A bölcs Salamon király

SALAMON még tizenéves, amikor király lesz. Szereti Jehovát, és megfogadja a jó tanácsokat, melyeket apja, Dávid adott neki. Jehova meg van elégedve Salamonnal, ezért egy éjszaka ezt mondja neki álomban:

– Salamon, mit kérsz tőlem, mit adjak neked?

– Jehova Istenem! – válaszolja Salamon. – Nagyon fiatal vagyok még, és nem tudom, hogyan kell uralkodni. Adj hát bölcsességet, hogy helyesen kormányozzam népedet.

Jehovának tetszik Salamon kérése, ezért így szól:

– Mivel bölcsességet kértél, és nem hosszú életet vagy gazdagságot, nagyobb bölcsességet adok neked, mint amekkora bárkinek volt valaha is. De azt is megadom, amit nem kértél; kapsz gazdagságot és dicsőséget is.

Röviddel ezután két asszony járul Salamon elé egy bonyolult üggyel.

– Ez az asszony és én egy házban lakunk – magyarázza az egyik. – Világra hoztam egy kisfiút, majd két napra rá ő is fiút szült. Aztán egy éjjel az ő gyermeke meghalt. Mialatt aludtam, mellém tette halott gyermekét, az enyémet pedig elvitte. Mikor felébredtem, és megpillantottam a halott gyermeket, rögtön tudtam, hogy az nem az enyém.

– Nem! Az élő gyermek az enyém, a halott meg az övé! – mondja erre a másik nő.

– Nem! A halott gyermek a tiéd, és az élő az enyém! – bizonygatja az első nő.

Így vitatkoznak. Vajon mit tesz most Salamon? Hozat egy kardot, és ezt mondja:

– Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok az egyik felét az egyik asszonynak, a másik felét a másiknak.

– Ne tegyétek! – kiált fel az igazi anya. – Kérlek, ne öljétek meg a kicsit. Inkább adjátok oda neki!

– Egyikünknek se adjátok – szól a másik nő. – Rajta, vágjátok csak ketté!

Végül megszólal Salamon:

– Ne öljétek meg a gyermeket! Adjátok oda az első asszonynak! Ő az anyja.

Salamon onnan tudja ezt, hogy az igazi anya annyira szereti gyermekét, hogy hajlandó inkább odaadni a másik asszonynak, csak ne öljék meg. Amikor a nép tudomást szerez róla, hogyan oldotta meg Salamon a kérdést, örül, hogy ilyen bölcs királya van.

Salamon uralma alatt Isten megáldja a népet, termékennyé teszi a földjüket. Bőven van búza, árpa, szőlő, füge és más ennivaló. Az emberek díszes ruhákat hordanak, és szép házakban laknak. Mindenkinek bőségesen jut minden jóból.