A TESSZALONIKAIAKNAK ÍRT ELSŐ LEVÉL

1 Pál, Szilvánusz*+ és Timóteusz+ a tesszalonikaiak gyülekezetének, mely egységben van Istennel, az Atyával, és az Úr Jézus Krisztussal:

Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek!

2 Mindig hálát adunk Istennek, amikor említést teszünk mindnyájatokról az imáinkban,+ 3 mert soha nem feledkezünk meg a mi Istenünk és Atyánk előtt a hithű munkátokról, a szeretetteljes fáradozásotokról és a kitartásotokról, mely a Jézus Krisztusba, a mi Urunkba vetett reménységetekből fakad.+ 4 Mert tudjuk azt, testvérek, akiket szeret Isten, hogy ő kiválasztott benneteket, 5 mivel a jó hírt nem csupán szavakkal, hanem erővel, szent szellemmel és erős meggyőződéssel is hirdettük nektek, elvégre tudjátok, milyen emberekké lettünk köztetek a ti érdeketekben. 6 Ti pedig követtétek a példánkat,+ és az Úrét,+ hiszen annak ellenére fogadtátok el a szót – méghozzá a szent szellemtől származó örömmel –, hogy sok nyomorúságot éltetek át.+ 7 Így hát jó példa lettetek minden hívőnek Makedóniában és Akhájában.

8 Való igaz, hogy nem csupán Makedóniában és Akhájában hallottak Jehova* szaváról nektek köszönhetően, hanem az Istenbe vetett hitetek híre mindenhova eljutott,+ úgyhogy nekünk semmit sem kell már mondanunk. 9 Mert ők maguk folyton arról beszélnek, milyen volt, amikor először találkoztunk veletek, és hogyan fordultatok el a bálványaitoktól,+ hogy egy élő és igaz Istennek szolgáljatok rabszolgaként, 10 és várjátok az égből a Fiát,+ akit feltámasztott a halottak közül, nevezetesen Jézust, aki megszabadít minket az eljövő haragtól+.

2 Kétségtelenül ti is tudjátok, testvérek, hogy a nálatok tett látogatásunk nem volt eredménytelen.+ 2 Mert bár először szenvedtünk és arcátlan bánásmódban részesültünk Filippiben+, amiről ti is tudtok, bátorságot gyűjtöttünk Istenünk segítségével, hogy a nagy ellenségeskedés dacára* elmondjuk nektek Isten jó hírét.+ 3 Mert amikor buzdítunk titeket, nem téves elképzelésből vagy tisztátalan indítékból tesszük, és nem is akarunk becsapni titeket, 4 hanem mivel Isten alkalmasnak talált minket arra, hogy ránk bízza a jó hírt, ezért úgy beszélünk, hogy nem embereknek járunk a kedvében, hanem Istennek, aki megvizsgálja a szívünket.+

5 Amint tudjátok, valójában sohasem hízelegtünk nektek, és sosem játszottuk meg magunkat kapzsiságból.+ Isten a tanú erre! 6 Arra sem vágytunk, hogy emberek dicsőítsenek minket, sem ti, sem mások, noha Krisztus apostolaiként a terhetekre lehetnénk, nagy költséget róva rátok.+ 7 Ellenkezőleg, gyengéden bántunk veletek, mint ahogy a szoptató anya is gyengéden törődik* a gyermekeivel. 8 Így, mivel gyengéd érzések fűznek minket hozzátok, elhatároztuk,* hogy nemcsak elmondjuk nektek Isten jó hírét, hanem a lelkünket is kitesszük értetek,+ mert annyira megszerettünk titeket+.

9 Testvérek, biztos emlékeztek arra, hogy mennyit dolgoztunk és fáradoztunk. Éjjel-nappal dolgoztunk, amikor Isten jó hírét hirdettük nektek, hogy egyikőtökre se rakjunk költséges terhet.+ 10 Tanúk vagytok rá, akárcsak Isten, hogy mennyire hűségesen, igazságosan és feddhetetlenül bántunk veletek, hívőkkel. 11 Jól tudjátok, hogy mint apa+ a gyermekeit, úgy buzdítottunk és vigasztaltunk titeket és tanúskodtunk nektek újra meg újra,+ 12 hogy továbbra is Istenhez méltón éljetek,+ aki elhív benneteket a királyságába+ és a dicsőségébe+.

