babilonig mész,+
de ott majd megszabadulsz;+
ott visszavásárol téged Jehova az ellenségeidtől.+
11 Összegyűlik ellened sok nemzet,
melyek ezt mondják: »Szennyezzük be,
hadd lássuk, hogy ez történik Sionnal!«
12 De ők nem ismerik Jehova gondolatait,
és nem értik az ő szándékát,
mert összegyűjti őket, mint a frissen levágott gabonát a szérűre.
13 Kelj fel, és csépelj, ó, Sion lánya,+
mert szarvaidat vassá teszem,
patáidat rézzé,
és porrá zúzol sok népet+.
Tisztességtelen hasznukat Jehovának szenteled,
vagyonukat pedig az egész föld igazi Urának.+”
5 „Most bevagdalod magad,
ó, te lány, akit megtámadtak.
Ostromot indítottak ellenünk.+
Bottal verik Izrael bírájának arcát.+
aki túl kicsi vagy ahhoz, hogy Júda ezrei* közé tartozz,
belőled származik nekem, aki uralkodni fog Izraelen,+
akinek származása ősidőkbe, régmúlt napokba nyúlik vissza.
3 Ezért magára hagyja őket,
míg a szülő nő megszül,
a többi testvére pedig visszatér Izrael népéhez.
4 Tettre kel majd, és pásztorkodik Jehova erejével,+
Jehova Istenének fenséges nevében.
5 Ő békét hoz el.+
Ha pedig az asszír betör a földünkre, és megtapossa megerősített tornyainkat,+
kijelölünk ellene hét pásztort, igen, nyolc herceget* az emberek közül.
És megszabadít minket az asszírtól,+
amikor az betör a földünkre, és megtapossa területünket.
7 Jákob maradéka olyan lesz a sok nép között,
mint a Jehovától jövő harmat,
mint zápor a növényzeten,
mely nem emberben bízik,
és nem emberek fiaira vár.
8 Jákob maradéka olyan lesz a nemzetek közt,
a sok nép között,
mint az oroszlán az erdő vadjai közt,
mint a fiatal oroszlán* a juhnyájak közt,
amely átvonul, lecsap az áldozatára, darabokra szaggatja,
és nincsen, aki megszabadítsa azt.
9 Kezed ellenfeleid fölé emelkedik,
és minden ellenséged megsemmisül.”
10 „Azon a napon – ez Jehova kijelentése –
kiirtom lovaidat közüled, és elpusztítom szekereidet.
11 Elpusztítom városaidat földeden,
és lerombolom összes megerősített helyedet.
13 Kipusztítom közüled faragott bálványaidat és oszlopaidat,
és többé nem fogsz leborulni kezed művei előtt.+
15 Haraggal és dühvel állok bosszút
a nemzeteken, melyek nem engedelmeskedtek.”
6 Halljátok, kérlek, amit Jehova mond!
Add elő védekezésedet a hegyek előtt,
és hallják a dombok hangodat!+
2 Halljátok, hegyek, Jehova peres ügyét,
ti maradandó alapjai a földnek;+
mert pere van Jehovának az ő népével,
Izraellel száll perbe:+
3 „Népem, mit tettem én veled?
Mivel fárasztottalak ki téged?+
Tanúskodj ellenem!
4 Hiszen felhoztalak Egyiptom földjéről,+
és megváltottalak a szolgaság házából;+
elküldtem előtted Mózest, Áront és Mirjamot+.
5 Népem, emlékezz csak, kérlek, mit tervelt ki Bálák, Moáb királya,+
és mit válaszolt neki Bálám, Beór fia+
– hogy mi történt Sittimtől+ egészen Gilgálig+ –,
hogy megismerjétek Jehova igazságos tetteit.”
6 Mivel járuljak Jehova elé?
Mivel hajoljak meg a magasságos Isten előtt?
Égőáldozattal járuljak elé,
egyéves borjakkal?+
7 Vajon kedvesek lesznek-e Jehova előtt a kosok ezrei,
és az olajpatakok tízezrei?+
8 Megmondta neked, ó, ember, mi a jó.
Mit vár el* tőled Jehova?
9 Jehova kiált a városhoz;
akinek gyakorlati bölcsessége van, mélységesen tiszteli* a nevedet.
Figyeljetek a büntetés vesszejére, és arra, aki kijelölte azt.+
10 Ott vannak-e még a gonosz házában a gonoszságnak kincsei,
és a hamis* mérőeszköz, mely utálatos?
12 Gazdagjai telve vannak erőszakkal,
és lakosai hazugságot szólnak;+
nyelvük megtévesztő a szájukban.+
13 „Ezért megsebesítelek azzal, hogy lesújtok rád,+
és elhagyatottá teszlek bűneid miatt.
14 Eszel, de nem laksz jól,
üres lesz a gyomrod.+
Amit elviszel, meg nem mentheted,
és amit csak magaddal viszel, én a kardnak adom.
15 Vetni fogsz, de aratni nem.
Olajat taposol, de nem használod fel azt;
újbort készítesz, de nem iszol belőle.+
16 Mert Omri rendeleteit követitek, és Aháb házának minden cselekedetét,+
és az ő tanácsaik szerint jártok.
Ezért rettegést keltővé teszlek titeket,
a város lakosait pedig olyanná, melyre füttyentenek,+
és el kell hogy viseljétek a népektől jövő megvetést+.”
7 Jaj nekem, mert olyan lettem,
mint aki a nyári gyümölcs leszüretelése után
és a szőlőszüretet követő böngészés után
nem talál enni való szőlőfürtöt,
sem korai fügét, melyet kívánok*.
