Legyél együttérző!
A probléma
Ha túlzottan arra összpontosítunk, hogy mások mennyire különböznek tőlünk, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek a különbözőségek jellembeli hiányosságok vagy hibák. Ezzel valójában magasabb rendűnek tartanánk magunkat hozzájuk képest. Ha egyszer kialakul bennünk ez a negatív szemléletmód, onnantól már nem könnyű együttérzőnek lennünk. Az együttérzés hiánya egy mélyebben gyökerező probléma tünete lehet, mégpedig az előítéleté.
Bibliai alapelv
„Örüljetek azokkal, akik örülnek, és sírjatok azokkal, akik sírnak” (RÓMA 12:15).
Mit jelent ez? Ezt az alapelvet két szóval lehetne összefoglalni: legyél együttérző. Az együttérzés az a képesség, hogy bele tudjuk élni magunkat egy másik személy helyzetébe, és át tudjuk érezni, amit ő érez.
Miben segít az együttérzés?
Ha együttérzünk valakivel, akkor tudatosul bennünk igazán, hogy mennyire hasonlítunk rá. Felismerjük, hogy talán ugyanúgy érez, mint mi, és ugyanúgy reagál a dolgokra, mint mi. Az együttérzés segít, hogy a hátterétől függetlenül minden emberre úgy tekintsünk, mint aki ugyanannak a családnak a tagja. Minél inkább arra összpontosítunk, hogy mennyi hasonlóság van köztünk, annál kevésbé fogjuk elítélni őket.
Az együttérzés abban is segít, hogy tiszteljünk másokat. A szenegáli Anne-Marie korábban lenézte az úgynevezett alacsonyabb kasztból származó embereket. Elmondja, hogyan segített neki az együttérzés: „Amikor láttam, hogy milyen nehézségekkel küszködnek az alacsonyabb kaszthoz tartozók, elgondolkodtam azon, hogy én mit éreznék a helyzetükben. Ennek hatására rájöttem, hogy nem vagyok magasabb rendű, mint ők. A társadalmi helyzetemet nem én választottam, és nem is érdemeltem ki.” Ha igyekszünk megérteni, hogy milyen nehézségeken megy keresztül valaki, akkor valószínűleg együttérzőbbek leszünk vele, nem pedig kritizálni fogjuk őt.
Mit tehetsz?
Próbálj meg túllátni a különbözőségeken, és megtalálni a hasonlóságokat közted és azok között, akikre negatívan tekintesz. Képzeld el például, hogy mit éreznek, amikor
Az együttérzés segít, hogy minden emberre úgy tekintsünk, mint aki ugyanannak a családnak a tagja
együtt étkeznek a családjukkal,
véget ér egy kemény munkával töltött napjuk,
időt töltenek a barátaikkal,
a kedvenc zenéjüket hallgatják.
Aztán pedig képzeld bele magad a helyzetükbe. Gondold át a következő kérdéseket:
„Hogyan reagálnék, ha valaki azt éreztetné velem, hogy értéktelen vagyok?”
„Mit éreznék, ha mások már azelőtt ítéletet alkotnának rólam, hogy megismernének?”
„Mit szeretnék, hogyan bánjanak velem, ha közéjük tartoznék?”