13 Igen, ezért adunk hálát szüntelenül Istennek,+ mert amikor Isten szaváról hallottatok tőlünk, nem emberek szavaként fogadtátok, hanem pontosan akként, ami valójában, Isten szavaként, amely hatással is van rátok, hívőkre. 14 Ti ugyanis, testvérek, Isten Júdeában lévő keresztény gyülekezeteinek a példáját követitek, mert ugyanúgy szenvedtetek a saját honfitársaitok miatt,+ mint ahogy az ottani keresztények szenvednek a zsidók miatt, 15 akik még az Úr Jézust és a prófétákat is megölték,+ minket pedig üldöztek.+ Isten sem leli bennük örömét, és senkinek sincs a javára, amit tesznek, 16 mivel próbálnak megakadályozni minket abban, hogy beszéljünk a nemzetekből valóknak, hogy azok is megmenekülhessenek.+ Emiatt egyre csak tetézik a bűneiket. De hamarosan lesújt rájuk Isten haragja.+

17 Ám amikor egy rövid időre elszakítottak minket tőletek, testvérek (csak fizikailag voltunk tőletek távol, a szívünkben nem), nagyon vágytunk arra, hogy találkozzunk veletek,* így hát minden tőlünk telhetőt megtettünk ennek érdekében. 18 Ezért el akartunk menni hozzátok, igen, én, Pál, nemcsak egyszer, hanem kétszer is megpróbáltam, csakhogy Sátán elvágta az utunkat. 19 Mert Jézus, a mi Urunk előtt a jelenlétekor mi a reménységünk vagy örömünk, illetve az ujjongásunk koronája? Hát nem éppen ti vagytok?+ 20 Igen, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

3 Ezért, amikor már nem bírtuk tovább, azt gondoltuk, az a legjobb, ha egyedül maradunk Athénban+, 2 és elküldtük Timóteuszt+, a testvérünket, Isten szolgáját,* aki a Krisztusról szóló jó hírt hirdeti, hogy megszilárdítson* és megvigasztaljon benneteket, és így megerősödjön a hitetek, 3 hogy senki ne inogjon meg* ezek miatt a nyomorúságok miatt. Mert ti is tisztában vagytok vele, hogy nem tudjuk elkerülni, hogy ilyen szenvedéseket éljünk át*.+ 4 Mert amikor nálatok voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy nyomorúságot kell átélnünk, és pontosan ez történt, amiről ti is tudtok.+ 5 Ezért amikor már nem bírtam tovább, elküldtem valakit, hogy megtudjam, hűségesek vagytok-e,+ mivel előfordulhat, hogy a kísértő+ valahogy megkísértett titeket, és hiába fáradoztunk.

6 De Timóteusz épp most jött meg tőletek,+ és elmondta nekünk a jó hírt, hogy hűségesek vagytok, és szeretet van bennetek, illetve hogy mindig szívesen gondoltok ránk, és nagyon szeretnétek látni minket, ahogy mi is titeket. 7 Ezért, testvérek, bár nehézséget* és nyomorúságot élünk át, megvigasztalódtunk miattatok és a hűségetek miatt.+ 8 Mert ha ti szilárdan kiálltok az Úr mellett, mi új erőre kapunk*. 9 Hogyan köszönhetjük meg Istennek, hogy ilyen nagy örömet szereztetek nekünk? 10 Amennyire csak tőlünk telik, éjjel-nappal azért könyörgünk, hogy személyesen találkozhassunk veletek,* és erősíthessük a hiteteket, ahol szükség van rá.+

11 Bárcsak lehetővé tenné Istenünk, a mi Atyánk, és Jézus, a mi Urunk, hogy eljussunk hozzátok! 12 Ezenkívül segítsen nektek az Úr, hogy nagyon, sőt egyre jobban szeressétek egymást,+ és mindenki mást is, ahogy mi is szeretünk benneteket, 13 hogy így Jézus, a mi Urunk,+ amikor jelen lesz az összes szentjével, megerősítse a szíveteket, és feddhetetlenné és szentté tegyen titeket a mi Istenünk és Atyánk előtt.+

4 Végezetül, testvérek, miután útmutatást kaptatok tőlünk, hogy hogyan éljetek úgy, hogy kedvére legyetek Istennek,+ és ti így is éltek, kérünk és buzdítunk titeket az Úr Jézus nevében, hogy továbbra is ezt tegyétek, még teljesebb mértékben. 2 Mert tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek az Úr Jézus által.

3 Isten azt akarja, hogy szentek legyetek,+ és ne kövessetek el szexuális erkölcstelenséget*.+ 4 Mindegyikőtöknek tudnia kell, hogyan uralja a saját testét*,+ hogy az szent+ és tiszteletre méltó legyen, 5 és ne kerítsenek titeket a hatalmukba mohó, féktelen nemi vágyak,+ mint a nemzeteket, melyek nem ismerik Istent.+ 6 Senki se lépje túl az illendőség határait, és ne használja ki a testvérét ezen a téren, mert Jehova* megbünteti azokat, akik ilyesmiket tesznek, mint ahogy ezt megmondtuk nektek korábban, és erőteljesen figyelmeztettünk is titeket. 7 Mert Isten nem tisztátalanságra hívott el minket, hanem szentségre.+ 8 Így aztán, aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem embereket vesz semmibe, hanem Istent,+ akitől kapjátok a szent szellemet.+

9 A testvéri szeretetről+ azonban nem szükséges írnunk nektek, mert titeket Isten tanított meg arra, hogy szeressétek egymást.+ 10 És ti szerettek is minden testvért egész Makedóniában. De buzdítunk titeket, testvérek, hogy egyre jobban szeressétek a testvéreiteket. 11 Tűzzétek ki célul, hogy csendes életet éltek,+ a magatok dolgával törődtök,+ és dolgoztok,+ ahogyan arra utasítottunk is titeket, 12 hogy a kívülállók+ lássák, hogy illendően viselkedtek, és semmiben sem szenvedtek hiányt.