Mindannyian vérontásra leselkednek,+
mindenki hálóval vadászik a maga testvérére.
3 Kezük mesterien viszi véghez azt, ami rossz;+
a fejedelem követel valamit,
a bíró jutalmat kér,+
az előkelő tudatja, hogy mire vágyik*,+
és összeszövetkeznek*.
4 Aki a legjobb köztük, az olyan, mint a tövisbokor,
és aki a legbecsületesebb közöttük, az rosszabb a szúrós sövénynél.
Eljön őreidnek és számadásodnak a napja.+
Akkor majd kétségbeesnek.+
5 Ne higgyetek a társatoknak,
és ne bízzatok a közeli barátban!+
Vigyázz, hogy mit mondasz annak, aki a karjaidban fekszik!
6 Mert a fiú megveti az apját,
a lány az anyja ellen támad,+
és a meny az anyósa ellen van;+
az embernek a saját háznépe az ellensége.+
7 Én viszont Jehovára figyelek szüntelen.+
Megmentő Istenemre várakozom*.+
Meghall engem az én Istenem.+
8 Ne ujjongj fölöttem, ellenségem!
Bár elestem, fel fogok kelni;
bár sötétségben lakom, Jehova a világosságom lesz.
9 Jehova haragját hordozom,
mert vétkeztem ellene,+
mígnem eljár peres ügyemben, és igazságot szolgáltat nekem.
Kivezet engem a világosságra,
meglátom az ő igazságosságát.
10 Ellenségem is látni fogja ezt,
és szégyen borítja majd azt, aki így szólt hozzám:
„Hol van Jehova, a te Istened?”+
Saját szememmel fogom nézni őt.
Összetiporják majd, mint az utca sarát.
11 Azon a napon megépítik kőfalaidat,
azon a napon kiterjesztik a határt*.
12 Azon a napon eljönnek hozzád
Asszíriából és Egyiptom városaiból,
és Egyiptomtól egészen a folyóig*,
tengertől tengerig és hegytől hegyig.+
13 A föld pusztasággá lesz lakói miatt,
tetteik következtében*.
14 Terelgesd botoddal népedet, örökséged nyáját,+
mely egyedül lakott az erdőben, a gyümölcsös közepén.
Tápláld őket Básánban és Gileádban,+ mint a régmúlt napokban.
15 „Csodálatos dolgokat mutatok neki,
mint azokban a napokban, amikor kijöttél Egyiptom földjéről.+
16 A nemzetek látni fogják, és minden hatalmuk ellenére megszégyenülnek.+
Szájukra teszik kezüket,
fülük pedig megsiketül.
17 A port nyaldossák, mint a kígyók;+
remegve jönnek elő erődítményeikből, mint a föld hüllői.
Jehovához, Istenünkhöz jönnek rettegve,
és félnek majd tőled.+”
18 Ki olyan Isten, mint te,
aki megbocsát vétket, és eltekint öröksége maradékának+ a törvényszegésétől?+
Nem tart örökké haragja,
mert gyönyörködik az odaadó szeretetben.+
19 Ismét irgalmat tanúsít irántunk,+ győzedelmeskedik* vétkeink felett.
Minden bűnüket a tenger mélyére veted.+
20 Kimutatod a Jákob iránti hűségedet
és az Ábrahám iránti odaadó szeretetedet,
ahogyan arról megesküdtél ősapáinknak a régmúlt napoktól fogva.+
A Mihály, ill. Mikáel (jel.: ’Ki olyan, mint Isten?’) vagy a Mikája (jel.: ’Ki olyan, mint Jehova?’) másik alakja.
Szó szerint: „szórom”.
Vagy: „a szajhálkodásáért kapott bérét”.
Vagy: „Afra házában”.
Szó szerint: „e család ellen”.
Szó szerint: „nem húzzátok majd ki alóla a nyakatokat”.
Esetleg: „a ruháról”.
Vagy: „széles szájú fazékban”.
Esetleg: „ha van mit rágniuk”.
Szó szerint: „szentelnek”.
Vagy: „szájukat”.
Szó szerint: „fői”.
Vagy: „ezüstért”.
Vagy: „ennek ellenére azt állítják, hogy Jehovára támaszkodnak”.
Vagy: „a Templomhegy”.
Vagy: „magaslat az erdőben”.
Vagy: „az útmutatás”.
Vagy: „rendbe hozza”.
Vagy: „lakik”.
Szó szerint: „a seregek Jehovájának szája”.
Szó szerint: „a maga istenének nevében jár”.
Szó szerint: „Jehovának, a mi Istenünknek nevében járunk”.
Vagy: „a korábbi”.
Vagy: „nagycsaládjai”.
Szó szerint: „nagysága”.
Vagy: „vezetőt”.
Vagy: „fiatal sörényes oroszlán”.
Szó szerint: „kiirtom a varázslást kezedből”.
Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „lelkem bűnéért”.
Vagy: „kíván meg”.
Vagy: „legyél tisztességes”.
Vagy: „szeretetedet jellemezze kedvesség és hűség”. Szó szerint: „szeresd az odaadó szeretetet”.
Szó szerint: „féli”.
Vagy: „nem teljes”.
Vagy: „ártatlan”.
Vagy: „lelkem kíván”.
Vagy: „eltűnt”.
Vagy: „vágyik a lelke”.
Szó szerint: „összeszövik azt”.
Vagy: „várok türelmesen”.
Esetleg: „azon a napon távol lesz a végzés”.
Vagyis az Eufráteszig.
Szó szerint: „tetteik gyümölcse miatt”.
Vagy: „eltapossa”; „leigázza”.