Az élesztősejt hihetetlenül bonyolult. Van sejtmagja és DNS-e, valamint olyan sejtszervek találhatók benne, melyek miniatűr gépekként válogatják, szállítják és átalakítják a molekulákat. Ezek nélkül a folyamatok nélkül a sejt nem maradhatna életben
Mit tár fel az élővilág?
A bolygónkat az teszi különlegessé, hogy nyüzsög rajta az élet. Bármerre nézünk magunk körül, mindenhol élőlényeket találunk. Ma az ember többet tud az élővilágról, mint korábban bármikor. Mit tár fel az élet eredetéről mindaz, amit az élőlényekről tudunk? Vizsgáljunk meg néhány példát.
Az élőlények bonyolultsága tervezettségre utal. A sejteket az élet építőköveinek nevezik. Tulajdonképpen olyanok, mint a gyárak. Számtalan rendkívül bonyolult feladatot hajtanak végre, melyek nélkülözhetetlenek az élőlények fennmaradásához, szaporodásához. Még a legegyszerűbb élőlények is rendkívül összetettek. Gondoljunk például a sütőélesztőre. Az élesztőgombák egysejtű élőlények. Bár az emberi sejthez képest jóval egyszerűbbek, mégis hihetetlenül bonyolultak. Van sejtmagjuk és DNS-ük. Ezenkívül olyan sejtszervek is találhatók bennük, melyek miniatűr gépekként válogatják, szállítják és átalakítják a molekulákat. Ezek nélkül a folyamatok nélkül nem maradhatnának életben. Amikor az élesztőgomba nem jut tápanyaghoz, rendkívül bonyolult kémiai folyamatok zajlanak le benne, és ennek következtében inaktiválódik. Ezért van az, hogy sokáig tárolható, és sütéskor újra felhasználható.
A kutatók évtizedek óta tanulmányozzák az élesztősejtet, hogy jobban megértsék az emberi sejt működését. De sok mindent még mindig nem értenek. „Még egy ilyen egyszerű élőlény megértéséhez is rengeteg kísérletre és biológusra lenne szükség” – mondta Ross King, a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem professzora, akinek a gépi intelligencia a szakterülete.
Mit gondolsz? Az egyszerű, ám mégis hihetetlenül bonyolult élesztősejt létrejöhetett magától, vagy tervezés eredménye?
Élő csak élőből jöhet létre. A DNS nukleotidoknak nevezett molekulákból áll. Minden egyes emberi sejtben mintegy 3,2 milliárd nukleotid található. A nukleotidok meghatározott sorrendben kapcsolódnak egymáshoz, aminek szerepe van abban, hogy a sejt enzimeket és fehérjéket tudjon előállítani.
Annak az esélye, hogy a nukleotidok maguktól megfelelő sorrendben kapcsolódjanak össze, még a legegyszerűbb nukleotidlánc-egység esetében is 1:10150-hez, vagyis gyakorlatilag lehetetlen.
A tudósok eddig még nem tudták bebizonyítani, hogy élő élettelenből magától létrejöhet.
Az ember különleges élőlény. Nekünk, embereknek olyan képességeink vannak, melyeknek köszönhetően élvezzük az életet. Sok mindenben különbözünk a többi élőlénytől. Van bennünk kreativitás, különleges módon kommunikálunk, tartunk fenn kapcsolatokat és mutatjuk ki az érzéseinket. Örömet találunk az ízekben, az illatokban, a hangokban és a színekben. Terveket készítünk a jövőre, és keressük az élet értelmét.
Mit gondolsz, ezek a képességek kifejlődtek bennünk azért, hogy életben maradjunk? Vagy mindezt egy szerető teremtőtől kaptuk?