13 Ezenfelül, testvérek, szeretnénk, ha tudnátok, mi vár a halottakra*,+ hogy ne szomorkodjatok úgy, ahogy a többiek, akiknek nincsen reménységük.+ 14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és fel is támadt,+ akkor abban is hiszünk, hogy Isten azokat is visszahozza majd vele együtt, akik meghaltak* Jézus követőiként.+ 15 Mert ezt mondjuk nektek Jehova* szava alapján: mi, akik életben leszünk az Úr jelenléte idején, semmiképpen nem előzzük meg azokat, akik meghaltak*, 16 mivel maga az Úr fog leszállni az égből parancsszóval, arkangyal+ hangjával és Isten trombitájával, és először azok támadnak fel, akik meghaltak Krisztus követőiként*.+ 17 Azután mi, akik életben leszünk, velük együtt elragadtatunk felhőkben,+ hogy találkozzunk az Úrral+ a levegőben, és így mindig az Úrral leszünk.+ 18 Állandóan vigasztaljátok hát egymást ezekkel a szavakkal!

5 Az időkről és az időszakokról, testvérek, semmit sem szükséges írni nektek. 2 Mert magatok is nagyon jól tudjátok, hogy Jehova* napja+ pontosan úgy jön el, mint a tolvaj éjjel.+ 3 Amikor az emberek azt mondják: „Béke és biztonság!”, akkor hirtelen pusztulás jön rájuk egy szempillantás alatt,+ mint ahogy a szülési fájdalmak a terhes asszonyra, és semmiképpen nem fognak megmenekülni. 4 De ti, testvérek, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap úgy érjen benneteket, ahogy a tolvajokat érné, 5 mert ti mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok.+ Mi nem vagyunk sem az éjszaka, sem a sötétség fiai.+

6 Így tehát ne aludjunk tovább, mint a többiek,+ hanem maradjunk ébren,+ és maradjunk meggondoltak+. 7 Mert akik alszanak, éjjel alszanak, és akik lerészegednek, éjjel részegek.+ 8 Mi viszont, akik a nappaléi vagyunk, maradjunk meggondoltak, és vegyük fel a hit és a szeretet mellvértjét és a megmentés reménységének a sisakját,+ 9 mert Isten nem azért választott ki minket, hogy megbüntessen*, hanem azért, hogy megmeneküljünk+ Jézus Krisztus, a mi Urunk által. 10 Ő meghalt értünk,+ hogy akár ébren maradunk, akár alszunk*, vele együtt éljünk.+ 11 Így hát állandóan bátorítsátok* és építsétek egymást,+ mint ahogy teszitek is.

12 Kérünk benneteket, testvérek, hogy tiszteljétek azokat, akik keményen dolgoznak közöttetek, irányítást nyújtanak nektek az Úr munkájában, és intenek benneteket. 13 Nagyon tiszteljétek és szeressétek őket a munkájuk miatt.+ Legyetek békében egymással.+ 14 Másrészt buzdítunk titeket, testvérek, hogy figyelmeztessétek* a rendetleneket,+ beszéljetek vigasztalóan a lehangoltakkal*, támogassátok a gyengéket, és legyetek türelmesek mindenkivel+. 15 Vigyázzatok, hogy senki se fizessen senkinek sérelemmel a sérelemért,+ hanem mindig egymás javát keressétek, és másokét is.+

16 Mindig örüljetek!+ 17 Szüntelenül imádkozzatok!+ 18 Adjatok hálát mindenért!+ Isten ezt várja el tőletek Krisztus Jézus követőiként. 19 Ne oltsátok ki a szellem tüzét!+ 20 Ne vessétek meg a próféciákat!+ 21 Győződjetek meg mindenről!+ Erősen ragaszkodjatok ahhoz, ami jó! 22 Tartózkodjatok a gonoszság minden formájától!+

23 Maga a béke Istene szenteljen meg titeket teljesen. Szellemetek, lelketek* és testetek, testvérek, minden tekintetben legyen ép és feddhetetlen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak a jelenlétekor.+ 24 Mivel hű az, aki elhív benneteket, ezért meg is fogja ezt tenni.

25 Testvérek, továbbra is imádkozzatok értünk.+

26 Üdvözöljétek szent csókkal az összes testvért.

27 Ünnepélyesen kötelezlek titeket az Úrra, hogy az összes testvérnek olvassátok fel ezt a levelet+.

28 Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak a ki nem érdemelt kedvessége legyen veletek!