Egy kisfiú Istent szolgálja

UGYE milyen helyes ez a kisfiú? Sámuelnek hívják. A férfi pedig, aki Sámuel fejére teszi a kezét, nem más, mint Izrael főpapja, Éli. Velük van még Sámuel édesapja, Elkána, és az édesanyja, Anna. Ők viszik Sámuelt Élihez.

Sámuel még csak négy- vagy ötéves, de ezentúl itt lakik majd Jehova hajlékánál Élivel és a többi pappal. Vajon miért adja oda Elkána és Anna Sámuelt ilyen kicsi korában, hogy Jehova hajlékánál szolgáljon? Lássuk csak!

Néhány évvel korábban Anna még sokat szomorkodott, mert nem lehetett gyermeke, pedig nagyon-nagyon szeretett volna. Egy nap, amikor Jehova hajlékához ment, így imádkozott:

– Ó, Jehova, ne feledkezz meg rólam! Ha megajándékozol egy fiúval, ígérem, neked adom, hogy egész életén át téged szolgálhasson.

Jehova meghallgatta Anna imáját, és hónapok múlva megszületett Sámuel. Anna szerette a kisfiát, és már egészen kicsi korában elkezdte tanítani őt Jehováról. Ezt mondta férjének:

– Amint Sámuel elég nagy lesz, és már nem lesz szüksége dajkálásra, elviszem a hajlékhoz, hogy ott szolgálja Jehovát.

Anna és Elkána így is tesz, ahogy a képen láthatod. És mivel a szülei nagyon ügyesen tanították Sámuelt, ő boldog, hogy Jehova sátránál szolgálhat. Anna és Elkána minden évben eljön ehhez a különleges sátorhoz, hogy imádatot mutasson be, és meglátogassa kisfiát. Anna minden évben készít egy új palástot Sámuelnek, és elhozza neki.

Az évek múlnak. Sámuel kitartóan szolgál Jehova hajlékában, és mind Jehova, mind a nép szereti őt. De Éli főpap fiai, Hofni és Fineás nem rendes emberek. Sok rosszat tesznek, és másokat is rávesznek a Jehova iránti engedetlenségre. Élinek el kellene távolítania őket a papi tisztjükből, de ő nem teszi ezt meg.

Az ifjú Sámuel nem hagy fel Jehova szolgálatával a hajléknál folyó gonosz dolgok miatt. De mivel oly kevés ember szereti igazán Jehovát, Jehova már hosszú ideje nem szólt az emberekhez. Amikor Sámuel egy kicsit nagyobb lesz, a következő történik:

Sámuel a hajlékban alszik. Egyszer csak egy hang felébreszti. Ő így felel:

– Itt vagyok.

Felkel, Élihez siet, és ezt mondja:

– Hívtál, hát itt vagyok.

Éli azonban így szól hozzá:

– Nem hívtalak; menj vissza, és feküdj le.

Sámuel tehát visszamegy, és lefekszik. Ekkor másodszor is szól a hang:

– Sámuel!

Sámuel felkel, és újból Élihez szalad.

– Hívtál, hát itt vagyok – mondja.

– Nem hívtalak, fiam – feleli Éli. – Feküdj vissza.

Sámuel tehát ismét visszafekszik.

– Sámuel! – szól a hang harmadszor is.

Sámuel újra Élihez szalad.

– Itt vagyok, mert most biztosan hívtál – mondja.

Éli már tudja, hogy csakis Jehova szólhatott. Ezt mondja hát Sámuelnek:

– Menj, feküdj le, és ha szólítana téged, akkor ezt mondd: Szólj, Jehova, mert figyel a te szolgád.

Sámuel pontosan ezt mondja, amikor Jehova ismét szólítja. Jehova ekkor kijelenti Sámuelnek, hogy meg fogja büntetni Élit és a fiait. Később Hofni és Fineás meghal a filiszteusok elleni csatában, és mikor Éli tudomást szerez erről, hanyatt esik, nyakát szegi, és ő is meghal. Jehova szava tehát valóra válik.

Sámuel felnő, és Izrael utolsó bírája lesz. Amikor megöregszik, a nép ezt kéri tőle:

– Válassz nekünk királyt, hogy uralkodjon felettünk.

Sámuel vonakodik, mert valójában Jehova a királyuk. Jehova azonban azt mondja neki, hogy hallgasson a népre.